Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-28 / 226. szám
1993. szeptember 28., kedd TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 Házi muzsika a Művészetek Házában Innenonnan A kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a baseli Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem október 1-3 között szabadegyetemi hétvégét szervez. A közös társasági találkozóra Kaposváron, a Fehérház Panziójában kerül sor. * A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szeptember 30 és október 2 között rendezi Pécsett a VI. Baranyai Pedagógiai Napokat, melynek témája: „Az iskolai szakképzés új útjai hazánkban". A három napos országos konferencián foglalkoznak a régió gazdaságfejlesztésével, a szakoktatás fejlesztésének lehetőségeivel, illetve a vállalkozó iskolák szakképzésben betöltött szerepével. A hatosztályos, 12 éves kortól kezdődő általános szakközépiskolai modell világbanki becsatlakozással című szekcióülést Babai Zoltán, a szekszárdi 505. sz. Szakmunkásképző és szakközépiskola igazgatója vezeti. Gudrun Dengler csembalóművész Ausztriából érkezett egyetlen estére hozzánk, elhozván egy ritkán hallható hangszer „megszólaltatásának" csodáját. Szóló estet adni csembalón bizony merészség, s lám a XX. század utolsó évtizedében e hangszer „sok-sok színt” produkálva szólalt meg a Művészetek Háza pódiumán, s a kicsiny - ám zenére éhes - közönség valami olyan élményt kapott, amelyet sokáig nem tud majd elfeledni. A kedvesen mosolygó művésznő energikusan lépett közönsége elé, s egyetlen akkord leütése után rádöbbent, hogy a hangszer nincs felnyitva. Úgy tűnik nagyobb pódiumokhoz szokott, ám teljes egyszerűséggel felállt, megigazította a hangszert, s mintha mi sem történt volna „elkezdte" koncertjét. Kevés művész lenne képes ily természetességgel, mondhatni bájjal áthidalni a kezdés ilyen kellemetlenségét. Felcsendült a Haydn G-dur szonáta. A könnyed témabevezetés után, szinte ellenállhatatlanul ragadott magával a muzsika. Egyetlen pillanatra sem tudott a figyelem másfelé elkalandozni. A pódiumon olyan forró hangulat teremtődött, a hangszer olyan „hangzás-csodákra” volt képes, hogy a hallgatóban a muzsika szépsége mellett felötlött: Gudrun Dengler mindent tud erről az instrumentumról, amit csak ember tudhat. Még szinte fel sem ocsúdtunk a reánk zúduló muzsika áradásából, amikor megszólalt a lírai A-dur szonáta. Az önfeledten játszó művésznő számára megszűnt a környezet, csak a hangszer és Ó létezett. El tudta hitetni - ha egyáltalán el akarta -, számára nincs más csak a csembaló. A briliánsán pergő dallamívek után felcsendülő lassú tétel méltóság- teljes áradása, a manuálok és hangszínek váltásai, mind megannyi élményt adó szépséget jelentett. A befejező tétel futamainak szinte alig követhető zsongása, a muzsikálás mellett a technikai bravúr káprázatát is felkínálta. S ez még akkor is igaz, ha néhol a „díszítések" egy picit befejezetlenek maradtak. A szünet előtti utolsó számként elhangzott Capriccio méltó „búcsúzás" volt, mely egyben ígéret is a folytatásra. Remek választás egy félidő lezárására, hiszen az iszonyúan nehéz mű könnyed és természetes interpretálása „házi muzsikává" avatta e művet az adott pillanatban, s e bensóség volt az igazán szívet melengető. Szünet után ismét Haydn következett. A megkapóan szép C-dur szonáta. S itt azonnal meg kell jegyeznünk: nyilván tudatos volt e művek összeválogatása, hiszen alig ötéves intervallumban születtek-1761 és 1766 között. E rövid időszak szinte felkínálja az azonos zenei nyelvezetet, ám Haydn nagysága már a „korainak" nevezhető időszakban is tetten érhető, mert e négy mű az életművet is „magában hordozza". Befejezésül Mozart: „Ah, vous dirai-je Maman" c. variációit adta elő a művésznő. Zenei témáját - úgy gondolom - minden gyerek ismeri, aki valaha is várta a Mikulás bácsit. Nos, ez az igazán ismert téma a csembalón mint búvó-patak csobogott, csacsogott, elbújt és zsongott alig hallhatón, majd harsogva újból rohant a csillogó napfényben. Gudrun Dengler átszellemülten „fürdött e habzó muzsikában", s magával ragadott ellenállhatatlanul. Ráadásnak szédületes tempót diktálva önmagának a „Török induló" címet kapott Mozart művet „zúdította ránk" az előadó. A hallatlan technikai tudást igényló interpretáció a muzsikálás olyan területeire vitt el bennünket, ahová valóban ritkán juthatunk el. Gyönyörű estét kaptunk a bécsi mosolyt természetességgel „megélő", pódiumon is bécsi bájt árasztó, ritka muzikalitással megáldott művésztől. Köszönjük. Ha mégis volt valami bánatom ezen az estén, akkor az nem a zenével függ össze. Ebben a városban több ezer diák él sok száz tanár tanítványaként, s egyetlen fiatallal sem találkoztam. Milyen gyönyörű élménytől fosztották meg ismét önmagukat! Sajnos, ez régi és állandó bánatom! Dr. Rosner Gyula Blokk a Bélyegnapra A Magyar Posta és a Magyar Bélyeggyűjtők Országos szövetsége ez év szeptemberében is megünnepelte az immár 66. Bélyegnapot. Ebből az alkalomból a Magyar Posta 50+20 Ft. névértékű blokkot és 10+5 Ft., illetve 17+5 Ft. névértékű bélyegsorozatot hozott forgalomba. A bélyegblokkon, amelyet itt is bemutatunk, Helbing Ferenc (1870-1959) festő, grafikus, üvegfestő arcképe, s az általa 1932-ben tervezett és a modern alkalmazott grafika remek példánya, a Nagy Madonna tízpengős címlete, a kereten alul pedig a Sport sorozat, a Jótékonyság és a Szent Imre sorozatok egy-egy darabjának reprodukciója láthatók. A 66. Bélyegnapra megjelentetett blokk tervezője Va- gyóczky Károly grafikusművész. A bélyeg a Pénzjegy- nyomda Rt.-nél készült 140 ezer példányban. A blokk külső vágási mérete 55x75 mm, a bélyegkép perforálási mérete 40x30 mm. Pályázati figyelő 1. / A Valóság Alapítvány pályázatot hirdet olyan eredeti esszékre, cikkekre, tanulmányokra és dokumentációkra, amelyek követik az utolsó három-négy évben bekövetkezett változásokat, dokumentálnak eddig feltáratlan vagy kevésbé ismert történelmi eseményeket. Pályázni folyamatosan lehet. 2. / Az én macskám olyan macska ... pályázat, korhatár nélkül. Nos, hogy milyen, most lefotózhatod, illetve lerajzolhatod. Ha kész az alkotás (és macskád is elégedett vele), küld el október 1-jéig a következő címre: Az én macskám olyan macska ... Macska Magazin, 1325 Budapest, Pf. 160. 3. / A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány pályázati felhívása közművelődési céltámogatás elnyerésére. Az őszi pályázat témái: a./ A hátrányos helyzetű településeken és a kisközségekben folyó közművelődési tevékenységek és kezdeményezések. b. / A települések művelődési hagyományainak megőrzése az amatőr művészeti mozgalom értékeit fenntartó tevékenységek. c. / Helyi humán és közhasznú információs szolgáltatások, valamint az ökológiai kultúra kezdeményezéseinek támogatása. A pályázat benyújtási határideje: október 15. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában. Paks, Gagarin u. 2. Tel.: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14-20 óráig. Megjelent Október 30-ig a Panoráma kistermében: Titkolt titkosügynök Kola József: Elméleti és gyakorlati mandolin iskola. Állaga Géza: Cimbalom Iskola. Az 1896-os kottáskönyv hasonmás kiadása. Népiesség és realizmus a XIX. századi magyar irodalomban. Középiskolások kézikönyve. Cukorbetegek diétáskönyve. 55 híres opera. Híres operák tartalmi kivonatai, ismertetései. Fromm: A szeretet művészete. Filozófiai esszé. Simák: Ha megáll az idő. Fantasztikus regény. Földényi F. László: A lélek szakadéka. Goya: Szaturnusz megeszi gyermekét című festményének elemzése. Benedek Elek: Szélike királykisasszony. Mesegyűjtemény. Mediterrán ízek. Szakács- könyv. Vadételek. Pecsenyék, raguk, levesek, apró- és nagyvadakból. Nova szakácskönyv sorozat legújabb kötetet. (A fenti könyvek Szekszár- don, a Garay téri Kossuth Könyvesboltban megvásárolhatók. A könyvkereskedés könyvklubja törzsvásárlóinak 10 százalék kedvezményt biztosít.) Claude Zidi, a nevetés királyaként becézett francia filmrendező huszadik filmje is bizonyítja, hogy ő az utolsó két évtized első számú mókamestere. A Titkolt titkosügynök című fümje egy lélegzetelállítóan pergő tempójú bűnügyi vígjáték, olyan kedvencekkel a főszerepekben, mint Thierry Lhermitte, Miou-Miou, Eddy Mitchell és Michel Boujenah. Zidinek akkor támadt a film ötlete, amikor egy ex-zsaru, azóta forgatókönyvíró barátjával, Simon Michael-el egy kém- és elhárító felszereléseket bemutató kiállításon járt. „A forgatókönyvíró, rendező és egyben producer Claude Zidi olyan moralista, aki sorra pellengérezi ki a mindennapi élet fonákságait. A Titkolt Tit- kosügynök-kel ismét telibe talált. .." - jegyzi meg írásában egy francia lap, az ActuaCiné kritikusa. Thierry Lhermitte és Miou-Miou a Titkolt titkosügynök-ben Tv-napló Stuart Mária Schiller leghatásosabb drámája, máig biztos színházi siker. Történelmi dráma, épp úgy, mint a Don Carlos, de a történelem inkább csak ürügy, mert a valóságban sok minden másként történt. Épp úgy, mint a Don Carlosban, ott az elmegyenge spanyol trónörökösből szabadsághős lett,;itt a skót királynő harcol jogaiért, mindenek előtt a trónért. Stuart Mária, akinek szépségéről legendákat meséltek a kortársak, könnyelmű, ha ugyan nem züllött nő volt, aki megölette férjét, botrányos életet élt, az angol trónra pedig nem volt igazi joga. Európa katolikus része mellette állt, a protestánsok Erzsébet uralmát igyekeztek erősíteni, aki a lefejezett Boleyn Anna lánya volt, s nevéhez fűződik a modern Anglia megteremtése. Stuart Mária, aki franciaországi léha élete után kénytelen volt visszatérni Skóciába, fellázadt alattvalói elől Erzsébethez menekült, de nemcsak védelmét kérte, hanem trónját is követelte, s számos összeesküvést szőtt a királynő ellen, aki épp az európai konstelláció miatt mindvégig tartott tőle, végül összeesküvés, s nem pedig a jogos férjgyilkosság miatt lefejeztette. Schiller kiválóan ismerte a történelmet, otthonosan mozgott a korban is, itt azonban mindent a drámának rendel alá. A híres jelenet, Erzsébet és Mária találkozása, a valóságban soha nem történhet meg, itt azonban a fordulópontot jelenti; Mária jóvátehetetlenül megsérti a királynőt, s ezzel kimondja saját halálos ítéletét. Schillernek erre a fiktív találkozásra van szüksége, hogy felmentse a bűnös MAriát, akinek kivégzése így Erzsébet lelkiismeretét terheli, ellentétben a történelmi valósággal. Az már a történelem szeszélye, hogy a gyermektelen Erzsébet Stuart Mária fiát jelöli utódjául, aki Jakab királyként vonul be a történelembe. , A miskolci színház művészei nagyon szépen mondják Schiller emelkedett szövegét, a helyszín azonban zavarba ejtő. A mennyezetről ventillátorok lógnak le, időnként forognak, majd megállnak, talán a sors forgandóságát akarják jelképezni, a színészek pedig vegyes öltözékben lépnek elénk, mintha próbára érkeznének. A Stuart Mária történeti darab akkor is, ha Schiller helyenként önkényesen bánt az eseményekkel. így felesleges az aktualitás szándékát sejtetni. Egyszeri történet, amit nem lehet korrigálni, csak felidézni lehet, esetleges tanulságaival együtt. Egyébként szép előadás, szívesen emlékezünk rá. Uszka, másodszor Uszka valahol nagyon messze van, Mátészalka közelében, itt készült tíz évvel ezelőtt a cigányokról az első dokumentumfilm, amit rejtélyes okokból csak nemrég mutattak be. Most a folytatást is láthattuk, Ahonnan az Isten kiballagott címen. Az első film azt mutatta be, hogy az uszkai cigányok az egyik szekta térítése folytán felhagytak garázda életmódjukkal, nem isznak, nem verekednek, még csak nem is dohányoznak, helyette Hallelujával ünnepük templomukban az istent. Prédikátoruk azóta meghalt, új még nem érkezett, hitük azonban nem fogyatkozott, most is jókedvűen ünnepelnek, szorgoskodnak, s ha van is panaszuk, úgy vélik, velük az Isten. Nehéz ehhez mit mondani, az pedig végképp nem tisztünk, hogy híveket toborozzunk bármelyik szektának is. Az viszont tény, hogy életük rendezett, ezt mutatják a takaros porták, a gondosan berendezett otthonok, pedig a legtöbben munkanélküü segélyből élnek. Diszkréten panaszkodnak, hogy a magyarok több kedvezményt kapnak, mint ők, a földhöz juttatástól is elütötték őket valami formai hiba miatt, de az egyik menyecske azt mondja, a szeretet a lakásnál is fontosabb. Bármit gondoljunk is róluk, ez a keresztényi alázat meglep, s az is, amit egy többgyerekes anya mond, hogy a munkanélküli segély bármily csekély is, azért be lehet osztani. A falu magyar lakói megerősítik szavukat. Nincs lopás, nincs hangoskodás, békességben élnek, ők ellenben panaszkodnak. Nagy a szegénység, gyakran a legszükségesebb is hiányzik, ám az is igaz, hogy a fiatalok nem akarnak dolgozni. Erről szinte önérzetesen beszélnek. Az egyik Pesten tanult, de ott hagyta az iskolát, a másik bele se kezdett, mert nem szeret, s nem is akar tanulni, inkább az anyja nyakán él. Mi lesz belőletek? - kérdezi a riporter, de erre nem tudnak felelni. Nem is lehet. Egész nap csavarognak, este beülnek a kocsmába, de csak üdítőt isznak, mint mondják, holnap aztán kezdődik minden elölről. Mi innen nem adhatunk tanácsot az uszkai fiataloknak, meg sem fogadnák. Csak megismételhetjük a kérdést, mi lesz velük? Vagy a jó útra tért cigány lakosság előbb-utóbb jó útra vezeti őket? Ki tudja? Csányi László Szociálpedagógiai képzés A Kiskunhalasi Polgármesteri Hivatal, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara, valamint az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskola Pszichológiai Tanszéke felvételt hirdet - a Kiskunhalasra kihelyezett - 1994. február 1-jén induló szociálpeda- gógus (gyermek- és ifjúságvédelmi nevelőtanár) szakdiplomát adó képzésére. A jelentkezés módja: egyetemi és főiskolai felvéteü nyomtatványon, melyhez csatolni kell a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet, valamint rövid életrajzot, továbbá munkahelyi javaslatot. A jelentkezés feltétele: felsőfokú végzettség. A képzés 5 féléven keresztül, kereszt féléves rendszerben történik. A felvéteü vizsgákat az egri Tanárképző Főiskola Pszichológiai Tanszéke 1994. január 10-ig szervezi meg Kiskunhalason. A felvéteü vizsga szóbeli. A felkészüléshez a következő irodalom szükséges: Veczkó József: A gyermek- védelem pedagógiai és pszichológiai alapjai. TK. 1990. Buda Béla: A személyiségfejlődés és nevelés szociálpszichológiája. TK. 1986. Ransch- burg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia. Bp. Gondolat, 1984. A hallgatók a képzés befejezését követően szakdolgozatot készítenek, melyet a záró államvizsgán védenek meg. A jelentkezéseket 1993. november 10-ig kell a Kiskunhalas Polgármesteri Hivatal oktatási főelőadójához küldeni: 6401. Kiskunhalas, Pf.: 66. Az érdeklődők a 77/322-375 vagy a 77/322-396-os telefonon kaphatnak bővebb felvilágosítást a felvételi követelményekről, valamint a képzés gyakorlati kérdéseiről.
