Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

1993. szeptember 16., csütörtök HAZUNK TAJA MPÚJSÁG 7 Amerikai farmerek érkeztek hazánkba Amerikai farmerek érkeztek gyakorlati tapasztalatcserére hazánkba mondta Tóth József, az Agrárrendtartási Hivatal Piaci Információs Igazgatósá­gának vezetője. Az amerikai gazdák, akik a National Farmers Union ame­rikai érdekvédelmi szervezet tagjai, azért érkeznek ha­zánkba, hogy gyakorlati ta­pasztalataikkal segítsék a ma­gyar gazdákat. Az amerikai farmerek a debreceni egyete­men találkoznak a magyar szakemberekkel, ahol egy elő­adás-sorozat keretében ismer­kednek a magyar viszonyok­kal, illetve ismertetik saját el­A hegy­községek története A kiváló minőségű bo­rokat termelő helyek emlí­tése Szent István kirá­lyunk okleveleitől kezdve általános. Már Árpád-házi királyaink alatt szinte minden híres termőhe­lyünkről említést tesznek. Sőt, a Promontoriumok - azaz hegyközségek - első írásos emléke 720 éves, V. István korából származik. A XIV-XVI. században alkották meg a földesúri, a város szőlőhegyi borter­melési artikulusokat (tör­vénycikkeket). Egyik leg­szebb példájuk - a Budai Jogkönyvbe foglalt - 580 éves. Valamennyinek alapelve volt, hogy a sző­lőhegyen, a szőlőtermesz­tés vonatkozásában egy jogon állt a jobbágy, a pol­gár, a nemes. Az általuk választott hegyközségi tisztségeket és adott kere­tek között hozott közös döntéseiket az úriszék is elismerte. A XVI-XVIII. században a korábbi, helyi hegykö­zségi szabályzatokat min­den szőlőtermesztésben fontos vármegye - várme­gyénként - egységesen szabályozta. A XIX. század második felében a vármegyék jelen­tősen megreformálták hegyközségi rendelkezé­seiket. Az 1894-1938. évek: 1894-ben alkotta meg a magyar parlament az első, országos hegyközségi tör­vényt. Ebben a korban vál­tak a hegyközségek kor­szerű eredetvédelmi in­tézményekké, épültek ki borvidéki és országos szervezeteik. Az 1938-1947. évek: Je­lentősen megújítják a hegyközségi törvényt és ezekben a változatos években számos fontos in­tézkedés született. 1947-ben elkészült az első országos szőlőkataszter. Az 1947-1949. évek: az 1947. év végén - kormány- rendeletként - több lát­szatreformot hajtottak végre a hegyközségi jog­rendszerben. 1949-ben ér­telmetlenül, erőszakkal felszámolták a hegykö­zség intézményét, szétver­ték a nagyobb családi pin­cészeteket, a magán bor­kereskedelmet. A magyar szőlő- és bortermelésre év­tizedekre meghatározóan a kollektivizmus volt jel­lemző. 1991-től elindul a hegy­községi rendszer visszaál­lításának és a bortörvény megújításának előkészü­lete, a magyar szőlő- és bortermelés teljes szerve­zeti és szellemi megúju­lása. képzeléseiket. Ezt követően az amerikaiak magyar gazdasá­gokban fognak dolgozni és október elején utaznak haza. A tapasztalatátadás fő hasznát a magyar szakember abban jelölte meg, hogy az amerikaiak nemcsak különféle technikai fogások elsajátításá­ban adhatnak tanácsot ma­gyar partnereiknek, hanem a mezőgazdasági marketing és a társulásos gazdálkodás kü­lönböző formáiban is. Ez utóbbi annál is inkább jelen­tős, mivel több mezőgazda- sági feladat csak ilymódon oldható meg eredményesen és gazdaságosan. Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár Szeptember 18.: Fájsz. Szeptember 19.: Kiskun­félegyháza. Országos állatvásár: Szep­tember 18-19.: Pécs. Országos kirakodóvásár: Szeptember 19.: Kaposvár. Autóvásár: Szeptember 18.: Pécs. Szeptember 19.: Pécs, Szeged, Szolnok. Várjuk híreiket Várjuk írásaikat, ha rendez­vényt tartanak, kiállítást nyit­nak meg, kirándulnak, kérjük, tudósítsanak bennünket. A gyümölcsfa ültetéséről Ültetés előtt a talajt ajánla­tos 60-70 cm mélyen megfor­gatni. Ha ez nem oldható meg, akkor megfelelő nagyságú gödröket ássunk, őszi ülte­téshez nyár vége felé, tavaszi ültetéshez ősszel forgassunk, vagy ássuk a gödröt. Ha gyümölcsfának ásunk gödröt, akkor az 100-120 cm széles 70-80 cm mély legyen. A gödörből kiásott földet rak­juk kétfelé, egyik oldalra a fel­talajt, a másik oldalra az alta­lajt. Ültetéskor ugyanis a volt feltalaj kerül a gödör fenekére, az altalaj pedig felülre. Vi­gyázzunk, hogy a gyökerek­hez ne kerüljenek nagy rögök. A pajorokat, gyomnövényeket távolítsuk el. A nyirkos, hideg talajok ki­vételével az őszi ültetés a jobb, mert télen a növény elegendő csapadékhoz jut, és így ked­vezőbb a gyökeresedés. Tava­szi ültetéskor elengedhetetlen a beiszapoló öntözés. A telepítés előtti alaptrá­gyázással - a földdel összeke­verve - helyezzük el a gyö­kérzónába a növény igényei­nek megfelelő arányban a leg­fontosabb tápanyagokat és a kálium- és foszforműtrágyá­kat. (Ez a későbbi sikerek el­éréséhez meghatározó és fon­tos!) Csak fagymentes időben ül­tessünk! Vásárlás után - ha azonnal nem ültetjük el a nö­vényanyagot - sűrűn egymás mellé rakva, fajtánként gon­dosan elválasztva vermeljük el. A lényeg az, hogy a gyö­kérzet 20-30 cm-re a föld alá kerüljön. Egy cikói kertben jártunk Kezdődik a betakarítás a telkeken, a kiskertekben Az elmúlt hét szombatján - annak ellenére, hogy „lógott" az eső lába -, sokan látogattak ki a Cikói úton a kertekbe, mondván: lassan itt a betaka­rítás ideje. A rendezett parcel­lák közül is kiemelkedik egy, a Cikó határához közel eső bekerített kert. A szőlősoro­kon túlról beszéd hallatszik le az útra, s némi tétovázás után elindulok a hangok irányába. A tanya előtt középkorú úr, valamint egy fiatal hölgy és egy férfi beszélgetnek. Meg­tudom, hogy a Szekszárdon élő fiatalok kocsikáztak ki az apuval, körülnézni a birtokon. Beszélgetőpartneremben Rausch János tanár urat, a bonyhádi közgazdasági szak- középiskola igazgató-helyet­tesét köszönthetem -, derül ki a bemutatkozás után. A 920 négyzetméteres kertet 50 ezer forintért vették meg, de ma már ha 500 ezerért adná is el, akkor is jócskán ráfizetne. Igaz, a 200 tőke szőlőt azóta már beoszlopozta, kordo- nozta, az út felöl dróttal beke­rítették a telket, elkészült a ta­nya, amely alatt téglával kira­kott pince van. A kertben szinte minden megterem, ami a háztartásban szükséges. A tanár úr a szüleit és a fiatalo­kat is nagyjából ellátja a ter­méssel, tehát három családot is. Most csupán körülnézni jöttek ki és szedtek kisebb ko­sárra való csemegeszőlőt -, ezt pár éve telepítették. Dolgozni nem igen lehetne, mert az éj­szakai esőtől ragad a föld, sá­ros a talaj, no meg Rausch Já­nos mellhártyagyulladással bajlódik. A héten pedig ese­dékes lenne a krumpli felsze­dése, az az eső hatására „ész­hez tért" paprikából szintén lehet már szedni savanyúság­nak. A szőlősorok közé ülte­tett fűszerpaprika éppen még pirosodik. Paradicsomból ed­dig már kétszer főztek be, pe­dig a szárazság miatt a para­dicsomfa csupán a háromne­gyedére nőtt meg. A körte alakú, apró paradicsom vi­szont jó termést hozott. A gyümölcsfák még fiatalok ahhoz, hogy teremjenek, kö­zülük egy kajszibarack, egy őszibarack kettő pedig man­dula. A szárazság valamennyi növényt megviselte, erről a terméshozam is tanúskodik. Locsolni éppen lehetne az út melletti kerekeskútról, cipelni kellene azonban a vizet és nem is kis mennyiséget, azt meg ki bírná erővel, szuflával? Hazulról a kocsiban, ballo­nokban hozzák a vizet pedig ez ráfizetéses, hisz a távolság oda-vissza 12 kilométer. Idén a permetezéshez is Bonyhád- ról hozták a vizet, mivel a ta­nyatető alatti csatornából rit­kán gyűlt össze kellő mennyi­ségű csapadékvíz a 200 literes lemezhordóban. Szerencsére permetezni ritkán kellett, mert a nedvességhiány gátolta a különböző betegségeket. Az avatatlan szem is jól látja, hogy a szőlő csodálatos, nincs apadt, száraz szem, vala­mennyi fürt telt, egészséges. A szőlő vészelte át legjob­ban az aszályt - világosít fel vendéglátóm. Egyébként a lu­gas Zweigeltből és Kékfran­kosból áll. Szeret a szőlővel foglalkozni Rausch János és ért is hozzá, a szakértelmet fő­leg a szüleitől, a nagyszüleitől tanulta, de mellette tanulmá­nyozza a szakirodalmat is. Bort csak saját célra készít. Idén elfagytak a beéretlen vesszők, így a hozam 30-35 százalékkal kevesebb lesz. Otthon, Bonyhádon a háznál szintén van szőlő. A szüretet egyszerre tervezik és a szőlőt egy edénybe darálják majd le. A szüretet október első hetére tervezik, bár a téeszek, gazda­ságok szerint már megfelelő az érettségi állapot, a tanár úr az övét a szüreteléshez még savanyúnak találja. Amennyi­ben az esőzés tovább tart, kénytelen lesz leszedni és fel­javítani a mustfokot. Próba­mérést sosem végez, csupán az ízre és a tapasztalataira ha­gyatkozik. Az itteni szőlőt is a házuknál dolgozza fel és ott is tárolja. Darálás után egy hétig állni hagyja a törkölyön. A forrási idő és préselés közötti napokon készíti elő a hordó­kat. Amikor a bor kifogy a hordóból, alaposan kimossa, kiöblíti, csöpögőre állítja, hogy hamarabb kiszáradjon, majd lekénezi. Mielőtt a mus­tot beletöltené, felhozza a pin­céből a hordókat és vízzel jól kimossa. Az új hordókat egy héten át mossa trisós vízzel, majd feltölti vízzel, áztatja és öblögeti. Az abroncsokat 3-4 évenként kezeli, festi újra. Most kimarad ez a művelet, mert tavaly lefestette vala­mennyit. A szüret, azaz a betakarítás utolsó fázisa után kezdődhet az ásás, illetve előtte 100 má­zsa trágyát lenne esedékes szétszórni és azt aláásni, hisz az istállótrágyánál nincs jobb, de... a tanítás végett csak hétvégeken jut ezután idő a kerti munkákra. Hunyadi István Tanulmányúton a a vállalkozók Német segítség magyar gazdáknak ifi#: A képzés költségeit biztosítják A közeljövőben sokrétű gyakorlati együttműködés alakulhat ki magyar és bajor gazdák között - tájékoztatott Kitzinger János, a Magyaror­szági Német Gazdaszövetség elnöke. Az érdekképviseleti szervezet vezetője e kijelenté­sét arra alapozza, hogy szep­tember közepén a Magyaror­szági Német Gazdaszövetség szervezeteinek tagjaiból töb­ben bajorországi tanulmány­úton vesznek részt. Emellett lehetőség nyílik arra is, hogy magyar kezdő, illetve újra­kezdő mezőgazdasági vállal­kozók, gazdák a gyakorlatban is megismerkedhessenek a német farmgazdaságok mű­ködésével. E programban részt vevők olyan német gaz­dacsaládoknál élhetnek és dolgozhatnak néhány hétig, akik maguk is szántóföldi nö­vénytermesztéssel és állatte­nyésztéssel foglalkoznak. A gyakorlati képzés költségeit ­beleértve az odautazást, a szállást, az étkezést, valamint a baleset- és betegbiztosítást is - a német fogadópartner állja. Emellett a résztvevők még némi zsebpénzt is kapnak. A Magyarországi Német Gazda- szövetség elnöke reményke­dik abban, hogy ez a kapcsolat a jövőben mind szorosabbá válik, és egyre több gazdasági együttműködést eredményez a két ország mezőgazdasági vállalkozói között. Bőtermő, aszálytűrő martonvásári kukoricák Az eltérő ökológiai viszo­nyok és termesztési feltételek között egyaránt eredménye­sen termeszthető új kukorica­fajtákkal ismerkedhetnek a kis- és nagyüzemi termesztők Martonvásáron az MTA Me­zőgazdasági Kutatóintézete és Kísérleti Gazdasága, valamint a Bázismag Kft. által szerve­zett fajtabemutatókon. A nemesítők elmondták, hogy az idén három marton­vásári nemesítésű kukorica kapott állami elismerést; mindhárom középérésű, bő- termőek, szárazságtűrők, s genetikai, illetve agrotechni­kai tulajdonságaikban ver­senyképesek a népszerű kül­földi fajtákkal. Jövőre várha­tóan újabb három martonvá­sári kukorica nyeri el az állami elismerést; a várományos faj­tajelöltek ugyanis immár harmadik éve bizonyítják jó tulajdonságaikat a kísérleti parcellákon. Martonvásáron egyébként az utóbbi években ismét fel­lendült a kukoricanemesítés. A kutatóintézet fajtáinak ter­mesztése az 1964-es csúcs után, amikor is a teljes hazai vetésterületen MV kukoricá­kat termesztettek, az 1980-as évek közepére 0,4 százalékra (!) esett vissza. Abban az idő­szakban a külföldi fajták szinte egyeduralma volt a jel­lemző a hazai kukoricatáblá­kon. Az utóbbi években azon­ban új lendületet kaptak a martonvásári kutatások, s a munka eredményeként jelen­leg már a hazai vetésterület 25-28 százalékán MV kukori­cákat termesztenek. A kutató- intézet által nemesített fajták egyre népszerűbbek külföl­dön is: Oroszországban, Uk­rajnában vetettek az idén belő­lük, s nemesitől kooperáció eredményeként Németor­szágban is hódítanak a közös előállításó hibridek. Az idén a kukorica - mondta el Szundy Tamás ku­tatóintézeti igazgató-helyettes - alaposan megsínylette az aszályt: hektáronként 4-4,5 tonnás országos átlagtermésre lehet számítani. Ez a nyolcva­nas évek végi átlagnak hozzá­vetőleg kétharmada, s az „eredmény" annál is lesúj- tóbb, mert a hozamok már ta­valy az 1950-es évek szintjére estek vissza. Sok gazdaságban meg kellett kezdeni már a be­takarítást, illetve a meddő táb­lák lesilózását, s mivel a szá­razság miatt nem alakult meg­felelően a szárszüárdság, a szokottnál 10 nappal, két hét­tel korábban mindenütt hozzá kell látni a csövek töréséhez. A kutatók viszont sikerként könyvelhetik el, hogy ismét bizonyította kiváló aszálytürő képességét a martonvásári nemesítésű Norma kukorica, amely a szárazság ellenére is magas hozamokkal fizet. Cukorfok - maligánfok Mutasd a mustod, megmondom, milyen borod lesz! Mi tagadás, a kiskertek sző­lészei nem mindig találják te­libe, hogy termésükből végül müyen itóka lesz. A borprog­nózisok akkor is bizonytala­nok, ha a kipréselt must cu­kortartalmát gondosan, több­ször is megmérik. A mustfokoló ugyan hiteles mutatója a minőségnek, de a kevésbé avatottaknak nem sokat árul el arról, hogy mi­lyen alkoholtartalmú lesz a „végtermék". Az alábbi táblázatból azon­ban a cukortartalom alapján könnyen és pontosan megjó­solható, hogyan alakul az al­koholtartalom, azaz hány ma- ligánfokos borra számítha­tunk. Az adatok azonban csak akkor érvényesek, ha a must egész cukortartalmát kierjeszt­jük! Tehát íme itt a hasznos táb­lázat! Must cukortart. Bor várh. alk.foka 40 5,6 11 6,3 12 7,0 13 7,7 14 8,4 15 9,1 16 9,8 17 10,6 18 11,3 19 12,1 20 12,8 21 13,6 22 14,3 23 15,1 24 15,9 25 16,7 26 17,5 27 18,3 (27-nél több cukor már nem erjed ki.) A 17-22 fokos mustból álta­lában asztali, illetve pecse­nyebor, az ennél édesebből pedig már csemegebor készít­hető. Ferenczy-Europress A dísznapraforgó A mostani száraz nyarakon igen sok, szívósnak tartott dísznövény is kipusztult. A gyönyörű, napsárga dísznap­raforgó azonban nagyon jól bírja a szinte sivatagi forrósá- got. A dísznapraforgó Mexikó­ból került Európába. Dísznö­vényként az elágazó szárú, telt virágú fajták kedveltek. Ismert fajtája a Sungold, 60 cm magas, 20 cm virágátmérővel, a Globosus Fistulosus cso­portba tartozik. A magas faj­ták egyszerű virágúak, sárga, barna színűek. A magot ápri­lis végén vetjük szabadba 40x40, 50x50 cm sor- és tőtá­volságra, fészkenként 3-4 szem mag kerüljön. Később a legerősebb nö­vényt meghagyjuk, a többit el­távolítjuk. Napfényigényes, melegkedvelő. Kezdeti gyors növekedéséhez öntözés szük­séges. Mély rétegű, tápanyag­ban gazdag talajban jól fejlő­dik. Virágágyakba háttérnö­vénynek, kerítések, falak elé takarónövénynek, gyepfelü­letbe szoliternek, egyedül álló növénynek ültessük. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom