Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-16 / 216. szám
1993. szeptember 16., csütörtök DUNAFÖLDVÁR »ÚJSÁG 5 Jó tudni a másikról is Egy diák, aki nyáron is suliba járt A földvári Magyar László gimnázium két tanulója járt nyáron tanulmányúton Kölnben a Goethe Intézet jóvoltából - egyikük az idén végzős diák, Molnár Judit. Az első látásra félszeg - ám gondolataiban határozottnak tűnő - lány Szegedre, a JATE német-orosz szakára készül felvételizni. Amíg várok rá, magyartanára csupa jót mond róla. Egy biztos: a nyelvtanulást nem bízta a véletlenre, a kölni utazás előtt már németből középfokú állami nyelvvizsgát tett.- Hogyan kerültél kapcsolatba a Goethe Intézettel?- Némettanárnőnk, az idegennyelvi lektor, Dorothy Gabrisch révén került az iskolába az intézet pályázata, februárban. A pályázati feltétel az volt, hogy két darab plakátot kellett csinálni két témában: idegenek Németországban és itthon.- Te hogyan készítetted el?- Két térképet rajzoltam az egyikre, a németországit pedig úgy csináltam meg, hogy a papír tetejére egy „Bábeltor- nyát" ragasztottam, ez kifejezi azt, hogy...- A népek tengerét, melyen hullámzik Németország...?- Igen, valami hasonló - mondja nevetve.- Mivel telt el a három hét?- Végig iskolába jártunk, volt a kísérő tanárunkkal óránk, és az ottani tanárok is oktattak politikát, irodalmat, történelmet. Itt a történelem, ott az irodalom. Amikor vége lett a sulinak, az iskola szervezett városnézést, két napos kirándulást a környéken.- Az osztályfőnököd azt mondta, hogy magyarból is feljöttél már, ötösre vizsgáztál, „szorgalmas kislány" vagy, de különösen az idegennyelv a vonzó számodra. így van?- Igen, végül is szeretem, csak nem tudom csinálni.- Miért szereted és miért nem tudod? Molnár Judit- Kettőt és könnyebbet, nem tudom - próbálja elütni a kérdést. - Miért szeretem? Mert jó tudni a másikról is. És érdekes volt kinn néhány másságot is megismerni, de azért sok a közös a diákok felfogásában. Nem tudom, hogy itt nálunk mennyire tudnánk elviselni egy keletit, mondjuk egy törököt, mert mi most nagyon „felfelé tekintve" járunk. Ott viszont tele volt a suli törökökkel.- Toleránsabbak annál, mint ahogy a lapok bemutatják őket?- Azzal szemben, amit a hírekből hallunk a tolerancia megvan. A családnál, ahol laktam, azért elmondták, hogy Köln nyugodt város, ott még nem voltak gyújtogatások, és semmilyen erőszak.- Maradtál volna még?- Aha.- Hol volt jobb iskolába járni?- Ezt nem tudom megmondani, lehet, hogy a három év itt még kevés volt...- Elvégzed a német-orosz szakot az egyetemen. Tanítani fogsz?- Nem tudom. Magyar szakra nem mehetek, irodalommal itt nem foglalkoztunk eleget, történelemből keveset tudok. Régen nagyon tanár akartam lenni, de aztán valahogy kiábrándultam belőle.-fc„Behidalt" a forgalom A város szűk történelmi utcáit koptatják vasárnap óta a kamionok, a földvári híd előtt ugyanis újabb forgalomkorlátozás van. Az ok ezúttal nem a felújítás, hanem csőtörés: az egyik lakóház alatt tört el a vízvezeték. A víz alámosta az utat, olyannyira, hogy az egyik épület sarka alól eltűnt a talaj. Az út alá is benyúló pince omlott be, aminek következtében egy 12 köbméteres üreg keletkezett, jelenleg ennek a „tömedékelése" folyik. A város alatt húzódó pincerendszer eddig is nagy károkat okozott, s nem tudni, hogy a hídra felvezető útszakasz, amely egy része alatt szintén pince van, meddig bírja a terhelést. A forgalomkorlátozás várhatóan pénteken délután szűnik meg. tf A központban nagy a káosz: az autósok nem értik, hol tartsanak jobbra, hol balra Földvári cigány világ Balkán a főút mellett: két szoba összesen, komfort nélkül (Folytatás az 1. oldalról.)- Mindenemet ellopnak, ami csak van. A gyümölcsfákon nem maradt termés, vettem húsz csirkét, egy hét alatt tizenhármat vittek el belőle. Elzártam őket, de a lakatot eltörték, és úgyis ellopták. Földi Jánosné még a háború alatt költözött be első férjével szülei volt házába. Ötven éve lakik ott, most mégis menne, bizonyára jó oka van rá. Nemrég mindezt elmondta a város képviselőinek is, szavaival néha derültséget keltve. Felajánlotta megvételre házát a városnak, azonban elutasították, mondván: majd később, most a kassza üres, és különben is az utcát egészében kell kezelni - vagyis szanálni úgy, ahogy van. Most tehát marad minden a régiben, Földi néni tyúkjait továbbra is lopják. Az utca végén lakó Rafaelék ugyanazt mondják, hogy az asszony vagy eladja őket, vagy a hűtőláda a végállomás, és bizonyos mennyiségű szeszes ital elfogyasztása után nem emlékszik, mi is történt a baromfiakkal, aztán néha fennhangon üzletszerű kéjelgéssel vádolja a tizenkét éves szomszéd cigánylányt. Földiné, akinek nincs hűtőládája, feljelentést azonban nem felejtett el tenni. Mire a rendőr intuíciójától vezérelve a gyanúsított házába lépett, csak a rotyogó húslevest látta, benne a tyúkot, amelyikre ugye, nem volt rá írva, honnan származik ... Rafaelné a természet ölén ücsörögve szintén mos - be- főttes üvegeket, a családtagok körülötte ülnek, beszédükben a magyart a cigánnyal vegyítik. A család nagysága igazából az ezt puhatolózó kérdések után sem derül ki, mint ahogyan az sem, hányán laknak a mindössze két helyiségből álló, komfort nélküli düle- dező házban. Annál biztosan többen, mint ahányan be vannak jelentkezve, de manapság az adminsztrációval már senki sem törődik. Hol hárman, hol tizen, de a saját házukban, szemben S.-ékkel, akik ön- kormányzati lakásban laknak, a havi 319 forintos bérleti díjból több ezres behajthatatlan tartozásuk van, emellett van úgy, hogy napi tíz liter bor fogy el náluk. A falból kályhacső lóg, nemcsak a tüzelő, a kályha is Harminc éve írták Egy „igazi magyar gyereket" mutat be Dunaföldvárról a Tolna Megyei Népújság 1963. szeptember 18-i számának riportja. Mint az írásból - amely nem más, mint egy kitűnő vitairat az egyéni gazdák ellen -, kiderül, hogy N. L., a riportalany magát nevezi így, egyébként a dán mezőgazda- sági szövetkezetek híve. „Az egykor hozzá hasonlóak többsége ... alkalmazkodott a népi demokráciához, igyekszik úgy élni, mint más dolgos parasztember. Kifelé ma már ő sem nyers, udvarias", és ezzel téveszti meg legjobban a szövetkezeti gazdákat. Háttérinformációként megtudhatjuk, hogy Dunaföldvá- ron még 1963-ban is(!) száznál több ló volt a háztáji gazdaságokban, bár a törvény kimondta: téesz-tag lovat nem tarthat. A szerző szerint ezt a törvénytelen helyzetet meg kell szüntetni, ezért fizetnek gyengén a földvári téeszek. Alig egy héttel később a megyei labdarúgó bajnokság hatodik fordulójában a Duna- földvár 11 ponttal, 15-3-as gólkülönbséggel vezeti a tabellát - adta hírül a lap szeptember 24-én. A csapat nagy iramú, színvonalas mérkőzésen győzte le idegenben a hőgyészi legénységet három-kettő arányban. hiányzik, a helyiségek, ha nem is az OTP-öröklakás tulajdonos polgár szemével, de a körülményekhez képest tiszták. Tizenötévesforma srác tessékel be a házba - utóbb kiderül, a földvári kisegítőbe jár - cipőjének talpa némi fáziskéséssel követi lépteit.- Jöjjön, lássa meg a szégyenünket - mutatja a „lakást" Rafaelné - mondja meg, hova menjek, ha rámdől ez a ház, arrébb, a sportpálya mellé, építsek kalyibát? Rá fognak kényszeríteni, hogy lopjak, ha nem lesz mit enni adni. Az asszonyt szópárbajban nem kell félteni, családfőhöz méltóan alig engedi szóhoz- jutni a fiatalokat, változatlan lendülettel szidja a tanácsot, amelyik nem ad segélyt, és nem veszi el a házukat, hogy cserébe adjon egy másikat, a cigányság helyi szószólóját, aki állítólag aláíratott egy papírt velük, amivel a házuk felújítására pénzt igényeltek, amit azután zsebre tett, de nem kíméli a cigányvajdát, Édest, alias Sárközi Józsefet sem, mondván, egyik kutya, másik eb. A rokonság munkaképes fiataljai szakképzetlenek, nincs munka - mondják. A kérdés persze, hogy akkor miből élnek, hát, segélyből, meg családi pótlékból, mondják, és ez az, ami hihetetlen a kívülállónak. Földvárról pedig nem mennek el, ők már itthon vannak, akármennyire is jobb volt a mezőfalvi tanács. Kesztyűs kézzel Dunaföldváron, ahol régebben csak átutazóként ismerték a cigányokat, ma 250-300 cigány lakik, köztük teknős, oláh, köszörűs és muzsikus cigányok - utóbbi „törzsből" van a legtöbb. Jelenlétük szociális és közbiztonsági szempontból egyre több gondot okoz, bár az igazsághoz hozzá tartozik: a városban a legtöbb galibát nem ők, hanem az átutazó kalandorok csinálják. Pakson néhány éve kesztyűs kézzel megoldották a problémát: ha nem is hivatalosan, de készpénzzel támogatták azokat a cigánycsaládokat, akik odébb állnak. Egy részük Földváron telepedett meg, ahol annak idején a 6-os főút nyugati oldalán élő néhány cigánycsaládot még a városi tanácsnak sikerült „szétszórni", nekik sikerült beilleszkedni a magyar környezetbe. Csesznek János alpolgármester, a Kommunális Kft. vezetője azt hangsúlyozza, hogy egységesen, komplex módon kell megoldani a József- kertsor dolgát, ez 5-6 millió forintba kerülne. Ha csak Földi Jánosné házát vásárolja meg az önkormányzat, az holt tőke lenne, hiszen eladni nem tudnák, viszont rövid időn belül beköltöznének a házfoglalók. A Józsefkertsor nem az egyetlen problémás városrész, a Vágóhíd utcában, ahol „teknős" cigányok laknak, súlyosabb a helyzet. Mit szól a szószóló? Szarkai Ferenc a helyi cigányság szószólója a városi képviselőválasztáson is indult, állítólag a magyarok közül is sokan szavaztak rá. Képviselő nem lett belőle, viszont, ha nem is választották, szószóló igen. Kiderül, nemcsak Rafaelék róla alkotott véleménye lesújtó, hanem az övé is „választóiról".- Amikor össze kellett gyűjteni a hatvan, vagy hetven aláírást, hogy jelöltessem magam, elmentem majdnem mindenkihez, beszéltem velük, hogy cigánykérdések voltak, vannak, lesznek, és van ez a lehetőség. Egyszerűen azt mondták, hogy kapunk valamit? adtál valamit?, nem is foglalkoztak a dologgal. Az őt illető vádakat szóba hozva, azonnal közbevág:- Máris megelőzöm. Miután szószóló lettem, történt egy olyan, hogy a Tolna Megyei Független Cigányszövetségtől kijött az elnökünk, elmondta, miről volna szó. Úgy indult ki, hogy a helyi tanácstól kértünk volna a házak bontásához segítséget, ezt a cigányszövetségen keresztül osztottuk volna el, annak, aki rászorul. Pénzről nem volt szó, csak anyagról, és munkával kellett volna segíteni. Később egyszer kaptunk tíz mázsa cementet, azzal a kikötéssel, hogy a Bölcske utcán kezdjük el az egyik cigányház felújítását, ele tudja ki ment el dolgozni? Én meg a sógorom. Szarkai Ferenc szerint éppen azok jelentik a legtöbb gondot, akik hangoskodnak. O nem mondhatni, hogy közéjük tartozik, még a testületi ülésen sem nagyon szólalt meg, lévén, hogy egyetlen egyszer, az első ülésen jelent meg.- Maga szerint a magyar képviselő tud parancsolni a magyaroknak? Nem tudnak. Akkor hogy parancsoljak én a cigányoknak, amikor nem is vagyok képviselő? A cigányok szószólója úgy tűnik, jó politikusi adottságokkal rendelkezik, a települési kisebbségi önkormányzatról azonban csak hírből hallott. Pedig ha létezik egyáltalán Földváron cigánykérdés, e nélkül aligha lehet megoldani.- Cigánykérdés? Hát én már évek óta nem iszom alkoholt, azelőtt azért eljárt a kezem. Mostanában iszunk egy kávét a kocsmában a feleségemmel, de most is van egy-két olyan megjegyzés, amire régen odacsaptam volna. Tóth Ferenc Röviden így döntöttek A Dunamenti Kikötővárosok Szövetsége azzal fordult Dunaföldvár önkormányzatához, hogy az eddigi lakosonként egy forintos éves hozzájárulást a szövetség költségvetéséhez lakosonként három forintra emelje. Miután a testület szerint a szövetség eddig nem bizonyította, hogy információival lényeges segítséget nyújt a városnak, a kéréshez nem járult hozzá. Dunaföldvár önkormányzata utolsóként adta áldását a Tolna Megyei Temetkezési Vállalat örökösei közül arra, hogy a vállalatot a Pantheon Kft. vásárolja meg. A volt megyei vállalatot az ÁVÜ14 millió forintra értékelte, a Pantheon azonban csak nyolc milliót kínált érte. A Pantheon jelentkezett egyedül a cég megvételére. $ Emléktábla elhelyezéséről döntött a képviselőtestület az 1956-os dunaföld vári események két áldozatának tiszteletére. Az emléktábla helye Városháza homlokzatán, a Petőfi emléktábla mellett lesz. Két Pécsen tanuló duna- földvári diák részére vásárolt kollégiumi férőhelyet a város önkormányzata. A lehetőséget hárman kívánták igénybe venni. A testület zárt ajtók mögött döntötte el: az 1993/94-es tanévben Horváth László, és Kertész Júlia veheti igénybe az ingyenes diákszállást. A kollégiumot egyébként e hét elején adták át, avatásán Kiss János polgármester is megjelent. * Gallai Erzsébet vezeti továbbra is Dunaföldváron a Városi könyvtárat, miután ő nyerte el az állásra kiírt pályázatot. A testület által megbízott szakértői bizottság ezt megelőzően kabinetülésen hallgatta meg az egyetlen pályázót. Földárverés: utolsóelőtti forduló Szeptember 29-től október 1-ig lesz a földárverés következő fordulója Dunaföldváron. Huszonkilence- dikén az Aranykalász, 30-án az Alkotmány, október első napján pedig a Virágzó Szövetkezet földjeire lehet licitálni, de szeptember 30-án a Gyulaji Erdő- és Vadgazad- ság földjei is kalapács alá kerülnek. A föld iránt változatlanul nagy az érdeklődés, sokan azonban még nem jutottak hozzá kárpótlási jegyükhöz. Az utolsó fordulóra várhatóan decemberben kerül sor. Zenészek Weikersheimben Egy hetet töltött augusztus 16. és 23. között a duna- földvári zeneiskola tizenöt növendéke három zenetanár kíséretében Dunaföldvár partnervárosában, Weikersheimben minden évben megrendezésre kerülő zenei táborban, ahová a vüág minden tájáról érkeztek fiatal muzsikusok. A földvári zenészeknek három nagy sikerű fellépésük volt, amelyekről a helyi lap kritikája is elismeréssel szólt. A téma: a mélygarázs Az Ifjúság téren építendő mélygarázsokról lesz szó a ma este hat órakor a Városháza 6. számú termében kezdődő tájékoztatón, amelyet a beruházó tart.
