Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
1993. augusztus 17., kedd TÁJOLÓ »ÚJSÁG 5 Szeretné, ha szeretnék Az „elkényeztetett" Tordy Géza Mint „becsületes" színészhez illik, ezekben a hetekben az „Év színésze" is nyaral. Pontosabban: nyaralt mindaddig, amíg a Kisváros című tévésorozatban fel nem kérték egy epizódszerepre. A tihanyi üdülést azért függesztette fel, hogy egy kábítószercsempész „bőrébe bújhasson". — Nem túl hálás feladat ... — Jut is, marad is a nyárból. Ez a nyolc nap nem a világ. Tihany a második otthonom. Jobban szeretek ott nyaralni, mint bármelyik elegáns dél-európai fürdőhelyen. S az sem utolsó szempont: Tihanyban úgy érzem, az emberek szeretete vesz körül. — Fontos, hogy a környezete szeresse? — Szeretném ha szeretnének. Nagyon jó érzés, amikor elfogadják az embert jó és a rossz tulajdonságaival együtt olyannak, amilyen. Buták és önzőek vagyunk. Sokszor elmegyünk azok mellett, akikben nagy ígéret van, pusztán azért mert ott és akkor a pillanat nem volt alkalmas az érték felismerésére. Nem tudom, világos-e mire gondolok? Erről szól az egész életem. A pályámon megadatott minden lehetőség és meg is tudtam ragadni a szerencsém lábát. A magánéletben sokkal gyarlóbb, keservesebb, ügyetlenebb voltam. Talán mert mindig, mindent görcsösen meg akartam oldani, vadul próbáltam boldog lenni... Talán ezért is lett a magánéletem a sikertélensé- gek sorozata. De végülis színészként, rendezőként el vagyok kényeztetve. Miért akarnék még többet? — A Lear király alakításáért elnyerte „Az év színésze" díjat. Nem gondolja, hogy ez mérföldkő az életében? — Ez felér egy Kossuth-díj- jal. Nem régen múltam 55 éves, szinte úgy érzem, meg :sem érdemelhettem még ezt a kitüntetést. — A „nagy" pályatársak közül kikkel dolgozott együtt a legszívesebben? — Nagyon hosszú volna, ha mindenkit sorra vennék. Kezdő színészként Kaposvárott dr. Németh Antal volt a rendezőm, Szegeden Komor Istvánnal, Horvai Istvánnal, Dómján Edittel, Lehoczky Zsuzsával dolgozhattam együtt. Pesten partnere lehettem Ruttkai Évának, Bulla Emmának, Sulyok Máriának, Szakács Miklósnak, Gábor Miklósnak, Tomanek Nándornak, Pécsi Sándornak, Latinovits Zoltánnak. Játszottam Kállaival, Bessenyeivel, Darvassal... Atyaúristen! Magam sem hittem, hogy ilyen tekintélyes a névsor! — Kik voltak a tanárai? — Ók, az előbb felsoroltak. Anélkül kerültem a pályára, hogy elvégeztem volna a színművészetit. Ezért hiszem, hogy az életben szinte minden tudást el lehet lesni másoktól, a mesterektől, csak nyitott szemmel kell járni-kelni a világban. —Mit vár az új szezontól? — Nagyszerű feladatokat. Győrött a III. Richárdot rendezem, a Vígben egy Miller darabban és az Oidipuszban játszom és egy amerikai komédiát rendezek. A főiskolán mesterséget tanítok. Harminc éves koromig nagyon türelmetlen voltam, aztán rájöttem, hogy az életet nem szabad sürgetni, nem szabad bosz- szankodni ha elkerüli az embert egy remélt szerep. Vagy később megtaláljuk azt az elveszett szerepet is, vagy ad a sors helyette egy még jobbat. László Zsuzsa Ferettczy Europress Beethoven és a Brunszvikcsalád Beethoven, Brunszvikok, Martonvásár címmel a zeneköltőnek Martonvásár egykori uraihoz, a Brunszvik-család tagjaihoz fűződő barátságáról, a család történetéről és tagjairól, a településen ma is élő Beethoven kultuszról jelent meg könyv a Hagyományőrző Értékeink Alapítvány támogatásával. A könyvet a Magyar Tudományos Akadémia Mező- gazdasági Kutatóintézete adta ki. Szerzője, Üvegesné Hor- nyák Mária, aki egy évtizede foglalkozik a Brunszvik-család és Martonvásár történetével, sok érdekességgel ismerteti meg a kötet olvasóit. Egyebek között levélrészietekkel bizonyítja, hogy a „halhatatlan kedves" - a korábbi feltevésekkel szemben - nem Teréz, hanem Brunszvik Joze- fin volt. Ismerteti a könyv Beethoven és a Brunszvik-család fennmaradt levelezését is. Marton vásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének parkjában 1960 óta évente megrendezik a nyári Beethoven koncertsorozatot,- 1957 óta pedig emlékmúzeum őrzi a zeneóriás martonvásári tartózkodásának relikviáit. (MTI) Bukovinai székelyek országos találkozó j a Országos találkozót tartottak vasárnap - a Nagyboldo- gasszony-napi hadikfalvi búcsú emlékére - a Magyarországra áttelepült bukovinai székelyek. A Baranya megyei Somberekén - az egykori ha- dikfalviak és utódaik jelentős hányadának lakóhelyén - több mint ezer bukovinai származású székely találkozott, hogy a búcsú napjához kapcsolódó szokásokat felelevenítse. Andrásfalva, Józseffalva, Istensegíts, Fogadjisten és Ha- dikfalva azoknak a hajdani csíki székelyeknek a bukovinai települései voltak, akik Madéfalvárói, az 1764-es sicu- licidium - a székelyek elleni osztrák katonai fellépés, kegyetlen vérengzés - után menekültek Moldvába. Onnan 1941-ben a Bácskába, majd 1944-ben Baranya és Tolna megyébe - a kitelepített svábok helyére - költöztek. A többnemzetiségű falvak lakói ma már egymással megbékélve élnek, bár korábban számos feszültség forrása volt a kitelepítést elszenvedett németek és a hazára találást remélő székelyek kálváriája. Az országos székelytalálkozó emlékére a templom déli falánál faragott kopjafát állítottak, amelyet megkoszorúztak az Országos Székely Szövetség, Somberek község valamint a helyi székely pávakör képviselői. A találkozó alkalmából megnyitott kiállításon bemutatták az öt bukovinai falu temetőjében jövőre felállítandó emlékfa tervét is. Az országos székely találkozó befejezéseként népi együttesek adtak zenés, táncos műsort a sombereki művelődési házban, melynek színpadán felléptek az al-dunai Hertelendyfalva és Székely- keve valamint az erdélyi Csernakeresztúr hagyományNémetország, Olaszország, Mordvin Köztársaság Világjáró bátai táncosok Közel négyezer kilométert hagytak maguk mögött a Bátai Népi Együttes táncosai, zenészei, amikor a múlt héten hazaérkeztek olaszországi út- jukról. Az itáliai félsziget Atina nevű kisvárosában vettek részt egy nemzetközi folklórfesztiválon, egyiptomi, litván, kongói, argentin, indonéz, görög, no és természetesen olasz csoportok társaságában. A negyvenegy bátai esténként a fesztiválon lépett fel, műsort adott a környező helységekben például Roccavivi- ben és Sorában, de jutott idő fürdésre is a tengerben. Kirándultak Nápolyba, Pompeibe, de jártak Rómában, Vatikán városban és Velencében is. Mozgalmas volt a bátai táncosok idei nyara. Nem csak Olaszországban fordultak meg, hanem Németországban is, itthon szereplői voltak a Duna Menti Folklórfesztiválnak - szép, nagy elismerést aratott műsorukat a tévé is közvetítette. A róluk szóló legújabb hír pedig az, hogy augusztus 21-én tizenöten repülőgépre szállnak és Moszkva érintésével a Mordvin Köztársaságba utaznak, ahol egy újabb fesztiválon vesznek részt. gyuricza Vasúti kedvezmény a körmenetre utazóknak Szent István napja, augusztus 20., megünneplését Mária Terézia rendelte el 1771-ben. Az államlapító Szent Jobbját abban az évben szerezte vissza az uralkodónő Raguzából, a mai Dubrovnikből. 1938-ban, István király halálának 900. évfordulóján aranyvonattal vitték körbe az országon. Ötven esztendővel később, 1988-ban újabb országjáráson volt a Szent Jobb. A nemzeti ereklye őre akkor már Szabó Géza kanonok volt. A két jubileum közötti félévszázadban - az egész országhoz hasonlóan - sok megpróbáltatáson ment át a kristályhengerben őrzött ereklye is. A második világégés idején a koronázási ékszerekkel együtt nyugatra hurcolták. Csak 1945. augusztus 20-án láthatták ismét a körmenet résztvevői. Ezután hosszú ideig a plébániahivatal páncélszekrényében őrizték, és onnan csak a Raguzából történt visszérkezés 200. évfordulóján, 1971-ben - titokban - vitték át néhány órára a Szent István-bazilikába. - Meddig őrizték ilyen méltatlan körülmények között? - 1987. augusztus 20-ig. Akkor helyezték el a bazilika újonnan kialakított Szent Jobb-kápolnájában, és azóta mindennap meg lehet tekinteni nagy királyunk ereklyéjét. Egy évvel később, 1988- ban, az István király halálának 950. évfordulóján tartott országjárás során, az érseki és a püspöki székvárosokban, valamint Pannonhalmán tíz- és tízezrek fogadták áhítattal és megille- tődve. Augusztus 20-án a bazilika előtt celebrált jubileumi misén jelentette be Paskai László bíboros a Szentatya, II. János Pál magyarországi látogatását. Augusztus 20-án az idén is ünnepi külsőségek között hozzák ki a bazilikából a Szent Jobbot. Szent István halálának, mostani, 955. évfordulóján, régi vágya teljesül egyházunknak. Az állami vezetők, megértve és átérezve az ünnep kivételes voltát, hozzájárultak, hogy a körmenetre utazó hívek és érdeklődők 50 százalékos vasúti kedvezményt kapjanak. Ilyen lehetőség az utóbbi csaknem fél évszázadban nem volt. A résztvevők vonatjegyét a helyszínen pecsételik le. Remélhetően az alkalmat kihasználva, minden eddiginél többet utaznak a fővárosba, a Szent Jobb-körmenetre.-szabóFerenczy-Europress A kopasz honatya meg a tévé A dél-ausztráliai parlament egy képviselője pénteken követelte, hogy helyezzék máshová a televíziós kamerákat az ülésteremben.lan Gilfillan azt állította, hogy három másik képviselőtársával együtt hátrányos helyzetben van székeik elhelyezkedése miatt. De különösen az bosszantja, hogy amikor az esti tévé híradót nézi, azt tapasztalja, hogy nem az arca, hanem a kopasz feje látható. „Jobban ismernek kopasz fejemről, mint bármi másról, de tapasztalom, hogy a kopaszságom fokozódik és lehet, hogy ennek még hasznát vehetem a reklámszakmában. Képviselő- társaimat minden bizonnyal megnevettettem vele, de azért ez komoly dolog" - mondta. Tv-napló Cserkészek Riportfilm a cserkészekről az 1933-as jamboree 60. évfordulóján. Ami annak idején országos esemény volt, az évfordulóra megkopott, néhány cserkészruhát öltött öregúr emlékezik ifjúságára, a fiatalok pedig abban reménykednek, hogy nem fognak csalódni. Nem tudom, a két háború között mennyi cserkész volt Magyarországon, a mi iskolánkban, pedig szerzetesi gimnázium volt, voltaképp csak elviselték, a cserkészeknél csak a Mária-kongregáció tagjai voltak kevesebben. Úgy hallom, számuk ma is elenyésző, de ettől még felvirágozhat a mozgalom, sok rokonszenves vonása van, a közösségi életforma pedig a legtöbb fiatalnak jót tesz. Engem az sem zavar, amit sokan a cserkésztisztek szemére vetnek, hogy nem olyan régen még úttörő vezetők voltak. Az sem volt halálos bűn, miért is lett volna? Olyanok is nagyon sokan vannak, akik örömmel emlékeznek vissza a táborozásokra, a közös kirándulásokra. Más zavar a mai cserkészkedésben. A riportfilmben többször is elmondták, hogy aki cserkész, az emberebb ember és magyarabb magyar. Hogyan lehet valaki emberebb ember, s mit jelent, hogy a cserkész magyarabb magyar? Ezek szerint, aki nem lép a cserkészcsapatba, nem lehet igaz ember és derék magyar, netán másodosztályú állampolgárnak kell tekinteni, vagy a többiek jótékony nevelésére szorul, hogy egyszer majd ő is emberebb ember lehessen? Felesleges így megosztani a gyerekeket, azt sugallni nekik, hogy bizonyos társaságban különbek a többinél. Olajmaffia A „24 óra" című műsorból megtudtuk, hogy az elmúlt tíz évben a gazdasági bűncselekmények száma 640 százalékkal emelkedett. A közelmúltban a bűncselekmények új formái is megjelentek, például az adócsalás, amire korábban nem volt lehetőség, a kávécsempészés sem volt nagy üzlet, pedig ma minden második csésze kávé, amit megiszunk, csem- pészúton jutott asztalunkra. Az adatok riasztóak, s a legfőbb ügyész nemrég már arról beszélt, hogy a szervezett bűnözés a közélet különböző fórumain is megjelent. Ezzel szemben tavaly mindössze 734 korrupciós ügyben indítottak eljárást, de a meghívott vendégek, a büntetőjogász és a közgazdász ezen csak mosolyog, mert jó lenne, ha csak ennyi korrupció lett volna, a valóságban ezek száma a sokszorosa. Csak éppen nem lehet nyomára jutni, s nagyon ritka az olyan eset, amikor fel tudnak göngyölíteni egy ügyet, mint az olajmaffia esetében, amikor gáz- és fűtőolajjal mesterkedtek, üzemi módon, szervezetten. Ez már a maffia módszere, mondja a büntetőjogász, a közgazdász helyesel, de hozzáteszi, hogy sok esetben a fekete gazdaságnak korrigáló funkciója van, a rendelkezések ugyanis átláthatatlanok, s aki nem játssza ki őket, nem boldogul. Példát is mondott: a hetven főt foglalkoztató üzem tulajdonosa kénytelen csalni, mert ha minden szabályt betartana, legföljebb két embert tudna alkalmazni, ez pedig már kihatna a munkanélküliség alakulására is. Szépen vagyunk. S mennyi minden van, amit legföljebb homályosan sejtünk! A közgazdász utalt bizonyos tisztátalan pénzekre, amiket magyar bankok mosnak át, s forgatnak be különböző vállalkozásokba. Azt is megjegyezte, hogy nagy zavart okozna, ha ezeket gazdáik kivonnák a gazdaságból, mert százmillió dollárokról van szó. A büntetőjogász csóválta a fejét, a jog, mondta, mindig a valóság nyomában jár, a törvénytől pedig azt nem lehet várni, hogy megtisztítsa a közéletet. Ehhez erkölcsi emelkedettségre lenne szükség, ami az esetek többségében hiányzik. Mintha visszájára fordult volna a történelem, ifjúkorunk Dic- kens-hőseit ismerjük fel nem egy kortársunkban, s még örülhetünk, hogy csak annyit tudunk róluk, amennyi ebből a beszélgetésből, is kiderült, mert a részletek elvennék maradék nyugalmunkat is. Válaszolni nehéz Közvetlenül a háború után működött hivatalos közvéleménykutató intézet, ezt azonban 1949-ben megszüntették: Rákosi nem volt kíváncsi a köz véleményére. Később a tv keretein belül működött szerény hatáskörű intézmény, a 90-es évektől azonban több is van, amelyek rendszeresen közlik eredményeiket. Aki a népszerűségi lista végére kerül, azt mondja, svindli az egész, pedig ezek az intézetek a nemzetközileg elfogadott normák szerint dolgoznak, kisebb hibaszázalék azonban mindig előfordulhat. De az mégsem lehet véletlen, ha valaki évek óta a népszerűségi lista élén áll, miként az sem véletlen, hogy kit utasít el a közvélemény. Most bepillanthattunk a kutatás rejtelmeibe, láttuk, hogyan veszik a mintát, a kiválasztottak mennyiben jelentik a társadalom keresztmetszetét. Kérdezni tudni kell, mondta a műsor címe, mi pedig tegyük hozzá, válaszolni is tudni kell, mert nem mindegy, hogy ki hümmög a határozott kérdésre, s kinek van megfontolt véleménye. A kormánynak nem lehetnek illúziói, felesleges manipulációt emlegetni, de az is bizonyos, hogy egy kényszerintézkedés, mondjuk adóemelés, nem találkozik általános helyesléssel. Közelednek a választások, jobb, ha mindenki szembenéz a tényekkel. Választók és azok is, akik azt szeretnék, ha megválasztanák őket. Az ország nehéz helyzetben van, hamis reményekkel nem megyünk semmire. Csányi László A lakástörvényről Az új lakás- és helyiségtörvényről mindenkinek címmel kiadvány jelent meg, amely 122 kérdés - 122 felelet formában részletezi mindazokat az új közérdekű tudnivalókat, amelyek a lakások, irodák, műhelyek, raktárak, garázsok bérletével, megvásárlásával ßggnek össze. A 160 oldalas könyv - melyet a törvény előkészítésében közreműködő szakértők írtak - tartalmazza a törvény hatályos szövegét is, kapható a hírlapárusoknál és könyvárusoknál. A szerzők a könyvben foglaltakkal összefüggő kérdésekben ingyenes telefonos tanácsadással állnak a lakosság rendelkezésére 1993. augusztus 17-én (kedden) 13.-17.00-ig, 1993. augusztus 19-én (csütörtökön) 13-17.00-ig az alábbi telefonszámokon: 269-66-00, 120- 84-93,167-08-28. Nem Béla, hanem András Lapunk augusztus 13-i számában, az „Országjáráson a hívekkel" című írásban tévesen azt írtuk, hogy a tihanyi apátsági templomban III. Béla király van eltemetve. Mint ismeretes, a tihanyi templom szentélye alatt I. András királyi sírja található. A hibáért olvasóink elnézését kérjük. i i
