Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-10 / 185. szám
4 «ÚJSÁG TAMASI ES KORNYÉKÉ 1993. augusztus 10., kedd A városházán hallottuk A város oktatási, művelődési és szociális intézményeiben dolgozó közalkalmazotPénzes döntések tak központi béremelésére érkezett ötmillió forintot a képviselő-testület döntése alapján az önkormányzat további hárommillióval kiegészíti, és a differenciált, felzárkóztató béremelésről döntött. A több mint 440 érintett így összességében hét százalékkal „közelíthet" a még mindig több, mint húsz százaléknyi „mesz- szeségben" lévő közalkalmazotti bértáblázathoz. Nyilván a közrend és a köz- biztonság javítása iránt érzett felelősség motiválta a képviselőket, amikor a megyében működő rendőr tiszthelyettes-képzést ismételten, ezúttal százezer forint támogatásban részesítették. A kórház nehéz gazdasági helyzetére figyelemmel kétmillió forint november 30-ig történő átadásával segített az önkormányzat az egészség- ügyi intézmény likviditásának megőrzésében. Még csak az előkészítés fázisában van az iskolai tankönyvvásárlás támogatása. Közismert, hogy tavaly ön- kormányzati forrásból több mint nyolcszázezer forintot fordítottak erre a célra. A drasztikus könyv-áremelkedések miatt az idén ez még nagyobb hangsúlyt kap, jelenleg folyik az igények felmérése és a támogatási elvek kialakítása. Végül egy személyi hír: a megyei közgyűlés döntése értelmében a város egy köztiszteletben álló, idős polgára, dr.Koppán József kapta idén a megyei önkormányzat által alapított Beszédes József díjat. Gratulálunk és jó egészséget kívánunk a kitüntetettnek. Új buszvárók Pincehelyen A Pincehelyen áthaladóknak feltűnhet az a buszmegálló, melyet a helyi kórház épülete előtt lehet látni. A település egyik újdonságáról van szó, melyet nemrég állítottak fel, a régi bádogból lévőt felváltva. Nem csak egy ilyen ízlésesen kialakított autóbuszváró található a 61-es út mellett. A pincehelyi önkormányzat saját pénzügyi tartalékaiból gazdálkodta ki azt az összeget, amelyen hat várót tudnak építeni. Már korábban felvetődött az a kérdés, hogy a kórház előtti megállóhelyet áthelyezzék. Az önkormányzat azonban ügy döntött, hogy ha az egyiket úgy is át kell építeni, akkor megpróbálkoznak a többi váró lecserélésével. Sikerült is, mert a Tamási Építőipari és Városgazdálkodási Vállalattól egy kedvező ajánlatot kaptak a munka elvégzésére. A munkálatok július elején elkezdődtek. A tervek szerint a hónap végére mindegyik váró felállításra kerül, melynek összköltsége eléri az egymillió forintot. A fából készített, igényesen kialakított kis építmények remélhetőleg sokáig szolgálják majd az embereket és nyújtanak kellemes látványt az arra haladóknak. Gé.EVizesblokk az iskolában Új vizesblokkot alakítanak ki a pincehelyi általános iskola központi épületében, melybe a felső tagozatosok járnak. Amint azt Bárdos Lászlóné, a település jegyzője elmondta, ezzel egy régóta húzódó ügy végére kerül most pont. Évek óta tervezték, hogy elvégzik a vizesblokk kialakítását, de nem volt rá anyagi fedezet. Az idei önkormányzati költségvetésbe mindenképpen belevették az új épületrész felépítésével járó beruházást. Bárdosné elmondta, hogy április közepén írták ki a pályázatot, melyre a három jelentkezőből a „K és N Építőipari és Szolgáltató Kft." ajánlatát fogadták el. A munkálatok június közepén elkezdődtek, felépítettek egy teljesen új épületet a főépület szomszédságában. Ha elkészül, kézmosók, wc-k és fürdési lehetőség várja ősszel a gyerekeket, valamint a nevelőket. Az építkezés teljes költsége meghaladja a négymillió forintot, melynek 50 százalékát az önkormányzat finanszírozza, a fennmaradó pedig egy pályázat útján elnyert pénzösszeg. Már csak a belső munkálatok vannak hátra, a burkolás, a festés, a külső vakolás és a színezés. -Gé.E.Az utazó közönség már birtokba is vette az új várót Lehelné Rozsos Janka kerámiái Az agyag lelkem egy kis darabja Lehelné Rozsos Janka, vagy ahogy mindenki szólítja, Janka néni másfél évtizede telepedett le megyénkben. Vérbeli keramikus, aki megőrizte az egyszerű, de szép népi hagyományokat. Janka néni Erdélyben, Várfalván született és a véletlen sodorta a kerámia felé. Az igaz, hogy kis gyermekkora óta kiválóan rajzolt és ezt a képességét a kerámia készítésénél nagyon jól tudta kamatoztatni. Kezdetben csak díszletek festésével foglalatoskodott, de úgy hozta a sors, hogy egy pocelán gyárban kellett dolgoznia. Még fiatalon vizsgát is tehetett a különös mesterségből, így aztán elindult a keramikusi pályán. Simontornyán a múlt héten állítottak ki néhányat Janka néni műveiből, amelyeket még a Budapesti Kerámiagyárban készített. A simon- tomyai művelődési házban szívesen adtak helyet a csodálatos és különleges falburkolóknak, színes csempéknek, nagyrészt kézzel mintázott használati edényeknek. Ezek szín és formagazdagsága lenyűgöző látvány. Sokfajta tál, edény, kisebb és nagyobb kancsók, valamint shamottból és fajanszból készített padlóburkolók kápráztatják el a kiállításra ellátogatókat. Janka néni fáradhatatlanul dolgozik. Most - mivel nincs módja és lehetősége korábban a gyárban használt égetési technikához - más módon próbálja elkészíteni remekműveit. Nagyszékelyben, ahová 1976-ban költözött, folytatja hagyományőrző munkáját. Megalapított egy nyugdíjas klubot, szakköröket vezet, néprajzzal is foglalkozik. — Az a legnehezebb, hogy nincs kinek átadni a kerámia szeretetét - mondja Janka néni, majd így folytatja. — Nagyon örülök, hogy sikerült egy kicsit beoltani a helyi iskolásokat és óvodásokat, sokat foglalkozunk kézműveséggel, kerámiával. Most csak arra van lehetőségünk, hogy a helyben elkészített anyagokat Tamásiban kiégethetjük. A leglehetetlenebb nevű kórház Pincehelyen Vegetál, de nem szűnik meg Tizennégy település, 30 000 ember ellátása, 88 ágy, frekventált hely, nagy forgalom, három osztály (sebészet, szülészet, belgyógyászat), muskátli az ablakokban, egy államtitkár szavaival élve: „egy gyöngyszem". Orvoshiány: nincs, ápolóhiány: nincs, pénz: nincs. íme a „Tamási Városi Kórház Rendelőintézet Pincehely" (magyarul a pincehelyi kórház) rövid jellemzése. (A pénzre vonatkozó megállapítás természetesen szinte minden magyar egészségügyi intézményre elmondható.) A kórház vezérkarával, dr. Dobrovich Mária Anna orvosigazgatóval, dr. Smátrola Károly igazgatóhelyettessel, Éppel Györgyné ápolási igazgatóval és Knoch Henrik gazdasági igazgatóval beszélgettünk. Mivel többnyire egészségügyi szakemberek, miről másról is eshetett volna szó, mint főleg a pénzről? Ami ugyebár nincs. Mert a 37 milliós költségvetésükben nem szerepel például az idei energiaár növekedése, a közalkalmazotti törvényből adódó többletkiadás, nem szólva az ÁFA növekedés plusz terhei- ről. Gond, hogy a tamási ön- kormányzat a kórház tulajdonosa, és egyedüli fenntartója, ezen kívül azonban még tizenhárom településnek nyújtanak szolgáltatást, akik legfeljebb csak jószándékból fizetnek ezért. A rendelkezésre álló pénz csak a vegetáláshoz elég. A betegek egyelőre nem érzik ezt a helyzetet, ám a fejlesztések, a modernizálás elmaradásának a jövőben lesz majd meg a hatása. És nem szabad elfelejteni, hogy minden betegnek joga lenne a lehető legjobb ellátáshoz, hogy például ne törvényszerűen az olcsó, de fájdalmas vizsgálatot kelljen választania, a drága, de fájdalommentes helyett. Egyöntetű a véleményük: központi intézkedésre lenne szükség. Természetesen pályázatokkal, az önkormányzattól kölcsön kért pénzzel ők maguk is próbálnak segíteni magukon, hogy ezáltal a „ma- gasságos" (jelen esetben az állam) is megsegítse őket. Igaz, lehetnének kicsit takarékosabbak is. Ha mondjuk nem fizetnék olyan szemérmetlenül túl (az állam pénzén) dolgozóikat, ha az intézményben a fizetések nem lennének oly égbekiáltóan magasak, szóval, ha a jelenlegi, bruttó 12095 fo- rintos(l) szakdolgozói átlagbért lecsökkentenék mondjuk a felére, egyből több pénzük lenne. De nem akarták elfogadni ezt a javaslatomat. Szót ejtettünk arról is, hogy mi a jövője a kórháznak. Nyomatékosan leszögezték, hogy senki nem tervezi a bezárását, és többnyire egyetértés van abban is, hogy az intézménynek aktív kórháznak kell maradnia, nem válhat elfekvővé. Már csak azért is, mivel a kórház jól működik, jók az ápolási mutatók, a betegek száma nem csökken. A végére marad az örömteli hír. Az intézmény meg fog újulni. Legalábbis nevében. Szeptemberben ünnepük ugyanis 40 éves fennállásukat, ebből az alkalomból - utalva ezzel a korábban itt tevékenykedő orsoita noviciátus rendre - az ország leglehetetlenebb nevű kórházából Szent Orsolya Kórházzá szeretnének válni. sk Fotó: Garay E. Bűnügyi krónika Hasba lőtte unokatestvérét Karate Szeptemberben karate oktatás kezdődik a tamási Il-es Számú Általános Iskola tornatermében, minden hétfőn, szerdán és pénteken 17-19 óráig, a Tamási Szövetség SE. Heian Karate Klub szervezésében. Szeptember elejétől várják a jelentkezőket a helyszínen. Janka néni és egy festett tál — Mennyire nő a keramikushoz az általa megformált tárgy? — Az én munkáim mindegyike lelkem egyik darabja. Persze nagyon jó érzés, ha más is gyönyörködik bennük, ezért is szorgalmaztam a kiállítást. Annak is szívemből örülök, hogy az emberek ismét keresik a hagyományos, kézzel készített tárgyakat, és nem az ezrével gyártott tömegtermékeket vásárolják. Sokan kérdezték tőlem hol, mennyiért lehet megvenni a kiállított tárgyakat. Áz ember nem szokta a lelkét eladni senkinek, így ezek a darabok sem válthatók pénzzé.-Gé.E.A légpuska nem játék, ez lehetne a mottója annak a történetnek, mely Tamásiban, egy családi ház udvarán játszódott le. Több család jött össze július 30-án, hogy szalonnasütés közben elbeszélgessenek. A gyerekek is részt vettek a „partin", de a felnőttek nem figyeltek rájuk eléggé, ezért lehetett egy légpuska a játékszerük. K. Ákos kezében elsült a fegyver, a golyó unokatestvérét, K. Pétert találta el. Szerencsére a sérülés nem volt súlyos, de az eset figyelmeztető, hogy az ártatlannak tűnő légfegyver is okozhat sérülést. Ami mozdítható, azt vitték Tamásiból és a környező településekről több bejelentés érkezett kisebb lopásokról. A hívatlan látogatók márkás dohányárut, italt, néhány esetben műszaki cikkeket vittek el a vegyes- és a kisboltokból. Néhány gépkocsit is feltörtek, magnót, rádiót, más kisebb értékeket tulajdonítottak el. A tamási rendőrkapitányság -nyomozói több hónapos munka után már sejtették, kik lehetnek a tettesek. Egyetlen dolog hiányzott csupán: a bizonyíték. Megoldásnak a folyamatos figyelés és a tetten érés látszott. Nem kellet sokat várniuk a rend őreinek, a gyanúsítottak ismét a bűn útjára léptek, s a rendőrök lecsaphattak rájuk. A társaság 5-6 hónapos ténykedése alatt közel húsz bűncselekményt követett el. A kár összege még nem ismert, mert a lista még nem teljes. Szerény számítások szerint is jóval fél millió forint felett van az eltulajdonított tárgyak értéke. ők voltak, akik korábban egy Tamásiból ellopott gépkocsival Regölybe indultak betömi, de megzavarták őket ezért továbbálltak. A lopott autót, hogy ne maradjon bizonyíték, Ozora határában felgyújtották, s az a felismer- hetetlenségig kiégett. Egy teherautónyi Simson került elő Iregszemcse mellől, Hékút- pusztáról ez elmúlt héten került elő egy nagy teherautónyi segédmotoros kerékpár. A részletes nyomozás és a körzeti megbízott alapos megfigyelésének köszönhető az eredmény. A Hékútpusztán élő O. család a környező településekre gyalog indult el, de majd minden esetben Simson kismotorral tért haza. A sajátságos utak eredményeként egyre csak gyűltek a járgányok. A rendőrség emberei két hónapig nyomoztak az ügyben, alaposan ellenőriztek minden bejelentést. Az ireg- szemcsei körzeti megbízottnak azonban feltűnt, hogy O.-ék egyre több és különböző fajta motorral közlekednek. Az elmúlt hétfői házkutatás eredménye megdöbbentő volt. Egy sereg kismotort találtak, melyeket általában O. István lovasított meg, testvérei pedig átszerelték. Volt, hogy kettőből vagy háromból csináltak egyet. Eddig kilenc motort tudtak azonosítani.-Gé.E.k l L 1
