Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
4 KÉPÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1993. augusztus 31., kedd Játszik a mozi Aranykakas - j óságért Elsősorban a családomon akarok segíteni A városházán hallottuk Korábban már beszámoltunk arról, hogy a képviselő-testület döntése értelmében a városi mozi, ami egy egyházi kárpótlás alá eső épületben működött, átkerül a városi művelődési központba. A műszaki feltételek megteremtése előrehaladott állapotban van, azt a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat szakemberei szeptember elejére befejezik, így a tervek szerint szeptember 15-től ismét játszik a mozi a városban. Az előzetes elképzelések heti három előadást takarnak. Az üzemeltetést a művelődési intézmény végzi. Arról is értesültünk a múlt heti kánikulában, hogy az illetékes bizottságok megtárgyalták az önkormányzat költség- vetésének első félévi végrehajtását és a körülmények ismeretében azt jónak ítélve javasolják testületi elfogadásra. Az önkormányzati bevételek a módosított előirányzathoz képest több mint hatvanhét százalékra teljesültek, miközben a kiadások csak negyvenöt százalékot értek el. Igaz az is, hogy nem minden feladat jelentkezik időarányosan. Az első félévi gazdálkodásban - a bizottságok megállapítása szerint - pénzügyi zavarok nem voltak, minden területen biztosították a folyamatos pénzellátást. A város és hét városkörnyéki település - Regöly, Fürgéd, Értény, Nagykónyi, Koppányszántó, Keszőhideg- kút és Iregszemcse - önkormányzatai hozták létre azt az építésügyi igazgatási társulást, amelynek időszerű feladatait beszélték meg a napokban az érintett jegyzők és törvényességi okokból módosították a társulás ügyrendjét is. Próbaidő lesz az évből hátralévő négy hónap - tudtuk meg -, amikor is a gyakorlatban vizsgáznak az új, kény- szerűségből és jogszerűségből bonyolultabb ügyintézési szabályok, amelyek remélhetőleg „csak" az ügyintézők munkáját nehezítik meg, s az ügyfelek semmit sem észlelnek. Végezetül álljon itt az egy héttel ezelőtt megjelent oldalunk egyik írásával kapcsolatosan egy észrevétel. A városháza dolgozói elmondták, őszintén kívánják a „szomszédvár" Simontornyának a mielőbbi várossá válását, de szeretnék pontosítani az írásban megjelenteket. A kisvárosi modell ma már ugyanis nem jár azzal, hogy mások a normatívák és így többletbevételre sem számíthatnak. Lovasító lovasok Az egyikben sikerül, a másikban nem - így is módosíthatnánk a régi sláger címét, ha a tamási lovasversenyre, illetve augusztus 20-a éjszakájára gondolunk. Történt ugyanis két budapesti fiatalemberrel, a Budapesti Honvéd lovasaival, S. A-val, illetve B. A-val - az előző a nemzetközi megnyitó verseny második számában és a szimultán versenyben is 2. volt -, hogy a borozói diszkó alatt a rácson átmászva behatoltak az egység raktárába, a pincébe, ahonnan egy láda sört és két üveg martinit tulajdonítottak el. A két sportolót az üzletvezető fülelte le, aztán hívta a rendőrséget. A lovasító lovasokat előállították a rendőrkapitányságra, ahol olyan mély álomba merültek, hogy nem lehetett kihallgatni őket. A délutáni versenyen viszont ott voltak. Noha az ellopott szeszt hiánytalanul visszaszolgáltatták, azért lopás vétsége miatt eljárás folyik ellenük. Szívesen elmondom én a nyereményem, az aranykakas történetét, hisz nincs abban semmi különös, Csak ha jön egy vevő, akkor megszakítom az elbeszélést, mert azt ki akarom szolgálni. Nem vettem részt soha semmilyen szerencsejátékban, és annak ellenére, hogy bérből és fizetésből élek, most sem az egy kilós aranykakas elnyerése vezetett, amikor előfizettem június 25-én egy évre a Kakas Magazinra. Az ösztönzött, hogy amikor este otthon abbahagyom a munkát - befejezni nem lehet, csak abbahagyni -, akkor engem nem érdekel a Samantha meg a Jockey a Dallasban, hanem inkább olvasok. Megkedveltem a Kakas Magazint, mert azt látom, a falu embereinek életéről szól, vállalja azoknak a gondjait. Aztán amikor azt vettem észre, hogy a 3. osztályos kisunokám, az Andi, akiben én az életem folytatását látom - bár igaz, az a szorgalom, ami bennem volt, az hiányzik belőle -, első látásra rögtön kézbe vette a magazint, elkezdte megoldani a feladatokat, örült neki, akkor elhatároztam, befizetem a kilencszáz forintot. Augusztusban meghívót kaptam Kőbányára, a Pataki István Művelődési Központba, ahol a sorsolást tartották, de nem tudtam elmenni. Augusztus 20-án este, amikor a idősebbik fiam, aki Szek- szárdon lakik, hazament, mi Andikával a körmenetet nézA Alom a pad alatt Kis kézügyességgel azt is írhattuk volna a költőt citálva, hogy: álmodik a nyomor, mert annak is van igazságtartalma. Az ozorai piactéren a pad alatt alvó román árust ugyanis a megélhetés hozta-hajtotta idáig ugyanúgy, mint sokszáz társát. Most az augusztusi nap heve elől a pad alá bújt, aztán szebb napokról és arról álmodik, hogy kis hazánkban vevőre talál ócska portékája, s az egyre inkább lejjebb csúszó egykori középréteg - osztályának jelképeként - mindennapi viseletre felvásárolja a fényes, fekete klottgatyákat is. tűk a televízióban, a férjem pedig fürödni ment. Egyszer azt vettem észre, a férjem kimegy, s azt mondja az udvaron valakinek: köszönjük a jó hírt. Egy fiatalember jött, aki a Juventus Rádióban hallotta, hogy én nyertem az aranykakast. Olyan remegés jött rám, hogy vizesruházni kellett. Egész éjjel nem aludtam, mert azt hittem, be akarnak csapni. Másnap jött a postás, Hidegvölgyből valaki, a szomszédasszony, a kisebbik fiam a családjával, a nagybátyám és 11 órakor én is láttam a televízióban, hétfőn reggel pedig a Falutévében. Sokan gratulálnak, velünk együtt örülnek, a sógornőm pedig azt mondta: „A jóságodért elnyerted a jutalmat." Én vártam türelmesen, de a férjem a múlt kedden bement a postára és felhívta a szerkesztőséget, ahol azt mondták neki, hivatalos értesítést küldenek, aztán közjegyző előtt adják át az egykilós aranykakast, aminek az értéke jelen pillanatban 2,2 millió. Mit csinálunk vele? Két családos fiam van, akiket sújt az OTP részletek magas kamata. Én látom, milyen nehezen élnek. Elsősorban a családomon akarok segíteni, rájuk gondolok. Átveszem azt az aranykakast, de csak jelképesen. És most engedjék meg, hogy megköszönjem az Önök jókívánságait, aztán minden jót kívánjak a Népújság olvasóinak. Szívem szerint azt szeretném, ha a jövő év augusztus 20-án kisorsolandó aranykakas ismét Tolna megyébe kerülne. Elmondta: Bischof Ferencné Tolnanémediben Kerítés-jó ízléssel Nincs abban semmi különös, hogy eredményes volt a második ozorai fafaragótábor és csodálatos hirdetőtábla került a piactérre, egyéni ízlést tükröző padokat tettek a községháza elé, míves díszkaput állítottak a hivatal elé, szívet melengető szépségű felröppenő pávát annak kertjébe. Úgy tervezték, jövőre a községháza kerítését cserélik ki, egy, a stílusában a díszkapuhoz illővel, ám ez felvételünk tanúsága szerint is korábbra sikerült. A tábor után a közmunkások jóvoltából - munkájuk eredményeként - elkészült a községháza és a takarékszövetkezet kerítése, jelenleg az iskolakerítést cserélik az említettek. Bizonyára senki nem bánja a községben, hogy így alakultak a dolgok. Hírünk a világban Nemrégiben táborozni voltam külföldön egy gyerekcsapattal. Az utolsó napon panasszal fordult hozzám az egyik fiatalember, mondván, a városka áruházában állandóan nyomukban volt a rendész és minden mozdulatukat figyelte. Ez - annak ellenére, hogy tisztességesen viselkedtek - zavarta őket nagyon, mert úgy érezték, feltételezik róluk a lopást. - Csak nem a D. miatt van? - kíváncsiskodott, amire igenlést, majd magyarázatot kapott válaszul. Mondtam neki, azok a szakácsok, akiknek illedelmesen megköszönték az ételt és nem vágtak pofákat, ha nem ízlett, jószívvel gondolnak rájuk, ugyanígy lesznek a velük együtt táborozó gyerekek és felnőttek vagy éppen az autóbuszon utazó idős emberek, akiknek a magyar gyerekek átadták a helyüket és még sorolhatnám, de egy helyen, az áruházban másként vélekednek majd a magyarokról. És mindez azért lesz így, mert D., az elvált értelmiségi szülők nagylánykodó, középiskolából - állítólag - eltanácsolt gyereke egy tízmárkás szemfesték-készletet ellopott, s azzal lebukott. Az is baj, tudod, mondtam neki, hogy fel sem fogta tettének súlyát - mintha mi sem történt volna, úgy viselkedett -, s azt, hogy mivel felnőttnek kellett felelnie helyette, így mást is meghurcol- tatott. Mert azt tudni kell, hogy megtalálták a táskájában az eltett szemfestéket és azért száz márka büntetést kellett volna fizetni, vagy ha ezt nem tudják megtéríteni, akkor felnőtt és gyermek együtt ülte volna le. Szerencsére a rendőr hivatkozott a két ország közötti baráti viszonyra, s az áruház vezetői is kénytelen-kelletlen megértést tanúsítottak, így a jegyzőkönyv felvételével meg a tíz márka kifizetésével - a kísérő pedagógus pénze bánta, mivel a lánynak egy huncut vasa sem volt már az utolsó napokra - lezárult az ügy. De nem a tanárban, aki végül is egy neveletlen tinédzser áldozata lett. (És nem zárult le a szülőben sem, mert ezt sem hallotta az élménybeszámolóban.) Megvallom neked - mondtam tudom, hogy utólag könnyű okosnak lenni, de ha rám lett volna bízva, akkor én azonnal telefonálok az anyjának, hogy jöjjön érte. Mert az ilyen gyereknek nincs helye köztetek.- Most már a D. lopása miatt így ítélnek meg bennünket? - kérdezte a fiú. - Biztosan kiírják ide is, mint Ausztriában, hogy: Magyarok, ne lopjatok! - Ázt nem hiszem - feleltem -, de biztosan megjegyzik, mert hírünket hagytuk. Majd az utánunk jövőknek lesz nehéz. -élNépszerű a termálfürdő Nem véletlenül kerül ebben az évben már másodszor oldalunkon fókuszba a tamási termálfürdő, ugyanis oka van ennek. A „titok" kiderül a Nyíró László fürdővezetótől kapott információból. Augusztus 22-én estig 136 397 vendég fordult meg a termálfürdőben, ami 7454-gyel több, mint a tavalyi hasonló időszakban. A csúcs az augusztus 20-i hármas pihenőnappal jelentkezett, amikor is naponta 2500 vendéget fogadtak és szolgáltak ki. Még az ünnepet követó hétfő is jó volt, ezer fölötti vendég pihent, gyógyult, szórakozott a a medencékben és a fövenyen. A látogatottság „felfutásának" oka a rendben, a tisztaságban, az udvariasságban és a minden nap cserélt tiszta vízben keresendő egyrészt, másrészt pedig abban, hogy egyre többen fedezik fel az 51 Cel- sius-fokos nátriumkloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvíz hatását. A tamási gyógyvíz ugyanis végtagi izületi porckopás elfajulásos, úgynevezett degeneratív változásában, gerinc- és csípőizületek porckopásos elváltozásaiban, baleseti, orthopédiai mozgásszervi károsultak utókezelésében fejti ki legjobban hatását. Nem csoda, ha sok a visszajáró külföldi - az egymást három hetente váltó turnusokban mindig akad ismerős -, és a hazai fiirdóvendég is. A tamási termálfürdő október 15-ig üzemel - a rövidülő nappaloknak megfelelő nyitva tartással - és várja a gyógyulni, pihenni vágyókat. Gottvald Károly képriportja
