Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-28 / 200. szám

1993. augusztus 28., szombat GAZDASÁG MÉPÚJSÁG 5 Jön a tőke Ez év májusáig 5,3 milliárd dollár értékű külföldi tőkét fektettek be Magyarországon. A híresztelésekkel szemben hazánk továbbra is vonzó a külföldi beruházók számára, s ezen a területen éllovas a tér­ségben. A külföldi beruházá­sok az év második felében a privatizációhoz kötődve, fő­ként a szállodaiparban, az élelmiszeriparban és a gép­iparban várhatók. Az összes külföldi befektetés 28-30 szá­zaléka az Egyesült Államok­ból, 19-20 százaléka Németor­szágból, 13-14 százaléka Ausztriából, 7-7 százaléka Franciaországból és Olaszor­szágból származik. (MTI) A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 141,21 144,01 ausztrál dollár 62,45 63,69 belga frank (100) 262,69 267,35 dán korona 13,62 13,88 finn márka 16,09 16,49 francia frank 16,03 16,31 görög drachma (100) 39,76 40,60 holland forint 49,91 50,77 ír font 130,64 133,24 japán yen (100) 89,77 90,97 kanadai dollár 71,05 72,45 kuvaiti dinár 310,72 316,22 német márka 56,11 57,07 norvég korona 12,89 13,13 olasz líra (1000) 58,77 60,05 osztrák schilling (100) 797,81 811,41 portugál escudo (100) 54,99 56,09 spanyol peseta (100) 68,97 70,49 svájci frank 63,66 64,74 svéd korona 11,56 11,82 USA dollár 93,70 95,26 ECU (közös piac) 106,79 108,75 Hárommilliárd forint a reorganizációra A mezőgazdaság egyik legkritikusabb pontja a ter­melők és gazdálkodók pénzhez jutása. A reorgani­záció - a gazdálkodás újjá­szervezése - jelentős mér­tékben segítheti az agrár­szférában a tulajdonvál­tást, a szerkezetátalakítást. Hozzájárulhat ahhoz, hogy bevonják a termelésbe a ki­használatlan vagyontárgya­kat, sőt az ágazat foglalkoz­tatási gondjaira is gyógyírt találjanak. A Mezőgazdasági Terme­lők és Szövetkezők Orszá­gos Szövetsége (MOSZ) in­formációja szerint reorgani­zációs célokra tavaly a kor­mány 2 milliárd forintot kü­lönített el, de ennek az ösz- szegnek csak elenyésző há­nyadát használták fel a gaz­daságok. Elsősorban azért, mert ebből a lehetőségből az át­alakulóban lévő szövetkeze­teket eleve kirekesztették. Az idén változott a helyzet: a szövetkezetek, a mező- gazdasági, erdőgazdasági ágazatba sorolt állami válla­latok vagyontárgyait is be­vonták az újjászervezés le­hetőségébe, sőt egy júniusi kormánydöntés ebbe a körbe sorolta a privatizáci­óra meghirdetett tej-, hús- és gabonaipari vállalatokat is. Tavaly 209 reorganizációs pályázat érkezett a tárcaközi bizottsághoz, a kérelmekhez 1 milliárd 618 millió forint hitel és 1 milliárd 505 millió forint kamattámogatás kap­csolódott, hét évre elosztva. A múlt évi kamattámogatás- a hitelkeret 2.4 százaléka - 48.4 millió forint volt. Az idén 3 milliárd forintra növekedett a kamattámoga­tási keret. Ebből 427 millió a tavaly elbírált pályázatok áthúzódó kamatterhe, a fennmaradó 2.5 milliárd fo­rint pedig a mintegy 20 mil­liárd forint értékű vagyon kivásárlását és a gazdálko­dás jelentős fejlesztését se­gíti. Az év első negyedében már 2.4 milliárd forint hitel­hez adtak kamattámogatást és várható, hogy az idén va­lamennyi hitelpályázati ké­relmet támogatni tudják majd. Á reorganizáció lehetővé teszi, hogy az induló vagy átalakuló vállalatok, vállal­kozások kedvezményesen jussanak vagyontárgyak­hoz, a működésükhöz leg­szükségesebb tartós forgó­eszközökhöz. Arra is módot ad a program, hogy a gaz­daságokat új gépekkel, esz­közökkel szereljék fel, mert a reorganizációs célú fejlesz­tésekhez felvett hitelek ka­matterheinek 70-90 százalé­kát átvállalja az állam. Mindehhez azonban a bankoknak is fel kell ismer­niük, hogy a termelő csak az általuk nyújtott hiteleken keresztül juthat lélegzethez. Ha ez nem Történik meg, növekedni fog a felszámolá­sok száma. Ennek első vesz­tesei ugyan a mezőgazda­ságból élők lesznek, de az üzletrész tulajdonosok után a bankok következnek majd. u.g. Ferenczy Europress Gazdaságunk a statisztika tükrében 1 Tolna megyében nő a gazdálkodó szervezetek száma Az idén júliusban 1238 jogi személyiségű gazdálkodó szervezet működött a megyé­ben, 207-tel több, mint az előző év augusztusában. Most júniusban e gazdálkodóknak 78.0 százalékát Kft-k, 15,6 szá­zalékát szövetkezetek, 3,0 százalékát vállalatok és 1,9 százalékát részvénytársasá­gok tették ki. Ezek közül a Kft-k száma tavaly augusztus óta 26,3 százalékkal, a rész­vénytársaságoké pedig több, mint másfélszeresére nőtt. Je­lentősen bővült a szövetkeze­tek köre is, viszont a vállala­tok száma bő harmadával visszaesett. A két gazdasági társasági formánál, de a szö­vetkezeteknél is, a szervezete­ken belül főként az 50 fősnél kisebbek szaporodtak. A vál­lalatoknál tavaly augusztus óta az 50 főnél kevesebb lét­számot foglalkoztató cégek száma alig változott, viszont az 50 fősnél nagyobbaké visz- szaesett alig több, mint a felére. 1992. augusztusa óta a szer­vezetek száma valamennyi gazdasági ágban nőtt. A jelen­tősebb, több szervezetet kon­centráló ágazatokat tekintve: a kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása ágban 21,9, az iparban 27,8 és a mezőgazda­ság, vadgazdálkodás és erdő- gazdálkodás, halászat ágban 22.1 százalékkal nőtt meg a gazdálkodó egységek száma. E három ágazatban a szerve­zetek szaporodása más-más okokra vezethető vissza: a ke­reskedelem és közszükségleti cikkek javítása ágban, a költ­ségek gyors megtérülésével kapcsolatos remények és az alacsony tőkeigény nagy vonzerőt jelent új szerveze­tek alapítására. Az iparban és mezőgazdaság, vadgazdálko­dás és erdőgazdálkodás, halá­szat ágban a korábbi nagy- szervezetek, állami vállalatok, illetve termelőszövetkezetek szétválására vezethető vissza a cégek számának megnöve­kedése. A szervezetek bővülé­sének üteme viszonylag ala­csony volt az építőiparban és az ingatlanügyletek, bérbea­dás és gazdasági tevékenysé­get segítő szolgáltatás ágban, 8,3 illetve 9,0 százalék (Utóbbi ágazatban inkább a nem jogi szervezetek szaporodtak.) A jogi személyiségű gazda­sági szervezetek mellett a me­gyében június végén még 1342 jogi személyiség nélküli gaz­dasági társaság és egyéb szer­vezet, 373 költségvetési szer­vezet, 831 nem nyereségérde­keltségű szervezet, 4 külföldi cégképviselet és 14716 egyéni vállalkozó működött. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéb szervezeteknek a túlnyomó többsége betéti társaság volt, amelyek főként a kereskede­lem és közszükségleti cikkek javítása, az ingatlanügyletek, bérbeadás, az ehhez kapcso­lódó szolgáltatások gazdasági ágban, valamint a feldolgozó iparban tevékenykedtek. A költségvetési szerveknek a 90,3 százaléka helyi, a többi központi költségvetési intéz­mény volt. A nem nyereségérdekel- ségű szervek 92,7 százaléka a társadalmi és személyi szol­gáltatás, 3,2 százalékuk az egészségügyi és szociális ellá­tás, valamint 3,1 százalékuk oktatás területén működött. E nonprofit szervezeteknek csupán töredéke tevékenyke­dett a - szűkebben vett - gaz­dasági életben. Az idén június végén az egyéni vállalkozóknak a 37,6 százaléka kiskereskedő, 37,1 százaléka kisiparos, 23,6 szá­zaléka szellemi szabadfoglal­kozású és 1,7 százaléka mező- gazdasági önálló volt. A kis­iparosok leginkább a feldol­gozóiparban, építőiparban, valamint a szállítás, raktáro­zás területén tevékenykedtek. A szellemi foglalkozásúak döntő többsége ingatlanügyle­tekkel, bérbeadással és az eh­hez kapcsolódó szolgáltatá­sokkal foglalkozott. Az elmúlt másfél év alatt a megyében 42 cég került csődeljárás alá és 86 koráb­ban csődbe jutott céggel kap­csolatban már döntés szüle­tett. fez utóbbiakat tekintve, 14 cégnél megállapodással zárul­tak a tárgyalások, további 55-öt felszámolási eljárás alá helyeztek és 17 szervezetet fel is számoltak. A csődeljárás, il­letve felszámolás alatt álló szervezetek legnagyobb része Kft és szövetkezet volt. Ága­zat szerint az iparból, vala­mint a kereskedelem és köz­szükségleti cikkek javítása ágazatból került ki. KSH Tolna Megyei Igazgatósága Átalakult az idegenforgalom szerkezete A szállodák vendéghiány­ról, a szobák alacsony kihasz­náltságáról panaszkodnak, az idegenforgalom szakemberei viszont állítják, hogy nem csökkent a külföldi vendégek száma. Hol hát az igazság? A statisztikai kimutatások sze­rint évente mintegy 33 millió külföldi lépi át határainkat. Ezek közül 20 millió a turista, 13 millió pedig azoknak a száma, akik a szomszéd or­szágokból rokonokhoz ven­dégként érkeznek. De ide so­rolják azokat a tranzit utaso­kat is, akik egy napon belül elhagyják az országot. A tí­zezrével átvonuló törökök te­hát két helyen is szerepelhet­nek a kimutatásban: akik egy nap alatt el tudják hagyni a határt azok a 13 millió között vannak, akik azonban kény- szerűségből itt töltenek né­hány napot, a statisztika kö­nyörtelen adatai szerint a 20 millió turista közé számíttat­nak. A nemzetközi szakiroda- lom kétféle vendégszámlálást ismer. Az egyik a határ átlépé­sekor regisztrál, a másik a szállodai bejelentéseket veszi alapul. Mi kénytelenek va­gyunk az előzőhöz folya­modni, mert az ország szállo­dai kapacitása a beérkező vendégeknek csak 7 százalé­kát tudja fogadni. A turisták 80 százaléka magánszálláso­kon, vagy panziókban keres szobát. Az idegenforgalmi szakemberek szerint a vendé­gek száma a tavalyihoz képest nem csökkent, csak átrende­ződött a vendégforgalom. Or­szágszerte gombamódra meg­szaporodtak a panziók, han­gulatos környezetben, körül­tekintő kiszolgálást nyújta­nak, s mindezt a szállodákénál olcsóbb áron. Fel kellene tehát ébredniük a szállodáknak: ma már kőkemény konkurrencia harcban kell megszerezniük a vendégeket. Elmúlt az idő, amikor az volt a „tudomány", hogyan, miként kell kulturál­tan elhárítani a vendéget, még akkor is ha nincs egészen „telt ház". Nem is olyan régen még a szállodások ellenezték a leg­jobban a kongresszusokat, mondván, nem tudnak szál­lást adni a vendégeknek. A Balatonon is megváltozott a helyzet. A sok üzemi üdülő­ből kereskedelmi szálláshely lett. Van gyár, amelyik még ma is tulajdonosként üzemel­teti, vagy bérbeadja üdülőjét, de számos ex-üdülő magán­kézbe került. Ezek - létkérdés számukra - akárcsak a pan­ziók, emberközelibb, barátsá­gosabb szolgáltatást nyújta­nak, elfogadhatóbb áron. Ide­genforgalmunk régi gondja a Balaton partján, hogy ha az időjárás nem alkalmas für­désre, a vendég nem tud mit kezdeni magával. A szállodák némi szórakozási lehetőséget már biztosítanak, igaz, méreg drágán. A kisebb panziók ezt is sokkal rugalmasabban és öt­letesebben oldják meg. Van ahol horgászatról, lovaglásról, ökörsütésről is gondoskod­nak, csakhogy kellemesen tell­jen a vendégek ideje. Miután a gazdagabb turisták a drága hotelek árai ellenében sem kapnak olyan szolgáltatást, mint amilyet ugyanennyi pénzért más országokban megkaphatnak, lassan elpár­tolnak Magyarországtól. Tu­domásul kell venni: mára már csak a kispénzű, de igényes vendég találja meg nálunk a számítását. Nem a vendégek­nek, nekünk kell az igények­hez igazodnunk, s akkor talán az idegenforgalom mérlege is újra jó irányba billen. (koós) Ferenczy-Europress Szabaduljunk meg a ráfizetéses állami vállalatoktól Aránytalanul gyorsan nő az import Az egykori Szovjetunióban és Kelet-Közép-Európában 40 százalékkal esett vissza a ter­melés azóta, amióta piacgaz­daságra térnek át. De ez csak átmeneti állapot, miveltőkéjük ugyan kevés, viszont bőséges és olcsó munkaerő áll a ren­delkezésükre. Ez a két alap­megállapítása a Nemzetközi Valutaalap (IMF) térségünk­kel foglalkozó legfrissebb ta­nulmányának. Az IMF Survey-ben most megjelent, figyelmet érdemlő elemzés szerint derűlátásra ad okot, hogy Európának ebben a felében viszonylag kis tőkebe­ruházással nagy termelésnö­vekedés érhető el a hozzáértő munkaerő révén, amely nyu­gati mércével mérve ráadásul olcsó. Eduardo Borensztein, az elemzés készítője azt java­solja az érintett országoknak, köztük hangsúllyal éppen a magyaroknak, hogy szelektí­ven, de szabaduljanak meg a ráfizetéses állami vállalatok­tól, mivel ha a friss tőkét és az emberanyagot a régi módon használják fel, a lehetséges előnyök kárba vesznek és el­tűnnek a „feneketlen kútban". Kifizetődő, hasznos dolgokra kell fordítani az energiát, s ebben az esetben még évtize­dünkben akár évi 4,5-7 száza­lékos termelés növekedés is elérhető, miközben már 3 szá­zalék is jó volna, figyelembe véve, hogy az Egyesült Álla­mokban ez jelenleg 2,6 száza­lék. Az IMF felhívja a figyelmet arra is, hogy felmérésük sze­rint a volt Jugoszláviában ta­valy 24, Oroszországban 19, Magyarországon pedig 5 szá­zalékos volt a visszaesés, Len­gyelországban viszont 1 szá­zalékkal nőtt már a gazdaság teljesítménye. Véleményük szerint jövőre kisebb mértékben csökken még a termelés a volt szovjet köztársaságokban, a térség többi részén azonban (bele­értve hazánkat is) már 2,6 szá­zalékos növekedés várható, 1995-98 között pedig évi 4,6 százalékos emelkedéssel szá­molhatunk. Az IMF kereske­delemstatisztikái összegzésé­nek készítőit nyugtalanítja, hogy a kelet-európaiak im­portja aránytalanul gyorsan növekszik az exporthoz ké­pest. Amint jelezték, Magyar- országon, a volt Jugoszláviá­ban és Csehszloválaában to­vábbá Lengyelországban és Romániában tavaly átlagosan csak 1,3 százalékkal növeke­dett a kivitel, míg a behozatal 14-gyel emelkedett. Ez nehe­zen elviselhető, túlzottan nagy különbség a teljesítmények je­lenlegi szintjén. A HWWÁ hamburgi gaz­daságkutató intézet a Valutaa­lap jelentését kiegészítve mindehhez még hozzátette: Kelet-Európa kereskedelmé­ben meghatározó Németor­szág szerepe, hiszen az Euró­pai Közösségből Kelet-Euró­pába irányuló áruk és szolgál­tatások 53,5 százaléka német eredetű. Ha pedig csak Ma­gyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot vesszük, akkor az arány 60,2 százalékos. Német részről ezért minden eddiginél na­gyobb érdek fűződik az utób­biakkal folytatandó kereske­delemhez, hiszen a volt Szov­jetunió helyzete továbbra is messzemenően bizonytalan. A HWWA szakemberei sze­rint egyébként a Kelet-Euró­pába irányuló kivitel s főként az ottani gazdaságok fellen­dülése mindenekelőtt a nyu­gati technológia és a tőkejavak együttes offenzivájától vár­ható. S ebben egyetért a néme­tekkel a Nemzetközi Valutaa­lap szakértő gárdája is. Simó Endre Ferenczy Europress Árak és városok Piaci körkép Érdekesen alakultak a múlt héten a zöldség és gyümölcs felvásárlási árak. A Földművelésügyi Minisztérium illetékesei­től megkaptuk az ország négy megyeszékhelyének aktuális felvásárlási árait. Miskolcon, Kecskemé­ten, Pécsett és Szombathe­lyen 15 és 40 forint között mozgott a burgonya ki­lónkénti ára. Karfiolt a miskolci nagybanin már 15 forintért, Kecskeméten 20-30, Pécsett 25-40, Szombathelyen pedig 30- 40 forintért lehetett vásá­rolni. Miskolcon és Szombat­helyen 10 és 30 forint kö­zött vették a sárgarépát, Kecskeméten 30-40 forin­tért, Pécsett 15-45 forintot adtak csomagjáért, ugyanakkor a petrezse­lyem ára a piacokon 10 és 80 forint között változott. A vöröshagymát Szombathelyen 20-60, Miskolcon 22-50, Kecs­keméten 25-30, Pécsett 30 és 50 forint között kínál­ták. Fokhagymát Kecs­keméten volt érdemes vá­sárolni, itt kilója már 90 forintért volt kapható; ez­zel szemben eladni Mis­kolcon kellett, ahol 120- 200, Pécsett 150-200, Szombathelyen pedig 400 forintot is elkértek kilójá­ért. A spenótért Szombat­helyen csak 20-60 forintot adtak, Miskolcon már 120-at, Pécsett pedig megadták érte kilónként még a 200 forintot is. A paradicsom Miskol­con volt a legolcsóbb: 14 forint, Kecskeméten 15-25 forintért árulták kilóját, Pécsett 50 forintba került. A zöldpaprika a miskolci nagybanin 22-60, a kecs- kemétin 40-50, a pécsin 25-80, a szombathelyin 35-40 forintért volt kap­ható. A gyümölcsök közül a görögdinnye Kecskemé­ten volt a legolcsóbb, ki­lónként már 8 forintért hozzá lehetett* jutni, Mis­kolcon 10-14 forintért árulták, Szombathelyen viszont 18-20 forintért. A legdrágább a pécsi piacon volt, itt 30 forintért adták kióját a görögdinnyének. Almát Pécsett már 15 fo­rintért is lehetett kapni, a kecskeméti, a miskolci és a szombathelyi piacokon kilónkénti ára 20 és 60 fo­rint között mozgott. A miskolci piacról eltűnt a körte, Pécsett, Szombathe­lyen 60 - 70 forintot is el­kérték kilójáért, Kecske­méten viszont lehetett kapni már 20 forintért is. A piacokon a legválto­zatosabb ára az ősziba­racknak volt: mig Miskol­con elkérték kilójáért a 100 forintot is, addig Kecskeméten 18 forint volt a legolcsóbb, Pécsett 30-80, Szombathelyen 40- 80 forint között volt az őszibarack ára. A szőlő legmagasabb felvásárlási árát - 100 forintot - Szombathelyen regisztrál­ták, a legalacsonyabbat - 25 forintot - Miskolcon. Kecskeméten és Pécsett 30 és 80 forint között kínál­ták kilóját. A vidéki nagybani piacokon 5.90 és 8 forint között lehetett to­jáshoz jutni. (ella) Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom