Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-26 / 198. szám
8 »ÚJSÁG KÖRNYEZET BARÁT 1993. augusztus 26., csütörtök A természet kalendáriuma Augusztus - nyárutó (II.) Augusztusban, a nyár utolsó hónapjában megfakul az erdők üde zöldje, kiégnek a rétek, és a mezők felett megjelennek a kacskaringózva libegő ökörnyálak - apró pókok repülőszőnyegei. A lepkéknél gyakran a második, esetleg már a harmadik nemzedék példányai szivogatják a nektárt a virágokból. Alkonyaikor a kolibriszerű szendereket tanulmányozhatjuk. A kisebb testű kacsafarkú szender mellett gyakoribb vendég a folyó- fűszender. A kertekben szinte észrevétlenül surran a virágokhoz, ahol egyhelyben lebegve hosszú pödörnyelvével szivogatja a nektárt, majd egy gyors libbenéssel odébb is áll. Az augusztusi rétek, legelők legjellemzőbb rovarai az egyenesszárnyúakhoz tartozó sáskák. Mintegy 60 hazai fajuk ismert, melyek többsége növényevő. Közöttük több jelentékeny kártevő is akad. A korábban igen kártékony keleti vándorsáska Magyarországról gyakorlatilag kipusztult, ma már védett faj. Több más sáskafaj is hajlamos a nagytömegű elszaporodásra. Éppen az idei év során derült ki, hogy sáskajárásra még manapság is számítanunk kell. Vizeinkben a halak szaporodása befejeződött. A milli- árdszám lerakott ikráknak egy jelentős részét más halfajok, egyéb ragadozók fogyasztották el. A kikelő apró halakra is ezernyi veszély leselkedik. A ragadozó halak mellett rengeteg vízi rovar is fogyaszt apró halakat. Gondoljunk csak a szitakötő lárvákra, amelyek a maguk nemében félelmetes ragadozók. Az apró halak száma az idő múlásával rohamosan csökken, miközben a túlélők egyre gyarapodnak, növekednek. A frissen kikelt pontylárvák 6-7 mm-esek. Eleinte kerekesférgekkel, evezőlábú rákokkal táplálkoznak, később már szúnyoglárvákat is fogyasztanak. A harcsaivadékok a kelés után 5-7 nappal kezdenek önállóan táplálkozni, eleinte apró rákfélékkel. A háromhetes ivadékoknál előtérbe kerül az árvaszúnyog-fogyasztás, majd fokozatosan áttérnek a ragadozó életmódra. Vizeinkben a gőtelárvák átalakulása augusztus második felében, szeptember elején fejeződik be. Ebben az időszakban vízben úszkáló példányokkal és már tüdővel lélegző, a szárazföldet meghódító példányokkal egyaránt találkozhatunk. Ez utóbbiak a szüleikhez hasonlóan a nappalt avar vagy kövek alatt töltik és éjszaka járnak rovarra vadászni. Békafajaink többségének a lárvái augusztusban, illetve szeptember elején alakulnak át. így az ásóbékák, zöld varangyok, leveübékák apró utódai is ekkor népesítik be a szárazföldeket. A kicsiny békáknak túl kell élniük a téli álom előtti néhány szárazföldi napot. Ez igen nehéz feladat, mert számtalan madárfaj, így a fehér gólya is előszeretettel táplálkozik ezekkel a nagy számban előforduló, ráadásul könnyen zsákmányul ejthető békaporontyokkal. A hazai gyíkjaink többsége által korábban lerakott és sorsukra hagyott tojásokból augusztus folyamán kelnek ki az utódok. Ekkor találkozhatunk apró fürge-, fali- és pannongyíkokkal is. Az elevenszülő vagy hegyi gyíknál az újszülöttek az anya testében any- nyira kifejlődnek, hogy a lerakott tojásokból szinte azonnal kibújnak. A kígyók egy részének utódai is augusztus második felében kelnek ki. A viperák utódai átlátszó, hártyás falú burokban jönnek a világra, amelyből perceken belül kibújnak és megkezdik önálló életüket. Még javában tart a nyár, de augusztus utolsó hetében a vízi életmódú kockás siklók többsége elhagyja a vizet és attól távolabb eső, magasabb helyeken a kövek közé vagy földi lyukakba bújva, megkezdi a téli készülődést. Madarainknál az augusztus az őszi madárvonulásra való felkészülés jegyében telik. A legtöbb fészekből a fiókák kirepültek, de sok fiókás fészekkel is találkozhatunk még. Az énekesmadarak többsége kétszer, néhány faj, mint a házi veréb, a füsti fecske háromszor is költ évente. A kígyászölyv egyetlen, lassan növő fiókája is csak augusztusban hagyja el a fészkét. Nyár végén mindenütt láthatóak a villanyvezetékeken gyülekező fecskecsapatok. Néha több százan is összeverbuválódnak. Olykor felrebbennek, nagy csiviteléssel néhány kört írnak le, azután újra a drótokra telepednek. Előfordulhat, hogy egymás mellett láthatjuk mindhárom fajt: a villásfarkú füsti fecskét, az elegáns molnárfecskét és a barna tollruhás partifecskét. Augusztus derekán a fehér gólyák kisebb-nagyobb csapatokba verődve gyülekeznek a mezőkön. A vonulásig hátralévő időt vadászgatással töltik, a fiatalok pedig repülőtudományukat tökéletesítik. Igen sok madárfaj gyűlik össze az érett termésével csalogató bodzásokban és környékükön. Különösen a poszátafélék, légykapók, fülemülék, rozsdafarkúak táplálkoznak előszeretettel a bodza terméséből. Egyes madárfajok már augusztusban elvonulnak. A karvalyposzáták és a kék vércsék többsége is útra kel Afrika felé. Emlőseink egy részénél az augusztus már a télre való felkészülés jegyében zajlik. A hörcsög, az ürge és a földikutya is igyekszik minél több élelmet bespájzolni. A hörcsög fő tápláléka a gabona, amelyből egy egyed akár 10-20 kilónyit is összegyűjthet. A nagy pele vastag zsírréteg növesztésével készül a télre. Erre igazán megfelelő az augusztus, hiszen dúskálhat a magvakban, gyümölcsökben. Azért a biztonság kedvéért téli szállása közelében is rejt el egy kis tartalékot, mert enyhébb téli napokon előbújik rej- tekéből táplálkozni. Augusztus végén erdeink- ben megkezdődik a szarvas- bőgés. Ezt az időszakot előbő- gésnek nevezik. A bikák eleinte csak mordulnak néhányat a sötétbe boruló erdőkben, majd hűvösebb éjszakákon kezdetét veszi az igazi bőgés, amely már az ősz biztos jele. Andrási Pál Táj és lélekmentő publikációk Kerékpáron az egészség felé A rendszeresen bicikliző emberek egészségesebbek és hosszabb életűek Iáit okozzák Magyarországon is), az elhízás, és az idegbetegségek esetében. A nyugodt tempóban kerékpározó ember szervezete percenként 4-5 kalóriát használ föl. A testmozgás serkentő hatású endrofi- nokat tesz szabaddá, és bizonyos mértékig növeli még az önbizalmat és az önbecsülést is. Ahol kerékpár váltja föl a motoros járműveket, kevesebb szennyezőanyag jut a levegőbe. Bár a többi útonjáró- hoz hasonlóan a biciklisták is ki vannak téve a légszennyező anyagok áradatának, ami sokak kerékpározó kedvét elveszi. Az egészségesség szempontjából figyelembe kell venni még a sérülésekkel járó, illetve halálos balesetek veszélyét is. Ezen probléma jelentéktelenné válna, ha a kerékpározás feltételeit ésszerűen javítanák. Jogos az a megállapítás, hogy az utak biztonságára nem a legsebezhetőbb járművön közlekedőknek kellene ügyelniük. A kerékpározás mindenképp korlátlan támogatást érdemel! Fotó:Degré Azok az emberek, akik egy héten többször is felpattannak a biciklijükre, lényegesebben egészségesebbek azoknál, akiknek ez nem szokásuk. A biciklizéssel járó mozgás javítja az általános erőnlétet, és egyéb üdvös élettani és lélektani változásokhoz vezet. A várható életkor megemelkedik. A hatások leglátványosabbnak a tüdő és a légzési rendszer működése, a szív- és keringési betegségek (amelyek a rák után a legtöbb haAz élvezet a miénk, a számlát unokáink fizetik Az atomerőművekért felelős brit vállalat, a Nuclear Electric részvénytársaság legújabb terve szerint a kiöregedő atomerőműveket 30 évre bezárják, hatalmas betonfalakkal veszik körül, majd további 105 év elteltével kezdik meg a lebontásukat. A döntést elsősorban gazdasági szempontok indokolják: a lebontás elhalasztásával csaknem 40 százalékkal, 2 milliárd fontra csökkenthető a Nuclear Electric költségvetése. Arról nem kaptunk hírt, hogy mindez milyen költségeket jelent a 135 év múlva élőknek. A magyar atomlobby képviselői sem erkölcsösebbek brit kollégáiknál. A Paksi Atomerőmű Rt. projekt-menedzserének tájékoztatója szerint az erőmű területén épül a kiégett (radioaktív) fűtőelemek elhelyezésére szolgáló „átmeneti tároló". A befogadóépületet egy évszázadra tervezik, az ideiglenes tárolás után utódainknak a végleges, a föld felszíne alatt legalább 1000 méter mélységben történő elhelyezést is meg kell oldaniuk. Ez a merénylet unokáink ellen az illetékes tárca jóváhagyásával történik. (Forrás: Lélegzet) Védett növények Kakasmandikó (Erythronium Dens-Canis) A hazai növényvilág egyik legkülönösebb megjelenésű faja. Két tőlevele barnás alapon halványzölden foltozott. Ez a mintázat olyannyira jellemző az egyedre, mint az emberek ujjlenyomata, vagyis két egyforma mintázatú levél nem fordul elő. A lepellevelei hirtelen hátrahajlók, piro- sas-rózsaszínűek, magánosak. Március elején nyílik. A virágnyílása is sajátságos, fagypont közelében bimbóvá csukódik össze, de szép tavaszi délelőttökön néhány perc alatt végbemegy a bimbó kinyílásától a szirmok visszahajlásáig tartó folyamat. Hűvös, párás, gyertyános-tölgyes, bükkös klímában él hazánkban. Védett növény, eszmei értéke: 10 000 forint. Megyénkben egyedül a szekszárdi dombvidéken található néhány tő belőle. Csak reménykedni lehet, hogy egy meggondolatlan kiránduló, ha ráakad, nem pusztítja ki az egész állományt. Ez az ismertető a mellékelt képpel is azt a célt szolgálja, hogy ismerjük és tiszteljük megyénk védett ritkaságát. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor Közeleg immár az ősz O Fotó: Ritzel Z. A kisgyermekek ólomszennyezettsége Ólommérgezéssel foglalkozó szakemberek attól tartanak, hogy az Egyesült Államokban az ólomszennyezettség, illetve expozíció sok helyen eléri azt a szintet, amely állandó figyelést tesz szükségessé. A Betegségellenőrző Központok (CDC) adatai szerint az államokban minden hat gyermek közül egy - összesen mintegy 17 millióra tehető a számuk - vérvizsgálata során potenciálisan veszélyes ólomszintet mutattak ki. A szakértők ezért azt javasolják, hogy minden, hagyományos építőanyagokkal készült épületben élő, vagy ólomtartalmú festékkel kifestett iskolába járó gyermeknél szűrővizsgálatokat kell végezni a vér ólomszintjének meghatározására. Az ólomtartalmú festékek jelentik a nagy dózisú ólomexpozíció leggyakoribb forrását, gyermekeknél. Annak elenére, hogy 1970 óta tilos ólmot használni a festékek előállításánál, még mindig sok lakásban, házban és iskolában találhatók ólomtartalmú festékkel fedett felületek, ahol a festés még a betiltás előtt történt. Számos orvos egybehangzó véleménye szerint a szülők csak akkor lehetnek bizonyosak, hogy gyermekük nincs ólomexpozíciónak kitéve, ha megvizsgáltatják gyermekük vérének ólomszintjét. Az ólom okozta egészségi problémák legnagyobb kockázata a gyermekek hatéves korának eléréséig áll fenn. A szülőknek utána kell nézniük, hogy a gyermekük iskolájában elvégezték-e a víz ólomtartalomra vonatkozó, kötelezően előírt vizsgálatát. A gyermekek ólomexpozíciója az ólomból készült régi csővezetékekből folyó víz által is létrejöhet. A CDC szerint az ólommérgezésben szenvedő gyermekeknél eleinte nem jelentkeznek tünetek. Az enyhe mérgezés korai jelei közé sorolható a kissé fokozottabb idegesség vagy aktivitás. A szülőknek semmiképpen sem szabad megvárniuk azt, amíg gyermekeiken az ólommérgezés tünetei mutatkoznak, hanem el kell őket vinniük szűrésre. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a vezetés által még veszélytelennek tartott ólomszint a vérben, melyet 10 pg/dl értékben maximáltak, nem okoz tüneteket, de jelentkezhet a IQ romlásában, növekedési visszamaradásban és egyéb szellemi vagy fizikális problémákban. Ha a vér ólomszintje olyan magas, hogy tüneteket okoz, a károsodás valószínűleg már visz- szafordíthatatlan. Az USÁ-ban azt az intézkedést hozták, hogy a 6 hónap és 6 év közötti gyermeknél el kell végezni a vér ólomszintjének vizsgálatát. (Forrás: Népjóléti Szemle) <
