Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

1993. augusztus 24., kedd TÁJOLÓ »ÚJSÁG 5 * Ásó, kapa, nagyharang Porig Jazz. Csak addig? - tehetnénk fel flegmán a kér­dést. És azután? Mindenesetre az sem kevés, amire a képeken látható négy szekszárdi fiatal­ember vállalkozott. Nevük tudatában sokan holmi jazz-rezervátumba is képzel­hetnék őket, de ne tegyék! Akad közöttük heavy-metal-, blues-, hard-rock-elkötelezett, mégis, a jazz szele elől nem menekülhettek (legfőképpen, mert nem is akartak), olyany- nyira meglegyintette őket, hogy szerintük, most már ásó, kapa, nagyharang, azaz PO­RIG. Barta Zalán (bass), Beke Vince (gitár), Ujj Zoltán (dob) és Veres Gyula (szaxofon) pénteki, szekszárdi koncertje sikert aratott, a népes publi­kum vette őket. KRZ Fotó: Ótós Réka Közeledik a csicsói búcsú Spielberg új sorozata: az őskorból a víz alá Legenda a templom építéséről „Az emberiség csupán a földgolyó 20 százalékát hasz­nálja" - mondja az óceánok egyik legismertebb „búvára", Robert Ballard. A Woods Hole-i Tengerkutató Intézet tudósa szerint a túlnépesedés levezetője nem a világűr, ha­nem az óceánok mélye lesz: az emberiség meg fogja találni a módját, hogy a tengervízben is tartósan berendezkedjen. Ezt a gondolatot ragadta meg a neves filmrendező, Steven Spielberg, amikor egy szenzá­ciósnak ígérkező tévéfilm so­rozaton kezdett el dolgozni. Spielberg új hőse egy család lesz, amely különböző kalan­dok részese a tengeren. Az események időpontja 2018, amikor a világkormány sok energiát fordít a tenger bené­pesítésére, energia- illetve ás­ványkészleteinek hasznosítá­sára. Ennek keretében járja a vizeket egy mélymerülésű tengeralattjáró, a DSV, s amel­lett, hogy kutatásokat folytat, őrjárati feladatokat is ellát az óceánokon. A jármű állandó kísérője Darvin, a delfin; vele a személyzet fejlett technikai eszközök segítségével tud „beszélgetni". A rendező ez­úttal is hű önmagához, és a „Jura park" című sikerfilmhez hasonlóan, számítógép-irá­nyítottá lényekkel népesíti be alkotását. A „Sea Quest" - ez a sorozat címe - az elmúlt hó­napokban sok viharral küz­dött meg, mire eljutott odáig, hogy az NBC televízió mégis elkészítteti a produkciót. A közvetítési díj - részenként (!) -1 millió dollár. Tavaly télen beszakadt a csi­csói templom teteje. Eberhard Mühlbacher Rottenburg-Stutt­gart egyházmegye generál-vi­káriusa huszonnyolcezer már­kát adott a rendbetételi mun­kákra. Ezeket az idén tavasszal a helyi építőipari kisszövetke­zet végezte el. Kicseréltek több eredeti gerendát, és cserépcse­rére is sor került. Tizenhétezer új csornai cserepet tettek a ré­giek helyére. A híres búcsújáró hely őszi búcsúja most, szep­tember 5-én lesz. A szentmise délelőtt fél 11-kor kezdődik. Csicsó ma: festői panoráma, présházak a dombokon, mű­velt szőlők sora. A hatvanas évekig lakott puszta még né­hány évtizeddel ezelőtt is is­mert búcsújáróhely volt a Du­nántúlon. A templomot a lota- ringiai származású katona, Claudius Florimond Mercy, a környéket betelepítő földesúr kezdte építtetni 1731-ben. Az építkezést adoptált fia, Antal fejezte be 1745-ben. Halála után őt ennek a templomnak a kriptájába temették. A pallos­joggal bíró Mercy-ek kegyet­lenségeiről számtalan legenda maradt fenn a környéken. Ezek közül azt, amelyik a templom keletkezésének a körülményeit A Szent Antalt ábrázoló ba­rokk faszobor talán a legen­dának állít emléket meséli el, sokan ismerték. Köz- ismertségének valószínűleg oka volt az is, hogy a százade­lőn tartott búcsúkkor egy-egy gyerek felállt egy ládára és né­hány krajcár jutalomért elme­sélte azt a köréje sereglett ér­deklődőknek. A számtalan vál­tozat közül most egy szakályi „gyerek" történetét ismertet­jük: „A Mersényiek nagyon ke­gyetlenek voltak. A grófnak volt egy kondása, az kint tar­totta a fókát Csicsóban. Erdő­rengeteg volt ott akkor, makkfa. Egyszer elveszett az egyik koca. Mikor megtudta ezt a gróf, magához hívatta a kondást. Azt mondta neki, hogyha nem kerül elő a disznó, akkor rá az akasztófa vár. Sze­gény kanász nyakába vette a környéket és kereste az elkó- dorgott állatot. Jó sokáig bo­lyongott, míg végre megpillan­totta a malacaival együtt tur­káló kocát. Odasietett hozzájuk és akkor a túrásban észrevett valami csillogó aranyfélét, ő is kaparni kezdte a földet, és ahogy ásott, a napfényre került egy aranyozott képkeretben levő szentkép. Mikor felemelte azt, akkor annak a hélyén for­rás tört fel. Tudatták a történ­teket a gróffal, s az magába szállva megbánta addigi ke­gyetlenségeit. Hamarosan kié- pítettette a forrást. Az lett a mai Szentkút, a fölötte levő dombra pedig templomot épít­tetett, és annak az oltárképe lett a talált kép." Stefán György Megjelent a Dunatáj legújabb száma Tizenhatodik eszten­deje jelenik meg a Szek- szárdon szerkesztett tu­dományos és művészeti szemle, a Dunatáj. A na­pokban hagyta el a nyomdát idei 2-3. össze­vont száma. Alább felso­roljuk a szerzőket és írá­suk címét. Kerék Imre: Szpphó-változatok, Ta­vasz jön (versek). Árpás Károly: Adalékok a cik­luskompozíció kérdésé­hez I. - Baka István ciklu­sairól. Fried István: Ba­bits Mihály és a Kisfa­ludy Társaság. Ujlaky István: Idő és biologiz- mus - Az Augustus-kor történelemszemlélete. Rászlai Tibor: „... ahol páratlan számú rózsát nyújtanak át a hölgyek­nek" - Közép-Európa, mint lelki-történelmi táj. Lux András: A vonósné­gyes aranykorának kivi­rágzása. Bodri Ferenc: Illyés Gyula Pákozdy Fe­rencről, „a vásárhelyi­ről". Vadas Ferenc: A tolnai utcanevek (rend­szerváltozása. Takács Mária: Dedikált könyvek Illyés Gyula könyvtárá­ban VI. Salamon Nándor Olt­ványi Imre művészeti írásainak gyűjteményé­ről, Drescher J. Attila a Sarkady Sándor verseit és műfordításait tartal­mazó gyűjteményes kö­tetről, Szabó József Szi­geti Lajos „Az ég tükré­ben" című versesköteté­ről ír, Micheller Mag­dolna pedig a Tolna me­gyei levéltári füzetek 3. számához fűz megjegy­zéseket. A folyóiratot a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal adja ki. Ára ma­napság kuriózum: mind­össze 14 forint. Tv-napló A Glembay család Száz éve született Miroslav Krleza, s ez jó alkalom arra, hogy ismét lássuk remekművét, a Glembay családot. Ma­gyar színpadon már játszották, ezúttal jugoszláv tévéfilm készült a klasszikus drámából, s időszerűségét nehéz lenne elvitatnunk. Krlezát sok szál fűzte Magyarországhoz. A monarchiában született, Pécsett járt katonai iskolába, majd elvégezte a Lu- dovikát, de a háború végén visszatért Zágrábba, s ott élt hosszú élete végéig. A magyar szellemi életet mindig élénk figyelemmel kísérte, szép tanulmányt írt Adyról, Bartókról, legnagyobb élménye azonban az első világháború és a mo­narchia összeomlása volt. Pontosan látta a Ferenc József-i kor zűllöttségét, kegyetlenségét, s ezt ábrázolta legjobb és mindenképp maradandó művében, a három részes Glem­bay családban. Glembay Ignác, vagy előkelőbben Jaques bankár, nagyi­paros, aki a korai kapitalizmusban alaposan megszedte ma­gát. „Die Glembays sind Mörder" - mondja a darab egyik szereplője, Leone pedig, a család egyetlen rokonszenves tagja így szól: verflucht und degeneriert, elátkozott és elhü­lyült a család, a darabban ugyanis sokszor beszélnek néme­tül. A Glembayak valóban gyilkosok, a dráma kezdetén ket­tős proletártragédia áll, ebből bomlik ki a több szálon futó cselekmény, hogy a végén összeomoljék a hazugságokból és gyilkosságokból épült palota. Antun Vrdoljak, a tévéváltozat írója és rendezője felcseréli a dráma helyszíneit, csak a párbeszédeket hagyja meg, amit Dudás Kálmán nagyon szép fordításában hallunk. Szükség is volt erre, mert az eredeti drámában nagyon hosszú dialó­gusok vannak, s ezt a film nehezen viselné el. Krleza lassan bontja ki a cselekményt, részleteiben is bemutatja ezt a csa­lárd, hazugságra épült világot, melynek legtöbb szereplőjét a korai kapitalizmus gátlástalansága tette gazdaggá, de a látszat mögött minden inog, s tudjuk, hogy a nagypolgári félműveltség, mely csak sikerben és pénzben tud gondol­kodni, össze fog omlani, s maga alá temeti azokat is, akik nem voltak gyilkosok és hamiskártyások. Mintha azt su­gallná, hogy nem jó az újgazdagokkal szembeszállni, de az is ingoványos talajon jár, aki társukul szegődik. Horthy körül Valamilyen formában majdnem minden nap szóba kerül. A Hét című műsor hosszan időz Kenderesen, a honvédelmi miniszter, mint történész, felsorolja a volt kormányzó ér­demeit, megjegyezve, hogy azért gyengeségei is voltak, de ezt majd a tudománynak kell tisztáznia. Miért ez a felesleges buzgolódás? Horthy Istvánné egyszerű családi temetésre gondolt, ami ellen senkinek nem lehet kifogása, de közben hagyta, hogy az indulatok felkavarják az ország ingatag belső békéjét. Horthy negyed százados országlása tele van ellentmondással. Az ellentengernagy, Ferenc József egykori szárnysegéde a monarchia szellemét hozta magával, katona volt, azt mondják, jó katona, de hiányzott belőle a politikus éleslátása, nem államférfi volt, hanem hadvezér. A fehér ter­ror - ezt Gratz Gusztáv, a kor történetírója írja - rossz vissz­hangot keltett Európában, s később sem tudott eligazodni a nemzetközi életben. Hiányzott belőle a történelmi látókör, szociális érzéketlensége csak a 30-as évek közepén oldódott valamit. Mindez valóban a történettudományra tartozik, a közember csak azt érzékelte országlásából, hogy oktalan háborúba vitte az országot. Az már személyes tragédiája, hogy szövetségese, Hitler raboltatta el a fiát, s vetette fog­ságba őt magát is. Itthon sokan úgy gondolták, bíróság előtt kellene felelnie tetteiért, mint háborús bűnösnek. Ázt is személyes tragédiájának foghatjuk fel, hogy a hazai kom­munistákkal szemben Sztálin védte meg, akit hadüzenet nélkül megtámadott. Dinasztikus álmai is szertefoszlottak, pedig ezek nem voltak üres legendák, Serédi Jusztinián her­cegprímás részletesen ír róluk visszaemlékezéseiben. Nem volt nemzeti hős, a Horthy-értékelés egyébként ráér, most súlyosabb gondokkal kell megbirkóznia az országnak. Felesleges vitát kezdeni, viszályt szítani. Horthy pedig nyu­godjék békében Kenderesen. Ez mindenképp megilleti. Csányi László Augusztus 27-29: Kolibri bábfesztivál Budapesten Második alkalommal ren­dezik meg a Kolibri Nemzet­közi Utcai Bábjátékos Feszti­vált augusztus 27-29. között Budapesten. A három nap alatt több mint húsz ingyenes előadást láthatnak a gyerme­kek és a felnőttek a Kolibri bábjátszó színpadokon, a VI. kerületi Jókai téren. Gerendás Péter koncertjét és felnőtt bábfantázia előadást hallhatnak és láthatnak az ér­deklődők a Kolibri fesztivál nyitónapján, augusztus 27-én. A mazsórettek, óriásbábok felvonulása a Vörösmarty tér­ről indul majd augusztus 28- án. A Ciróka Bábszínház, a Rinaldi Cirkusz lép fel többek között a szombati program­ban. Michel Indali, azaz Indali Mihály Franciaországban élő festő- és marionettművész - az 1992. évi rendezvénysoro­zatot követően - immáron másodszor lesz vendége a rendezvénysorozatnak. A nagyváradi Matyi Mű­hely, a budapesti Figurina Bábszínház produkcióját lát­hatják az érdeklődők augusz­tus 29-én, vasárnap. A hazai bábművészet világszerte is­mert művésze, Kemény Hen­rik is fellép a zárónapon. Vitéz László című műsorát tekinthe­tik meg a bábjátszótér vendé­gei. A Kolibri Színház második évadját kezdi meg az 1993/94-es szezonban. A fia­tal társulat aktív pihenéssel töltötte a nyári hónapokat. A társulat részt vett az első Bala­ton Fesztiválon, és játszottak a Kapolcsi Művészeti Napokon is. A Kolibri művészei fellép­tek Itáliában is. A Pilinszky- mesékből összeállított A nap születése című műsorukat mutatták be Pesaróban és Porto Sant Elpidióban. A Ku- kacmatyi és a Marcipán mes­ter című előadásával vendég­szerepei majd a Kolibri társu­lata októberben a canterburyi fesztiválon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom