Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
4 KÉPÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. július 1., csütörtök „Falu-kép" Sárszentlőrincről A Petőfi-emlékház a domborművel és az emléktáblával Művészeti iskola a kreatív gyermekekért Mint arról már. korábban hírt adtunk lapunkban, a paksi képviselőtestület ülésén szóba került a volt Erzsébet szálló hasznosítása, s felvetődött, hogy alapfokú művészeti szakiskola létesüljön az épületben. Ez a koncepció két probléma együttes megoldását jelentené. Az első ezek közül, hogy a város zeneiskolája olyan szép eredményeket produkált, hogy jelentősen megnőtt az oda jelentkezők száma, a tanteremigényt azonban nem tudják kielégíteni. Az Erzsébet-szállót hangulata, környezete kiválóan alkalmassá teszi a kiszemelt feladatra, s így megoldódna a másik gond is, a régóta kihasználatlan épület megfelelő hasznosítása: egy olyan művészeti-oktatási centrum kialakítása, ahol a zeneoktatás mellett helyet kapna a tánc- és képzőművészeti oktatás, valamint a városi képtár. Ez a jövendő „Paksi Alapfokú Művészeti Iskola és Képtár" az ország egyetlen, ilyen jellegű komplex oktatási és képzési intézménye lenne, ahol nem a profizmus a fő cél, hanem a művészeti nevelés, a gyerekek lelki, értelmi, akarati, esztétikai, vizuális és testi fejlesztése, az ízlés formálása, egymás és a világ dolgaira érzékenyebben reagáló, odafigyelő, kreatív gyerekek nevelése. vem Ezüstkalászos gazdatanfolyam A paksi és a környékbeli kistermelők részére ezüstkalászos gazdatanfolyam indul idén októberben a városi művelődési központban. A 140 elméleti és 30 gyakorlati órában a családi vagy kisvállalkozói méretekben gazdálkodó termelők a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertészeti termelés biológiai, technológiai alapjaival, a gazdálkodáshoz kapcsolódó műszaki ismeretekkel, kereskedelmi és jogi alapfogalmakkal ismerkedhetnek meg. A tanfolyam vizsgával zárul, s aki eredményesen szerepel, tanúsítványt, valamint ezüstkalászos gazdajelvényt kap. A részarány tulajdonosok mikor kaphatják meg földjüket? A sárszentlőrinci Petőfi termelőszövetkezet tavaly nyáron öncsődöt jelentett. A szövetkezetben dolgozók munkanélküliek lettek, de aki igényt tartott a földre, az művelésre kivehette. Azok közül néhányan, akik részaránytulajdonra kijelölt földre igényt tartottak, megkeresték szerkesztőségünket és elmondták: Sárszentlőrinc határában az RI-es táblában részarányba kértek a szövetkezettől összesen 40 hektárnyi területet. Időközben - október 31-én - a téesz ezt a szántó területet egy györkönyi kft-nek adta bérbe, amely megművelte a területet, és bevetette répával. A tulajdonosok és a bérlők próbáltak megegyezni, de az egyezség nem jött létre. A tulajdonosok egyike elmondta, hogy először részarányba legelőt kért, de nem szerepelt a neve azok között - szerinte „kifelejtették" -, akik kaphatnak, ehelyett kérte az ennek megfelelő területet a már említett táblában. „Nekem is szükségem van a földre, ahhoz, hogy legelőt biztosítsak, illetve takarmányt állítsak elő a 180 birkámnak és a 10 szarvas- marhámnak. Jelenleg ezt nem tehetem, mert más használja a földemet." A tulajdonosok vesztesnek érzik magukat abban, hogy amíg nem ők művelik a földet, elesnek egy év adókedvezménytől, nem is beszélve a nyereségről. Tavaly, a földkimérő bizottság megalakulásával elnöknek Varga Istvánt választották meg. A tulajdonosokkal történt beszélgetés során vele is találkoztunk. Elmondta, jelezte a szövetkezetnek, hogy a kiosztásra kijelölt földek nyilvántartásában szereplő földeken túl legalább egyharmad- résznyi nem szerepel a listán. Annál is inkább szólt, mivel tudomására jutott, hogy a szövetkezet már korábban is kimért területeket. Később kézhez kapta az írást arról, hogy ki kapott bérletbe területet. Ez év március 30-án megküldte a hivatalos értesítést a bérlőknek, hogy ne kezdjenek neki a földek művelésének, mert azt részaránytulajdonba kiadja. Ennek ellenére azt fölszántották, és el is vetették. A földkimérő bizottság elnökének aktányira való irat van a birtokában: a március 30-i felszólító levélre érkezett, ügyvédek által írt válaszlevelek. Ezek többek között arról szólnak, hogy a bérlők haszonbérleti szerződést kötöttek erre az évre a szövetkezettel és ezt az elnök írta alá. A téesz szavatolja a tehermentességet a bérleti időre, és a bérleti díjat is befizették a bérlők a pénztárba. A levelek tartalmazzák még a művelés költségeit, és a vásárolt anyagok árát. Közük még azt is, hogy a föld tulajdonosait megillető haszonbért a szövetkezettől kérjék, mert azt a bérlőtől teljes évre fölvették. Varga István az önkormányzati ülésen beszámolt a tapasztalatairól, és arról, hogy a nyilvántartásban nem szerepel a legelő, és erdőterület. Végüüs kézhez kapta a szövetkezettől a teljes terület dokumentumait. Többjüknek is „szemet szúrt", hogy a már nem létező szövetkezet gépei javában dolgoznak a földeken. Az ügyben hallgattassák meg a másik fél is, a volt szövetkezet elnöke, Szabó Tibor. Beszélgetésünk során elmondta, hogy öncsődöt jelentett a szövetkezet ugyan, de még néhányan tartják a „frontot". őt nem keresték meg azzal, hogy bárkik is földet akarnak művelni. Az említett terület tavaly is részaránytulajdon volt, és természetesen mindegyik tulajdonos megfogja kapni a földjét. A jogszabályokra hivatkozva a téesz elnöke elmondta, hogy a törvény lehetővé teszi ideiglenes földhasználat kijelölését. A törvénynél maradva megjegyezte azt is, hogy bérlet esetén a tulajdonosnak a bérlővel kell megegyeznie. Arra a kérdésre, hogy jogtalan volt-e a bérletbe adás, elmondta, hogy amikor a földek kijelölése a kárpótlási hivatal határozata alapján megtörtént, a szövetkezet csak szántóterületet jelölt meg, a legelő, az erdő a művelési nyilvántartásban nem szerepelt, ez állami tartalékba került. Nem érti tehát, hogy ezt miért nem vették tudomásul azok, akik legelőt, avagy erdőt akartak. Az RI-es tábla kizárólag szántóterület. Ha a Ucit során elég lesz az aranykorona, akkor megmarad az önkormányzat tulajdonában. A gépeknek pedig a földeken dolgozniuk kell, mert az 1800 hektárt meg kell művelni. Ezt persze nem ingyen teszik, hanem bérleti díj ellenében. El kell mondani még azt is ezzel kapcsolatban, hogy az emberek hónapokon át a földbérletekből lettek fizetve, mivel a szövetkezetnek más árbevétele nem volt. A részaránytulajdonosok nem károsodnak, veszteség sem éri őket, mert a földjáradékot megkapják az idei évre. Káruk annyi lesz, hogy később vehetik át a pénzüket. 4* Eddig tart a sárszentlőrinci történet. Sajnos ez is arról szól, amiről annyi másik napjainkban. Politikus uraimék alaposan elszúrták ezt a kárpótlást. Mondhatnánk, lelkűk rajta. A baj csak az, hogy hogy az egésznek a levét a szerencsétlen, egymásnak ugrasztott falusi nép, a parasztember issza meg. Az, akinek a nevében és állítólag érdekében a törvények születnek. Menedzser a nukleáris iparból Vámos Gábor a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság termelési igazgatója. A vele készült beszélgetést folytatásokban közöljük lapunk hasábjain. — A világon ma hány atome- rőművi blokk üzemel? — Összesen 496 atomerőmű áll üzemeltetés vagy építés alatt a világ 31 országában, s az 1992. december 31-i adatok szerint ebből 424 üzemel. Az üzemelő blokkok által termelt villamosenergia mennyisége meghaladta a világ 1985. évi teljes villamos- energia igényét. — Globális szinten hány blokkot helyzetek üzemen kívül az „elöregedés" miatt? — A leállított reaktorok száma 10 és 20 közé tehető. — Tudomása szerint a leállított reaktorok esetében hogyan oldották meg a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezését? — Ez a kérdés ma gyakorlatilag sehol sem megoldott a világon. Leszámítva Svédországot, ahol egy nagy gránit tömbben földalatti tárolót építettek ki. Azt lehet mondani tehát, hogy a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozás nélkül történő tartós elhelyezése, vagy az újrafeldolgozásuk során keletkezett nagy radioka- tivitású hulladék eltemetése globális szinten megoldásra váró probléma. A hulladék elhelyezésének ügyét a közvélemény fokozott figyelemmel kíséri, így a gyakorlati kivitelezéshez kapcsolódó elvárások és igények kielégítése az, ami ma az atomipar számára gondot okoz, illetve feladatot jelent. Az elhelyezés műszakilag egyszerűbben megoldható lenne, ám a műszaki szempontokat meghaladó biztonsági megoldások irányába halad a társadalom elvárásai miatt. — Mi a helyzet ebben a tekintetben Pakson? — Ismert, hogy eddig a paksi erőmű helyzete kedvező volt ezen a téren. Mára azonban az orosz parlament olyan környezetvédelmi törvényt fogadott el, melynek értelmében nem megengedett más országok nukleáris hulladékának Oroszországban történő elhelyezése. Csak olyan országokkal tesznek kivételt, melyek ilyen irányú, 1991. előtt kötött államközi szerződéssel rendelkeznek. A paksi blokkra vonatkozó államközi szerződésben nincs a kiégett üzemanyagra vonatkozó latétel. — Akkor hát mi a megoldás? — Rövid távon a pihentető medencében megoldott a kiégett fűtőelemek tárolása. Ha azonban idén ténylegesen meghiúsul a kiégett üzemanyag visszaszállítása, 1995. első negyedévében itt Pakson üzembe kell hogy lépjen a kiégett üzemanyag átmeneti tárolója, mely a végleges megoldás kidolgozásáig problémamentesen tárolná a kiégett fűtőelemeket tartalmazó kazettákat. Mennyi villamosenergiára van szüksége ma Magyarországnak, s gazdaságossági szempontok alapján hol előnyös ezt megtermelni? — Az országnak ma évi 36-37 milliárd kilowattóra az éves villamosenergia szükséglete, jóval kevesebb a néhány évvel ezelőtti 43 milliárd kilowattóránál. Ez utóbbi mennyiség volt a csúcs> s úgy tűnik, a kétezredik év körüli időszakban érjük el ismét. A mai igényeket itthon termelt energiával ki tudjuk elégíteni, ellentétben a fent vázolt mennyiséggel, amikoris jelentős importra volt szükség. A termelés ma úgy folyik, hogy a leggazdaságosabban termelő erőművek folyamatosan dolgoznak, s csak a legnagyobb teljesítményt igénylő időszakban lépnek be a drágán termelő erőművek. Eördögh Gabriella (Folytatjuk.) Atomos gyerekek a Balaton-parton Bizony elég régen volt az már, mikor hazánk partjait három tenger mosta. A hajdani háromból mára bizony egyetlen egy sem maradt, csak Közép-Európa legnagyobb tava, a mi „magyar tengerünk", a Balaton. Nemcsak a külföldieknek, hazánk fiának is igen kedvelt nyári úticélja a hatalmas tó, főként akkor, ha a vitorlázás szerelmese az illető. Az elmúlt héten ért véget Balatonfüreden a vitorlástábor, melyet a paksi atomerőműben dolgozók gyermekinek részére szerveztek az ASE vitorlás szakcsoportjának bázisán. A közel negyven duna- parti lurkó Kemenes János irányításával ismerkedhetett meg a balatoni vitorlázás rejtelmeivel. Iroda helyett büfében dolgozik Manapság nem könnyű a helyzete egy gimnáziumot végzett fiatalnak. Nem várják jobbnál jobb állásajánlatok, így volt ezzel a paksi Fodor Tünde is. A nagybetűs életet először egy magánvállalkozó üzletében kezdte megismerni, ám ez a munkahely nem bizonyult tartósnak. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ támogatásával elvégzett hát egy ABC-eladói tanfolyamot, ahol négy hónapon keresztül oktatták arra, hogyan is kell viselkedni, mit kell tudni a pult másik oldalán. Ezekkel az ismeretekkel felvértezve, no meg némi családi segédlettel lett Tünde önálló vállalkozó, ő üzemelteti a paksi polgármesteri hivatal kis büféjét. Tudni kell ehhez, hogy azt a bizonyos büfét nagyobb cég mindig ódzkodott üzemeltetni, sokáig üresen állt, mígnem aztán mint egyszemélyes üzlet munkaalkamat jelentett, arról nem is szólva, hogy népszerű lett a hivatalba betérő ügyfelek és a hivatal dolgozóinak körében. Tünde tehát 20 évesen vállalkozó lett, családi beruházás keretében okos kis masinákkal szerelték fel a csöpp boltot, könnyítve a kereskedői munkát, no meg szélesítve a választékot, ami sikerült is. Aki már kóstolta az itt kapható mindig friss és nagyon mérsékelt árú szendvicseket, igazgat ad a cikk írójának. Arra a kérdésre, hogy igazából mit szeretett volna dolgozni a gimnázium elvégzése után, a fiatal váUalkozó azt felelte, jó lett volna valamilyen irodai munka, ahol sok ember között dolgozott volna. Nos, sok emberben itt sincs hiány, s úgy érzi, mára megszerette ezt a szakmát is. e. g. (p.teri) A jó szinvonal, a kedves kiszolgálás máskor is „idehozza" a vevőt
