Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

8 »ÚJSÁG KÖRNYEZETBARÁT 1993. július 29., csütörtök Lelki környezetünk (5.) A hagyomány átvétele, elsajátítása, az elődök tiszteletét is elősegíti Aki válaszol: Müller Ferenc, a szekszárdi zsidó hitközség vezetője Táj és lélekmentő * publikációk Védett növények Tavaszi hérics (Adonis Vernalis) límSSril l \ MpSHP A látványos, nagy sárga vi­rágai miatt kapta latin nevét, a görög-latin hitvilágban sze­replő Adonisról, a férfiszép­ség istenéről. Virágzása már­cius-áprilisra esik, de megké­sett példányaival májusban, sőt, júniusban is találkozha­tunk, száraz, meleg napsü­tötte, meszes sztyeppréteken, karsztbokorerdők tisztásain, homoki gyepekben, legelő­kön. Szára egyszerű vagy ke­vés ágú, 10-35 cm magas több­szörösen összetett levelei, le­vélsallangokból állank, kb. 0,5 mm szélesek. Magányos virá­gai 3-5 cm átmérőjűek, aranyló fényes sárga szirom­július az aratás, az aratás befejezésének hónapja. Az er­dőkben a lombkorona már nem olyan friss, üde zöld, mint korábban. A levelek a nagy meleg hatására kissé fonnyadtak, gyakran szürkék a rájuk tapadó portól. Az er­dei fák és cserjék egy része termést érlel, mint a virágos kőris, a madárcseresznye, a sajmeggy, a kutyabenge, a szeder, a málna. Néhány faj - például a fekete bodza - még ekkor is virágzik. Ebben az időszakban kezd nyílni a Ke- let-Azsiából származó japán akác, melynek terebélyes vi­rágzata apró sárgás-, zöldes­fehér színű virágokkal teli. Jó mézelő növény, amelyet első­sorban park- és utcafásítások­nál használnak. Az erdő talaj­szintjén óriási a színes nyári virágok választéka. Nyüni kezd a csalánlevelű harangvi­rág, az erdei deréce, az erdei iszalag és a sédkender. Egy később virágzó kosborféle, a széleslevelű nőszőfű is ekkor bontja zöldes és rózsás virág­lepleit. Július-augusztusban Aggtelek környékén, karszt­bokorerdők szegélyén virít egy igen szép, dekoratív nö­vény, a sárga virágú tornai vértő. Ez a fokozottan védett növényünk kizárólag a Tornai Parlagi madármályva levelei változó számúak (10-20). Védett növény eszmei értéke 2000 forint. Megyénkben sokfelé talál­kozhatunk állományaival. Le­gelő állat nem fogyasztja, mert erősen mérgező. A növényt veszélyeztető té­nyezők a vegyszeres gyomir­tás, termőhelyeinek felszán­tása, felégetése és beerdősí- tése. Nagyon szép nagy virá­gait a kirándulók tömegesen szedik, valamint tövestől kiás­sák és kertjeikbe ültetik. Ez a különösen látványos növény nagyobb kíméletet érdemelne. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor karszt néhány pontján fordul elő, ezért is került be a világ veszélyeztetett fajait tartal­mazó Vörös könyvbe. A nyár a réteken a kaszálá­sok ideje. Az enyhe szellőben hullámzó fűtenger látványa önmagáért beszél. A rétek, le­gelők, parlagok, árokszélek új arcukat mutatják. Megjelen­nek a lilás virágú bogáncsok, virágzanak az aszatok, bojtor­jánok ökörfarkkórók. Száraz gyomtársulások dekoratív növénye a parlagi madár­mályva. Hatalmas halványpi­ros virágai messziről hival­kodnak. Közeli rokonai meg­találhatók mindenfelé a ker­tekben. Elsősorban homok­pusztáink júliusi ékessége a kék szamárkenyér. Hasoga­tott, tüskés levelei alul fehéren molyhosak. Gömb alakú fé­szekvirágzata acélkék. Fel­tűnő szépsége miatt száraz vi­rágnak is rendszeresen szed­ték, de ma már védett növény! Erdei tavak, holtágak, lassú folyású vizek látványos növé­nye az évelő tündérfátyol. Le­velei a víz színén úsznak, me­lyek zöld mezőjéből aranysár­gán virítanak a virágok. Vize­sárkokban, mocsarakban nő a fehér virágú lándzsás hídőr. Állóvizeinkben, főleg a holtá­gakban ebben a hónapban vi­rágzik a helyenként mindent elborító súlyom. Leveli bőr- neműek, a víz felszínén úsz­nak, melyeket a megvastago­dott, légkamrákkal teli levél­nyél tart fenn. Fehér virágai a levélnyelek hónaljában van­nak. Júliusban rengeteg rovart figyelhetünk meg a réteken és a legelőkön. Közülük is leg­szembetűnőbbek a nappali színes lepkék. Mint megannyi megelevenedő tarka virág, repkednek a kis rókalepkék, A megyében működó egyházak, gyülekezetek lelkészeinek, vezető­inek tettük fel ugyanazt az öt kérdést. A válaszok önmagukban is roppant érdekesek, de össze­vetve őket - kéthetente jelennek meg ugyanitt igazi csemegéül szolgálhatnak. $ O Miben különbözik alapvetően az önök vallása a többitől? — Az izraelita vallás és a keresztény vallások közötti alapvető különbség az, hogy az izraelita vallás az Ószövet­ségnek nevezett tan alapján áll és nem foglalkozik Jézus mű­ködésével, tanításainak azzal a részével, amely eltér az ószövetségi tanításoktól. A Tóra, a zsidó Szentírás, az egyistenhívő vallások alapja tartalmazza a hit világát a Mindenség teremtésétől kezdve a Tízparancsolat létre­jöttén keresztül a próféták ta­nításáig mindazt, ami az egyistenhívő számára a Hit vi­lágát jelenti, a Gondviselésről, a jóságos és a büntető Örök­kévaló felé fordulás, hozzá való fohászkodás jegyében. — A hagyomány őrzésének egyik megnyilvánulása, hogy a férfiak feje nem lehet fedet­len (az asszonyok kendőt kell hordjanak), másik, hogy a zsi­nagógákban sem szobor („fa­ragott kép"), sem festett em­berábrázolás nem lehet. Vallá­sunk a legnagyobb prófétán­kat, Mózest emberi származá­súnak tanítja, aki az Örökké­való kiválasztottjaként kive­zette népét az egyiptomi rab­szolgaságból, vezette népét a bogáncslepkék, Atalanta-lep- kék, valamint az elegáns kar­dos és fecskefarkú lepkék. A legszebb nappali színes lepké­ink egy részének a hernyói csalánon élnek. Gyakran ta­lálkozhatunk a fajokban gaz­dag, apró termetű boglárka­lepkékkel, melyeknek szár­nyai a kék különböző színei­ben pompáznak. A legelőkön ganéjtúró bogarakat és futrin­kákat láthatunk. Ebben az időszakban rajzanak a han- gyalesők. Lárváinak jelenlété­ről a lazább talajokon sora­kozó néhány centiméteres homoktölcsérek árulkodnak. Főleg emyősvirágzatú növé­nyeken találhatunk gyakran csíkos pajzspoloskákat, sok egyéb poloskafaj között. Eb­ben az időben hallhatjuk a ka­bócákat is, melyek közül az óriás énekeskabóca elsősor­ban a Balaton környékén él tömegesen. Fényes nappal, a forró napsugárzás idején, leg­többször kórusszerűen ciri­pelnek. Hangjuk leginkább az ollóköszörülés zajára emlé­keztet. A meleg júliusi alkonyaiban és éjszakákban is rengeteg ro­varfajt figyelhetünk meg. Ek­kor repülnek a szenderek, a csíborok és a csíkbogarak. Ha néhány percre megállunk egy Kék szamárkenyér sivatagi vándorlásban az ígé­ret Földjéhez, de emberi hibája miatt csak láthatta a Földet, de be nem juthatott, valamint át­vette a Tízparancsolatot az Úr­tól a „Választott Nép" részére a Szövetség keretében. — A Messiás várása to­vábbra is fennáll, mert a Tan szerint még nem jött el. Az iz­raelita vallás isteni parancso­latoknak tanít rengeteg maga­tartási szabályt, melyeket az istenfélő vallásos izraelitának legszigorúbban be kell tarta­nia. Azok a szabályok, melyek a gyakorlati életre vonatkoz­nak, még az ókori közelkelet- ről származnak, és ezek jóré­sze egészségvédelmi célokat szolgál. (Például egy ima el­mondása után kezet kell mosni étkezés előtt!) E szabályok je­lentős része ma már az egész társadalomban természetes követelmény, mindenhol megvalósul. — A mohamedán vallás vi­szont a zsidó és keresztény ta­nítások ötvöződése. © Mi a véleménye az ökumenikus istentiszteletek­ről? Miben köthetők komp­romisszumok, miben nem, kikkel hajlandó közös szó­székre lépni? — Az ökumenikus isten­tiszteletek célja minden bi­zonnyal az egyistenhívő va- lásfelekezetek közös fellépése az egész világon fellelhető val- lástalanság, az Örökkévalótól való eltávolodottság megvál­toztatására a saját vallás ha­gyományainak, tanításainak felhasználásával az istenféle­lem, a hit helyreállítására. A fényforrásnál, feltűnhet a ba­golylepkék és más éjszakai lepkék tömege. A tölgyerdők­ben megjelennek a szarvasbo­garak és a sérült fák kicsor­duló nedveit nyalogatják. Vizeinkben a halak szapo­rodása jórészt befejeződött. Jú- liusbn még tarthat a kurta ba- ing és a petényi máma ívása. Az Ázsiából betelepített busák ívásához 24-26 fokos víz szük­séges. A fehér busát 1963-ban hozták be. Ekkor még mester­ségesen szaporították. Először 1973-ban észlelték természe­tes szaporulatát a Tiszában. Az utóbbi években kezdtek a pettyes harcsa honosításához, melyet egyelőre kizárólag tó­gazdaságokban tenyésztenek. Őshazája Észak- és Kö­zép-Amerika. Nyáron szapo­rodik 24-29 fokos vízben. A nőstények testnagyságtól füg­gően 4-30 ezer ikrát rakhatnak - víz alatti üregekbe, kövek közé -, és a hím őrzi őket. Kétéltűink közül a gőték a peterakást követően elhagyják a vizeket és a szárazföldön, gyökerek között, mohák, kö­vek alatt húzódnak meg. Nappal rejtekhelyükön tar­tózkodnak és csak a szürkület beálltával indulnak vadászni. A békák többségénél az utó­dok a lárvaalak különböző fej­lődési stádiumaiban figyelhe­tőek meg. A hazánkban elég gyakori mocsári béka lárvái július első felére alakulnak át és hagyják el a vizeket. Július végére a barna varangyok lár­vái is teljesen átalakulnak. Egyes helyeken, ahol tömege­sen élnek, ebben az időben szinte mozogni látszik a talaj a rengeteg apró békától. A kifej­lett varangyok lomha mozgá­sával ellentétben a fiatal békák igen fürgék, és csakhamar szétszélednek. Hüllőink egy része, így a fa­ligyík tojásrakása is júliusra tehető. A 3-8 tojást a nőstény a földbe rakja, ahol a nap mele­gének a hatására a fiatalok augusztus második felében kelnek ki. Az erdei- és a vízi­hívő emberek megismerhetik a különböző vallások tanításai közötti különbségeket, de ha­sonlóságokat, azonosságokat is. Ezáltal megerősödhetnek őseik, elődeik által rájuk ha­gyott hitükben és megérthetik más vallások követőinek hitét, vallásuk tanításait. Ezáltal tisztelhetik mások vallási fel­fogását is. — Kompromisszumok az egyes felekezetek alapvető ta­nításaiban bizonyára nem köthetők. Formai megnyilvá­nulásokban bizonyára lehet­ségesek engedmények. Bár­melyik vallásnak minden olyan képviselőjével hajlandó vagyok közös szószékre lépni, aki a Tízparancsolat tanításait magáévá teszi és hirdeti. © Miket, kiket tekint szektáknak? — Szekta: „ ... rendszerint vallási közösség, amely bizo­nyos vonatkozásokban az el­terjedt felekezetekétől eltérő hitelveket vall, vagy különle­ges szertartásokat végez." (Új Idők Lexikona) 0 Hogyan fog érvénye­sülni az „egy akol, egy pász­tor" elv? — Amennyiben az értel­mezésem helyes, úgy nem va­lószínű, hogy ez megvalósít­ható. Vitathatatlan, hogy a nagy „világvallások" törek­vése lenne ez, persze a saját „pásztoruk" világot irányító szerepének megvalósítására. Az ember azonban természe­ténél fogva jó és rossz ötvöze­teként nem valószínű, hogy „beáll a sorba" minden feltétel nélkül. A Mindenhatót dicső­sikló tojásrakásának is ebben a hónapban lehetünk a tanúi. A kígyók és gyíkok időről időre megújítják bőrüket. A vedlésre elsősorban a test nö­vekedése miatt van szükség. Ezért vedlenek gyakrabban a fiatal példányok, mint a kifej­lettek. Maga a vedlés nem könnyű művelet. Miután az elszarusodott felhámréteget levetik, testük csillogóan szép lesz, színeik pedig élénken ra­gyognak. A kígyók általában egészben vetik le bőrüket, szemük ilyenkor elhomályo­sodik, az állat rosszul lát, ha teheti, alig mozog, inkább va­lamilyen nyirkos helyen pi­hen. Á kígyókkal ellentétben a gyíkok bőre nem egészben, hanem kisebb-nagyobb dara­bokban válik le. Júliusban az erdőkön és mezőkön nagy számban fi­gyelhetjük meg a fiatal, éppen kirepült madárfiókákat, ame­lyek felismerése, meghatáro­zása nem mindig egyszerű. Különösen a rigófélékre jel­lemző, hogy a fiatal madárak pettyes tollrühája erőteljesen eltér a kifejlettek tollazatától. A fiatal vörösbegy például olajbarna színű, agyagsárga pettyekkel. A jól ismert na­rancspiros melltollak csak né­hány hét múlva, az első ved- lést követően jelennek meg. Más madárfajoknál, mint a csuszka vagy a kékcinege, a fiatal madarak színezete ha­sonló, az öregekéhez. A költé­sek befejeztével nagyon sok madár kezdi meg kopott tol­itő éneklés is más-más hang- magassággal hangzik gyer­mek-, női-, férfi torkokból. A gyűlöletmentes különbözőség feltételezhetően nagyobb hasznára válhat az embe­riségnek a megfelelő lelki gondozás szempontjából, ha az elődöktől kapott tanult ha­gyomány ápolása valósul meg. — A hagyomány átvétele, elsajátítása az elődök tisztele­tét is elősegíti, és ezen módon az ember a saját múltját is job­ban becsülheti. © Mire kell törekednie az embernek elsősorban élete so­rán? — Az emberi természet a jónak és rossznak ötvözete. Az embernek a jót kell kifejlesz­tenie és a rosszat mellőznie, visszafejlesztenie. Az ember­nek törekednie kell tudásának állandó bővítésére, a világ­mindenség csodáinak megis­merésére, fejlesztésére saját és embertársai javára, amint azt az emberiség legnagyobb, leghíresebb lángelméitől ta­nulni lehet. ú A válaszokat beérkezésük sor­rendjében közöljük. Természete­sen helyet, lehetőséget adunk minden kisebb - általunk esetleg nem is ismert - Tolna megyei hívő közösség elöljárójának, pap­jának, prédikátorának, vénjének, lelkipásztorának, hogy kifejtse nézeteit, ugyanezen kérdésekkel kapcsolatban, ugyanekkora terje­delemben e sorozatban. A bemutatkozás lehetősége adott - éljenek vele! (Wessely) lazatának cseréjét. A vedlés folyamatosan történik, az őszi madárvonulásra való felké­szülés jegyében. Igen sok madárfaj júliusban kezdi a másodszori költést. Ide sorolható a nádirigó, a cserregő nádiposzáta, a foltos nádiposzáta. Égyes igen későn fészkelő fajok fiókái, mint a törpesasé és a kígyászölyvé, még júliusban is a fészkekben maradnak. A kígyászölyv egyetlen tojását május elején rakja le, melyen 45 napig kot- lik. A fiókák igen lassan nö­vekszenek, és csak tíz hét után, augusztusban hagyják el a fészket. Júliusban befejező­dik a gémfélék költése is. Ez­után következik a gondtalan kóborlás időszaka, amikor a fiatal madarak az öregekkel együtt kerekednek fel jobb táplálkozóhelyeket keresni. Ilyenkor olyan vizek mentén is felbukkanhatnak, ahol nem költenek, vagy soha nem jár­tak. Különösen feltűnőek a hófehér nagykócsagok, me­lyek állománya gyarapodik. Emlőseink nagy része utó­dait neveli. A májusban szüle­tett vidrakölykök júliusban kezdenek kijárni a vackukból. A rókák elhagyják odúikat, de a család még sokáig együtt marad. A borzok párzása a hónap második felében kez­dődik, mely egybeesik az őzek üzekedési idejével. A suták ilyenkor magukra hagyják gi- dáikat, de csak hallótávolsá­gig, hiszen ebben az időszak­ban a gidák még szopnak. Ér­dekesség, hogy az üzekedés során megtermékenyített pe­tesejt csak november-decem­ber hónapok folyamán indul fejlődésnek. A júliusi kánikulában a vad gyakran dagonyázik, ezzel hűsíti magát, ületve a rászá­radó sár valamennyire védi a vérszívók ellen. Az öreg bikák fején már teljes pompájában díszük a súlyos korona, a fia­talabb vetélytársaké viszont még barkás. Andrási Pál A természet kalendáriuma Július - nyárhó (II.) Áf-w'-xj§|§§|||§| Áj&'f || •. '|§| HjHÜ's'v, sí, ; ü $ IPH ü $$$$8 i $fSg§S§| I | § | ül g&sS&Si

Next

/
Oldalképek
Tartalom