Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-28 / 174. szám

1993. július 28., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Üzleti út Szlovákiába A fél éve függetlenné vált Szlovákiával fontosnak tart­juk a gazdasági kapcsolata­ink kiszélesítését, új együttműködési lehetősé­gek feltárását. Ennek érde­kében a Budapeseti Keres­kedelmi és Iparkamara ki­utazást szervez egy üzleti delegáció számára szeptem­ber 20-24. között, Kassa- T rencsény-Nyitra-Pozsony útvonallal. Előzetes tájéko­zódás alapján az alábbi té­makörökben ajánlhatók tár­gyalások a kiutazó üzletem­bereknek: feldolgozott élel­miszerek, szeszes- és üdítői­talok, divatos konfekció, bőr- és szőrmeáru, cipő, bú­tor, lakásfelszerelés és vilá­gítástechnika, hideg- és me­legburkoló anyagok, vala­mint a turizmus. Szlovákiából behozatalra ajánlott termékcsoportok: vegyianyagok, textíliák, fa- és feldolgozott faipari ter­mékek, üvegáru, nyomdai­pari együttműködés. Jelent­kezés irodánkban: Szek- szárd, Arany J. u. 23-25. Bolzanói vásár A Dél-dunántúli Gazda­sági Kamara 1993. szeptem­ber 11-19. között Bolzanó- ban (Olaszország, Dél-Tirol) 32 négyzetméteres pavilon­nal vesz részt a vásáron. A vásár jó lehetőségeket nyújt az olasz, osztrák, német és svájci üzletemberekkel való találkozóra. Hagyományo­san ebből a körből kerülnek ki a kiállítók is. Elsősorban jellegzetesen magyar áruk­kal szeretnénk megjelenni, de adott a lehetőség üzleti tárgyalásokra és találko­zókra is. Várjuk érdeklődő cégeink jelentkezését a ka­marában. Magyar kamara alakul Izraelben Magyar-Izraeli Kereske­delmi és Iparkamara meg­alakítását tervezi az MGK izraeli tagozata. A most szerveződő kamarába az alapítók várják a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak fejlesztésé­ben érdekelt vállalkozások, magán- és jogi személyek je­lentkezését. Az IPOSZ gazdasági tézisei /ogs zaba lyfigye l b 8/1993. (IV.9.) NGKM rende­let a kontingentált vállalko­zási export engedélyezéséről (Magyar Közlöny 42. szám). A külföldön történő vállal­kozást a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztéri­uma engedélyezi. Az enge­délykérelemhez csatolni kell a megfelelő gazdasági érdek- képviselet értékelő szakvéle­ményét. Ebben az érdekképvi­selet véleményt formál a ké­relmező munkáltató által biz­tosítható, a vállalkozási szer­ződés teljesítéséhez szükséges olyan szakmai, pénzügyi, gazdasági feltételekről, ame­lyek a munkavállalóknak kül­földre történő kiküldéséhez szükségesek. A tevékenységet az illetékes minisztériumok és az MNB ellenőrzi. Minden negyedévet követő 10-ig telje­sítési nyilatkozatot kell be­nyújtani. Az engedélykérelem és a teljesítési nyilatkozat formanyomtatványát a rende­let melléklete tartalmazza. A gazdasági fellendülést csupán egy dinamikus szem­léletű gazdaságpolitikai prog­ram alapján felépülő és mű­ködő gazdaság biztosíthatja. Éppen ezért - hangzott el a 135 ezer ipari egyéni vállalko­zást tömörítő IPOSZ-Kézmű- ves Kamara múlt csütörtökön Székesfehérvárott megtartott dunántúli regionális tanács­kozásán - olyan gazdaságpo­litika kidolgozására van szük­ség, amely lehetővé teszi a stabilizációt, biztosítja a táv­lati fejlődés, a vállalkozásé­lénkítés feltételeit, a szerkeze­tátalakítás célirányos megin­dítását, s a szociális biztonság romlásának megállítását. Az eszmecserén, a szervezet szeptember 7-én nyilvánosság elé kerülő gazdaságpolitikai téziseit, valamint a kamarai törvénytervezettel kapcsola­tos álláspontjukat vitatták meg a dunántúli megyékből érkezett IPOSZ-képviselők. Szűcs György a szervezet elnöke szorgalmazta a terme­lés és a GDP csökkenésének megszüntetését, a vállalkozói döntések és a kívánatos szer­kezetváltás összhangjának megteremtését, a belső piac bővülését, az esélyegyenlősé­get szolgáló támogatási rend­szert. Jelenleg ugyanis - mon­dotta - évente 270 ezer kezdő vállalkozásból 230 ezernek el­fogy a tartaléka, évente 30-32 ezer vállalkozói igazolványt kénytelenek visszaadni azok, akik nem képesek megbir­10/1993. (V.9.) PM rendelet az iskolarendszeren kívüli pénzügyi és számvitel szak­mai oktatásról, képesítésről és minősítésről, a pénz­ügyi-számviteli tevékenysé­gek szakképesítési feltételei­ről, valamint az adószakértői működés engedélyezésének szabályozásáról (Magyar Közlöny 42. szám). A rendelet meghatározza a pénzügyi és számviteli szak- képesítések megszerzésére irányuló szakmai oktatásra, a képesítés és minősítés köve­telményeire, az oktatás és a vizsgáztatás szervezőire, az oktatásban részt vevő tanu­lókra, oktatókra, vizsgázókra és a vizsgáztatókra vonatkozó szabályokat. Felsorolja a vál­lalkozási és az azon kívüli te­vékenységként mások részére csak előírt szakképesítéssel végezhető pénzügyi-számvi­teli tevékenységeket valamint ezek szakképesítési feltételeit is. I A közép- és kelet-európai országók idegenkedése a beruházás-ösztönzéstől ki­vételesnek mondható, hi­ll szén a világ fejlett és fejlődő országai között éles verseny I folyik a befektetők kegyei­ért. Szerte a világban részle- I tesen kimunkált beruházás- ösztönző rendszerekkel próbálják a befektetőket az országba vonzani - írja a 1 Price Waterhouse szakér­tője, David G. Young a könyvvizsgáló és tanácsadó ■ világcég budapesti irodájá­nak kiadványában. A cikk apropója, hogy a Cseh Köztársaság nemrégi- - ben beszüntette a korábban a külföldi beruházóknak nyújtott adókedvezményt, f : ezt tervezi ez év végétől Lengyelország is. Magyar- országon is több kormány- párti, illetve ellenzéki sze­mélyiség ellenzi, hogy a külföldi beruházók meg­őrizhessék adókedvezmé- |! nyükeket, mondván: akinek érdeke, az ezek nélkül is 1 megjelenik az országban. I Ez év végétől hatályukat vesztik a külföldi beruhá­zóknak eddig nyújtott adó- | kedvezmények Magyaror­szágon. Bár lehetséges, ff hogy a kormány a kedvez­ményeket még egy évre meghosszabbítja, az igazi kérdés, hogy mi lép a he­ll lyükbe, és lép-e egyáltalán valami. A Nemzetközi Gaz- I dasági Kapcsolatok Minisz­tériumának munkatársai dolgoznak egy programter­vezeten, de arról még nem A Gazdasági Kamara felmérése Mit várnak az államtól a vállalkozók? A Magyar Gazdasági Ka­mara évente felmérést készít arról, hogyan ítélik meg a vál­lalkozók az adott időszak gazdasági helyzetét. Leg­utóbbi felmérésük alapján több figyelemre méltó megál­lapítást és javaslatot tettek. Az már most látható, hogy a jelenleg érvényesülő rövid­távú gondolkodás vagyonfelé­léshez vezet. A gazda­ság-élénkítés tehát nem kép­zelhető el hosszútávú koncep­ciók nélkül - derül ki a vállal­kozói véleményekből. A gaz­dasági élet szereplőit távlati tervek készítésére viszont csak megfelelő közgazdasági feltételrendszer és jogi szabá­lyozás ösztönözheti. Ezek ki­dolgozását, megteremtését a kormánytól várják a vállalko­zók. A csődtörvénnyel kapcso­latban az az igény merült fel, hogy az állam tulajdonosi fele­lősségét érvényesítse saját vál­lalatainak felszámolása során is. Vagyis a hitelezők követe­léseit akár a költségvetésből is elégítse ki. A Kamara azt várja az ál­lamtól, hogy a rohamosan nö­vekvő regionális különbsége­ket összehangolt ipar- és terü­letfejlesztéssel, valamint regi­onális fejlesztési programok finanszírozásával csökkentse. A főként a bányászat és a ko­hászat területén működő kie­melt ipari nagyvállalatok helyzetének megoldására ja­vasolják az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium, a tulaj­donosi jogokat gyakorló AV Rt., illetve AVÜ munkájának azonnali összehangolását. Sürgetik a kormányzatot, hogy - a tulajdoni és szerve­zeti formától függetlenül - adókedvezményekkel és hite­lekkel támogassa a lakásépí­tést és az idegenforgalmi be­ruházásokat. Mivel a közösségi felada­tokból egyre több hárul a terü­leti és gazdasági önkormány­zatokra, a Kamara javasolja, hogy a központi költségvetés ennek megfelelő arányban engedje át adóbevételeit az önkormányzatoknak. A költségvetés kiadásaiban sokkal nagyobb súllyal kell a jövőben szerepelnie az infrast­rukturális beruházásoknak, az állami megrendeléseknek és a gazdálkodók megerősítését, tőkeellátottságát szolgáló ösz- szegeknek. Ugyanakkor a költségvetési bevételek meg­tervezésekor a kormánynak le kell számolnia minden olyan megoldással, amely a jöve­delmek megcsapolásával jár. Az újabb adók vagy adóeme­lések, a járulékok ugyanis a belső kereslet szűkülését eredményezik s így a gazda­ság élénkítését gátolják. A privatizáció legnagyobb hibájaként említik, hogy még mindig nem sikerült tisztázni olyan alapkérdéseket, mint, hogy kinek, mit és hogyan ad­junk el. A Kamara szerint a tu­lajdonváltás önmagában nem garancia a cégek, gyárak, vál­lalatok gazdaságos működé­kózni a nagyobb vállalkozá­sok konkurenciájával, s képte­lenek eleget tenni tőkehiány miatt a piac követelményei­nek. A tanácskozás résztvevő­inek véleménye szerint a cé­gek termelőképességét és tő­keerősségének a növelését kel­lene megfelelő gazdasági ösz­tönzőkkel javítani, mert leg­jobban azzal lehetne beruhá­zásokra, új munkahelyek te­remtésére serkenteni a hazai vállalkozókat. A kamarai törvény elfoga­dása ügyében már elérkez­tünk a 24. órához - hangzott el a tanácskozáson. Az IPOSZ szeretné elérni, hogy a tör­vényt mielőbb elfogadják, s létrejöjjön a civil szféra szer­veződésének egyesületi rend­szere, működni kezdjenek a gazdasági önkormányzatok. A létrejövő gazdasági kama­ráknak azonban - vélemé­nyük szerint - nem a gazda­sági érdekképviseletek felada­tainak átvállalása lenne a dolga, hanem az eddig az ál­lam által végzett tennivalókat kellene ellátniuk. A kézműve­sek kamarája fontosnak tartja, hogy bizonyos szakmákban kötelező mestervizsgához, il­letve szakmai gyakorlathoz kössék a vállalkozások veze­tését. A tanácskozás résztve­vői szerint a jövő szakmunká­sainak gyakorlati képzésére, valamint a felnőtt dolgozók átképzésére kell ösztönözni és alkalmassá tenni a kisüzeme­ket. A Price Waterhouse £1 Kprnli Q7Q cnlr ösztönzéséről született döntés, hogy az új programot bevezetik-e. A közép-kelet-európai régión kívül az elmaradott térségek, a kiemelt ágazatok támogatására, valamint a | munkahelyteremtésre irá- j nyúló országos programok részét képezi a beruházás­ösztönzés. A kedvezmé­nyeket minden olyan válla­lat megkapja, amely segít e programok végrehajtásá­ban, függetlenül attól, hogy külföldi, vagy hazai-e. Emellett szerte Európában, és azon kívül is részletes be­ruházás-ösztönző rendsze­rek működnek, melyek az | adókedvezményeken kívül készpénztámogatást, telek- juttatást, alacsony, vagy kedvezményes kamatú köl­csönt, oktatási támogatást is tartalmazhatnak, mint ahogy támogathatják a munkahelyteremtést, és mentesíthetnek a tb-befize- tés alól is. A kormányok e progra­mokat gazdasági elemzé­sekkel indokolják, melyben kimutatják, hogy közép-, il­letve hosszú távon a költsé­gek megtérülnek az adóbe­vétel növekedéséből. A si­keres beruházások emellett ( közvetett haszonnal is jár­nak. A vizsgálatok szerint a beruházási kedvezmények két-három év után kezde­nek megtérülni az állam­nak. Ha viszont nincs ked­vezmény, és a befektető má­sik ország mellett dönt, a „fukarkodó" állam a teljes adóbevételtől elesik. Várhatóan szeptembertől: Központi Elszámolóház és Értéktár A Budapesti Értéktőzsde múlt hét pénteki közgyűlésén a tőzsdetag cégek úgy döntöt­tek, hogy az értéktőzsde csat­lakozik a Központi Elszámo­lóház és Értéktárhoz. A dön­tésre azután került sor, hogy a Budapesti Árutőzsde ezt megelőző,, csütörtöki közgyű­lésén az Árutőzsde Kft. tulaj­donosai szintén hasonló lé­pésre szánták el magukat. A Központi Elszámolóház és Értéktárat várhatóan szep­tember közepén alapítják meg. Alaptőkéje a közgyűlé­sek határozatai alapján 500 millió forint lesz, melyből a Magyar Nemzeti Bank 250 millió forintot, az értéktőzsde és az árutőzsde pedig 125-125 millió forintot jegyez. A két tőzsde az alaptőkébe egyen­ként 62,5 millió forint értékű apportot visz majd be. Az el­számolóház fő feladata az ér­tékpapírok központi‘tárolása, a két tőzsdén folyó határidős állampapír- és devizaügyletek elszámolása lesz. A privatizáció és a tanácsadó cégek A nyílt tőke- és menedzser­piac mielőbbi létrejötte jelen­tősen segítené a hazai privati­zációs folyamatot. A taná­csadó cégek e téren komoly szerepet töltenek be, hiszen gyakorlatilag katalizátorként működnek - hangsúlyozta Giday András, a Privatizációs Kutató Intézet igazgatója azon a tanácskozáson, amelyet a Magyar Privatizációs Társa­ság és az ÁVÜ rendezett a „Tanácsadó cégek szerepe a privatizációban" címmel. Lajtai György, az Állami Vagyonügynökség igazgatója elmondta: tavaly több mint 20 százalékkal csökkent az állami vállalatok vagyonának értéke. E körülmények mellett a taná­csadó cégeknek ma különösen fontos, hogy minél gyorsabb privatizációs stratégiát dol­gozzanak ki az állami tulaj­donban lévő cégek számára. Á külföldi tanácsadók esetében gyakran az a vád éri az ÁVÜ-t, hogy túl magas díjat fizet számukra. A különleges szakmai tapasztalat viszont az, hogy ez hosszú távon kifi­zetődik. Egy rossz javaslat ugyanis bizonyos esetekben csődhelyzetbe is taszíthat cé­geket. A boltok nyitva tartásának szabályozása sére, a döntések meghozata­lánál elsősorban a működő- képesség fenntartását, illetve javítását kell mérlegelni. En­nek jegyében főként a beruhá­zási és fejlesztési lehetősége­ket, a foglalkoztatottságot, a hazai beszállítói és felhaszná­lói környezetre gyakorolt ha­tásokat, a nemzetközi mun­kamegosztásba való egyen­rangú bekapcsolódás esélyeit kell tehát számbavenni. Az ár, a privatizációs folyamat gyor­sasága és a vásárló nemzeti­ségi hovatartozása csak a má­sodlagos szempontok között jöhet számításba. A Kamara felhívja a pártok figyelmét arra, hogy - a kö­zelgő választásokra tekintettel - fordítsanak fokozott figyel­met a gazdaság depolitizálá- sára, választási küzdelmükbe ne vonják be a termelő vagy a szolgáltató szféra képviselőit. Ez ugyanis megzavarja a gaz­daság működését. D.Zs. Ferenczy-Europress Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nem kíván lemondani arról, hogy sza­bályozza a boltok nyitva tartási rendjét, mivel ezt egyrészt a megváltozott gazdasági körülmények, másrészt Magyarország nemzetközi gazdasági in­tegrációkhoz való csatlako­zása is szükségessé teszi. Ez a kérdés ugyanis több nyugat-európai országban törvényi úton szabályozott. Azt viszont még nem dön­tötték el, hogy milyen szintű legyen ez a jogsza­bály - nyilatkozta Bakó László, az IKM piaci főosz­tályának osztályvezetője. Bakó László elmondta: jelenleg a boltok nyitva tar­tását semmi sem szabá­lyozza. Ez a helyzet a piac- gazdaságok normáinak megfelelően nemcsak a nyitva tartási idő meghatá­rozását, hanem a teljes bel­kereskedelmi joganyag felülvizsgálatát teszi szük­ségessé. A folyamat egy éve tart a tárcánál, véletlen te­hát, hogy egybeesett a nyugtaadási kötelezettség­gel kapcsolatos helyzettel. A tervezet célja készítői szerint az, hogy a fogyasz­tók és a kereskedők érde­keit egyaránt figyelembe vegye. Már korábban nyil­vánosságra került, hogy a boltok minimális nyitva tartási idejét heti 40 órában szeretnék meghatározni, szabadságra pedig 30 napos zárva tartást engednének. A dokumentum fontos része még a kereskedő tájékozta­tási kötelezettsége a zárva tartás idejéről. Bakó László elmondta: a tervezetről jelenleg a tár­cák, szakmai és érdekkép­viseleti szervezetek véle­ményét várják, majd ezeket egyeztetik a nemzetközi tapasztalatokkal is. Nincs kizárva például, hogy - ha­sonlóan több nyugat-euró­pai ország gyakorlatához - nem a minimális nyitva tar­tást, hanem a zárva tartás idejét írják elő a versenye­gyenlőség érdekében. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom