Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03 / 153. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1993. július 3., szombat Nemzetközi szövetkezeti nap A szakmailag elhibázott, és politikai indíttatású szövet­kezeti átmeneti törvény végrehajtása után a szövetkezetek azt remélték, hogy 1993-ban a gazdálkodásra fordíthatják energiájukat. A szövetkezeti mozgalom azonban ismét a po­litikai csatározások céltáblájává vált, miután határozott til­takozásuk ellenére az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizott­sága beterjesztette és a Parlament sürgősséggel napirendre tűzte a szövetkezeti törvény módosításának megtárgyalá­sát. A szövetkezetektől történő csoportos leválást újra lehe­tővé tevő módosítás súlyosan sérti a szövetkezeti tagok ér­dekeit és a ma még működőképes vagyon teljes elértéktele­nedéséhez vezethet - hangoztatta Vadász György, az Or­szágos Szövetkezeti Tanács soros elnöke pénteken, a 71. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából tartott ünnepsé­gen. A mezőgazdasági szövetkezetek a módosítás újabb, gya­korlatilag végrehajthatatlan bürokratikus intézkedései nél­kül is katasztrofális helyzetbe jutottak az átalakulás, a tá­mogatások leépítése, a vontatottan haladó kárpótlás és a kormány kiforrott szövetkezeti koncepciójának hiánya mi­att. Bár a szövetkezeti törvény az országos tanács szerint is kiegészítésre szorul, a jogszabályt egy újabb átmeneti tör­vénnyé degradáló módosítás ellen határozottan tiltakoznak. Amennyiben a Parlament elfogadja a javaslatot, a szövetke­zeti vezetők nagy része jelezte: az önpusztítás irányítását nem vállalja, inkább maga is a leválók közé áll. Szabó Iván pénzügyminiszter hangsúlyozta: arra töre­kednek, hogy a szövetkezetek a társadalom többi gazdasági szereplőjével egyenrangúan tevékenykedhessenek. Ezért a kormány sem tartja indokoltnak a szövetkezeti törvény ilyen drasztikus megváltoztatását. A tárca ugyanakkor megkezdte azon módosítások előkészítését, melynek alap­ján az üzletrészeket értékpapírként lehet majd forgalmazni. Dr. Szabó Imre merész vállalása (Folytatás az 1. oldalról.) — Amikor én annak idején képviselő lettem, akkor azzal sok mindent vállaltam. Ebben a helyzetben, dr. Fazekas Ist­ván polgármester lemondása után meg kellett találni a megoldást. S hogy közben hozzám jutottak el, az lehet véletlen is ... — Vagy lehet a bizalom meg­nyilvánulása ... — Azt azért nem állítom, hogy egyből az én nevem me­rült fel. Sőt, tudom, hogy több név is előkerült, mindenesetre a végső fordulóban engem tar­tott a többség elfogadható megoldásnak. — Talán ez alkalommal - is­merve a körülményeket - nem hangzik közhelynek a kérdés: mi­lyen célkitűzésekkel vette át a polgármesterséget elődjétől? — Azt hiszem, valóban ez foglalkoztatja leginkább az embereket. Először is, ami a képviselő-testülettel kapcsola­tos: az újságok híradásai alap­ján nem titok, hogy nálunk hónapokon keresztül ádáz harc dúlt. Talán most sikerül olyan egyetértést kialakítani, mely lehetővé teszi az ügyek intézését, s háttérbe szorítja a személyeskedést. Meggyőző­désem, hogy a személyes ér­zelmeket nem szabad beleke­verni a politizálásba. S ha va­lakivel vitát folytatok a közé­letről, attól még lehetek vele barátságban. — S mire jelent majd garan­ciát az ön személye a dombóvári polgárok szempontjából? — Ami nyilvánvaló: bizto­sítani kell a város működőké­pességét. Ez a célkitűzés a vál­lalatokra, intézményekre egyaránt vonatkozik. Nagyon oda kell figyelni Gunarasra is, hiszen ez az üdülőtelep rend­kívül fontos Dombóvár vala­mennyi polgára számára. — Polgámester úr, az elkövet­kező időszakban gőzerővel fog be­indulni a választási kampány, ezzel együtt előtérbe kerül a ho­vatartozás kérdése is... — Azt hiszem, rólam min­denki tudja, hogy a szocialista pártnak vagyok a tagja. A képviselő-testületben ketten vagyunk MSZP-sek. A helyzet valóban különös, ha jól tu­dom, Dombóváron kívül csak Oroszlányban van szocialista polgármester. A képviselők többsége mindenesetre felke­resett engem, s mindenki biz­tosított arról, hogy segíteni fogja a munkámat. Nekem most dolgoznom kell a város érdekében, s majd kiderül, hogy mentünk-e előre, avagy sem. Szeri Árpád Duna-medencei és fekete-tengeri környezetvédelem Sajtótájékoztató a kormányülésről (Folytatás az 1. oldalról.) Várhatóan közel 10 éves re­konstrukció végén fejeződik be a munka. A költségek az 1998-ig terjedő időszakban 5,3 milliárd forintot tesznek ki a jelenlegi becslések szerint. Mivel a kormány a Várba köl­tözik, így bizonyos épületek feleslegessé válnak, amelyek értékesíthetők, s a bevételek a munkálatok finanszírozására felhasználhatók. Tervezik a Kossuth téren lévő, volt építés-ügyi minisztérium épületének eladását, a balato- naligai üdülő értékesítését. Ebből több mint 2 milliárd fo­rint bevételre számítanak. A kormányzati negyed kia­lakításának részben az a célja, hogy az Parlament épületét felszabadítsák, s azt az Or­szággyűlés teljes egészében birtokba vehesse. Másrészt szükség van a Dísz tér-Szent György tér történelmi épülete­inek helyreállítására. Mivel a kabinet az érintett épületek üzleti vállalkozási célú hasz­nosítását elvetette, így azokat közintézményként lehet csak használni. A régészeti feltárá­sokra, s a tervezési munkála­tokra a jövő évi költségvetés tervezete 350 millió forintot irányzott elő. A helyreállítás­sal érintett ingatlanok kezelő­jévé a Miniszterelnöki Hivatal válik. Az előkészítő munkála­tok helyzetét a kormány 1994 első félévében megvizsgálja. Gyurkó János részletesen ismertette a Török Köztársa­ság kormányával aláírt kör­nyezetvédelmi együttműkö­dési megállapodást, melynek célja a Duna vízgyűjtő területe és a Fekete-tenger védelmé­nek összekapcsolása. Ma­gyarország irányításával ké­szül a Duna-medencei Ökoló­giai Egyezmény. Ez a készülő megállapodás azt szolgálja, hogy az érintett országok a korábbinál szorosabban mű­ködjenek együtt a térség kör­nyezetvédelmében. Törökor­szág azt szeretné elérni, hogy az említett egyezmény jelen­tős mértékben hozzájáruljon a Fekete-tenger szennyezésének csökkentéséhez. Légifelvételek szerint ugyanis a Duna deltája a Fe­kete-tenger legszennyezettebb része, s amennyiben sikerülne megtisztítani a folyót, úgy ez lényegesen hozzájárulhatna a Fekete-tenger ökológiai vi­szonyainak javításához. A két ország között létrejött együttműködési megállapo­dás ezt célozza, s az egyez­ményt a kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta. A Házat-Hazát Alapítvány forgótőkéjéhez 50 millió fo­rinttal járul hozzá a kormány. Az alapítványt az Egyesült Ál­lamokban már sikeresen mű­ködő Habitat for Humanity International hozta létre. Célja: modern és gyors tech­nológiákkal rövid időn belül kulcsrakészen elkészíthető családiház építés támogatása. Az építési költségeket az ala­pítvány megelőlegezi a jelöl­teknek. Akik azt havi törlesz­tés formájában 20-25 éven ke­resztül kamatmentesen fizetik vissza. Feltétel az is, hogy a kölcsönvevők 500 óra közös­ségi munkát végezzenek vagyis így járuljanak hozzá az alapítvány más tagjainak ház-építéséhez. Orosz-kazah vita Bajkonur ellenőrzéséről A kazahsztáni köztársasági elnök egyik tanácsadója csü­törtökön kijelentette: elfogad­hatatlannak tartja az orosz ka­tonai ellenőrzést a Kazahsztán területén lévő bájkonuri űrre­pülőtér fölött. A tanácsadó nyilatkozata szerint Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter javaslata a többi olyan FÁK-ország szá­mára is elképzelhetetlen, akik önálló űrprogramokat hajta­nak végre. Napirenden a devizabetétek adóztatása? A pénzügykutató szakembere egy várható lépésről (Folytatás az 1. oldalról.) Ma az állam már nem tart ettől, mert az ország deviza- tartalékai már feltöltődtek: 4 havi importot lehet finanszí­rozni belőle - a korábbi két hónappal szemben. Ha tehát a lakosság egy része meg is szüntetné a számláját, akkor sem kerülne bajba az állam­kassza. — Egyébként pedig a kis­betéteseket sem rendíti meg alapjaiban a tervezett kamat­adó. Előreláthatólag 10 vagy 20 százalék lesz a mértéke - ha valóban bevezetik. Ez 1.000 dollárnál - 3 százalékos ka­mattal és 10 százalékos kamat-adóval számolva - évi 3 dollárral „terheli meg" a be­tétest. — Ha valóban ilyen ala­csony összegről van szó, ak­kor a költségvetés nem szá­míthat komoly bevételre. MI hát az értelme az egésznek? — Az, hogy semmi sem in­dokolja azt a gyakorlatot, hogy a forintbetétek kamatait megadóztatja az állam, a de­vizáét pedig adókedvez­ményben részesíti. Erre addig volt szükség, amíg az állam- háztartás devizahiánnyal küzdött. Most, hogy stabilizá­lódott a pénzügyi helyzet, azonos módon lehet kezelni a hazai és a külföldi fizetőesz­közt. — Mi történik, ha a számla- tulajdonosok mégis más or­szágokban helyezik el megta­karításaikat? — A kisbetéteseknek nem érné meg, hogy pár dollár mi­att hosszabb-rövidebb kül­földi „túrákat" tegyenek. A nagybetétesek pedig - az 500.000 dollár feletti összeggel rendelkezők minősülnek an­nak - vagy kereskedelmi, vagy spekulatív célból tartják devizában a pénzüket. Mind­két kategóriába tartozók meg­találják a módját annak, hogy „elkönyveljék" a kamatadó okozta veszteségeket. — Egyébként általában azokban az országokban nincs kamatadó, amelyekben a gaz­dasági-politikai helyzet insta­bil és így az államnak szük­sége van - akár a lakossági be­tétekből is - devizára. Hor­vátországban pl. 12 százalé­kos kamatot fizetnek a bankok a német márka után. De Uk­rajnában és Szerbiában is szí­vesen látnák a devizabetéte­seket ... Dotni Zsuzsa Ferenczy-Europress Boszniai harcok A szerb tüzérség csütörtö­kön Gorazde térségét lőtte. ENSZ-tisztviselők szerint a harcok során négy ember, köztük egy négyéves kislány vesztette életét. A világszer­vezet illetékesei élesen bírál­ták a szerbeket, mert ismét megállítottak egy segélyszál­lítmányt és arra kényszerítet­ték, hogy forduljon vissza. A 14 járműből álló konvoj mintegy 800 tonna élelmiszert vitt volna az ostromlott, éhező városba. A zágrábi televízió ugyan­akkor arról számolt be, hogy a horvát erők egy nagyszabású ellentámadás eredményeként kiszorították a muzulmánokat az általuk elfoglalt területek többségéről. A televízió jelentése szerint a horvát támadás célja Mosz- tar megszerzése. Kérdőjelek A szolgálólány nem szolgál? Az Alkotmánybíróság alighanem születése óta sze­retné elkerülni a napi poli­tika viharos tájait - ez azon­ban ritkán sikerül. Lám, most is két jogi dokumen­tumot - egy törvénymódosí­tást és egy országgyűlési ál­lásfoglalást - kellett alkot­mányossági szempontból minősítenie, s alighogy ér­telmezését nyilvánosságra hozta, vihar kerekedett kö­rülötte. Ami várható is volt, mert mindkettő a közélet egyik legkényesebb témájá­ról, az igazságtételről, a múltbéli törvénysértések büntethetőségéről szólt. Vádlottak padján a bírák? A jogállamiság legfőbb őrei nemet mondtak a visszame­nőleges számonkérésre, s ezzel a politikai csatamező kellős közepébe kerültek, ahol már nem csupán taps vagy fütty jelzi a tet- szést-nem tetszést... Az al­kotmányellenesnek minősí­tett normák hívei, az elévü­lés vitatói igencsak kemény kritikai össztűz alá vették az alkotmánybírák szakvéle­ményét és jogértelmezését, még a bírák álláspontjának alkotmányosságát is meg­kérdőjelezték. Veszélyben a demokraácia egyik alapintézménye? Az in­dulatok érthetőek. A hata­lom tényleges és reménybeli birtokosai - történelmi pél­dák serege bizonyítja - min­dig arra törekedtek, hogy a jog a politika szolgálólánya legyen. Az Alkotmánybíró­ság azonban jelenlegi státu­szában nem kiszolgálója, hanem része, egyik alapin­tézménye a hatalmi (tör­vényhozói, végrehajtói és bírósági) struktúrának. Függetlenségét aligha kezd­hetik ki a döntéseinek he­lyességét kétségbe vonó megnyilatkozások - bár­honnan érkezzenek is. Amíg tehát a jogfilozófia, a paragrafusok értelmezé­sének síkján zajlik a polé­mia, nem jelent fenyegetést a belpolitika stabilitására. Ha viszont a kritika vádas­kodásba fordul, ha a táma­dások nem az Alkotmánybí­róság állásfoglalásának, ha­nem intézményeének a lejá­ratát célozzák, akkor veszé­lyes fordulatot vehetnek az események. Múló epizód? Kónya Imre a parlament plénumán úgy fogalmazott: a Demokrata Fórum mindenkor tisztelet­ben tartotta az Alkotmány- bíróság döntéseit. Nagy kérdés, hogy ez a kulcsmon­dat jelen és jövő idejű formában is érvényes-e s ugyanígy véle- kednek-e a különböző „lex"-eket jegyző politikusok is, bárhol is ülnek a parlamentben. Bajnok Zsolt Ferenczy-Eurporess Mi a döntés? (Folytatás az 1. oldalról) Tegnapi tudósításunkból hely hiány miatt kimaradt egy érdekes bejelentés. Kocsis Imre Antal polgármester, a művelődési bizottság vezetője bejelentette, hogy a következő ülésén ez utóbbi funkciójáról lemond. Döntését akkor fogja indokolni, most azért tette a bejelentést, hogy a testület tag­jai gondolkodhassanak utód­járól. Meglepő volt a képviselő- testület azon döntése, hogy egy általános iskolai tanárnak meghatározott feltételekkel lakást utaltak ki, ugyanis ko­rábban indokolás nélkül nem kapott meghatározott időre bérlakást egy bíró és a fo­gyasztóvédelmi felügyelőség vezetője. Döntöttek arról is - többek között -, hogy folyta­tódik a kerékpárút építése, s a piac melletti űj téren felállítják Adorjáni Endre szobrászmű­vész díszkútját. Kétszázezer forinttal belé­pett Szekszárd a jégeső-elhárí­tási rendszerbe és nem kell kauciót letenniük a Vállalko­zók Házában a társadalmi szervezeteknek, a bíróságnak és az ügyészségnek. Ihárosi Bírósági tájékoztató Értesítem a bírósági ügyfe­leket, jogi képviselőket, to­vábbá az egyéb érdekelt ál­lampolgárokat, hogy Tolna megye minden bíróságára ki­terjedően munkaszervezési szünetet rendeltem el 1993. jú­lius hó 19. napjától 1993. au­gusztus hó 19. napjáig. Az ezt követő első munkanap 1993. évi augusztus hó 23. napján (hétfőn) kezdődik. A munka- szervezési szünet a Tolna Me­gyei Bíróságra, a Cégbíró­ságra, a Bírósági Gazdasági Hivatalra, a Bírósági Végre­hajtó Irodára, a Szekszárdi Munkaügyi Bíróságra, a Szek­szárdi Városi Bíróságra, a Bonyhádi Városi Bíróságra, a Dombóvári Városi Bíróságra, a Paksi Városi Bíróságra, a Tamási Városi Bíróságra ter­jed ki. A munkaszervezési szünet időtartama alatt azon­ban valamennyi előbb felso­rolt bíróság és bírósági intéz­mény rendes napi munkaidő­ben ügyeletet tart, továbbá biztosítja a hatályos eljárási és anyagi jogi, valamint ügyviteli előírások szerint halaszthatat­lan ügyek folyamatos intézé­sét. A bírósági kezelőirodák­ban a szokásos ügyfélfogadási időben folyamatosan biztosít­juk az ügyfélforgalmat. Az előbbieket meghaladóan eb­ben az időszakban a bíróságok nem tartanak tárgyalásokat, ezen felül az ügyfélszolgálat (panasznap tartása) is szüne­tel. Dr. Soós Miklós a megyei bíróság elnöke Hercegi esküvő Nagy ünnepe lesz szomba­ton Liechtensteinnek: őfen­sége, a 25 éves Alajos herceg trónörökös Vaduz plébániáján oltár elé vezeti a vele egyidős Marie bajor hercegnőt, Max von Bayern legidősebb leá­nyát. A miniállam trónörökö­sének házasságkötése valósá­gos népünnepély lesz - az ut­cákat felvirágozták, „Európa Liechtensteinben" jelszóval számos rendezvényre kerül sor és 120.000 márkába kerülő tűzijáték zárja le az egész na­pon át tartó vigasságokat. A nagy eseményről 150 új­ságíró tudósít, a szertartást a Svájci Televízió egyenesben közvetíti az Eurovizión ke­resztül Mintegy harmincezer rész­vevőre számítanak. IPUJSAG Az Axel Springer-Magyarország Kft. lapja. Felelős vezető az ügyvezető igazgató. Főszerkesztő: KAMARAS GYÖRGYNÉ Főszerkesztő-helyettes: GYURICZA MIHÁLY Kiadja az ASM Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Telefon: 316-211. Telex: 14-251. Telefax: 315-508. Készült a szerkesztőség elektronikus rendszerén. Nyomás: Déli Nyomda Kft. Le­vélcím: 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon 315-726. Felelős vezető: SOÓS SÁNDORNÉ Előfizethető bármely hírlapkézbe- sítő postahivatalnál, a posta hír­lapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HEUR), Budapest XIII, Lehel u. 10/A, 1900. közvetlenül vagy postautal­ványon, valamint átutalással a HELÍR Postabank Rt. 219-98636 021-02799 pénzforgalmi jelző­számra. Előfizetési díj: havonta 319 Ft, negyedévre 957 Ft. In­dexszám: ISSN 0865-9028. Kéz­iratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom