Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

1993. június 10., csütörtök HAZUNK TAJA KÉPÚJSÁG 7 Időszerű növényvédelem Burgonya, paradicsom: a fi­toftóra (burgonya- és paradi­csomvész) biztonságos meg­előzésére - a sokéves gyakor­lat szerint - két, valamelyik szisztemikus készítménnyel (Mikai C, Galben, Ridomil, Sandofan, Curzate) végzett kezelés elegendő. Ezek opti­mális időpontja virágzás kez­detén és lombzáródáskor van. Uborka, dinnye: az ubor- kaperonoszpóra elleni véde­kezés során is célszerű szisz­temikus szerekre (Curzate R, Mikai C, Galben, Previcur esetleg Ridomil, Zineb) vál­tani. A sárgadinnye növény- védelmi technológiája lénye­gében megegyezik az uborká­éval. A görögdinnye a pero- noszpórával és később a liszt­harmattal szemben is megle­hetősen ellenálló, ezért csak a fenésedéstől, a rovarokról, és az atkáktól kell megóvni, fel­szívódó gombaölő szerekkel permetezni felesleges. Káposzta: a különféle her­nyókártevők, levéltetvek és poloskák ellen közvetlenül fe- jesedés előtt léphetünk fel magas hatékonysággal (Decis Quick*, Unifosz, Anthio*, Di- mecron**, Phosdrin**, Sherpa, Fendona, Chinmix, stb.) Ned­vesítőszert (Citowett, Nonit) feltétlenül kombináljuk mellé­jük. Gyümölcsfák: folyamato­san kelnek az amerikai fehér szövőlepke hernyói. Az első nemzedék - többnyire csak szórványos - károsítása me­chanikai úton (a friss hernyó­fészkek eltávolítása és meg­semmisítése) biztonságosan elhárítható. Az egyéb kárte­vők (pajzstetvek, levéltetvek, gyümölcsmolyok stb.) ellen rendszeresen kezelt ültetvé­nyekben a szövőlepkével nem kell számolni. Alma, körte: a fiatal levelek még nagyon érzékenyek a va- rasodásra, a gyümölcsökön azonban súlyos (nagy termés­veszteséggel járó) fertőzés már nem valószínű. A színe­ződés kezdetéig kontakt, szerves szereket (Delan, Bravo*, Merpan, Buvicid K, Orthocid, Polyram, Dithane, Antracol, Efuzin*) használ­junk. A lisztharmattól eddig sikeresen megvédett almáso­kat a továbbiakban kénnel (Kumulus, Thiovit, Microt- hiol, Szera, Kén, Kénkol, Szul- fur) vagy Karathane-nal per­metezzük. Barackfélék: a „kukacoso- dást" okozó barackmoly ellen ismételjük meg a védekezést (Dimilin, Zolone, Unifosz, Rogor, Bi 58, Sinoratox, Ant­hio*, Ekalux*, Ultracid*, Phosdrin*, Dimecron** stb.) A kajszit szüret előtt a gnomó- niás levélfoltosság és a moní- lia ellen ajánlatos megperme­tezni (Sporgon*/ Topsin-M, Ch. Fundazol). Meggy: a 2-3 hét múlva érő fajtákat még mentesíthetjük a blumeriellás levélbetegségtől és a moníliától (Sporgon*, Topsin-M, Ch. Fundazol va­lamint a cseresznyelégytől (Anthio*, Nexion, Sherpa, Sumi-Alfa*, Dimecron** stb.) Szilva: a levélbetegségek (vörösfoltosság, levéllikasztó gomba) elhatalmasodása gya­korlatilag minden engedélye­zett gombaölő szerrel (Ortno- cid, Polyram, Topsin-M, Kén stb.) megakadályozható. Szőlő: a lisztharmat telepei helyenként már gyakoriak a leveleken (különösen a fonáki oldalon), adott a lehetősége egy kötődés utáni súlyos fürt- fertő^ésnek. 12-15 naponként folytassuk a virágzás előtt el­kezdett szisztemikus blokko­lást (Systhane, Trifmine, Sumi-8, Tilt, Bayleton 5 WP, Sápról, Rubigan, Anvil, Do­rado**, Punch**). A kontakt (Kén vagy Karat- hane) + szisztemikus kombi­nációkkal a védekezés még biztonságosabbá tehető. A május eleji esőzések kö­vetkeztében az elsődleges pe- ronoszpóra-fertőzés bekövet­kezhetett, jóllehet a betegség tüneteivel a megyében ezideig még nem találkoztunk. Hirte­len, járványszerű peronosz- póra kialakulásától nem kell tartani, ezért maradhatunk továbbra is a kontakt szerek­nél (Bravo*, Polyram, Dithane, Antracol, Miltox, Cuprosan, Champion, Bordóilé FW, Ré- zoxiklorid, Rokkol, Orthocid, Buvicid K, Merpan, Ortho-Phaltan*, Folpan*, Bu­vicid P). Veszélyeztetett ültetvé­nyekben (mélyfekvés, sok eső, fogékony fajta) a szisztemikus készítmények (Ridomü, Mi- kal, Curzate, Sandofan, Gal­ben) bevetése indokolt. Kötődés után - a bőrszövet erősítése céljából - a réztar­talmú szereket részesítsük előnyben. A **-gal jelölt, I. kategóriájú szereket csak a felsőfokú nö­vényvédelmi képesítésű szak­emberek, a *-gal jelölt, II. ka­tegóriájú készítményeket a „zöld könyvecskével" rendel­kező gazdák is megvásárol­hatják és használhatják. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás A sertések állami felvásárlása A tervezett állami sertésfel­vásárlás főként a termelőknek, de emellett a húsfeldolgozó üzemeknek is nagyon előnyös lehet - jelentette ki Menczel Lászlóné, a Húsipari Szövet­ség munkatársa. Az állami felvásárlás lehe­tősége ugyanis - mint a to­vábbiakban rámutatott -, je­lentős mértékben javíthatja azt a helyzetet, amely egy sertés- túlkínálat nyomán már a kö­zeljövőben bekövetkezhet, s nagy mértékben csökkentheti a tenyésztési kedvet. Minden remény megvan arra, hogy az állami felvásárlás helyreállítja a termelés biztonságát. A vállalatok közvetve, s olyan módon profitálhatnak majd az akcióból, hogy a ké­sőbbiekben lesz megfelelő mennyiségű alapanyaguk a feldolgozáshoz. A felvásárolt élősertéseket az állam bérvá­gás formájában dolgoztatja fel a húsipari üzemekkel, az így nyert húst készletezi, majd ké­sőbb, ha kereslet lesz rá, érté­kesíti. A Húsipari Szövetség sza­kértője végül reményét fejezte ki, hogy az EK által hozott ál­lategészségügyi intézkedések csak részleges korlátozást ve­zetnek be hazánkkal szemben, és a zárlat csak Szabolcs- Szatmár-Bereg megyére vo­natkozik majd. Hamarosan újra indulhat az EK irányába a húsexport. Most nyílik a kamilla ízletes teája igen sok betegség ellenszere Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Június 12.: Bátaszék. Június 13.: Szekszárd, Karcag. Országos állatvásár: Június 12-13.: Pécs. Országos kirakodóvásár: Június 13.: Szeged. Autóvásár: Június 12.: Szek­szárd, Pécs. Június 13.: Pécs, Szeged, Szolnok. Aszalás otthon, a napon Egy kis vesződséggel ker­tünk terményeinek egy részét egész évre tartalékolhatjuk magunknak szárítással is. Száríthatunk szép napfé­nyes időben napon - ha tu­dunk rá időt szakítani -, de házilag a legegyszerűbb mód­szer a sütőben való szikkasz­tás. Megtehetjük azt is, hogy kezdetben napon szárítunk, majd a sütőben fejezzük be a vízelvonást. Száríthatjuk a terményeinket egészben vagy szeletekre vágva, héjazva, vagy héjastól. Némelyik gyümölcsöt, zöldséget aszalás előtt forró vízbe dobjuk, majd gyorsan kiszedve lecsepegtetjük. Tálcán, drótszitán szárít­sunk, mert a meleg levegő így jól átjárja a terméket. Fehér papírral kibélelt bádogon is száríthatunk. Aszalás közben a gyümöl­csöt, zöldséget gyakran for­gassuk át. A sütő ajtaját hagy­juk kissé nyitva, hogy a vízgőz eltávozhasson és mérsékelt hőmérsékleten szárítsunk, nehogy odaégjen. A kiszáradt és teljesen ki­hűlt gyümölcs- zöldségszá- rítmányt vászonzacskóban, dobozban vagy üvegben tárol­juk. A nem megfelelően kezelt, vagy hibásan tárolt aszalók penészedni kezd, ekkor még átszáríthatjuk.-d­Karó, kötözés, metszés Amit a paradicsom gondozásáról tudni kell A konyhakert egyik leg­kedveltebb növénye, a paradi­csom szakszerű gondozást igényel, de a törődést bőséges terméssel hálálja meg. Ha keskeny földsáv jut ré­szére, feltétlenül célszerű és földtakarékos megoldás a ka­rózás: kivált az úgynevezett lugas- és karós paradicsom - így fölfelé terjeszkedve - kis területen is szép hozamot ad. Legpraktikusabbak az egye­nes, ujjnyinál nem vékonyabb és legalább másfél méteres ágak, gallyak. Jobban kapasz­kodnak fölfelé a kúszó hajtá­sok, ha az oldalelágazások le­vágásakor a karótámokon kis csonkokat hagyunk. A karót vagy más támaszt lehetőleg északi oldalról szúr­juk le, hogy ne árnyékoljon. A paradicsom szárát legjobb laza nyolcas kötéssel rögzíteni - vékony zsineggel, műanyag kötözőzsinórral, esetleg rafiá­val. Drótot, illetve kemény drótszerű anyagot semmi­képp ne használjunk, mert megsérti a növényt. A szoros, a szárat a karóhoz „szip­pantó" kötözés szintén sérü­lést, kisebesedést okoz. Átlagos növekedési ütem mellett a paradicsomot kéthe­tenként kell át-átkötözni, de ha kiadós nyári esők után föl­gyorsul a fejlődése, ne sajnál­juk a fáradságot a rögzítés en­nél is sűrűbb megújítására. Fontos teendő a paradicsom metszése, azaz a hónaljhajtá­sok nagyobb részének eltávo­lítása. Enélkül ugyanis nem a karó mentén fölfelé növek­szik, hanem oldalra szétterül, s akkor gyakorlatilag kitá- maszthatatlanná, kezelhetet­lenné válik. A fölösleges hónaljhajtások, amiket kacsoknak szokás ne­vezni (pedig valójában semmi közük a kapaszkodáshoz ki­fejlődő „igazi" kacsokhoz), zsenge korban akár kézzel is lecsíphetők vagy tőben letör- hetők. Ha azonban már meg­erősödtek és vastagabbak, éles késsel, metszőollóval távolít­hatók el. Ügyeljünk, hogy metszés közben se keletkez­zenek sérülések a visszama­radó részeken - az érzékeny növény megsínyli a kis sebe­ket is. Dr. Komisszár Lajos Ferenczy Europress Az ókortól kezdve sokféle betegség ellen használják a kamillát, az orvosi székfüvet. Teája görcsoldó, gyulladás- csökkentő, fertőtlenítő hatású. Kék színű illó olaja gyulladás­gátló készítmények, bőrápoló kozmetikumok alkotórésze. A drog (Flores chamomillae) il­lóolaj-tartalma 0,2-1% között változik, kémiai összetétele fajtánként eltérő. Gyulladás- csökkentő hatóanyagok a ka­mazulén és a bisabolol-oxid A, B, görcsoldó a cisz-dicikloéter. Hazánkban vadon, szikes te­rületeken, főleg a Hortobágy környékén fordul elő, ahol kézi kamillafésűkkel gyűjtik. Néhány éve nagy hozamú faj­tákkal megkezdődött üzemi termesztése is. Házikertben a magot nyá­ron, augusztusban vessük, az áttelelő növény önmagát éve­kig fenntartja. Kevesebb gyümölcs és szőlő termett az elmúlt években Az országban tavaly 1 mil­lió 151 ezer tonna gyümölcs termett, az 1991. évinél 14 szá­zalékkal, az 1986-1990-es évek átlagánál 29 százalékkal keve­sebb - állapítható meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal ki­mutatásából. A termés 78 szá­zalékát a kistermelők, 22 szá­zalékát a gazdálkodó szerve­zetek és vállalatok, szövetke­zetek gyümölcsöseiből takarí­tották be. A gyümölcstermés 58 szá­zalékát adó almából 666 ezer tonnát takarítottak be, az előző évinél 22 százalékkal, a korábbi öt év átlagánál 38 szá­zalékkal kevesebbet. A ter­méscsökkenést legfőbb oka a kedvezőtlen időjárás volt. Az állami és szövetkezeti almás­kertek területe harminc száza­lékkal csökkent, a kistermelők viszont 5600 hektárral növel­ték az almatermelő területe­ket, s a termés is 2 százalékkal több volt tavaly, mint egy év­vel korábban. Körtéből 65 ezer tonna termett, az előző évinél 7, az 1986-1990-es évek átla­gánál 20 százalékkal keve­sebb. A csonthéjas gyümöl­csökből viszont jobb termést tudtak betakarítani 1992-ben, mint a megelőző évben: cse­resznyéből 8, meggyből 22, szilvából 1, kajsziból 11 száza­lékkal növekedett a termés, míg őszibarackból az előző évivel azonos mennyiség, 61 ezer tonna termett. Gyümöl­csöst 544 hektáron telepítet­tek, fele annyit, mint 1991-ben volt, az előző öt év átlagának pedig mindössze 31 százalé­kát. Ezzel együtt mérséklődött a gyümölcsösök fogyatkozása: 973 hektárról vágták ki tavaly a gyümölcsfákat, fele akkora területről, mint egy évvel ko­rábban. A leszüretelt szőlő mennyi­sége 662 ezer tonnát tett ki az elmúlt évben, 13 százalékkal maradt el az egy évvel koráb­bitól. A termés 77 százaléka a kistermelők gazdaságaiból származott. A szőlőültetvé­nyek általában jól teleltek, a csapadékhiány miatt azonban a szemek aprók maradtak, így a lékinyerés rosszabb volt, mint a korábbi években. A hektáronkénti 5000 kilo­grammos termésátlag 15 szá­zalékkal elmaradt az előző évitől. A leszüretelt szőlőből étkezési célra tavaly 50 ezer tonnát értékesítettek, ami 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, az előző évek átlagát azonban megha­ladja. A szőlő 92 százalékát feldolgozták, ebből 3,9 millió hektoliter bor készült. Ez a ko­rábbi éveknél 10 százalékkal kevesebb. Az elmúlt eszten­dőben 256 hektárnyi szőlőt te­lepítettek, fele annyit sem, mint az egy évvel korábban. Ugyanakkor az 1991 évinél 260 hektárral kevesebbet, 1384 hektárnyi szőlőt vágtak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom