Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-05 / 129. szám

4 »ÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1993. június 5., szombat Elsőáldozók Tolnán Az idei tolnai elsőáldozáson vai István esperes közvetíté- 80 gyermek vett részt. Lend- sével, most vehették maguk­hoz első ízben Krisztus testét. Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a templommal szem­ben lévő oktatási intézmény a következő évtől - 1994 szep­temberétől - egyházi iskola­ként fog működni a városban. Fotó:Kövesdi János Akik a két véglet között vannak- Rövid tolnai kordokumentum ­I'sfjW'í.W süHü i Hű Ilii i iliilli A Tolnai Népújság hasáb­jain már többször olvashat­tunk a Gemenc Ipari Szövet­kezetnél lezajlott változások­ról. Nyilatkozott az egykori és a mai elnök, egyéb tudósítá­sok is napvilágot láttak. Az úgynevezett „hallgatag több­ség" véleményét eddig nem ismerhettük meg. Azoknak az embereknek a véleményét, akiknek tapasztalataik, észre­vételeik a legritkább esetben jutnak el a sajtónyilvánosságig és akik ugyanakkor mindvé­gig érezték, hogy az ő bőrükre ment leginkább „a játék". Áll­janak itt tanulságul (akár munkaadói, akár munkaválla­lói szempontból) néhány főbb gondolat köré csoportosítva, a beosztottak, az alkalmazottak által elmondottak - nevek em­lítése nélkül. A régi vezetés munkastílusa — Mintegy három éve megromlott itt minden emberi kapcsolat. — Az utóbbi időkben gyö­keresen megváltozott a lég­kör. Néhány személyen kívül már nem vettek emberszámba senkit. — A minősíthetetlen hang­nem állandósult. Az emberek között szinte már szállóigévé vált két különösen sértő kije­lentés az egykori vezérkar ré­széről: „A birkákat odatere­lem, ahová akarom!", „Ha va­lakinek rosszat nem tudunk tenni, akkor jót se tegyünk"! — Olyan megalázó hely­zetbe kerültünk állandóan, amelyben egyszerűen már nem lehetett normálisan dol­gozni. A vezetés önkénye na­gyon feszítette az indulatokat. — Sajnos bármennyire akarnánk, akkor se tudnánk ebben a témában semmi jót mondani! — Szerintem a régieket va­lakik nagyon rossz irányba be­folyásolták! Bérek — Nagyon sokan dolgoz­tak itt néhány ezer forintért! — Az emberek szégyellték milyen keveset kerestek. Az átlag 8-9 ezer forint körül volt. Az átlag! — Az újságban megjelent ötven százalékos béremelési szándék is merő hazugság volt. Az elnökváltó közgyűlés előtt néhány héttel jelentették ki, hogy fizetésemelésről ne is ábrándozzunk! — Röstelltem bevinni az OTP-be a keresetigazoláso­mat, a rajta levő alacsony ösz- szeg miatt! — Nem tudom kik keres­hettek még ebben az ország­ban, teljes munkaidőben, havi 5-6 ezer forintot! Érdekvédelem, juttatások — Legendásak voltak a szakszervezet-ellenességük­ről. Itt nem szólhatott a saját vagy mások érdekében senki. A kollektív szerződésről hal­lani sem akartak! — Munkaruhát nem is tu­dom, mikor kaptunk utoljára, tisztálkodószerekről és egye­bekről nem is beszélve. — Minket a múltban is a je­lenben is mindig csak kizsige­relnek! Az újak most már re­mélem, változtatnak az eddi­gieken! — Tűrtünk, tűrtünk, mert féltünk, egymást bíztattuk: tartsunk még ki. Aztán akadt egy pillanat, mikor elszakadt a cérna! Következmény — Ez a „cérna" az volt, amikor megtudtuk, hogy a két első vezetőnek közvetlen csa­ládtagjai egy gazdasági társa­ságot hoztak létre, főleg a szö­vetkezet termékeinek forgal­mazására. Nyilván a haszon egy komoly része a szövetke­zet helyett a két család zse­bébe került! — Mi voltunk a legutolsók, akik tudomást szereztünk er­ről! — Valószínű egyéni ambí­cióik és a tulajdonszerzés volt a céljuk azzal is, hogy a lét­számot egyharmadára akarták leépíteni! — A következmény nem is lehetett más, mint a leváltá­suk! Ha bejönnek a függőben levő ügyeiket intézni, egysze­rűen idegesek leszünk! — Mindennél beszédesebb adat, hogy a közgyűlésen résztvevő 29 tag közül 25 a régi ellen, és az új mellett sza­vazott. Azóta pedig, egy újabb közgyűlésen, még a tagsági viszonyukat is megszüntet­tük! Eredmény — Azt híresztelték, hogy nélkülük megáll a világ, akik a helyükre jönnek még a bér- számfejtést sem tudják meg­csinálni. Hát, nem így történt! — Az új elnök csak annyit mondott: Ha minőségileg el­fogadható lesz a munkánk, akkor több pénzt vihetünk haza. Ez végre normális em­beri hang, tudunk mi hajcsár­kodás nélkül is dolgozni és sokkal többet, mint azelőtt, most legalább van értelme. — Harminc százalékkal emelkedtek a bérek, ez való­ság, nemcsak ígérgetés! — Azzal is fenyegetőztek, hogy mi nem tudjuk a szövet­kezet kereskedelmi kapcsola­tait fenntartani, mi több, ezeknek a kapcsolatoknak egy részét a leváltásuk előtti na­pokban és utána megpróbál­ták szétzúzni. Nem sikerült! — Sőt! Az utóbbi egy hó­napban ugrásszerűen megnőt­tek a megrendeléseink. Lehet, hogy létszámot kell bővíteni, vagy új műszakot beindítani! — Szinte jóleső megdöbbe­nései tapasztaltuk, hogy a tol­nai cégek milyen nagy segít­séget mutatnak az új vezetés felé és az egész szövetkezet­nek! — Az egyik külkereske­delmi partnerünk képviselője mondta a napokban: „Néhány hét alatt kézzel foghatóak itt a változások, új a stílus, látha­tóan nem csak a falakat festik át!" Lejegyezte: Takács István Nyári programok Nem dúskálhatnak a nyári programajánlatokban a tolna­iak, és a környék lakói. Ez az ismert gazdasági okokra ve­zethető vissza; ha volna is kí­nálat, nem valószínű, hogy tódulna a nép. Két „kedvező árfekvésű" program azért említést érde­mel. Mindkettőre a tolnai gimnáziumban lehet jelent­kezni, Pámer Jakabnál. Az egyik egy biciklitúra, mely július 3-a és 11-e között lesz. (Útvonal: Tolna - Györ- köny - Vajta - Dunaföldvár - Kecskemét - Soltvadkerti-tó - Szelídi-tó - Tolna.) A másik egy lovastábor, augusztus 5-től 12-ig, Palán­kon. Ez úgynevezett „teljes fázisos" tábor lesz, ami azt je­lenti, hogy a résztvevőkre nemcsak a lósport szépségei várnak, nemcsak a lovaglásra, hanem a lóápolásra is „lehető­ségük" lesz. Ezenkívül kocsi- kázhatnak, fürödhetnek, ki­rándulhatnak is. Mindkét programot úgy hirdették meg, hogy az azo­kon résztvevők sátorban fog­nak aludni. Testközelben a vakáció Ballag már a vén ovis Óvoda, iskola, munkanélküliség Ezen a hét végén és a kö­vetkezőn kerül sor Tolnán és Mözsön az óvodákban és az általános iskolákban a balla­gásra. Lázas előkészületek folynak városszerte: gondoskodni kell ruháról, cipőről, virágról, na és persze a műsorról» Mintegy 150 mostani nagycsoportosból lesz „nagy" elsős szeptember­ben, az iskolapadoktól pedig körülbelül 170 nyolcadikos vesz búcsút. Utóbbiak zöme tovább ta­nul, középfokú oktatási in­tézményekben. (Aki nem, arra valószínűleg a munkanélküli­ség vár.) Az itt látható felvételeket a selyemgyári óvodában készí­tette Kövesdi János, a vakáció előtti utolsó „munkanapok" egyikén. i Angol nyelvű diáklap Most első ízben jelent meg angolul a Iuventus, a fiatalok lapja, mely a tolnai gimnázi­umban készül - a „TOVÁBB" Szabadidős Társaság gondo­zásában -, s melynek szer­kesztésében tolnai, bogyiszlói, faddi és szedresi kis- és nagy­diákok vesznek részt. Most első ízben jelent meg angolul, de a tervek szerint a jövőben évente négyszer e vi­lágnyelven nyomtatják az új­ságot. Miért? Az egész úgy kezdődött, hogy egy Békeszolgálatos amerikai nyelvtanár, Andrea Athanas, a tolnai gimnázi­umba került. Dolgoznak ők Magyarországon körülbelül százan, és havonta összejön­nek, megbeszélni közös dolga­ikat. Egy ilyen alkalommal ve­tődött fel az angol nyelvű di­áklap elkészítésének ötlete, s Jászberénytől Nagykanizsáig számos iskola csatlakozott a kezdeményezéshez. A cikke­ket Tolnára küldték, a nyom­dai előkészítést a gimnázium­ban végezték el. így állt össze a Iuventus legutóbbi száma. Az ÁNTSZ faddi akciója Az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete a faddi művelődési házban részleges antropomet- riai felmérést végzett, iskolás gyermekek körében. Egyéb szolgáltatásaikat (vérnyo­másmérés, táplálkozási taná­csadás, stb.) a felnőttek is igé­nyelhették. Ott volt a rendez­vényen a szekszárdi Elixir bolt is, mely köztudottan az egész­séges táplálkozás, az egészsé­ges életmód propagálója, és árukészletét is ennek szelle­mében állította össze. Ódry Károly Zörényi Lívia a kultúrház dolgozója egy bioritmusgörbét elemez A kosfrizura nyolcvan forint Birkanyírás Szomszédok, segítők Po­zsonyi László magángazdál­kodó szedresi birkahodálya körül. Nagy nap a mai, gaz­dának, birkának egyaránt. Itt a nyírás ideje. Tréfálkoznak is Pozsonyi úrral, hogy a gépek működését az ő szakállán és haján próbálják ki. Ahogy el­készült a szerszámok élezése, azonnal hozzá is kezd a bri­gád. Knap Zoltán csapata Gyomaendrődről jött. Ügye­sen, gyorsan dolgoznak: jó néhány birka szabadul meg már-már elviselhetetlen bun­dájától, de még egyet sem sér­tettek meg. Minden megko- pasztott birka után zsetont kap a fodrásza, ami pénzben számolva negyven forintot ér, a kosoknál ennek duplája. Eközben a gazda is számol: kb. 200 birka kerül nyírásra, darabonként 7-8 kilogrammos hozamra tippel. (Csakhogy a gyapjú ára olyan nyomott, hogy már-már agyonnyomja a birkákkal foglalkozót.) Van egy hatalmas kos is a nyájban, amelyik tán még a tizennégy kilót is leadja. Áz asszonyok azt mustrálják, hogy ebből lenne az igazi fonál, mert a szálak 12-14 centi hosszúak. Zúgnak a gépek. Egyre da­gadtabbak a hatalmas gyap- júszsákok. A domboldalon birkák bégetnek, a már elsza­badultak örülnek, hogy ma­gukra ölthették a nyári ruhát. Komád László i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom