Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-30 / 150. szám
1993. június 30., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC MÉPÚJSÁG 5 Vásár Kaposvárott Az Alpoktól az Adriáig címmel nemzetközi kiállítást és vásárt tartanak szeptember elején Kaposvárott. A rendezők üzletember találkozókkal, szakmai bemutatókkal, egyes régió és testvérváros bemutatkozásával is elő kívánják mozdítani a kiállítók üzleti sikereit. Üzleti út Izraelbe A Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara 1993. októberében üzleti utat szervez Izraelbe, a helyi kamarák a nagykövetségek és az illetékes minisztériumok közreműködésével. Az úton résztvenni kívánó cégek üzleti ajánlattal és angol nyelvű bemutatkozó anyaggal jelentkezhetnek irodánkban, hogy izraeli part- néreink megfelelően előkészíthessék a tárgyalásokat. Külkereskedelmi szaktanfolyamok A Kamara a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Kft.-vei együttműködve szakképesítést adó tanfolyamokat indít érettségizettek részére 1993. szeptemberében Szekszárdon és igény szerint a megye más településein. Sikeres vizsgák eredménye: külkereskedelmi üzletkötő, külkereskedelmi lebonyolító, vámkezelő, nemzetközi szállítmányozó, stb. szakképesítésről szóló bizonyítvány. ÁVÜ-BKE együttműködés Veress József, a Közgazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese és Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás célja, hogy privatizációs szakembereket képezzenek az egyetemen. Veress József elmondta, hogy az egyetem szervezett keretet kíván adni a hallgatók vagyonügynökségi gyakorlatának. Az ÁVÜ szakemberei óraadó tanárként vennének részt az egyetemi oktatásban. Csépi Lajos fontosnak tartotta, hogy már az egyetemen megkezdődjön egy olyan tudományos ismeretkör átadása, ami a privatizációt hatékonyabbá és gyorsabbá tenné. Erre azért is nagy szükség van, mert a vagyonügynökségnél nagy a fluktuáció. Az egyetem tanszékvezetőivel is folynak tárgyalások új tantárgyak bevezetésével kapcsolatban, amelyek a privatizációt eredményesebbé tennék. Hitelkamatcsökkentés A Közép-Európai Hitelbank Rt. fél százalékponttal csökkenti a hitelnyújtásokra vonatkozó irányadó kamatlábát. A bank a Közép-Európai Nemzetközi Bank (CIB) elsősorban forintműveleteket végző pénzintézete Június 28-ától a Közép-Európai Hitelbank Rt. eddigi 21 százalékos irányadó kamatlábát 20,5 százalékra csökkenti. A tájékoztatás szerint ez elsősorban a hazai inflációs ráta mérséklődésével magyarázható. Júliustól Az önkormányzatok jelentős bevételektől eshetnek el a kényszerátalakulás szabályainak érvénybe lépésével, mivel ezzel megszűnik az a lehetőség, hogy az átalakuló cég vagyonát átértékelje. Ez azt jelenti, hogy a vállalat könyveiben szereplő belterületi föld értéke változatlanul nulla marad, ennek következményeként pedig az önkormányzatok nem részesülnek a privatizációs bevételből. Az ÁVÜ tájékoztatása szerint az 1992. évi 54. törvény 61-65. paragrafusai alapján történik meg a kötelező átalakulás. Az érintett cégek a törFelszámolók és Vállalkozást Uj'raszervezők Egyesülete Várhatóan már az ősszel működni fog az a Pénzügyminisztérium által előterjesztett és a kormányhatározattal is megerősített pénzügyi konstrukció, amelynek keretében a csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt álló vállalatok vagyontárgyaiból hitelre vásárló magyar magánszemélyek kamattámogatást kaphatnak - jelentette be Hegedűs Éva, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a Felszámolók és Vállalkozást Új- raszervezők Egyesületének múlt heti ülésén. Hozzátette azonban, hogy a részletek pontos kidolgozása még jelenleg is tart. A fórumon - melyre meghívták a parlamenti pártok e témában jártas szakértőit is - a csődtörvény módosítását vitatták meg a felszólalók a célból, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett, de még nem tárgyalt törvénymódosítás majdani vitájához támpontokat adjanak a honatyáknak. Kardos Péter, a Co-Nexus Rt. vezérigazgatója, az egyesület elnöke elmondta: a felszámolók érdekvédelmi képviselete kezdettől fogva aktívan részt vett a csődtörvénymódosítás munkájában. A tapasztalatok alapján a csődbe jutott vállalatok gyorsabb reorganizációjára, a vagyon működőképes átadására, a felszámolási idő rövidítésére, az adós és a hitelező szabadabb megegyezésének a lehetőségére, valamint a szakszerűség növelésére tettek javaslatot. A kötelező öncsőd megszüntetése és a kényszeregyezség bevezetése mellett voksoltak, remélve, hogy ezek a csőd-, illetve a felszámolási eljárások gyorsítását, az ügyek mielőbbi befejezését szolgálják. Versenyben maradni: ISO 9000-rel BC-NET A BC-NET egy olyan adatbank, amely az Európai Közösségen belül és néhány ezen kívüli országban potenciális külföldi partnercégek gyors és bizalmas felkutatását teszi lehetővé. A rendszer elsősorban a kis- és középvállalatok külgazdasági kapcsolatait hivatott elősegíteni. A BC-NET rendszer magyarországi állomásai: a Kereskedelmi Bank, a Magyar Gazdasági Kamara és a HIT Investcenter Tradein- form, a szolgáltatást a itt vehetik igénybe a vállalkozók. A világpiaci versenyben maradáshoz, az export növeléséhez elengedhetetlen, hogy a magyar vállalatok is alkalmazzák a minőségbiztosítási rendszert - hangoztatták szerdán Székesfehérvárott, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Jetro japán kereskedelemfejlesztési szervezet budapesti irodájának rendezésében megtartott termelékenységi és minőségellenőrzési szemináriumon. A japán szakemberek beszámoltak a termelékenység figyelésének és szabályozásának technikájáról, az ISO 9000 minőségbiztosítási tanúsítvány megszerzésének módjairól, valamint az elektromos és elektronikai berendezések gyártásának gyakorlati minőségellenőrzési módszereiről. A technológiák és a gyártási folyamatok állandó tökéletesítésén alapuló minőségbiztosítási rendszert 1987 óta alkalmazzák Japánban. Nem olcsó módszer ugyan, - a japán vállalatok ideális esetben összforgalmuk egy százalékát fordítják a minőségbiztosítási rendszer alkalmazására, - de használatával szinte teljesen kiküszöbölhetők a minőségi hibák. A világon már negyvennél több országban alkalmazzák az ISO 9000 minőség- biztosítási rendszert. Nálunk most kezd elterjedni. Elsősorban a legnagyobb exportőrök, például a Dunaferr Dunai Vasmű igyekeznek megszerezni a minőségbiztosítási tanúsítványt, amely nélkül számos országba már nem lehet exportálni. Készülőben az adótörvény módosítása A kormány július első napjaiban kívánja a jövő évi költségvetés tervezetét a parlamentnek benyújtani. Ezzel párhuzamosan az Országgyűlés elé kerülnek az adótörvények módosításának tervezetei is, amelyeken jelenleg még dolgoznak a Pénzügyminisztériumban. Bártfai Béla, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: olyan változásokat terveznek, amelyek alapvetően nem növelik az adóterhelést, de biztosítják a költségvetés számára, hogy folyamatosan és tervezhetően érkezzenek a bevételek, megfelelően javuljon az adómorál. Ennek érdekében kívánja módosítani a kormány az adózás rendjéről szóló törvényt, szem előtt tartva a nyilvántartási rendszer egyszerűsítését, de a jogszabályoknak eleget nem tevőknek a korábbiaknál szigorúbb szankcionálását. Jövőre a társasági adó mértéke csökken 40 százalékról 38 százalékra. Ez a 2 százalékos adócsökkenés mintegy 6-7 milliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetés számára. A kormány azonban úgy gondolja, hogy ez egy jelzés a gazdaságnak, bizonyítja a növekedést ösztönző gazdaságpolitika kialakítását. Az adórendszer révén a kormány a munkanélküliek foglalkoztatását is ösztönözni kívánja. Ezért - amennyiben a parlament jóváhagyja - úgy jövőre azok a vállalkozók, akik munkanélkülit foglalkoztatnak, adókedvezményben részesülnek. A kedvezmény egy évre szól, és csak olyan munkanélküli esetében jár, aki már hosszabb ideje van állás nélkül. Szigorítani kívánja a kormány a költségelszámolást, jövőre - parlamenti jóváhagyás esetén - a vállalkozások árbevételük 0,5 százalékát számolhatják el adómentesen' reprezentációs költségként. Az idén ilyen korlátozás nincsen, s a számviteli törvény továbbra is lehetővé teszi a reprezentációs kiadások korlátlan elszámolását. A társasági adótörvény azonban várhatóan jövőre előírja, hogy az említett mértéken túli kiadások esetében a társaság nyereségadót fizessen. Alapvető változás, hogy jövőre a veszteséges vállalkozásoknak is minimális mértékű társasági adót kell fizetniük. Ennek célja, hogy minden vállalkozó bekapcsolódjon a közteherviselésbe. Jelenleg a vállalkozások száma meghaladja a százezret, jelentős részük azonban veszteséges. A cégek többsége arra törekszik, hogy lehetőleg ne mutasson ki nyereséget, s így mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól. A minimáladó alapja a vállalkozás korrigált árbevételének 1,5 százaléka lesz. A korrigált árbevétel alatt a cég nettó bevétele értendő, vagyis le kell vonni a továbbfelhasználásra vásárolt késztermékeket, az alvállalkozói teljesítést. Kereskedelmi cég esetében a nettó árbevétel megegyezik a felszámolt árréssel. A kormány azzal számol, hogy mintegy 7 müliárd forinttal növeli ezzel az adóbevételeket. Jövőre változások várhatók a vegyes vállalatok számára meghirdetett kedvezmény- rendszerben. A változások a már működő cégeket nem érintik, csupán azokra vonatkoznak, amelyek 1994. január 1-je után alakulnak. A változásokról azonban még nincs kialakult kormányálláspont, ezzel kapcsolatban szakértői vita folyik. A személyi jövedelemadó felső kulcsát 44 százalékban javasolja a kormány. A pontos adótáblával kapcsolatos javaslat még kidolgozatlan. Arra törekszik a pénzügyi irányítás, hogy a kiskeresetűek terhe jövőre csökkenjen, a minimálbért ne adóztassák meg. Várhatóan a nyugdíj- és egészségbiztosítás az adóalapot csökkenti. A 44 százalékos felső személyi jövedelemadó-kulcs azért vált biztossá, mert ezt az osztalék-adózás mértéke határozza meg (a 38 százalékos társasági nyereségadó, valamint az osztalékot terhelő 10 százalékos forrásadó összegződő hatásaként.) Azonos feltételeket kívánnak ugyanis teremteni a magánvállalkozók, illetve a társaságot működtető magántulajdonosok számára. Továbbra is fennmarad az egyéni vállalkozóknak adott választási lehetőség: személyi jövedelemadót fizetnek, vagy a társasági adóztatás mellett döntenek. De bármelyiket is választják, jövőre az egyéni vállalkozókat is terheli a minimumadó-fizetési kötelezettség. Jövőre megszűnik a természetbeni juttatás adómentessége. Várhatóan 44 százalékos forrásadót kell a juttatónak fizetnie az ilyen jövedelmek után. Ugyancsak lényeges, hogy a devizabetétek kamatai is adókötelesek lesznek. Ennek mértéke 10 százalék lesz, míg a forint-betétek kamatai esetében marad a 20 százalékos forrásadó. kényszerátalakulás vény erejénél fogva kerülnek államigazgatási felügyelet alá. Ezekben az esetekben tehát nem történik vagyonértékelés. A jelenlegi gyakorlat szerint, amennyiben az állami vállalat bejelenti, hogy gazdasági társasággá kíván alakulni, vagyonát fel kell értékeltetnie, amit aztán az ÁVÜ jóváhagy. E vagyon részét képezi a belterületi ingatlanok értéke. Ezen érték alapján az önkormányzatok korábban résztulajdonhoz jutottak. Újabban részesülnek a privatizációs bevételekből, a belterületi föld értékének megfelelő mértékben. A kötelező átalakulás azt is jelenti, hogy az önkormányzatok nem tarhatnak igényt e jövedelemre, mert az így államigazgatási felügyelet alá kerülő cégek mérlegében a belterületi földek könyvszerinti értéke nulla. Az Állami Vagyonügynökség számít arra, hogy az ön- kormányzatok már július első napjaiban hangot adnak elégedetlenségüknek, ám az ÁVÜ nem tudja megoldani a problémát. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, törvény- módosításra lenne szükség. Ezt az ÁVÜ többször kezdeményezte, ám ez idáig nem történt előrelépés. Kárpótlási jegyért cserélhető újabb részvények a piacon Ismét növekszik a kárpótlási jegyért megszerezhető részvény kínálata. E héten lépnek piacra a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB), a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MOL), a Pick Rt., a Möbius Húsipari Rt. és a Soproni Faipari Rt. részvényei - tudta meg az MTI a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. munkatársától. Június 28-tól július 30-ig a Soproni Faipari Rt. és a Möbius Húsipari Rt. papírjait lehet jegyezni. Az előbbi cég részvényeiből 80 millió forint értékű kerül forgalomba, 2 kárpótlási jegyért 3 ugyanakkora névértékű törzsrészvény jár, csakúgy, mint a Möbius Rt. esetében. A húsipari vállalat papírjaiból 108 millió forint értékben kívánnak értékesíteni. Június 30. és július 30. között újabb nagybank, az MKB papírjai jelennek meg a piacon. A 358 millió forint névértékű elsőbbségi részvény ára összesen 716 millió forint címletértékű kárpótlási jegy. Az átváltási arány hasonlóképpen egy a kettőhöz a MÓL Rt. elsőbbségi részvényeinek értékesítésénél is. Á MOL-részvé- nyekből 1 milliárd forint értékben bocsátanak ki június 30. és augusztus 31. között. A Pick Rt. július 1. és július 30. között ajánl fel törzsrészvényeket, 113,5 millió forint értékben. Két részvény ára itt három azonos címértékű kárpótlási jegy lesz. Á piacon egyébként számos, korábban kibocsátott részvény is jelen van. Július 15-ig tart az OTP 100 millió forintos elsőbbségi részvény-csomagjának jegyzési időszaka, egy bankrészvény egy ugyanakkora címletértékű kárpótlási jegyért vásárolható meg. Június 14— én került a vásárlók elé a Miskolci Hűtőipari Rt. 140 millió forintos törzsrészvény-pakettje, melyből 3 részvényt két kárpótlási jegyért lehet megszerezni. Június 21-től július 21-ig jegyezhetők az Orvosi Műszerkereskedelmi Rt. (OM- KER) törzsrészvényei. A 225 millió forint értékű csomag átváltási aránya a Miskolci Hűtőipari Rt. papírjaival azonos. Májusban sem lanyhult a cégalapítási kedv A vállalatalapítási kedv május hónapban sem lanyhult, a KSH szerint a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények kivételével valamennyi területen tovább növekedett a gazdálkodó szervezetek száma A KSH május végén 76 384 jogi személyiségű gazdasági szervezetet regisztrált, 1,8 százalékkal többet, mint áprilisban. A hónap folyamán 1 433 szervezet alapítását jegyezték be, ezek közül 1 290 új 143 pedig már eddig is működő cégből való kiválás, szétválás, vagy átalakulás útján jött létre. Az új vállalkozások 92,5 százaléka kft., létszámukat tekintve pedig többségben legfeljebb tíz főt foglalkoztatnak. Úgyanebben az időszakban 105 gazdasági szervezet szűnt meg, közülük 32 véglegesen, míg 73 más gazdálkodási formában működik tovább. A megszűnt cégek 41 százaléka korábban vállalati formában működött. Május végéig a csődöt jelentett jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma 2 706-ra növekedett, ezek csaknem kétharmada gazdasági társaság, egynegyede szövetkezet, a többi vállalat. A csődbe jutott cégek 32 százaléka az iparban, 25 százaléka a kereskedelemben, illetve a szolgáltatásokban, 14 százaléka az építőiparban, 13 százaléka pedig a mezőgazdaságban tevékenykedik. Május végéig 1 620 szervezet ellen fejeződött be a csődeljárás. Ezek 40,9 százaléka felszámolás alá került, 56,6 százaléka megegyezett hitelezőivel, 2,5 százalékuknál pedig egyéb módon szűnt meg az eljárás. A felszámolási eljárás alá vont jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma május végén 2 636 volt. Az APEH nyilvántartása szerint május végén 83 423 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet működött, 2,8 százalékkal több, mint a megelőző hónap végén. A legnépszerűbb forma változatlanul a betéti társaság. A gazdasági munkaközösségeknek és a szakcsoportoknak a jogszabályok szerint múlt év december 31-ig át kellett volna alakulniuk, ennek a követelménynek azonban sok szervezet nem tett eleget. így május végén az APEH még 16 354 működő gmk-t és 275 szakcsoportot tartott nyilván. Az egyéni vállalkozók száma május végén 650 267 volt. Ezek 37 százaléka kisiparos, 34,3 százalékuk kereskedő, 27,8 százalékuk szellemi szabadfoglalkozású és 0,9 százalékuk mezőgazdasági önálló gazdálkodó. Az egyéni vállalkozók csaknem 45 százaléka főfoglalkozásban, 42,7 százaléka mellékfoglalkozásban, a többi nyugdíjasként végezte tevékenységét. I i
