Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-23 / 144. szám

TANULÓBÓL MUNKANÉLKÜLI (5. oldal) 1993. JÚNIUS 23. SZERDA ÁRA: 13,80 FORINT IV. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM ■■■ Ha nem kapunk tulajdont, nem szerzünk tőkét, akkor nem tu­dunk tovább­lépni, lassú elha­lásra lesz ítélve a fürdő. írásunk Gunarasról a 4. oldalon olvasható. Szeszfőzde a börtönben A börtönőrök és a fe- gyencek örökös párviada­lában most az utóbbiak ke­rekedtek felül. A brit szi­getek legújabb, szuperbiz­tonságosnak hitt büntetés­végrehajtási intézményé­ben az elítéltek illegális szeszfőzdét üzemeltettek, szinte az őrök orra előtt. A valóságos ipari üzemecs- két a börtönőrök véletlenül fedezték fel, s összesen 350 liter bort és párlatot talál­tak. Az elítéltek a börtön- kantinban vásárolt gyü­mölcsből készítették az ita­lokat. Bűnözők ha összefognak Japánban a tavaly beve­zetett bűnszövetkezet-el­lenes törvény az eddigi stratégia módosítására késztette a bűnszövetkeze­teket: a Jamagucsi-gumi, a szigetország legnagyobb alvilági szervezete ennek hatására egyesült az egyik konkurens bandával. Az alvilági egybefonódásról szóló döntést a múlt héten hozta a két szervezet ve­zérkara, egy elegáns kiotói étteremben. Robbanás a skinhead boltban Ismeretlen tettesek na­gyerejű pokolgépet rob­bantottak egy párizsi bolt­ban, amely a bőrfejű fiata­lok egyik kedvenc találko­zóhelye volt. Az üzlet el­sősorban ruházati cikkeket árusított számukra, de volt könyvrészlege is. A rob­banás jelentős anyagi ka­rokat okozott, de mivel üz­letzárás után következett be, szerencsére emberélet­ben nem esett kár. Feketevágás Kubában Húsz évi börtönbünte­tésre ítélték Kubában an­nak a tucatnyi tagból álló bűnszövetkezetnek a veze­tőjét, amely szarvasmar­hák és más vágóállatok lo­pására, továbbá a hús fe­kete piaci értékesítésére szakosodott. Több más vádlott is súlyos büntetést kapott. A vádlottakat rab­lás, lopás, feketevágás, til­tott kereskedelem és illegá­lis fegyvertartás bűntetté­ben marasztalták el. Szemfüles bakuiak A bakui vámosok szak­mai hozzáértése és kiváló zenei érzéke akadályozta meg, hogy az országból ki­csempésszenek egy Anto­nio Stradivari készítette hegedűt. A hangszer 1770-ben készült és a vá­mosok akkor bukkantak rá, mikor átvizsgálták a Baku-Isztambul járat egy török utasának poggyá­szát. A „zenei régiségek szerelmese" a hangszert a bakui feketepiacon vette - potom 300 dollárért. Fafaragók a Kapos mellett Gyermekek tanulják a véső használatát Két újdonsága is van a jú­nius 21-én kezdődött és 25-ig tartó VI. Kaposmenti Fafara­gótábornak Szakályban. Az egyik az - Törő György népi iparművész, táborvezető sze­rint -, hogy Szatyor Győzőt, a Pécsett élő és alkotó szobrászt és grafikust, népi iparművészt sikerült megnyerni művészeti vezetőnek, a másik pedig az, hogy ezúttal délelőttönként a kiskézművesek is tevékeny­kednek, kosárfonó és gyer­mekjáték-készítő vezetésével. Az önkormányzat támogatta táborban a szakályiakon kívül (Folytatás a 3. oldalon.) Gabonaexport Szlovéniába Szlovéniának csupán étke­zési búzából háromszor ak­kora igénye van, mint ameny- nyit megtermel, ezért a legkö­zelebbi magyar megyéből, Za­lából 24 ezer tonna étkezési búzát, ezen kívül 20 ezer tonna árpát is vásárolnának. Erről tárgyaltak tegnap a szlovéniai lendvai földmű­vesszövetkezet, a zalai mező- gazdasági üzemek, valamint a forgalmazók képviselői. Rendkívüli kormányülés Szombaton rendkívüli ülé­sen vitatja meg a kormány a jövő évi költségvetés terveze­tét - közölte a kormányszó­vivő. Juhász Judit elmondta, hogy vasárnaptól az IMF kép­viselőivel konzultálnak a Pénzügyminisztérium veze­tői, majd a kormány jövő csü­törtöki ülésén véglegesítik a tervezetet, és azt benyújtják a parlamentnek. Új közlekedésbiztonsági jelzőrendszer A pörbölyi tragédiát követően alapította meg Petróczi Gá- bomé Debrecenben az Andráskereszt Alapítványt azzal a céllal, hogy támogassák azokat a megoldásokat, amelyek segíthetnek a tragédiák elkerülésében. A javaslatok egyikét tegnap próbál­ták ld. A biztonsági rendszer lényege, hogy többféle jelzéssel egymás után, illetve egyidőben figyelmeztet a vasúti átjáróra. TVR Hét - színesben A nők és a fiatalok Új határátkelő nyílik Bácsalmásnál A Bácsalmás és Bajmok közötti új határátke­lőhely megnyitásának lehetőségeiről kezdtek tárgyalást tegnap Szegeden a magyar és a ju­goszláv illetékesek. A magyar tárgyalóküldött­ség vezetője, Nagy János ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnok-helyettese a zárt tárgyalás előtti sajtótájékoztatón el­mondta: az új határátkelőhely megnyitását a magyar fél kezdeményezte azzal a céllal, hogy közös megegyezés után állandó átjárást bizto­sítson a határátkelő környéken élő lakosság­nak. A Bácsalmás-Bajmok határátkelőt a helyi önkormányzatok kérésére korábban több alka­lommal ideiglenesen megnyitották, főként jeles ünnepnapok idején. A parancsnok-helyettes szerint, amikor a feltételek adottak lesznek, ki­zárólag a két ország közötti személyes forga­lom részére nyitják meg az új átkelőt. Nagy János elmondta: amennyiben sikerül megegyezni a szövetségi delegáció képviselői­vel, úgy azonnal hozzákezdenek az átkelő­helyhez vezető utak rendbe tételéhez és egy kulturált határállomás megépítéséhez. Ezt kö­vetően várhatóan szeptemberben vagy októ­berben megnyílhat az új, kizárólag nappal mű­ködő határátkelő. műsorúj ságj a Ha a sajtóban lehetnek si­kertörténetek, a TVR Hét négy esztendejét bizonyára akként tartja majd számon a szakma. 1989 októberében a 41. hét műsorával jelent meg az első szám 230 ezer példányban, amiből 132 ezer azonnal ve­vőre talált. Egy évvel később, az 1990-es 41. szám már 550 ezer példányban került utcára és még 135 ezer példányt az előfizetőknek vitt ki a posta. A megújult, teljes terjedelmében színessé lett, nyugati mintára készült műsorújságot ezen a héten már 725 ezer példány­ban nyomták ki. A piackutatók szerint a TVR Hét elsősorban a nők és a fia­talok „lapja", hiszen olvasói­nak, vásárlóinak 57 százaléka a szebbik nem, 63 százaléka a 40 éven aluliak köréből kerül ki. Még egy érdekes adat: áz olvasók fele a vidéki városok­ban lakik, egynegyede a fővá­rosban, egynegyede a falvak­ban vásárolja. S. P. Ferenczy Europress „Aranykagyló" nemzetközi folklórfesztivál Siófokon Hagyományte­remtő szándékkal az idén második alkalommal rende­zik meg Siófokon az „Aranykagyló" nemzetközi folk­lórfesztivált. A jú­lius 14-én kezdődő négynapos ese­ménysorozatról tegnap tartottak sajtójékoztatót Sió­fokon. Molnár Ár­pád, a város pol­gármestere arról beszélt, hogy a déli part fővárosában a korábbi években semmiféle hagyo­mánya nem volt az idegenforgalomra építő kulturális rendezvényeknek. Az önkormányzat ezen szeretett volna változtatni azzal, hogy vállalta a találkozót. Mint mondta, jó az esély arra, hogy hagyo­mányt teremtsenek és bővítsék a nya­raló vendégeknek kínált program­ajánlatot. A változatosság kedvéért: ismét égett a nád Hírt adtunk arról tegnapi lapunkban, hogy a 6-os út tol­nai leágazásától nem messze tűz pusztított a nádasban. Kö­rülbelül 1 hektár vált a lángok martalékává, a szél messze hordta az „égésterméket", pemyeeső hullt Tolnára és Mözsre. És kedden - mondhatni: a változatosság kedvéért - is­mét riasztották a tűzoltókat, hogy ég a nád. Az előző napi történések nyomán feketéllő terület tőszomszédságában újra munkához láttak a fecs­kendők. Négy autó, két szek­szárdi és két tolnai egység dolgozott a helyszínen. Most 100 négyzetméter égett le. A helyszínen tartózkodó parancsnok, Horváth Sándor luzonoszazaaos eunonata, hogy nem visszagyulladásról van szó, mert előző nap becsü­lettel eloltották a tüzet. Vala­milyen oknál fogva lángra lobbant a száraz aljnövényzet. Hogy miért, azt még nem tud­ják, de a százados azt sem tar­totta kizártnak, hogy szándé­kos tűzgyújtás történt. Fotó: Gottvald Atkel-e a Dunán a sáskahad? Helyszíni határszemlén győződött .meg a marokkói sáskák kártevéséről tegnap délután Medgyasszay László, a Földművelésügyi Miniszté­rium politikai államtitkára. A Pest megyei Tartárszentgyör- gyön a rovarok többszáz hek­táron károsították a növényze­tet. Azt, hogy pontosan merre járnak a sáskák, és elképzel- hető-e, hogy idejönnek, dr. Hadházy Árpádtól, a megyei földművelésügyi hivatal ve­zető-helyettesétől kérdeztük. — A mi égövünkön nem szaporodnak el olyan mérték­ben ezek a rovarok, hogy „sáskajárásról" beszélhetnénk - mondta. — Most sincs túl­zott fenyegetettség. A mint­egy ezer hektáros Kiskunsági Nemzeti Parkban észleltek három foltot, ahol a szokásos­nál jelentősebb mértékben van jelen a nálunk honos marok­kói sáska. Ennek oka egyrészt a háborítatlanságukban, más­részt az elmúlt évek időjárá­sában keresendő. Jelenleg kü­lönösebb mezőgazdasági kárt nem okoznak, mert előfordu­lási helyeik zöme termelés alól kivett terület. El lehet őket pusztítani rovarölő szerekkel - ez is történik majd -, csak előtte a környező tanyákról el kell szállíttatni a házi méhe- ket. A permetezés légi úton történik majd, a költségeket az állam átvállalja a terület hasz­nálójától. Az tehát, hogy a sáskahad átkel a Dunán, és kárt okoz Tolna megyében nem elképzelhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom