Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-22 / 143. szám
1993. június 22., kedd TÁJOLÓ »ÚJSÁG 5 Egy kiállítás ürügyén Néhány hete már, hogy Szekszárdon, a Művészetek Házában megnyílt a FOLYAMAT művészek baráti társaságának kiállítása. A társaság mintegy harminc művészt foglal magába, ám itt csak húszán állítottak ki. Június 18-án két alkotó - Simsai Ildikó és Lévay Jenő - beszélgettek közönségükkel az alkotásokról, vallottak önmagukról, barátaikról. E beszélgetést a megyei Művészetbarátok Társasága kezdeményezte és valljuk be őszintén, igazán jó érzés, hogy a kultúrának ebből a szférájából is a meginduló élet, közös gondolkodás jelei érzékelhetők. Végre van fóruma az alkotóművészek és az alkotásokat befogadni vágyók közötti kapcsolatoknak is. Simsai Ildikó bevezető gondolatai a mai magyar képzőművészet helyéről és szerepéről, megkapóan lelkes meg- nyüatkozása volt egy „hideg színeket" kedvelő, használó művésznek. Lévay Jenő az alkotás folyamatába akarta be- pillantatni hallgatóit, ám a grafika megjelenését és a XX. sz. művészét komoly kerülőkkel tudta csak összekapcsolni. Most azt vethetnék szememre a művészek, hogy megalkotni egy képet egyszerűbb feladat, mint arról beszélni, hiszen az alkotás folyamata maga lehet gyötrelem és száguldó, alig utolérhető, akár „őrjöngés" is. S akkor is igazat szólnának. Tehát a művész alkosson, s ne akarjon beszélni róla? Ezt a megállapítást vonjuk le ebből a nagyon nehéz ellentmondásból? Meggyőződésem, nem erről van szó. A látványt megragadni képes ember, aki önmagában „lefordítja" e külső inger-hatást, s arra képpé, szoborrá, látvánnyá képes kivethetni magából látomását, annak a szó is kényszere, ha néhol dadogva buggyan is ki. Végül is e kiállításon megjelenő, látható alkotások egy-egy művésztől alig néhány darabot kínálnak fel a megismeréshez, s az bizony tényleg esetleges, hogy kinek melyik arcát pillanthatjuk meg. Ez egy fel nem oldható ellentmondás, de a válogatás felelőssége, hogy minden megjelenő alkotóművész igaz arcát mutassa meg. Húsz művész, húsz arc. Szinte minden alkotás más indulat és más gondolat szüleménye. Ám egy azonos vonás, egy azonos „anyanyelv" igen is kitapintható. Egy örök és soha megnyugodni nem tudó emberi érzés a közös. Az ősi gonosz és ősi jó küzdelme emberben, mint egyénben és társadalomban, vagy világban. Simsai Ildikó már a kiállításba belépés pillanatában megragadja a látogatót. A „nagy kékségben" ablakot tár a világra, mely előtt véres „bábukká" rogyott emberek tetemei fekszenek. Fél a művész a háborútól? Fél a jövőtől? A hideg színek hatalmas felületeiből kivillantott látomás döbbenetes erővel kapcsolja magához a látványba De ki-, belemerevedő látogatót, hiszen itt az ablakon vagy bepillantó" hol találja meg a gonosz ellenpárját, a jót? Az ablak mögött felsejlő fehérség és a lent látható halott emberek ellentéte a megragadható „igazmondás". Bakonyi Mihály ,,L' égi csata", vagy „Égőrepülők" c. kompozíciói is ebbe a körbe kapcsolnak bennünket. Vagy Bodor Pál „A pusztulás fogsora összekoccan" c. képe, absztrahálásában is, színeiben is a félelemből táplálkozik. Szili Géza képei az emeleten láthatók. Három barna, egységes gondolatokat sugárzó alkotás. Középen a „Király II." c. alkotás Szent László robosztus alakját villantja elénk, ám a kép jobb felső részében a fa- ulikus ábrázolás megjelenítése a szent és a gonosz emberi abszurditását tárja elénk. S e művésznél is ott a „Balkáni háború" c. kép, mely nemcsak címében, hanem kompozíciójában is a mindig volt gonosz jelenlétére figyelmeztet. Háború és újból a háború a képek között. Ez egy kitörő félelem, féltés feljajdulása ezen a kiállításon? Talán igen! Ám az már borzasztó gondolat, hogy ezek a fiatal művészek sohasem találkoztak - hála Istennek - valóságos háborúval. De mégis, mégis aggasztó, hogy a művészek, akiket sokkal inkább fel tudnak hevíteni emberi dolgok, eny- nyire borzongva és valójában ingerülten válaszoljanak az élet által kikényszerített kérdésekre. Rettenetes nehéz így tallózva fel-felvillantani e kiállítás alkotóinak gondolatait, hiszen mindannyian azonos nyelven beszélnek. Ám húsz művész alkotásait egyetlen újságcikkben méltatni, vagy értékelni lehetetlen vállalkozás. Mégis meg kellett kísérelnünk elmondani a látogatóban felgyülemlett gondolatokat. Igazából „megigazulva" jöttünk ki az alkotások közül. Hiszen Tochin Gyula kárpátaljai fotósorozata, a pusztuló műemléki templomocskák sora és Bodor Anikó szenvedő Krisztusa a keresztfán - „INRI" - nem erőszakolt ösz- szekapcsolása a gondolatnak. Van kiút a félelem diktálta rettegésből. A romló műemléki templomocskák, vagy várak a magyar kultúra kényszerből elhagyott emlékei. Kényszerített az élet az elhagyásra, a magára hagyásra, de a fotók ebben az állapotban is ékesen hirdetik: elhagyatva is mienk e művészet. Az elha- gyatás nem egyenlő az eltüntetésbe való belenyugvással, hiszen a szenvedő Krisztus is feltámadott. A „szégyen-fa", a kereszt lett egy 2000 esztendős egyház jelképe, vagyis a megfeszített Krisztus által meg- szentelődött minden, amihez akár gondolatban is, de hoz-. záért. Ez így együtt egy kiállításban szinte beleégeti a látogató leikébe, minden alkotás, mely önmagunkból táplálkozik és igaz, az egyetemleges kultúra, melyet elpusztítani balgaság, de képtelen dolog egyben. A pusztítás démona alkalmanként betör közénk és esztelen háborúkban, óvódásokban leli örömét, de a FELTÁMADÁS ténye örök. Dr. Rosner Gyula régész Orgonaest Szó, zene, kép. Ezt a címet is kaphatta volna a vasárnap esti egyházzenei hangverseny, ahol egységbe forrt a muzsika, a beszéd és a képzőművészeti alkotás hatása. Szekszárd zenei életének nívós, bensőséges alkalmai az evangélikus templomban megrendezett koncertek. Legutóbb Ruppert István orgonaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára szólaltatta meg az egyházközség felújított barokk hangszerét. A tehetséges muzsikus ezúttal negyedik alkalommal járt Szekszárdon. Fellépett már a Művészetek Házában is, nem sokkal azután, hogy megépült az ottani orgona. Mint elmondta, 1987-ben végzett a Zeneakadémián. Gergely Ferenc és Lehotka Gábor tanítványa volt. Diplomájának megszerzését követően mindjárt oktatói feladatokat kapott a főiskolán. A tanítás mellett rendszeresen koncertezik. Néhány ország kivételével bejárta egész Európát. Főként lutheránus vidékeken orgonáit. Szekszárdon Bach: Dór toccatájával indította műsorát. A darab lendületes, dinamikus előadása figyelemfelkeltő volt. Ruppert István programjába jól illeszkedett Bach két korái előjátéka, az Ach bleib' bei uns és az O lamm Gottes unschuldig című. Az első a szerző VI. kantátájának visszatérő dallama, a másodikra a Máté passió „Krisztus ártatlan báránya" c. kórusa épül. Invenciózus előadásban élvezhettük. A műsorblokkot stílszerűen a Dór fuga keretezte. Az egyházzenei hangverseny akkor teljes, ha helyet kap benne rövid, alkalomszerű igemagyarázat is. Hafenscher Károly esperes ezúttal a Máté 11:28 alapján arról beszélt, hogy Jézus ma is hívja és megnyugtatja mindazokat, akik fárasztó világunkban nyugtalanságban élnek és terheket hordoznak. Ezt ábrázolja a templom - Szabó Dezső által festett - oltárképe. Ezen a Jézus körül állók hajdanvolt szekszárdi arcok, köztük maga a festő is. Kép és muzsika együtt alkalmat ad az audio-vizuális meditációra, mondta a lelkész. A koncert további részében Ruppert István Bach d-moll szonátáját és Krebs: E-dur toccata, e-moll trió és E-dur fugáját mutatta be kitűnő előadásban. Az orgonaművész újabb szekszárdi fellépésén ismét bizonyította tehetségét, azt, hogy avatott mestere hangszerének. Lemle Zoltán Megjelent Ó-kínai tanmesék, modem kínai tanmesék. Válogatás e filozofikus műfaj az ókortól napjainkig keletkezett legszebb darabjaiból. Czáka - Rácz: Fenyők és örökzöldek. Csapody - Jávorka: Erdő-mező növényei. Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába. A kötet a nyugati bölcselet főbb területeinek gondolatvilágába nyújt betekintést. Kodály Zoltán: Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers. Kodály Zoltán hátrahagyott írásait a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg. Tóth Árpád költeményei és versfordításai. A Magyar Költészet Kincsestára sorozat legújabb kötete. A Magyar nagylexikon 16 kötetes sorozatának novemberben megjelenő első kötetére július 20-ig előjegyzéseket vesz fel a Kossuth Könyvesbolt, így az előfizetők kedvezményes áron juthatnak hozzá az ezredforduló legá- tofgóbb és legmodernebb egyetmes és magyar ismerettárához. (A fenti köteteket Szekszárdon, a Garay téri Kossuth könyvesboltban megvásárolhatják.) Szakosító, tanároknak Az idén szeptembertől a tanári diplomával rendelkezők számára közoktatási vezető szakos képzés indul. A képzés formája és módszere távoktatás, ezért Pécsen a Regionális Távoktatási Központban konzultációs- és vizsgaközpontot létesített a Budapesti Műszaki Egyetem Tanárképző és Pszichológiai Intézete. A képzés 2 éves. Az első évben elsősorban az iskolavezetés és menedzserképzés feladataival foglalkoznak a résztvevők, a második évben a tanügyigazgatási, az iskolai szervezési és a szakértői felkészítésre kerül sor. A hallgatók a második év végén államvizsgát tesznek, s oklevelet kapnak, amely iskolavezetésre, vezetői munkakör betöltésére, valamint tanügyigazgatásban különböző szakmai munkakörók betöltésére jogosít. A képzés önköltséges. Tájékoztatót és jelentkezési lapot a Pécsi Universitas Regionális Távoktatási Központjában (7624 Pécs, Damjanich u. 30. telefon 72/310-055 vagy 72/318-861) lehet igényelni. A Csing-dinasztia korának festészete Műtárgyvédelmi okokból csak igen ritkán látható tekercsképeket tekinthetnek meg az érdeklődők Budapesten a Ráth György Múzeum ma nyíló kiállításán. Kínai festészet a Csing-dinasztia korában - XVII-XIX. század - címmel tizenkét féltett, függő tekercsképet és három albumlapot mutatnak be a Gorkij fasori gyűjteményben. Tv-napló Börtönszakács A börtönben szakácstanfolyamot indítottak, pontosabban, betanított munkás oklevelet kapnak azok, akik sikeres vizsgát tesznek. A vizsgatétel: tavaszi leves és bakonyi szelet, s látjuk, amint az elítéltek buzgólkodnak a tűzhely körül, keverik az ételt, forgatják a húst. Mi sül ki ebből? - ki tudja. A tanulóknak egy kis változatosság a sivár napokban, de kérdés, hogy szabadulásuk után mire mennek a bizonyítvánnyal. Nincsenek illúzióink, de majd az otthoni környezetben is tudnak bakonyi szeletet készíteni, ha lesz hozzá hús. Közben mesélnek is Moldova Ágnes filmjében, életük nagy kalandját mondják el, aminek következtében oda jutottak, hogy most szakácskodhatnak. Amit mondanak érdekesebb, mint a bakonyi szelet készítésének fortélya. Az egyik, aki mögött milliós lopás, csalás van, azt mondja, nehéz lesz leszokni a könnyen szerzett pénzről, nem is tudja, mi lesz vele, mert amennyit szakácsként kereshet, ha ugyan el tud helyezkedni, semmire sem elég. A másik, egy tagbaszakadt fiatalember, azt meséli el, hogy a WC-ben agyonütött valakit, illetve ... Szóval az úgy volt, hogy az illető nekiment, pedig ő csak rendeltetésszerűen akarta használni az illemhelyet, de a másik szemtelen- kedett vele, mire ő adott neki egy fülest, ami elég volt ahhoz, hogy elköszönjön az árnyékvilágtól. No, nem ott halt meg, helyben, mialatt a kórházba vitték lehelte ki nyugtalan lelkét, na ja, ilyen az élet. Az elítéltek pedig egyelőre húst szeletelnek irdatlan késekkel, s azon törik a fejüket, ha szabadulnak, elmenjenek-e szakácsnak, érdemes-e annyi pénzért becsületesnek lenni? Mi sem tudjuk. Erkel Ő a Himnusz, a Hunyadi László, a Bánk bán szerzője. A Himnuszt mindenki ismeri, a Hunyadi, a Bánk egy-egy részlete sűrűn felhangzik, de a gazdag életműből más nem jutott el a köztudatig, operáit nem játszák, többi szerzeménye is ritkán hangzik fel. Erkel neve szimbólum, ő a magyar zene megteremtője, ő alapította a Filharmóniai Társaságot, ő volt a Zeneákadémia első igazgatója, az Operaház dirigense, a kortársak még sakkmesterként is tisztelték. Csak éppen műveiről feledkezett meg az utókor, mintha néhány népszerű operarészleten kívül nem alkotott volna egyebet. Halálának századik évfordulója jó alkalom az emlékezésre, s művei talán az évforduló elmúltával is gyakrabban hangzanak fel. Olasz Ferenc a Himnuszt „filmesítette meg", de ezúttal túl sok a jelkép, a fölösleges szimbólum, nem is mindig értjük őket. Lobognak a fáklyák, nemtők vagy angyalok egy meredély szélén állnak, lehet, hogy így akarják jelképezni a mgyar sorsot, de mindez túl sok, a néző nem tud mit kezdeni vele. Ruitner Sándor Németh Amadé kitűnő könyve alapján kétrészes filmben mutatja be Erkelt, az embert és művészt. Korrekt, szép, munka, s arra is figyelmeztet, hogy milyen szegényes az Erkel-irodalom, a kortárs-hírességekről, Berliozról, Wagnerről, Lisztről nem is szólva, sokkal többet írtak, mint róla. Talán még Griegről is, aki 150 éve született, s ebből az alkalomból egy tévés csapat Norvégiába utazott, bár hasonló filmet itthon is lehetett volna készíteni. A sötétség intelmei A kuvaiti háború elején sokan találgatták, Szaddam Husszein fel meri-e gyújtani az olajkutakat. Megtette, s az apokaliptikus eseményről készítette Paul Beriff és Werner Herzog megrendítő remekművét, aminek A sötétség intelmei címet adta. Ne féljünk kimondani, remekművet alkottak. Kuvaittal kapcsolatban Dante poklát szokták emlegetni, de a képzelet szegényes, a valósághoz képest Dante alvilága jószándékú intelem, erkölcsnemesítő történet. Ami Kuvait- ban történt, visszavonhatatlan és jóvátehetetlen, a sötétség démona lebeg a füsttel borított táj felett, már szóra sincs szükség, értelmetlen minden magyarázkodás, a kormos ég a fáklyák fényét is elnyeli, s tudjuk, hogy nincs tovább, az ember eljutott odáig, hogy el tudja pusztítani szép világunkat, már azt sem tudja kivárni, hogy elérkezzék az idők teljessége. Cs. L. Pályázati figyelő 1. / Az Örökség Alapítvány pályázatot hirdet 6-18 éves, a világ bármely részén élő, magyarul író-olvasó gyermekek számára. Pályázni lehet környezetvédelmi témájú gyermekraj- zokkal és grafikákkal, lírai és prózai alkotásokkal, történelmi példákat és hagyományokat felelevenítő rövid munkákkal, de akár tudományos-fantasztikus írásokkal is. Beküldési határidő: szeptember 1. 2. / A honfoglalás ezeregyszázéves évfordulója alkalmából, a magyar társaságok, intézmények és vállalatokkal együttműködve a METEM-Internaci- onál egy Ezeregyszáz Kanadai Dolláros Pályázatot hirdet meg. „A bánhidai ütközet és a magyar honfoglalás a mai történeti kutatások fényében" című tanulmány megírására. Beküldési határidő: 1995. január 1. 3. / Erkel az ex librisen. Erkel Ferenc halálának 100. évfordulóján, a szülővárosában működő Dürer Társaság és Gyula önkormányzata ismét nemzetközi ex libris pályázatot hirdet. Témája ezúttal a Himnusz szerzőjének, a nemzeti opera megteremtőjének emlékezete. Beküldési határidő: szeptember 15. 4. / Az ENSZ 1994-et a Család Nemzetközi Evévé nyilvánította. Ebből az alkalomból az osloi Nemzetközi Gyermekművészeti Múzeum, az UNESCO-val, a Norvég Külügyminisztériummal és a NORAD-dal közösen nemzetközi pályázatot hirdet „A család, a gyermekek szemével" címmel. A pályázaton minden 2-18 év közötti fiatal egyéni, vagy csoportosan készített kával részt vehet. A pályamunkákat mun1993. október 30-ig kell postára adni. 5./ A Magyarországi Múzeumok és a Honismereti Szövetség pályázatot hirdet az 1993. és 1994. közötti időszakra. Pályázni lehet új- és legújabbkori, valamint bármilyen helytörténeti témát feldolgozó dolgozattal, amely nyomtatásban még nem jelent meg, és országos pályázaton még nem szerepelt. A pályázatot október 31-ig kell beküldeni. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában: Paks, Gagarin u. 2. Telefon: 75/311-646. Nyitvatartás: hétfőtől-péntekig 12-18 óráig. Pámer Ágnes Paksi Ifjúsági Iroda Innenonnan A Szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház kézműves napközit szervez június 28. és július 3. között. A foglalkozásokon papírhajtogatás, gyöngyözés, maszkkészítés mellett népi gyermekjátékokkal ismertetik meg az érdeklődőket, és működik a mesesarok is. Várják a tavalyi és az új játszótársakat is. * Decsen június végéig láthatják az érdeklődők az őcsényi C. Vasvári Ibolya festőművész munkáit. A Sárköz „fővárosában" a festmények a Faluház galériájában és a folyosóján tekinthetők meg.
