Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
1993. június 1., kedd MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Több ezer boldog ember Pünkösdölő gyermektáncosok 1200 gyermek a Prométheusz parkban (Folytatás az 1. oldalról.) Szombat délelőtt a Béla téren a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület és a Tolna Megyei Tűzoltóság Fúvószenekara jelezte, hogy a városban valami „nincs rendben." A belvárosi templomban ökumenikus istentisztelet volt a Szekszárdi Madrigálkórus közreműködésével, majd az első és a második világégés áldozatainak emlékművét ko- szorúzták meg. Délután 2 órakor kezdődött a nagyon jó hangulatú, sok tehetséget felvonultató kulturális műsor, amelyben fellépett a szekszárdi Ifjú Szív, a mórágyi, a bonyhádi, a hőgyészi, a báta- széki, a szálkai német nemzetiségi tánccsoport, a grüns- feldi táncegyüttes, a bonyhádi német nemzetiségi kórus, a szekszárdi, a bonyhádi és a tamási fúvószenekar. Az esti svábbálban ezúttal a lánycsóki sramlizenekar húzta a talpalávalót és remek hangulatot teremtett az ezerhatszáz bálozónak. A sörivás „bajnoka" Gabnai István lett úgy, hogy még a szomszédjának is besegített egy korsó erejéig. Szóval jó volt a hangulat, látszott a bombasiker. Ejfél előtt tíz-tizenöt perccel azonban elnémult a zene, Kocsis Imre Antal polgármester lépett a mikrofonhoz és bejelentette, ismeretlen tettes telefonált a rendőrségnek, hogy éjfélkor bomba robban a sportcsarKézfogás és kézcsók Mi mást kérdezhetne az ember a polgármesteri titkártól, a protokollfőnök szerepét betöltő Lemle Zoltántól, mint azt, hogy hány emberrel fogott kezet és hány hölgynek csókolt kezet a fesztivál alatt, íme a válasza. — Erre a fesztiválra, a minden eddiginél gazdagabb programra - úgy látszik, gyakorlat teszi a mestert - körülbelül 120 vendég érkezett. Nos, ennyivel kellett őszinte barátsággal és tisztelettel kezet szorítani. Ehhez jött még a kedves Nagy Ferenc József miniszter és Andrásfalvy Bertalan nyugalmazott miniszter, a testvérvárosi delegációk képviselői, szóval mindenki, aki belföldről és külfölről érkezett. A fesztivál alapgondolata az emberek, a nemzetek közötti kapcsolódási pontok megkeresése, a barátság kialakítása, erősítése volt. Különösen fontos számunkra most a becseiekkel, illetve romániai Lugos képviselővel a kézfogás. Azt szeretném, ha minél több emberrel, minél több nemzettel megtehetnénk ezt, hogy vigyék el Szekszárd jó hírnevét Európába, s tudjanak meg politikai, gazdasági és kulturális téren minél többet rólunk. Erre gondolok a kézfogásoknál és a hölgyeknek adott kézcsóknál. Vendégem a miniszter Lassan gyülekezett a tömeg a pénteki megnyitóra, amikor beszélgetvén az egyik csapossal - osztálytársak voltunk a gimnáziumban Szentgyörgyi Gézával - , egy szürkeruhás úr közeledett felénk. Pénztárcájából kiemelt egy bankjegyet - nem volt nehéz kitalálni, mi a szándéka -, aztán közelebb lépett. Felismertem: Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter. Ereztem, egy sajtófőnöknek most kell lépni. Megtettem, meghívtam egy sörre, azután pedig nagyon jól elbeszélgettünk mindenről és egy kedves, szimpatikus embert ismertem meg. Miniszter úr! Szívesen látom még egy sörre vagy vörösborra. A választás az Öné. nokban. Kérte, mindenki őrizze meg a nyugalmát, hagyja el a csarnokot, s miután a rendőrség átvizsgálja az épületet, folytatódhat a bál. A fegyelmezett tömeg kivonult egy kicsit levegőzni, beszélgetni, Budavári Miklós nyugtató szavait hallgatni vagy éppen felébreszteni a lu- naparkos embert, hogy ugyan indítaná már be a szerkezeteket, mert az időt így is agyon lehet csapni. Természetesen az ismeretlen telefonáló elmeállapotáról megvoltak a vélemények, de ahhoz kevés a Népújág terjedelme, hogy azt most felsoroljam. Húsz perc elteltével a vendégsereg kétharmada visszament a sportcsarnokba, aztán olyat, de olyat mulatott, hogy negyed háromkor csak nehezen akarta abbahagyni. A vasárnap a gyerekeké is volt. Délelőtt a Gyermekek Háza gyermeknapi programján szórakozhattak, ahol többek között felléptek az intézmény tehetséges sportgim- nasztikásai és a modemtánc szakkör tagjai, valamint Ivan- csics Ilona színművész és barátai. A délután hatalmas tömeget vitt a lunaparkba, a kirakodóvásárba és a sportcsarnokba - állandóan telt ház volt - és viharos tetszésnyilvánításokkal teli kultúrprog- ramot kapott a közönség. A Moizes Gyula által remekül irányított műsorban fellépett a mözsi, a szászvári, a csikóstőt- tősi, a várdombi, a gyönki német nemzetiségi tánccsoport, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Kórus, a mázai, a paksi, a dombóvári, kaposz- szekcsői fúvószeneker és a gyönki Vagabund Együttes. A vasárnap esti svábbál telt házat, több mint kétezer embert vonzott, akik a közönséget remekül „hergelő" Baranyai Sváb Kvintett muzsikájára igen nagy mulatozásban voltak hajnalig. A sörivás bajnoka ezúttal Juhász Árpád lett. A hétfő programjai közül kiemelendő a gesztus értékű, úgynevezett magyar nap, amikor is a remekléseikről ismert Bartina Néptáncegyesület, az Izményi Székely Együttes, a Váraljai Népi Együttes, az Őcsényi Népi Együttes, a Sióagárdi Népi Együttes, a Bogyiszlói Népi Együttes és a Zora Táncegyüttes (Mohács) szórakoztatta a közönséget. Este jazzkocsmát rendeztek, ahol fellépett a mohácsi Special Train dixieland és a hazánkban nagyon népszerű Molnár Dixieland Band. Ugye, elhiszik, hogy ilyen még nem volt, s azt sem bánják, ha jövőre újra ezt írom. Egy biztos: a szekszárdi polgárok igénylik a pünkösdi fesztivált... Ékes László Fotó: Gottvald Károly Mit jelent 1250 gyermek felszabadult, vidám táncát, énekét látni, hallani Szekszárd város utcáin? Ezt kellene rövid tudósításban összefoglalni azok számára, akik valamilyen oknál fogva nem láthatták és nem hallhatták a Pünkösdölő elnevezésű gyermektánc találkozó résztvevőinek felvonulását, ami a város különböző tereiről indult, majd a Garay téren át a Prométheusz parkba vezetett. A már hagyománynak számító rendezvény két megyei illetékesével, Bonfig Ágnessel, a Szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház igazgatójával és Matókné Kapási Júliával, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület Országos Elnökségének tagjával beszélgettünk. Tájékoztatásuk alapján megtudtuk, hogy ezt a pünkösdi játékot valamikor a Magyar Úttörők Országos Szövetsége indította, majd az Örökség Egyesület vette át és folytatja. A korábbi két helyszínhez - Debrecen és Szekszárd - Szeged város is csatlakozott. A Pünkösdölő célja nem egyéb, mint megmérettetés, számadás egy év tudásáról. Idén a szekszárdi zsűriben Lelkes Lajos, Zsuráfszky Zoltán, Oskó Endréné, Kővágó Az énekes A remek hangú finn énekes, a tornioi Markko Ketola két este is bizonyította tehetségét. Egyik alkalommal munkatársunk néhány kérdés erejéig „elkapta". — Nagyon tetszik a fesztivál - mondta - és a sörsátor is. Nálunk Tornioban van Finnország legnagyobb sörgyára, de ott nincs ilyen rendezvény. Úgy gondolom, a magyar ötletet otthon is lehetne hasznosítani. — Mi fogta meg ezenkívül? — A kellemes fogadtatás, az emberek kedvessége. — Hallottam a remek énekét és azt vettem észre, örökzöld világslágereket hozott. — Igen. Olyan dalokat akartam énekelni, amit a fesz- tiválozók is ismernek, s ez sikerült. — Tökéletesen. A folytatás jövőre? — Nem tudom. Egy biztos: szeretnék jönni. Gesztus Tudja - meséli Linda Schwarzer asszony, aki Bie- tigheim-Bissingenből érkezett Szekszárdra -, nagyon jó barátság fűz a Hepp családhoz és minden évben itt vagyunk náluk. Amikor a 60. születésnapom volt azt mondtam, szeretnék valami jót cselekedni. Egészséges vagyok, az élettől és Istentől sok ajándékot kaptam, most a barátaimtól nem kérek ajándékot, hanem amit arra szánnak, összegyűjtöm, s azt jótékony célra fordítom. A szekszárdi újvárosi templomra gondoltam azonnal: eldöntöttem, az a legkézenfekvőbb, ha az összegyűlt 1750 márkát felajánlom a templomnak. így tettem - örömmel. Zsuzsanna, Lányi Péter foglalt helyet, figyelte a háfbm program produkcióit, majd véleményt mondott az egybegyűlt csoportvezetőknek. Ezek a találkozók nem versenyszerű bemutatók, hanem kimondottan a szakmai bírálás alkalmai. Le kell szögezni, hogy a Pünkösdölő találkozókon az ország legjobbjai vesznek részt. Ez azért öröm, mert Tolna megyeiek (a szekszárdi Bartina és Sióagárd együttesei) szerepelnek, másrészt, mert rajtuk kívül igen sok olyan gyermekcsoport van hazánkban, akik a néptánc hagyományokkal foglalkoznak. Ez utóbbiak néha nem a tudás, hanem az anyagi lehetőségeik korlátái miatt nem jelenhetnek meg e bemutatón. Itt kell megemlíteni a rendezés gondjai közül az elszállásolt. Szekszárdon a Bartina Egyesület tagjai gondoskodtak arról, hogy például 144 család fogadott táncosokat éjszakára. Akadt a városban hat olyan család is, akik az esemény rokonszenvének jeléül vállaltak más városból érkezett gyermekeket éjszakai szállásra. Kollégiumok is segítették a rendezvény sikerét. A már említett bemutatón túl a résztvevők egyik legkedveltebb programja a pünkösdi király választása. Az egykori népi, sportos játékok felelevenítésével, ügyességi feladatokat hajtanak végre fiúk és lányok. A legjobbak játékát királysággal jutalmazzák, így egy évre lehet tulajdona egy leánynak a sárközi párta, a fiúnak a bokréta, mint vándordíj. A pünkösdölők ajándékozását a szponzorok segítették, hogy minden csoport kaphasson édességből és gyümölcsből összeállított csomagot, amit a Sárszeg Áfész és a Skála Áruház, a Hegedűs zöldségkereskedés, a megyei önkormányzat, a városi polgármesteri hivatal, a TESZ jóvoltából adtak át a rendezők. Az évente megrendezett gyermektánc bemutató pedagógiai vonatkozását is hangsúlyozni kell. A táncosok többsége órarendi beosztásban foglalkozik a népi hagyományokkal, mások szakköri keretek között. A megszerzett tudásuk öröme átsu- gárzik színpadi produkcióikon, ami évről-évre újabb helytállásra kötelezi a kultúra ápolását, éltetését hivatalból is vállaló intézményeket, ha máskor nem hát Pünkösd napján. Decsi Kiss János Ugye tudja, hogyha kedd, megírja a Kiskegyed!- Ne verje a férjét!- Geszti kedvenc állata - a bélszín- Férjen bele a tavalyi fürdőruhájába- Fecsegő fehérneműk- Diplomatikus exdiplomata az arénából És persze divat, kozmetika, sztárok és pletykák. Mindez, mint minden kedden, benne lesz a Kishegyedben.
