Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-19 / 141. szám

1993. június 19., szombat GAZDASAG «ÚJSÁG 5 Törvénymódosításra várva A tulajdonosok védelmében Az állami vagyon lebontá­sának egyik lehetséges módja, hogy a gyárat, a vállalatot maguk a dolgozók - a vezetők és az alkalmazottak - vásárol­ják meg. Az országgyűlés által tavaly júniusban elfogadott Munkavállalói Résztulajdo­nosi Program (MRP) kereté­ben eddig sikerült privatizálni az Aranypókot, a HASPED- et, az OREX-et, az Aranygal­lért, a PEMÜ-t és a SALDO Pénzügyi és Tanácsadó Rt-t, hogy csak a legismertebb cé­geket említsük, s további 60-70 kezdeményezés érhet révbe a közeljövőben. A konstrukció tehát beindult, de ez nem jelenti azt, hogy zavar­talanul működik is. — Milyen problémákkal kell szembenézniük az új tulajdono­soknak a működés során? - ér­deklődöm Lukács Jánostól, a Rész-Vétel Alapítvány ügyve­zetőjétől, a hazai MRP egyik kidolgozójától. — Természetesen elsősor­ban a magyar gazdaságot sújtó általános bajokkal, a fize­tőképes kereslet beszűkülésé­vel, a piaci verseny kiéleződé­sével, forráshiánnyal stb. Szervezeti szempontból azon­ban az MRP-s társaságok már az alapszabály banánhéján „elcsúszhatnak". A tanácsadói felelőtlenségből, a vezetők mohóságából, vagy egysze­rűen csak az ismerethiányból adódóan az MRP-k-nek lega­lább a fele a későbbi konflik­tusok csíráját hordozza magá­ban. MRP-szervezetek alaku­lásához a dolgozók tíz száza­lékának részvétele szükséges, de ez az arány az új résztve­vők csatlakozásának megne­hezítésével és az induláskori résztvevők természetes fogyá­sával (nyugdíj, halál, kilépés, elbocsátás stb.) a töredékére csökkenhet. A nem megfelelő tartalmú alapszabály utat nyithat - a dolgozók többsé­gének rovására - ahhoz, hogy az MRP-hez kapcsolódó ked­vezmények kevesek kezében összpontosuljanak. Az álta­lam a törvényből és ezáltal az alapszabályok többségéből is hiányolt „tisztességbeli" sza­bályok természetesen nem a cégek vezetőit kívánnák ki­hagyni az MRP-ből, hiszen szerepük az MRP szervezésé­ben és a cég működésében is meghatározó. Az MRP-n belül várható tulajdoni arányok azonban a keresetükkel mér­hető teljesítményüknek felel­jenek meg. Ha ennél nagyobb tulajdoni arányra törekszenek, azt ne az MRP-ben, hanem egyéni vagy társas E-hiteles vezetői kivásárlás formájában érjék el. A megoldás kulcsa az állam kezében van, amely adóked­vezménnyel - a cég adózás előtti nyereségének 20 száza­lékával - támogatja az MRP-ket. A kedvezményért cserébe az állam megkövetel­hetné a tisztesség szabályai­nak betartását. Csakúgy, mint Angliában vagy az Egyesült Államokban, ahol a törvény pontos előírásokat tartalmaz erre nézve. A lényeg az hogy - mivel a részvényekhez a dol­gozók kis készpénzhányad mellett, hitel segítségével jut­nak - az egyéni részvénycso­mag nagyságát ösztönző telje­sítménymutatók, elsősorban a kereset és a vállalatnál eltöl­tött idő alapján határozzák meg. Az erre vonatkozó tör­vénymódosítás már készül. — Milyen hitelkonstrukciókat vehetnek igénybe ma az MRP-szervezetek? — A legkedvezőbb az E-hi­tel, illetve ennek az MRP-k számára konstruált speciáüs változata. Ez három év tü­relmi idővel, 15 évre, 7 száza­lékos kamattal vehető fel. Egyénekre szóló fedezeti vál­lalással nem jár, a készfizető kezes maga a társaság. A hitelt folyósító bank a külső garan­ciától el is tekinthet, ha olyan biztonságosnak találja a cég gazdasági helyzetét. Ameny- nyiben mégis garanciát kér a bank, úgy a Hitelgarancia Rt. 100 millió forintig 80 száza­lékban felelősséget vállal a hi­telért. Domi Zsuzsa Hétfőtől új pénzérmék kerülnek forgalomba Folytatódik az új forint vál­tópénzérmék kibocsátása: azt követően, hogy márciusban megjelentek az 1,2 és 20 forin­tosok, hétfőn forgalomba ke­rül az 5, 10, 50 és 100 forintos pénzérme is. Mindezt a Ma­gyar Nemzeti Bank pénteki tá­jékoztatóján jelentették be. Bőd Péter Ákos, az MNB el­nöke elmondotta, hogy jelen­leg 3.2 milliárd darab pén­zérme van forgalomban. Két éve kezdődött a pénzcsere előkészítése, s ez szakaszosan történik. A régi érmék to­vábbra is forgalomban ma­radnak, miközben az új pén­zeket is kibocsátják. Várha­tóan még két-három évig a régi és az új érmék egyaránt forgalomban lesznek. Ebben az időszakban fokozatosan ál­lítják át az automatákat. Tervezik a bankjegyek ki­cserélését is. Már meg is kez­dődött az új bankjegysorozat kialakítása. A korszerű, biz­tonsági elemekkel is ellátott sorozat első címletét - a 10.000 forintost - 1995-ben bocsátja ki a jegybank. Az új sorozat hét címletből áll, a 100, 200, 500, 1000, 2000, 5000 és 10.000 forintosból. Bódy László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke be­számolt arról, hogy új emlék­pénzeket is kiad a Magyar Nemzeti Bank: két ezüst és egy arany emlék pénzérméről van szó. Ezeket elsősorban a gyűjtőknek szánják, ám a for­galomban is el kell majd fo­gadni. Az arany emlékpénz esetében azonban még van egy kis gond, mivel a hatályos devizatörvény jelenleg tiltja aranypénz elfogadását. E jog­szabály módosításán is már jó ideje dolgoznak a Magyar Nemzeti Bankban, s várha­tóan a tervezet hamarosan a Parlament elé kerül. Az aranypénzt Erkel Ferenc em­lékére készítik, és 10.000 forin­tos címletű, az ezüstből vert „Integráció az Európai Közös­ségbe", valamint a „Régi du­nai hajók" emlékpénzek 500- 500 forintos címletűek. Az érméket a legnagyobb keres­kedelmi bankoloiál lehet megvásárolni. MOL-részvény, kárpótlási jegyért Rövidesen a MÓL Rt. rész­vényeit is meg lehet majd vá- ' sárolni kárpótlási jegyért - mondotta Sepsey Tamás cím­zetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke pénteken Nyí­regyházán, ahol a Magyar Privatizációs Társaság konfe­renciáján tartott előadást a je­gyek felhasználási lehetősége­iről. A kárrendezési hivatal ve­zetője elmondta: a tervek sze­rint mintegy egymilliárd fo­rint értékű MOL-részvényt kínálnak majd a kárpótlási jeggyel rendelkezőknek. Sep­sey Tamás úgy vélte: a nyil­vános részvényfelajánlás lehet a kárpótlási jegyek felhaszná­lásának legkedvezőbb és leg­népszerűbb formája, hiszen ez a befektetési lehetőség jár a legkisebb kockázattal. Hang­súlyozta: a jelentős állami va­gyonnal rendelkező, rész­vényt felajánló nagy cégek ugyanis hosszú távon műkö­dőképesek, elképzelhetetlen esetleges csődbejutásuk. A kárpótlási jegyekért rész­vényhez jutottak jelentős osz­talékra számíthatnak évente, s ha később netán a tőzsdén ér­tékesíteni akarják részvényü­ket, azt jó áron tehetik meg. Egy másik jó privatizációs befektetési lehetőségre is kü­lön felhívta a kárpótlási jegy­gyei rendelkezők figyelmét a címzetes államtitkár. A nyil­vános részvényfelajánlás mel­lett ugyanis az állami tulaj­donban lévő korlátolt felelős­ségű társaságok üzletrészeit szintén eladja kárpótlási je­gyért az Állami Vagyonügy­nökség. Ebben az esetben vi­szont pályázni kell, s ha sike­res a pályázat, akkor jön szá­mításba fizetőeszközként - kamattal növelt névértékben - a kárpótlási jegy. (MTI) A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 135,82 138,62 ausztrál dollár 60,50 61,74 belga frank (100) 263,94 268,60 dán korona 14,18 14,44 finn márka 16,08 16,48 francia frank 16,14 16,42 görög drachma (100) 39,76 40,60 holland forint 4839 49,25 ír font 13236 134,% japán yen (100) 83,84 85,04 kanadai dollár 70,32 71,72 kuvaiti dinár 298,25 303,75 német márka 54,25 55,21 norvég korona 12,85 13,09 olasz líra (1000) 59,59 60,87 osztrák schilling (100) 771,35 784,95 portugál escudo (100) 56,90 58,00 spanyol peseta (100) 70,82 7234 svájci frank 60,77 61,85 svéd korona 12,00 12,26 USA dollár 89,91 91,47 ECU (közös piac) 106,24 108,20 Megfelelően mézelt az akác A medinai Kuner János bá­csi hosszú évtizedek óta mé- hészkedik. A főleg saját készítésű kaptárai házának udvarán találhatók. (Akad köztük 70 éves is, amit még annak idején az öreg Huber csinált fenyőből.) Jelenleg 60 család méhhel foglalatosko­dik. Nemrég virágzott el az akác, így „kézenfekvő" a kér­dés: — Mikor és mennyi akácmé­zet pörgetett, János bácsi? — Nyolc-tíz napja pörget­tem, s a 60 család 12,5 mázsát hordott össze. Ez a mennyiség megfelelőnek mondható, mert hiába volt az idén rengeteg vi­rág a fákon, azért hiányzott az eső, de főleg a páratartalom. Evekkel ezelőtt ugyanennyi család 17 mázsát termelt, ak­kor olyan teherrel jöttek haza, hogy mielőtt beszálltak, a súly miatt 1-2 kört kellett tenniük és szinte egymást verték le a kijáratnál. Egyébként az akác a legértékesebb méz és az igazi tiszta akácméz évekig eláll anélkül, hogy megkristá­lyosodna. Ha már erről ejtet­tem szót, a napraforgó hamar kristályosodik, legjobban és legelőbb pedig a repcét tar­talmazó méz, akár 1 hét múlva is. Egyébként még van bőven tavalyi mézem is, hisz nagy gond még mindig az értékesí­tés. Képzelje, előfordulhat, hogy az OMSZK visszaküldi a tavalyi mézet, igaz eddig ki sem fizették. Az aranynektá- rosok pedig a közelmúltban 70 forintot ígértek a régiért, 90 forintot fizetnének az újnak, frissnek a kilójáért. Kérdezem én, hova jutottunk?! A cukor ára szintén 70 forint... Hunyadi István Bőd Péter Ákos az IMF-ről Nem a pótköltségvetés a legfontosabb Biztosítható a növekedés? A magyar gazdaság finan­szírozása akkor sem kerül ve­szélybe, ha nem jön létre a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, ám egy ilyen egyezmény mindenképpen kedvező, azért annak megkö­tését nagymértékben támoga­tom - mondotta Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénteken, a jegybank épületében, egy sajtótájékoz­tatót követően. A jegybank elnöke szerint várhatóan egy héttel később érkezik Magyarországra a Nemzetközi Valutaalap kül­döttsége. Ennek az az oka, hogy a jövő héten külföldre utazik a miniszterelnök, a külügyminiszter és a pénz­ügyminiszter. így a csütörtöki kormányülésen a kabinet nem is foglalkozik azokkal a fontos gazdasági kérdésekkel, ame­lyek szükségesek a Nemzet­közi Valutaalap küldöttségé­vel folytatandó tárgyalások­hoz. Bőd Péter Ákos úgy véleke­dett: a megbeszéléseken nem a legfontosabb kérdés a pót­költségvetés. Az IMF-es sza­kértőket elsősorban a hosz- szabb távú folyamatok érdek­lik, és ennek figyelembe véte­lével vizsgálják az ez évi költ­ségvetés alakulását, a defici­tet, annak finanszírozását, va­lamint azt, hogy a hiány nö­vekedése miként hat a kamat- színvonalra. Abban az eset­ben, ha nem jön létre megálla­podás, nem kerül veszélybe az ország külső finanszírozása, mivel a Nemzetközi Valutaa­lap mellett számos más hite­lező is kölcsönöz Magyaror­szágnak. A tárgyalások eset­leges kudarca azonban kétség­telenül nem lenne jó hír. Ab­ban az esetben ugyanis a Ma­gyar Nemzeti Bank a jelenle­ginél drágábban juthat kül­földi forrásokhoz. Ezért min­denképpen kívánatos lenne, ha a megállapodás értelmes feltételekkel létrejönne. A budapesti tárgyalásokon a fő kérdés továbbra is a költ­ségvetés hosszú távú helyzete lesz, ám az tapasztalható, hogy a Nemzetközi Valutaa­lap megítélésében módosultak a különböző kritériumok. Ez annak a következménye, hogy a világ nagy részén jelentős a recesszió, és több nyugat-eu­rópai országban hazánknál je­lentősebb költségvetési hiány alakul ki. így a Nemzetközi Valutaalap szakértői a koráb­binál nagyobb fontosságot tu­lajdonítanak annak, hogy mi­ként alakul a gazdaság jövede­lemtermelő képessége. Amennyiben úgy látják, hogy a gazdaságosan megalapozott növekedés feltételei biztosít­hatók Magyarországon, úgy valószínűleg létrejön a megál- lapdás, és hitelt fognak nyúj­tani a magyar gazdasági prog­ramhoz. (MTI) Már Hammurabi is kimondta Pénzügyi fegyelem, avagy a fizetés közerkölcse Az, aki valamit vásárol, ki is fizeti annak ellenértékét. Aki valamit rendel, gondoskodik arról, hogy az áru leszállítása­kor, vagy a kívánt szolgáltatás teljesítése után ki tudja fizetni annak ellenértékét. Áki köl­csönt vesz fel, időben és a szerződésben kikötött feltéte­lek szerint törleszti azt. Az adót becsület dolga kifizetni, hiszen ez jelképezi a polgár hozzájárulását az állam köz­költségeihez ... Mindezek olyan régi visel­kedési normák, amelyeket már Hammurabi törvény- könyve és a római jog is kodi­fikált. Aki - akár jóhiszeműen is - vétett a fizetési kötelezett­ség teljesítésének törvénye el­len, legenyhébb büntetésként gazdasági egzisztenciájával fizetett érte, súlyosabb esetek­ben tulajdonvesztéssel és a társadalom kirekesztő dönté­sével kellett számolnia. Ha nem is könnyen, de vissza le­hetett szerezni az elveszített tulajdont, vissza lehetett ka­paszkodni a társadalmi rang­létra adott fokára. De akire rá lehetett bizonyítani a rosszhi­szeműséget, az a legtöbbel fi­zetett: a becsületével. Az adócsalót volt idő, ami­kor kerékbe törték, földönfu­tóvá tették, minden vagyoná­tól megfosztották. A modem polgári társadalmakban is fő­benjáró bűnnek számít, amit a világ számos országában ugyanolyan szigorúan bün­tetnek, mint a gyilkosságot. Ugyanakkor rangot jelent a nagy adófizetők közé tartozni - vagy ahogyan ezeket az em­bereket nevezik - virilistának lenni. Sok táján a világnak a városi évkönyvekben megkü­lönböztetett helyen szerepel a gazdag polgárok névsora, de nem alfabetikus sorrendben, hanem az adófizetés rangso­rában sorakoznak a nevek! Ez a névsor azokban az orszá­gokban minden banki garan­ciánál nagyobb súllyal esik latba, ha a hitelképességet vizsgálják. A kommunista társadal­makban évtizedekig nem a gazdasági törvények diktálták az állam magatartását. Saját tulajdonában lévő vállalatait utasíthatta, felelőssé tehette a külső és a belső piacokon való helytállásért, s mert helyettük döntött, nem is kérhette szá­mon rajtuk a gazdaságtalan termelést, a rossz üzletpoliti­kát, netán a pénzügyi fegye­lem megsértését. S mert a „gazda" szemet hunyt, a vál­lalatvezetők is félvállról ve­hették mindazokat az erkölcsi normákat, amelyeket a társa­dalom ezer évek alatt kiépí­tett. Most újra fordult a világ ke­reke. Ha nem is lehet egyik napról a másikra, de vissza kell térni az évszázados tör­vényekhez. Vissza kell szokni a pénzügyi fegyelemre, a gaz­dasági életbe vissza kel hozni a tisztességet, a polgárok gondolkodásába a társadalom diktálta közerkölcsöket. Enél- kül nincs és nem is lehet sem demokrácia, sem modem gazdaság. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Hírek Bukarest - Péntektől ismét drágult az üzemanyag Romá­niában: 190 lejről 215-re emel­kedett szuperbenzin ára. Az ólommentes benzin literje 225, a normálbenziné 190, a dízel­olajé 150 lej. Az árváltozás az­zal függ össze, hogy a dollár hivatalos árfolyama május ele­jétől 600 lejről 694-re emelke­dett. Pénteken először lépte túl a hivatalos árfolyam a 700 lejt. A lakossági váltóirodák ehhez még különböző ösz- szegű, 10 százalék körül mozgó prémiumot tesznek hozzá. Washington - Az amerikai képviselőház 13 milliárd dol­láros hivatalos segélyprogra­mot hagyott jóvá a jövő évre s ha a szenátus is ebben a for­májában fogadja el az előter­jesztést, 1994-ben Izrael után - a hagyományosan második helyezett Egyiptom helyett - Oroszország kapja majd a leg­több amerikai állami segélyt. Az október 1-jén kezdődő költségvetési évre a képvise­lőház 3 milliárd dollárt szava­zott meg Izraelnek. A volt Szovjetunió - elsősorban Oroszország - 2,5 milliárd dollár segítséget kap. Ez az összeg tartalmazza azt az 1,8 milliárd dollárt, amellyel az Egyesült Államok járul hozzá a Hetek által korábban meg­szavazott 24 milliárd dolláros csomaghoz. A listán a követ­kező állam Egyiptom, amely 2.1 milliárd dollárt kap. A ke­let-európai országok és a balti államok közösen 400 millió dollár támogatáson osztoz­hatnak. Szófia - Az év első negye­dében mindössze 10,7 miílió dollár külföldi tőke áramlott Bulgáriába - közölte a bolgár nemzeti bank. 1991 elejétől számítva is összesen csupán 108.1 millió dollár értékű kül­földi tőkét fektettek be Bulgá­riában, amely e gazdasági mu­tatót tekintve még Románia mögött is messze elmaradt. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a bolgár leva - a dol­lárhoz és más konvertibilis va­lutákhoz viszonyított árfo­lyamát tekintve - már hosz- szabb idő óta Kelet-Európa „csúcsvalutájává" vált. Jelen­leg 26,5 levát adnak egy dollá­rért, miközben az évi infláció 80-100 százalék között alakul, s a gazdasági reform megindí­tása óta a pénzromlás megha­ladta az 1400 százalékot. Gazdasági szaklap Gazdaság és Jog címmel új szaklap jelent meg a napok­ban. A folyóirat a tág értelem­ben vett gazdasági jogra sza­kosodik, és fő hangsúllyal a gyakorlati munkát kívánja bemutatni. A kiadvány konk­rét jogeseteket elemez, példá­kon mutatja be a különböző járható megoldásokat. Ál­landó rovatai feldolgozzák a gazdasági jogszabályok teljes körét. A folyóirat az MTA Ál­lam- és Jogtudományi Intézet szakmai szerkesztésében ké­szül, főszerkesztője: Sárközy Tamás. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom