Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-02 / 126. szám

1993. június 2., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 A tőzsde és a privatizáció Vége az utcai árusításnak? A tőzsdének a jövőben a je­lenleginél jóval nagyobb sze­repet kell játszania a hazai privatizációs folyamatokban. Ennek érdekében az államnak is újabb adókedvezményekkel kellene támogatnia a kisbefek­tetőket. Ezenkívül azoknak a vállalatoknak is legalább két-három évre szóló adóked­vezményt kellene adni, ame­lyek vállalják a nyilvános ér­tékpapír-piacon történő megmérettetést - nyilatkozta Rotyis József, a Budapesti Ér­téktőzsde (BÉT) ügyvezető igazgatója. A tőzsdetitkárság munka­társai egy olyan programon dolgoznak, amely a potenciá­lis értékpapír-kibocsátóknál végzett felmérés alapján nyil­vánvalóvá teszi, mi ösztönöz­heti a kibocsátó cégeket a tőzsdei bevezetésre. A tőzs­dén szereplő részvények kíná­latának bővítése érdekében a BÉT folyamatosan konzultá­ciót folytat az Állami Vagyo­nügynökséggel, és az ilyen jel­legű munka megkezdődött az Állami Vagyonkezelő Rt.-vei is, különösen a kárpótlási­jegy-részvénycsere kapcsán. Szó van arról, hogy a jövőben a privatizációban és a tőzsdei bevezetések során is nagyobb szerepet kapnak a közszolgál­tató cégek, illetve kisebb rész­ben a bankok. Ezen társasá­gok, illetve pénzintézetek pri­vatizálását a Tőzsdetitkárság megítélése szerint úgy is el le­hetne kezdeni, hogy rész­vénycsomagjuk egy kis részét eladnák a kisbefektetőknek a tőzsdén, mielőtt az állam megkeresné a nagy, stratégiai befektetőket a további privati­zációhoz. A tőzsdére készülő cégek­nek, illetve a már papírjaikkal ott szereplő vállalatoknak rö­vid és hosszú távú osztalékpo­litikát kellene kialakítaniuk. Ha a cégek tőkeszükségletü­ket hosszú távon a tőzsdéről ákarják fedezni, évente min­denképpen szolid osztalékot kellene adniuk kisbefektető­iknek. Egyúttal a kibocsátó cégeknek olyan árfolyamon kellene bevezetniük részvé­nyeiket a tőzsdére, hogy az később is tartható legyen, sőt jobb esetben még emelkedjen A kormány szándéka az adórendszer módosítása A kormány szándéka, hogy a gazdaság átalakulá­sával összhangban kidol­gozza az adórendszer jövő­beni szükséges módosítá­sait. Erre tett javaslatokat az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium által elkészített anyag, amely pénteken ke­rült a tárcánál működő Ér­dekegyeztető Tanács plená­ris ülése elé. A javaslat két fő szempon­tot tart szem előtt: egyrészt a gazdaság élénkítését, a vál­lalkozói befektetéseket kí­vánja ösztönözni, másrészt óvakodik attól, hogy növelje a költségvetés terheit. Az anyag a személyi jö­vedelemadózás és a társa­sági adózás elemeire egya­ránt módosításokat fogal­maz meg. Javasolja például az osztalék kettős adóztatá­sának megszüntetését. Szükséges az is - állítják az IKM szakértői -, hogy mó­dosítsák a befektetési ked­vezményt. Elképzeléseik között egyebek mellett az is szerepel, hogy a befektetett vagyon új vállalkozásba be­vonva is megőrizhesse a kedvezményt, továbbá hogy a kedvezményben csak azok az alapok részesüljenek, amelyek vállalati rész­vénybe fektetik pénzüknek legalább 50 százalékát. A társasági adó módosítá­sával kapcsolatban az ülé­sen elhangzott: az IKM to­vábbra is fontosnak tartja a külföldi tőkebefektetések ösztönzését. Megfontolásra ajánlja azonban, hogy a ma­gyar termelő vállalkozásba befektető hazaiak és külföl­diek egységesen 50 százalé­kos adókedvezményben ré­szesüljenek. Befektetési kedvezmény kárpótlási jegyekre is Az Állami Vagyonügy­nökség szeretné elérni, hogy a kárpótlási jegyért részvényt jegyzők, illetve cserélők is részesülhesse­nek befektetési kedvez­ményben a személyi jöve­delemadó keretében A je­lenlegi szabályok szerint a kárpótlási jegyek után nem kell személyi jövedelema­dót fizetni, hiszen a kárpót­lás nem számít bevételnek. Igaz ugyan, hogy ha kár­pótlási jegyért szerez valaki valamilyen vagyontárgyat és azt értékesíti akkor az el­lenérték már jövedelemnek számít. így például szemé­lyi jövedelemadó köteles a kárpótlási jegyért szerzett részvény árfolyamának emelkedéséből származó nyereség is. Ez volt az in­doka eddig annak hogy a befektetési kedvezmény nem vonatkozott a kárpót­lási jeggyel szerzett részvé­nyekre. Ugyanakkor az ÁVÜ szerint a kárpótlási jeggyel részvényt szerzők indokolatlan hátrányba ke­rülnek emiatt a készpénzes vásárlókkal szemben, s ez csökkenti a kárpótlási je­gyek tulajdonosai között az érdeklődést a részvény- jegyzések iránt. .. Önkormányzatok és vállalkozások Jól működő vállalkozások nélkül az országnak nincs esé- f lye arra, hogy kilábaljon aggasztó gazdasági helyzetéből - | mondta Wekler Ferenc parlamenti képviselő, az Országy- | gyűlés önkormányzati bizottságának elnöke egy, az ön- f kormányzatok és vállalkozások kapcsolatával foglalkozó 1 fórumon. Az önkormányzati és vállalkozói szféra alapve- f tőén egymásra utalt - hangsúlyozta előadásában a képvi- I selő -, az önkormányzatok létérdeke a jól működő vállalko- | zások létrejötte, mert csak így biztosíthatók a települések 1 megfelelő működési feltételei. Ma még azonban az önkor- í mányzatok meglehetősen nehezen tudnak eljárni a terüle- | tűket érintő gazdasági ügyekben a kormányzattal szemben, f Megszületett a jövedéki törvény is. A korábbi tapasztalatok ugyanis gyakran az ellenkező­jét mutatják. A részvényeket ugyanis nem egyszer olyan ár­folyamon bocsátották ki, amely nem felelt meg a cégek későbbi teljesítményének. A Tőzsdetitkárság az értékpapí­rok kiszélesedő tulajdonosi köre és a privatizáció miatt a jövőben fokozottabban ügyel majd arra, hogy a tőzsdetag brókercégek hogyan foglal­koznak ügyfeleikkel, mivel ez jelentősen befolyásolja a nyil­vános értékpapír-piacba vetett bizalom alakulását. Ennek so­rán a Tőzsdetitkárság munka­társai figyelnek majd arra, hogy a tőzsdetag cégek mennyire etikusan bonyolítják le az ügyleteket. A tőzsdének vannak olyan lehetőségei, eszközei, ame­lyekkel ennek érdekében a jö­vőben jobban kívánnak élni. így például lehetőség van arra, hogy a helyszínen elle­nőrizzék a brókercégek tevé­kenységét, ha például felme­rül annak lehetősége, hogy manipulálnak az árfolyam­mal. #• Üzemanyag­forgalmazók érdek­védelme Egyre növekszik az anar­chia az üzemanyag-forgalma­zás körül, mivel jelenleg már mintegy száz cég működik ezen a területen - állapítja meg az Országos Kereske­delmi Szövetség. A mind több kisvállalkozó érdekvédelmé­nek biztosítására a szervezet szükségesnek látja az Üzem­anyag Forgalmazók Egyesüle­tének megalakítását - erről döntöttek a szövetség múlt pénteki tanácskozásán. Ismeretes, hogy a háztartási tüzelőolaj forgalma a motor­olaj-eladás rovására növeke­dett, és ezért a közelmúltban bevezették az utalványos rendszert. Egyelőre azonban bizonytalan, hogy az üzem­anyag-forgalmazók hogyan tudnak eleget tenni az előírá­soknak. Feladatukat nehezíti az is, hogy a tervek szerint a légszennyezés megelőzésére Budapesten tilos lesz az ólom- tartalmú benzinek használata, s a tárolási törvény is egyre szigorúbb előírásokat tartal­maz. Az üzemanyag-forgalma­zók ugyan szabad árakkal kalkulálhatnak, de a beépített adóterhek miatt a haszon meglehetősen csekély, így a kiskereskedelmi forgalmazás nem túlságosan vonzó. Eddig 13 milliárd 255 millió 966 ezer forint folyt be az AVÜ-höz a privatizált üzletek eladásából. A tranzakciók so­rán összesen 171 gazdasági társaságban került magán­kézbe állami tulajdonú üzlet­rész. Az előprivatizációs tör­vény néven ismert 1990. évi 74. jogszabály alapján össze­sen 10.816 kiskereskedelmi vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet folytató tíz, illetőleg a vendég­látóiparban tizenötnél keve­sebb dolgozót foglalkoztató üzlet tartozott a programba. Ezek közül eddig 9.800-nál kezdődött meg a privatizáció, azaz a folyamat a végéhez kö­zeledik. Az előprivatizációs prog­ram révén szélesedett a priva­tizációs kínálat, több mint nyolcvanezer munkavállalót érintett, hogy a korábbi állami tulajdon magánkézbe került. A Parlament az elmúlt hé­ten elfogadta a jövedéki szabá­lyozásról és ellenőrzésről, va­lamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvényjavaslatot. Az el­fogadott törvény szigorúbb el­lenőrzési és forgalmazási sza­bályokat határoz meg a magas adótartalmú termékek több­ségére. Jövedéki terméknek minősül a kávé, a szeszes ital - köztük a sör -, a dohány- és kőolajtermék. Ezek forgalma­zását és előálh'tását a jogsza­bály engedélyhez köti. A ter­melés, a nagykereskedelem, az export és az import eseté­ben az engedélyező a vám- és pénzügyőrség területi ható­sága, a kiskereskedelmet érin­tően pedig a települési ön- kormányzat jegyzője. A tevé­kenység ellenőrzése érdeké­A közép- és kelet-európai országok érték- és árutőzsdéik létrehozásával nagy lépést tet­tek a piacgazdaság felé vezető úton. Hazánk jelentős tapasz­talatokat halmozott fel a tőzs­dék megalapítása tekinteté­ben, e tapasztalatokat készek vagyunk megosztani mások­kal - szögezte le Göncz Árpád köztársasági elnök a tegnap megkezdődött II. nemzetközi tőzsdekonferencia résztvevő­ihez intézett levelében. Szabó Iván pénzügyminisz­ter megnyitó előadásában hangoztatta: az 1990 júniusá­ban alakult magyar érték­tőzsde nagyban hozzásegí­tette hazánkat a piacgazdaság kialakításához. Elmondta, hogy 1990 júniusa és 1993 márciusa között mintegy 100,8 milliárd forintos összforgal­mat bonyolítottak le a buda­pesti értéktőzsdén, ebből 74.2 milliárd forintot az állampapí­rok forgalma jelentett. Vissza­utasította azonban azt a mos­tanában sokat hangoztatott véleményt, hogy az állampa­pírok elvonják a megtakarított tőkét a részvénybefektetések elől. A világ tőzsdéin ugyanis - mint hangoztatta - egy­szerre vannak jelen a részvé­nyek, a kötvények és az ál­Az üzletek átlagosan a kikiál­tási árnál negyven százalékkal magasabb értéken cseréltek gazdát, de akadtak olyan he­lyek is - főként Budapesten a belvárosban -, ahol a kikiál­tási ár tízszeresét fizették a bérleti jogért. Vidéken viszont előfordult az is, hogy több­szöri árverés ellenére is ered­ménytelen maradt a remélt tranzakció. Az Állami Vagyonügynök­ség az elmúlt év őszén felmé­rést végzett az előprivatizáció szakmai, társadalmi hatásai­ról, illetőleg összegezte az ed­digi tapasztalatokat. Ennek alapján most elmondták: a vál­lalkozók alapvetően nem vál­toztatták meg, ugyanakkor vi­szont bővítették az üzletek te­vékenységét. Új beszerzési forrásokat kutattak fel, színe­sítették az árukínálatot, több esetben pedig árcsökkentést vezettek be, mert kikapcsolták ben például a törvény tiltja a jövedéki termékek utcai árusí­tását, illetve csak bizonyos esetekben egyedi engedéllyel teszi azt lehetővé, például a sörnél. A zárjegy fogalmát is bevezeti a kereskedelembe, amelynek használata 1994. ja­nuár 1-jétől lesz kötelező. A zárjegyet az állam állítja elő, és annak igazolására szolgál, hogy a termék legális csator­nákon, a törvény előírása sze­rint kerül forgalomba. Ilyen zárjegyet kell majd tenni min­den dohánygyártmányra, a palackozott szeszes italokra és a kávéra is. A háztartási tüze­lőolajnál az elfogadott törvény lényegében az eddigi kor­mányrendeletet váltja ki. Ház­tartási tüzelőolajat továbbra is kizárólag HTO-utalványra lampapírok. Ez utóbbiak meg­felelő választékot biztosítanak a kis és intézményes befekte­tőknek a biztonságos befekte­tések eléréséhez. Az utóbbi hónapok is igazolták, hogy párhuzamosan lehet állampa­pírokat és részvényeket is si­keresen bevezetni az érték­tőzsdére. A jövőről szólva elmondta: a tőzsde fejlődését nagyban szolgálja, hogy az értékpapír törvény módosítása során erősödni fog majd a tőzsde önszabályozó jellege. Egyúttal a forgalom növekedéséhez hozzájárul a tervezett határ­idős állampapír-piac és határ­idős devizapiac beindítása az értéktőzsdén. Ugyancsak a fej­lődést segíti a központi el­számolóház tervezett létreho­zása is. Másrészt a befektetők védelmét szolgálná az ügyfél- védelmi alap megteremtése, a felügyeleti szervek jogának erősítése. Bokros Lajos, a Budapesti Értéktőzsde Tőzsdetanácsá­nak elnöke hangsúlyozta: a jövőben mindenképpen erősí­teni kell a részvények forgal­mát, mivel az utóbbi időben egyértelművé vált, hogy nap­jainkban az állampapírok for­galma uralja az értéktőzsdét. az árfelhajtó láncszervezete­ket. A törvény végrehajtását több tényező nehezítette. Kedvezőtlenül hatott a priva­tizációs keresletre a recesszió. Tény az is, hogy az üzletek kétharmada bérelt helyiség­ben működik, és az üzemel­tető vállalatok olyan, koráb­ban tanácsi alapítású cégek, amelyeknek nem érdeke a tu­lajdonváltás. Sok esetben tisz­tázatlan a jogutódlás kérdése, ami tovább bonyolítja a hely­zetet. Többen azért nem jutot­tak tulajdonhoz ebben a kör­ben, mert nem tudtak felvenni olcsó hitelt, késett e kedvez­ményes konstrukció kidolgo­zása. Emellett nem jutottak el az érintettekhez a kárpótlási jegyek sem. Ezen értékpapí­rokkal egyébként az elmúlt év harmadik negyedévétől, ami­kor is megjelent a kárpótlási jegy a privatizációs piacon, lehet majd vásárolni. Az utal­vány beszerzéséhez a jegyzőn keresztül a pénzügyőrség te­rületi hatósága ad engedélyt. A jövedéki ellenőrzés széles körű lesz, és kiterjed e termé­kek előállításáre, forgalmazá­sára, valamint exportjára is. A szigorúságra utal többek kö­zött, hogy a jövedéki ellenőr­zés alól kibúvókat szigorú bír­ságokkal sújtják, akár a szállí­tóeszköz elkobzására is sor kerülhet. Ugyanakkor a ter­mékeket elkobozzák, és a tör­vény szerint megsemmisítik. A törvényi előírások több­sége 1993. július 1-jén lép ha­tályba. A jövedéki termékek üzlethelyiségen kívüli értéke­sítésére pedig a hatályba lépés napját követő 30 napig van le­hetőség. Ehhez nagyban hozzájárulna, ha az Állami Vagyonügynök­ség után az Állami Vagyonke­zelő Rt. is minél több tulajdo­nában lévő vállalat papírjait ajánlaná fel kárpótlási jegyek ellenében, ületve vállalná azok készpénzért történő nyilvános értékesítését. Jelen­leg ugyanis a privatizáció alig érinti a hazai nyilvános érték­papír-piacot. Á tőzsde fejlő­dése csak bizonyos késéssel követi a privatizációt, mivel a legjobb vállalatok részvényei­nek nagy részét szakmai be­fektetőknek értékesítették, akik csak a cégek átszervezése után vezetik be a részvények egy részét a tőzsdére. Az elmúlt időszak sikeres bevezetései - például a Danu­bius, a Pick, és a Zwack Uni­óim - után a tőzsdetanács hamarosan dönt a Csemege- Meinl részvényeinek tőzsdére viteléről. A jövő nagy ígéreté­nek tartotta Bokros Lajos a be­fektetési alapokat, amelyek­nek befektetési jegyei jelenleg összesen 5 milliárd forint ér­tékben vannak jelen a tőzsdén. A befektetési jegyek sikeréhez azonban a pénzügyi kor­mányzatnak továbbra is fenn kellene tartani az eddigi adó- kedvezményeket. több mint félmilliárd forint ér­tékben fizettek a licitálók. Még mindig a tapasztalatoknál ma­radva, megállapítható, hogy bár a törvény nem tette lehe­tővé, külföldiek is szereztek tulajdont, mégpedig közvetí­tők útján. A boltok értékesíté­sét hátráltatta, sőt a mostani átadásokat is nehezíti a telek­könyvi nyilvántartások ren­dezetlensége. Előfordult az is - nagy forgalmú, értékes üzle­tek esetében -, hogy bizonyos csoportok az árverések meg­hiúsítására törekedtek. Irreáli­san magasra licitálták fel az árakat, ám szerződést később nem kötöttek. Arra számítot­tak, hogy a törvény adta lehe­tőséggel élve végül is kikiál­tási áron jutathatnak a bolt­hoz. Az ÁVÜ ezt felismerve, esetenként négy-öt alkalom­mal is tartott árverést, és sor került ezen pályázók kizárá­sára is. Júniusi német szakvásárok 3-6: Leipzig- Lipcsei Könyvvásár. 7- 9: Frankfurt - műszaki textíliák és textillel erősített anyagok nemzetközi szakvására. 8- 10: Berlin - a rendezvény- és színpadtechnika, felszerelés és szervezés nemzetközi vá­sára és kongresszusa. 9- 12: Berlin - berlini importvásár, „Társ a haladásban". 12-16: Düsseldorf - nemzetközi berendezési, reklám és értékesítési vásár. 21- 25: München - innovatív és alkalmazott optoelektronika - nemzetközi szakvásár és nemzetközi kongresszus. 22- 25: Hannover - nemzetközi állattenyésztési és management szakkiállítás (a tyúk- és sertés-kiállítás utódjaként). Nemzetközi tőzsdekonferencia Végéhez közeledik az előprivatizáció

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom