Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-16 / 138. szám

1993. június 16., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC ÍPÚJSÁG 5 A Tolna tffiGVH mi és HÍREI Spanyol-magyar találkozó A Spanyol Nagykövetség andalúz-magyar vállalati ta­lálkozót szervez július 12-13-án Budapesten. Az andalúzok által kiválasztott szektorok: Élelmiszerek: olajok, olí- vabogyók, borok és likőrök, tésztagyári termékek, aperi- tivek és csemegék, szárított diófélék (olajos magvak), zöldségkonzervek és kerté­szeti termékek. Egyéb ipari termékek: járműalkatrészek, háztartási vegyiáruk (tisztí­tószerek), bútorok és fajáté­kok, textilkonfekció, mező- gazdasági gépek, kerámiai­pari termékek. Idegenforga­lom, tanácsadás. A részvételi szándékot és érdeklődési területet kérik jelezni a Spanyol Nagykö­vetség Kereskedelmi Irodá­ján (Budapest, 1393. Pf. 339), további felvilágosításért forduljanak Stádler Judit­hoz. Meghívó a Pécsi Vásárra A Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara szíve­sen lát mindenkit a Pécsi Ipari Vásár megnyitóján, 1993. június 18-án 10 órakor a vásár területén, valamint az alábbi szakmai program­jain: június 19. osztrák szakmai nap, június 21. privatizációs szakmai nap, június 22. Visegrádi né­gyek szakmai nap, június 23. horvát szakmai nap, június 24. szlovén szak­mai nap, június 25. román szakmai nap. (Kezdés: naponta 10.30) Üzleti ajánlat Osztrák cég raktárról, ol­csó top divatárut kínál fiata­loknak, első osztályú vagy osztályos minőségben. Ve­gyesvállalati partnert keres regionális vagy országos képviseletre. KISOSZ-Kupa Balaton­szárszón Dombóvári győzelem Több év kihagyás után 1993. június 5-én és 6-án Balaton­szárszón ismét megrende­zésre került a KISOSZ Kupa, melyen részt vett több megye vendéglátó és kereskedő csa­pata. A kétnapos sportren­dezvényen számos sportág­ban mérhették össze erejüket a vállalkozók. Üdítő látvány volt, hogy a munkában meg­fáradt vállalkozók a minden­napi gondokat feledve milyen keményen küzdenek és igye­keznek jó eredményeket el­érni. Tolna megyét a dombóvári Nyerges Csárda csapata kép­viselte. A csapat számos sportágban képviseltette magát kitűnő eredménnyel, így lábteniszben, férfi asztali- teniszben, illetve sakkban, de természetesen a legnagyobb érdeklődést a kispályás labda­rúgás váltotta ki. A Tolna me­gyei csapat a Somogy megyei kispályás csapattal mérte ösz- sze erejét és 10:4 döntőbeli eredménnyel az 1993. évi ku­pát elnyerte. Reméljük az idei után a jövőben is hasonlóan szép győzelmeket fog elérni a csapat. Az idegen- forgalom áfa-terhei Európa-szerte a magyar idegenforgalmi termékeket és szolgáltatásokat terhelik a legmagasabb áfa-kötelezett­ségek. Elsősorban ez magya­rázza a magyarországi szállo­dák idei nehézségeit. A szál­lodaigazgatók nyereségessé­gük első számú csökkenő té­nyezőjeként a forgalmi adó 15-ről 25 százalékra emelését jelölték meg. Mivel ehhez még hozzájárul az energiaárak emelkedése, az infláció és a rohamos költségnövekedés, a szállodásoknak csak mintegy 20 százaléka tekint optimiz­mussal a következő félév elé. Magyarország egyedülál­lóan magas adóval terheli az idelátogató turistákat. Az eu­rópai idegenforgalmi nagyha­talmak közül Portugália 5 százalék, Franciaország 5,5, Spanyolország 6, Olaszország 9, Ausztria 10 százalékos áfá-t számol fel a turistáknak a négycsillagos, vagy alacso­nyabb kategóriájú szállodák­ban. A kiugróan magas áfa-szint a most készülő új tu­risztikai koncepcióval ellen­tétben a minőségi turizmus elérése ellen dolgozik. mm MVA-hírek Az Enterprise nevű brit szervezet fiatal magyar vállal­kozók számára szervez angliai tanulmányutat. Ennek lé­nyege, hogy a vállalkozókat sikeres brit cégeknél helyezik el gyakorlati képzés céljából. A 23-25 év közötti, angolul jól tudó jelentkezők bővebb információt a helyi vállakozói központoktól szerezhetnek. * A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tárgyaláso­kat folytat az Országos Hitelgarancia RT-vel. Az együtt­működés részét képezné, hogy a Hitelgarancia Rt. a helyi vállakozói központok igényei szerint fórumokon, konzul­tációkon vesz részt. Szó esett arról is, hogy a Hitelgarancia Rt-nél garanciát kérő vállalkozók számára az MVA társz- szolgáltatásként tanfolyamokat szervez. * Májusban a Tolna Megyei Vállalkozói Központ munka­társai a Sepsziszentgyörgyi Kereskedelmi és Ipari Kama­ránál, a Gyergyószentmiklósi Vállalkozói Kamaránál és a Temesvári Vállalkozók Szövetségénél folytattak tárgyalá­sokat. Tájékozódtak az ottani vállalkozások, jogi, gazda­sági hátteréről, megvizsgálták a partnerközvetítés, oktatás, üzletember-találkozók, kiállítások és vásárok terén mutat­kozó lehetőségeket. * Két település, Hőgyész és Tolna vállalkozói közössége, valamint a Gazdakörök Tolna Megyei Szövetsége pályáza­tot nyújtott be az alapítványhoz új alközpontok kialakítása céljából. A kuratórium a pályázatokat elfogadta és jóvá­hagyta a két új területi alközpont és az ágazati alközpont beindítását. A területi alközpontok számra ezzel 9-re, az ágazatiaké pedig 5-re emelkedett. ♦ A Tolna Megyei Vállalkozói Központ Ügyfélszolgálati Irodájában újonnan kialakított Vállalkozói Klub helyiségé­ben lehetőség nyílik vállalkozói szakkönyvek, folyóiratok megvásárlására, kölcsönzésére, valamint vállalkozáshoz szükséges nyomtatványok megvásárlására is. Péntektől; Pécs Expo „Pécs Expo" néven rende­zik meg ez évtől a Pécsi Ipari Vásárt. A tíz napig látogatható vásár június 18-án nyílik. A kertvárosi iskolaközpont épü­leteinek és tereinek majdnem tízezer négyzetméteres terüle­tén tartandó nemzetközi áru­bemutató már nemcsak az ipari termékek, hanem a fo­gyasztási és beruházási javak általános vására lesz. A Pécs Expóra nyolcvannál több külföldi és száznyolcvan magyar kiállító jelentkezett. A hazaiak mellett ukrajnai, ro­mániai, horvátországi, olasz, osztrák, német, cseh és szlo­vén cégek hozzák el a mecsek-aljai városba legú­jabb termékeik és szolgáltatá­saik kínálatát. A kiállításon a mezőgazdaságtól az élelmi­szer-, a könnyű-, a jármű- és az építőiparon át az elektroni­káig, a szállítás- és csomago­lástechnikáig, valamint az idegenforgalmi és vendéglátó­ipari szolgáltatásoktól az autó- és alkatrészkereskede­lemig a gazdasági élet szinte minden ágazata megjelenik. A Pécs Expón az idén elő­ször osztják ki a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériumának vásárdíját, melynek nyertese egy később egyeztetendő külföldi nem­zetközi vásáron, szakkiállítá­son vehet részt ingyenesen. Az Országos Találmányi Hivatal a Pécs Expo legújabb termékei számára elsőbbséget biztosít a szabadalmaztatási eljárás során, s emellett a leg­jobb minőségű áruk ismét megkaphatják Pécsett a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböz­tető emblémájának viselési jo­gát. A vásáron osztrák, ukrán, horvát, szlovén és román üz­leti napokat is rendeznek, megtartják a Visegrádi Né­gyek üzletembereinek talál­kozóját, és sor kerül a kisvál­lalkozások, az Állami Vagyo­nügynökség, továbbá a Ma­gyar Reklámszövetség szak­mai programjaira. A torta szeletei ... m ... avagy mit akar a KISOSZ? A Magyar Kereskedők, Vendéglátók Kamarája (KI­SOSZ) felmérése szerint az elmúlt év végén 153 ezer 702 magánkereskedő működött az országban, 14,5 százalékkal több, mint egy évvel koráb­ban. Ezen belül azonban Bács-Kiskun megyében, Fejér megyében és Tolnában, ha nem is számottevően, de csökkent a kereskedő-vállal­kozók száma. A KISOSZ szakemberei szerint az ország piaca kaotikus képet mutat, egyrészt a piaci szereplők számának növekedése, más­részt a fizetőképes kereslet csökkenése miatt. Azaz ugyanannyi, de apadó pénz- tárcájú vevőből egyre többen akarnak megélni, így átlagban egy versenytársnak a tortából egyre kisebb szelet jut. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a hagyományos keres­kedelmi szakmákban tevé­kenykedők számának stagná­lása mellett egyedül a keres­kedelmi ügynökök köre mutat jelentős, mondhatni kiugró gyarapodást. Számuk ma már 40 ezer fölé emelkedett, ami érthető, mert ez a kereske­delmi tevékenység az, amely­nek megkezdéséhez, gyakor­lásához a legkevesebb induló­tőke szükséges. Általában az a gyakorlat, hogy újabban már csaknem kizárólag a munka­helyről kiszorulók próbálnak szerencsét ezen a területen. A KISOSZ véleménye szerint túl szabadosak a vállalkozásűzési szabályok, amelyek tág teret engednek a versenytársakkal és a vevőkkel szemben az in­korrekt „vállalkozók" töme­ges megjelenésének és piacon maradásának. A szervezet úgy véli, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott hatósá­gok hallgatólagos támogatás­sal felérő hozzáállása is hozzá­járult ahhoz, hogy az illegális kereskedelem soha nem látott mértéket öltött. Az önkormányzatok to­vábbra sem érdekeltek igazán a valódi privatizációban - ál­lapítja meg a KISOSZ -, mert ezáltal biztos, rendszeres és folyamatos pénzbevételektől esnének el. Az előprivatizáció többnyire csak arra volt jó, hogy az üzlet bérleti jogát le­hessen megszerezni, tulajdon­jogát ne. Nem járt jól, aki bér­letet szerzett, sőt, hamarosan rá kellett jönnie: ennyiért meg is vásárolhatta volna. A KISOSZ továbbra is szor­galmazza - immár évek óta fo­lyamatosan, de csaknem eredménytelenül - az elvoná­sok csökkentését, az adózta­tási technika korszerűsítését, a fekete-kereskedelem erőteljes visszaszorítását, a hitelek ka­matterheinek csökkentését. Az érdekvédelmi szervezet céljainak elérése érdekében - a Fidesz kivételével - a parla­menti pártokkal is felvette a kapcsolatot. Tárgyalásaink célja, hogy a magánkereskedelem helyzetét bemutassuk, s olyan együtt­működés kialakítását érjük el, amelynek során a törvényal­kotásban a KISOSZ javaslatait is figyelembe veszik. Dr. Fischer Sándor KISOSZ megyei titkár Az AVÜ és a VOSZ együttműködése Együttműködési megálla­podást kötött az Állami Va­gyonügynökség és a Vállalko­zók Országos Szövetsége. Az együttműködés célja, hogy a vállalkozókat és minden, a privatizációban érintett érdek­lődőt megfelelően ellássanak a privatizáció aktuális híreivel és tudnivalóival. Az informá­ciócserét számítógépes rend­szer útján oldják meg. A VOSZ célja, hogy az informá­ciós kapcsolat segítségével fo­lyamatosan tájékozódhasson a tulajdonszerzés módszereiről, technikáiról és kínálatáról. Ily módon a hazai befektetők a külföldiekhez hasonló ver­senypozícióba kerülhetnek a privatizációs pályázatokon, azaz sikeresen pályázhatnak. Az ÁVÜ a szerződéstől azt várja, hogy a VOSZ ne csupán közvetítse az információkat, hanem tanács-adással is se­gítse a vállalkozókat a tulaj­donhoz jutásban. A megálla­podás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy minél szélesebb ré­teg kapjon információt a fo­lyamatokról. Az egyéni vállalkozók 40 százaléka veszteséges Az APEH nyilvánosságra hozta az 1992. évi adóbevallások összesített eredményeit Tavaly némileg csökkent a legala­csonyabb jövedelmekkel rendelkezők aránya, miközben jelentősen több adó­fizető állampolgár számolt be 600 ezer forint feletti éves jövedelemről - mondta Minarik György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján. A részleges adatok az adóbevallást benyújtó mintegy kétmillió adózó ada­tait tartalmazzák, és összesen 507 mil­liárd forint jövedelemről adnak szá­mot. A 240 ezer forint alatti éves jöve­delmet bevallók aránya jelentősen csökkent, s közülük is leginkább a 90 ezer forintnál kisebb éves jövedelem­mel rendelkezők száma mérséklődött. Ezzel szemben több mint kétszeresére emelkedett a 600 ezer forint feletti jö­vedelmet bevallók száma, arányuk 17,2-ről 24,1 százalékra nőtt. A bevallások alapján az is megálla­pítható, hogy csökkent a fő- és mellék­állásból származó bevételek aránya, miközben némileg emelkedett a nyugdíjakból és az egyéb szellemi te­vékenységből származó jövedelem. A legnagyobb emelkedést azonban a költségtérítéseknél jegyezték fel. A té­rítések abszolút összege 10-szerese volt az 1991-es értéknek, és elérte az ötmilliárd forintot. Még mindig az alkalmazottak ve­zetnek az egy főre eső bevallott jöve­delmek szempontjából, hiszen főállás­ból átlagosan 259 ezer forint jövedel­mük származott az adózóknak 1992-ben. Az előző évekhez képest is nagyobb mértékben marad el ettől az egyéni és társas vállalkozásokból származó bevallott éves jövedelem, aminek átlagos éves összege 134, il­letve 140 ezer forint volt. Az egyéni vállalkozóknak csupán 60 százaléka, mintegy 230 ezren tevékenykedtek nyereségesen tavaly. A sajtótájékozta­tón szó esett az APEH által beszedett adókból származó bevételekről is. Mi­narik György hangsúlyozta: az év első öt hónapjában 33 milliárd forinttal több adót szedett be a hivatal, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Mi­közben a legfontosabb adónemekből származó bevételek az első negyedév végén még meghaladták a költségve­tési előirányzatot, az áprilisi gyenge pénzforgalom eredményeként május végére már mintegy 6,5 százalékos elmaradás mutatkozik a tervezett ösz- szegtől. Az szja-ból és a különleges gazdál­kodói helyzetek miatti befizetésekből az időarányosnál több adóbevétel ke­letkezett, ami kiegyenlíti a társasági adó és az állami vagyon utáni részese­dés befizetéseinél egyelőre még kimu­tatható elmaradásokat. A legnagyobb elmaradás a tervezetthez képest a fo­gyasztáshoz kapcsolódó adóknál mu­tatkozik. így például az áfa-befizeté­sek ugyan 34 százalékkal magasabbak a múlt év azonos időszakához mérten, a tervezettől mégis elmaradnak. Jelen­tős a kiesés fogyasztási adónál is, a benzin- és gázolajfogyasztás csökke­nése miatt. Az adóhivatal május végéig kény­szerintézkedések révén mintegy 12 milliárd forint köztartozást hajtott be, ami a tavalyinál 40 százalékkal több. Ugyanekkora adóhiányt állapítottak meg az APEH ellenőrei az év első öt hónapjában, ami a múlt évi megállapí­tott adóhiány közel 60 százaléka, vagyis emelkedő tendenciát mutat. Ezentúl mintegy 7 milliárd forintnyi bírságot is kiszabtak az adóhivatal ille­tékesei. APEH­perek Nem kielégítő a büntetőjogi szabályozása az adózással kapcsolatos törvényellenes magatartásnak - mondta töb­bek közt egy múlt heti fóru­mon Várszeghi György, az APEH jogi főosztályának ve­zetője. 1991 és 1992 között több mint kétszeresére nőtt az adó­hatóság peres ügyeinek száma. Ennek az is az oka le­het, hogy a fizetési gondokkal küszködő adózóknak léleg­zetvételt jelenthet az adóható­ság határozatának megtáma­dása, és a bírósági eljárás fo­lyamán is elmennek a végső­kig. Az eljárás időtartamára ugyanis a bíróság a végrehaj­tást rendszerint felfüggeszti. A statisztikák szerint a bírósá­gok az adóhatósági döntések 55-60 százalékát hagyják helyben. Számos peres ügy indul azért, mert az adójogszabá­lyokban sok hz ellentmondás a gyakori módosítások miatt. Ezek időleges feloldására az APEH általában - a Pénz­ügyminisztériummal konzul­tálva - nem kötelező érvényű irányelveket dolgoz ki. Az iránymutatást követő adó­zókra később akkor sem rónak ki bírságot, ha a jogértelmezés megváltozik. Várszeghi véleménye sze­rint több, adózással kapcsola­tos jogszabály is módosításra szorul. Az adócsalás fogalma például elavult a Büntető tör­vénykönyvben, számos újab­ban elterjedt csalásfajtára nem lehet vonatkoztatni, és indo­kolatlanul enyhe a büntetése. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom