Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-19 / 115. szám

1993. május 19., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC MÉPÚJSÁG 5 információk - átvehetők. irodánkban Svájci-magyar rendezvény A Svájci-Magyar Vegyes­kamara 1993. május 24-én tartja közgyűlését Budapes­ten. A programban szerepel többek között a „Svájc, mint exportpiac" és a „Magyaror­szág iparpolitikája" című tá­jékoztató. A rendezvény üz­leti kapcsolatok kialakítá­sára is lehetőséget nyújt. Kiállítások A romániai Csíkszeredá­ban fogyasztási javak nem­zetközi kiállítását tartják má­jus 28-30-án. Várják az ér­deklődőket. A Szlovéniában megrendezésre kerülő vásá­rok listája - és egyéb vásári Globálkvóta közzététele A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma közzétette az 1993. II. fél­évére érvényes fogyasztási cikk globálkvótákat. A lista az 55. számú Magyar Köz­lönyben jelent meg. Üzleti ajánlatok — Ausztriának az adott szakmában legnagyobb im­portőre keres gyümölcs- és főzelékkonzerveket, to­vábbá italokat. Reexportra ajánl vámszabadterületről a Távol-Keletről és Dél-Afri- kából származó ananász-, egyéb gyümölcs- és halkon­zerveket, rizst. Kínálnak to­vábbá kedvező áron alko­holmentes eszenciákat, illó olajokat, gyógynövényeket, gyógyteákat. Keres üdítőita­loknak való aromákat. — Osztrák cég gyártót keres alucsőből és műanyag fröccsöntött részegységből álló termékre. — Osztrák cég gyártót keres acéltermékek és süly- lyesztékes kovácsolt termé­kek (50-1000 gr) gyártására. — Horvát cég szalámit, sonkát és sajtot keres. Kínál cipzárt. (Az ajánlatokat a kamará­hoz érkező megkeresésekből válogatjuk. Azokról bővebb információval nem rendel­kezünk). Mézesszörp, kiwi és narancs Köleseiről A kölesdi Mester Józsefné alacsony, törékeny termetű asszony, így hát az ember nem is gondolná, hogy húszliteres, szörppel teli ballonokat emel­get. A szükség hozta úgy, hogy tavaly októbertől üze­melteti a szörpüzemet. Csa­ládi vállalkozásban készül a tizenegy féle finom szörp, a munkába a férj is besegít, nem beszélve a nagymamáról, aki a méhész a családban. Méhésze­tében a szörpkülönlegesség­hez az egyik alapanyagot, a mézet állítja elő. A szörpüzem ötlete a férjtől ered. Amikor a feleség munkanélküli lett és az építkezéssel is végeztek, jól tudták, valamihez kezdeni kell. Sok-sok álmatlan éjszaka után úgy határozott a családi tanács, hogy megpróbálják. Persze szakmai ismeretek nél­kül nem mertek volna bele­fogni. A lakóházuk földszint­jét némi munkával átalakítot­ták. Mint minden vállalkozás­nál, itt is nehezen indult be a „gépezet". A berendezést, az 500 literes tartályokat Buda­pestről szerezték be. Első lé­pésben a faluban érdeklődtek arról, hogy milyen ízű italokra lenne igény, és így történt, hogy először málna, narancs és kiwi szörpöket kevertek. — Milyen eljárással készül­nek a szörpök - kérdeztük Mester Józsefnétol. — Hideg eljárással, a keve­rési arányok szigorú betartá­sával, attól függően, hogy mennyi szörpöt akarunk ké­szíteni. A vizet tartályba tesz- szük, hozzáadjuk a cukrot és a citromsavat és kb. négy óra el­teltével, amikor mindez felol­dódik, a szirup egy szivattyú segítségével a szűrőn át egy másik tartályba kerül. Ekkor keverjük hozzá az adalék­anyagokat. Ezzel még nem készült el a finom, és ízletes ital, mert for­galomba kerülését megelő­zően a szörpöket be kell vizs­gáltatni az Állategészségügyi és Elelmiszerellenőrző Állo­más laboratóriumában és a KERMI-nél. A polcokon a választék Vigyázat, szélhámos! Szélhámos működésére hívta fel a kiskereskedők fi­gyelmét az APEH. A szomszédos Baranya megyében is­meretlen, magát adóellenőrnek kiadó személy bukkant fel, aki a számlaadási kötelezettséget elmulasztó kereske­dőket „helyszíni bírsággal" sújtja. Az APEH is folytat helyszíni nyugtaadási ellenőrzést, ám az adófelügyelők fényképes igazolvánnyal és az adott Tizlet ellenőrzésére szóló külön megbízólevél felmutatásával jelentkeznek, de soha nem szabnak ki helyszíni bírságot. Az ál-adófelügyelő módszere, hogy betér az üzletbe, vásárol valami apróságot, majd - ha a kereskedő megfe­ledkezik a nyugtaadásról - kirója a helyszíni bírságot. Fel­lépését igazolványnak tűnő, műanyag tokos „okmány" felmutatásával igyekszik hitelesíteni, s ha ez sikerült, s a zavarba hozott kereskedő fizetett, a szélhámos gyorsan távozik a két-háromezer forintos - immár adómentes - bevétellel. A nagy ballontartályokból töltik ki a szörpöt — Jelenleg tizenegy féle ször­pöt készítenek, ebből öt mézes. Mi a különbség a mézes és a gyümölcsízű szörpök között? — Manapság is a legnép­szerűbb szörpjeink közé tar­tozik a narancs és a kiwi. A mézesszörp kalóriatartalma jóval alacsonyabb a gyümölcsízű szörppel ellen­tétben. Közismert, hogy a méz nagyon sok vitamint tartal­maz és a két hatóságtól kapott szakvélemény szerint is a méz selymessé s lággyá tette a szörpöt. A mézesszörp ötlete is a férjemtől ered. Legelőször a citrommal kísérleteztünk. Hosszas próbálkozás után alakult ki a jelenlegi ízválasz­ték, amit elsőként természete­sen bevizsgáltattunk, mielőtt a vásárlókhoz került volna. Már a kezdet kezdetén megfogad­tam, hogy minőségben is csak kifogástalan terméket adok ki a kezemből. Fontosnak tartom azt, hogy az 1:5 arányban keverhető szörp a szavatossági idejének a kezdetétől a lejártáig ugyan­olyan finom és zamatos le­gyen. A mézes ízt nemigen ismerik az emberek, így ha va­laki betér hozzánk, megkíná­lom: vásárlás előtt kóstolja meg. Nálunk nincs hétvége, ide bármikor jöhetnek. Min­denki megelégedésére még több fajta szörpöt szeretnénk készíteni, mint amennyi van, és valószínű lesz olyan is, amiről le kell mondani, mert kevés vagy egyáltalán nincs rá igény. — Hogyan indult be a szörp piaca? — A piac megszerzése ta­lán a legnehezebb feladat. A vállalkozásunk még gyerekci­pőben jár a sok-sok gonddal, megpróbáltatással együtt. Az egyik legnagyobb probléma a flakonok beszerzése. Bizony, sok bolt van, amely azért nem vásárol tőlünk, mert a flako­nok nem átlátszóak. Ezen mindenképpen változtatnunk kell, hogy mutatós edények­ben kínálhassuk a termékein­ket. (p. téri) A KISOSZ közgyűlése Sós Károly Attila SZDSZ-es képviselőt választotta tiszte­letbeli elnökké a Kiskereske­dők és Vendéglátók Országos Kamarája (KISOSZ), a társa­dalmi elnök Szentpéteri István lett. A kétnapos közgyűlés vé­gén az új vezetőség elmondta: új alapokra kívánják helyezni a kiskereskedők érdekvédel­mét. Szeretnék elérni egyebek közt, hogy az önkormányza­tok az érdekvédelmi szerveze­tek - többek között a KISOSZ - hatáskörébe adják az illegá­lis kereskedelemmel és más anomáliákkal szembeni fellé­pés lehetőségét. Az érdekvé­delmi szervezet vezetői úgy vélik, hogy ha megszűnne az illegális kereskedelem, akkor mód nyílna a kereskedők ter­heinek csökkentésére is. Pénztárgépek - még ingyen Egy hónapnál alig több áll a vállalko­zók rendelkezésére, hogy az APEH által engedélyezett pénztárgépek beszerzése­kor visszaigényelhessék az árat adójuk­ból. Az áfa-törvény értelmében bővül a számlaadási kötelezettségüket kötele­zően gépi számlával teljesítők köre. 1994. január 1-jétől a taxisokkal, jövő év június elsejétől pedig több vendéglátóipari egy­séggel és egyes iparcikk árusító boltokkal bővül majd ez a kör. így gyakorlatilag már csupán az újság- és folyóirat-árusok­nak, illetve a sportfogadási szelvényeket forgalmazóknak nem kell majd pénztár­géppel rendelkezniük. Ezzel párhuzamo­san már csak a rendeletben meghatáro­zott tulajdonságokkal rendelkező pénz­tárgépeket, illetve taxamétereket lehet majd használni. Ezekre típusengedélye­ket kell kérni az APEH-től, amiket a hi­vatal a nemrég megalakult Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bi­zottság javaslata alapján ad meg. Az ez­zel kapcsolatos ügyintézés az APEH ügy­félszolgálati, illetve áfa-visszatérítési osztályán folyik. A bizottság elnöke, Lakatos József el­mondta : gyakorlatilag minden típusen­gedély érvényét veszti, de az eddig en­gedélyezett pénztárgépek engedélyeit csak meg kell hosszabbítani. Más a hely­zet a taxaméterekkel, amelyek eddig nem működtek, tehát esetükben a teljes enge­délyeztetési eljárást le kell folytatni. Ed­dig még nem adtak be taxaméterre enge­délyeztetési kérelmet, de úgy értesült a bizottság elnöke, hogy jelenleg 6 típus vizsgálata folyik a mérésügyi hivatalban, s így előreláthatólag június közepére megjelenhetnek a piacon ezek a taxamé­terek. Azok, akik szeptember 31-ig szerzik be ezt a gépet 30 ezer, akik ezután, azok pe­dig 20 ezer forint költségtérítésre jogosul­tak. A pénztárgépeknél a térítés a teljes árra vonatkozik június 30-ig, ezután pe­dig 50 ezer, illetve 25 ezer forintos költ­ségtérítésre jogosultak azok, akik engedé­lyezett pénztárgépeket vásárolnak üzle­tükbe. Adóbevallás, mérlegbeszámoló Az Adó- és Pénzügyi Elle­nőrzési Hivatal felhívja az adózók figyelmét, hogy május 31-ével (a pünkösdi ünnepek miatt június 1-jével) újabb fon­tos bevallási időpont követke­zik. Az adózás rendjéről, vala­mint a társasági adóról szóló törvények értelmében május 31-ig kell benyújtaniuk a vég­leges társasági adóbevallásu­kat mindazoknak a vállalko­zásoknak, amelyeknek feb­ruár 28-ával is teljesítenük kel­lett ezt a kötelezettséget, füg­getlenül attól, hogy adataik­ban történt-e változás vagy sem. Ugyancsak a jelzett idő­pontra kell társasági adóbe­vallást adniuk a lakásszövet­kezeteknek, a víziközmű tár­sulatoknak, az alapítványok­nak, az egyházaknak és a tár­sadalmi szervezeteknek is, amennyiben 1992. év során végeztek vállalkozási tevé­kenységet. A társasházaknak és az építőközösségeknek nincs társasági adóbevallási kötelezettségük. A szükséges nyomtatvá­nyok száma, könyvvezetési módtól függően 29 (APEH 97. r. sz.) és 28 (APEH 96. r. sz.). A Magyarországon mű­ködő tisztán külföldi vállalko­zásoknak a 30-as számú (APEH 98. r. sz.) nyomtatvány kitöltésével szintén a fenti időpontig kell teljesíteniük társasági adóbevallási köteze- lettségüket. A számviteli törvény alap­ján a vállalkozóknak (a cégbí­róságon be nem jegyzett egy­szerűsített mérleget készítők kivételével) éves beszámolót, vagy egyszerűsített éves be­számolót, vagy egyszerűsített mérleget is be kell nyújtaniuk május 31-ig az adóhatóság­nak. (Számuk: Terv 1708,1709 és 1707 r. sz.). Ez a benyújtási kötelezettség nem vonatkozik a számviteli törvény szerinti úgynevezett egyéb szerveze­tekre, de természetesen az el­készítési kötelezettség igen! Az említett nyomtatványok mindegyike kereskedelmi forgalomban beszerezhető, már kapható. A kitöltött nyomtatványok - egy-egy vállalkozó esetén lehetőleg egyszerre - beküldhetők pos­tai úton és benyújthatók sze­mélyesen is. Személyes be­nyújtás esetén az illetékes igazgatóságok ügyfélszolgála­tain és az átvételbe bekapcsolt SZÜV telephelyeken az APEH munkatársai május 20-ától kezdődően - pünkösd-vasár­nap és -hétfő kivételével - minden nap 8 és 18 óra között állnak az adózók rendelkezé­sére. A számviteli törvény szerint kettős könyvvitelt vezető ma­gánszemélyeknek az önálló tevékenységükből származó adóköteles jövedelmük meg­állapítása után ugyancsak má­jus 31-éig kell a személyi jö­vedelemadó-bevallást meg­tenniük az 53. számú nyom­tatványon. Franchise Hungary '93 Franchise Hungary '93 né­ven kiállítást rendeztek az el­múlt héten a budapesti köz­gazdaságtudományi egyete­men. Az idén második alka­lommal megrendezett bemu­tatón húsz franchise-hálózatot üzemeltető szolgáltató és ke­reskedelmi tevékenységgel foglalkozó magyar és külföldi cég vesz részt. Mellettük - kü­lön standdal - jelen van az Ál­lami Vagyonügynökség is. Megnyitó beszédében Schagrin Tamás elmondta: a nagy gazdasági szervezetek­ből adódó előnyöket - a tőke- támogatást, a kész működte­tési szakismereteket - világ­szerte kihasználják a nagy cé­gek franchise hálózatába be­kapcsolódó kisvállalkozók. Az USA-ban a kereskedelmi forgalom 35 százaléka bonyo­lódik franchise keretében. Magyarországon ez még csak egy-két százalék, de a szállo­daipar az élelmiszerkereske­delem és a vendéglátás terüle­tén már meggyökeresedett ez a forma és várhatóan a könyvkereskedelem és a nyelvoktatás terén is hamaro­san megjelenik. A kedvezőt­len hitellehetőségek ugyanis egyre inkább a nagy cégek ál­tal nyújtott tőketámogatás igénybevételére ösztönzik a vállalkozókat. Fazekas Endre a kiállítás­szervező Magyar Franchise Szövetség elnöke elmondta, hogy a magyar szövetségnek a tavalyi 32-vel szemben ma már 60 tagja van, s nemrégi­ben fogadta őket tagjai közé az Európai Franchise Szövet­ség, melynek elnöke Michel Michmacher a kiállítás meg­nyitóján is részt vett. A Fran­chise hálózatokat működtető cégek részéről nem szűnik az érdeklődés Magyarország iránt - mondta Fazekas Endre. A közeljövőben a Wendy amerikai gyorskiszolgáló há­lózat nyit majd üzletet az Ok­togonon. Új könyv a termékfelelősségről Január 1-jétől új termékfe­lelősségi rendszert vezetnek be. Az erről szóló könyvet Az elmúlt héten mutatták be. Magyarországon ugyanis ettől az időponttól kezdve a parlament által elfogadott, az Európai Közösség szabá­lyaihoz igazodó és azzal harmonizáló jogszabály írja elő, hogy a hazai piacon dolgozó vállalkozóknak, ke­reskedőknek, importőrök­nek és gyártóknak milyen felelősséget kell vállalniuk termékeikért. A kézikönyv­ként használható kötet - Kanizsai Nagy András és Simonná Csibrák Györgyi munkája - ismerteti a ter­mékfelelősség kialakulásá­nak történeti áttekintését, az Amerikai Egyesült Államok gyakorlatát, az Európai Kö­zösségek Tanácsa által kia­dott irányelveket, az Euró­pai Közösségek tagállamai­nak egyenkénti szabályozá­sát és részletesen ismerteti a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvényt. A jogszabályok lényege, hogy ha a termékek a fo­gyasztónak kárt okoznak - például a színes tv kigyullad és leég a ház -, a gyártók kö­telesek a kárt megtéríteni. Ez a törvény nemcsak a használhatóságot, hanem az ésszerű biztonságot is meg­követeli a vállalkozóktól. A törvény az importált áruk minőségének védelmét is szolgálja: ha a termék bi­zonyíthatóan kárt okoz a vásárlónak, az importőr vi­seli a felelősséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom