Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

1993. április 7., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Mikro Centrum a megyeszékhelyen A KVANTUM Kft.-t négy fiatal szakember alapította 1991-ben. Mint Doszkocs László ügyvezető mondja, az eredeti céljuk szoftverek be­szerzése és értékesítése volt. — Azok kedvéért, akik esetleg nem tudnák, mik is azok a szoft­verek? — A szoftverek számítógé­pes programok. Megkülön­böztetünk úgynevezett gyári programokat, melyek speciá­lis felhasználási körre kifej­lesztett programok, emellett beszélünk felhasználói prog­ramokról, melyek „testre sza­bott", egyéni elképzeléseket figyelembe véve készülnek. Beindítottuk az üzletet, egy szűk vásárlói körben hamaro­san ismertek és keresettek let­tünk. Legtöbb vevőnk olyan cég volt, amely most kezdte hasz­nálni a számítógép-technikát, vagyis az úgynevezett hard­vert, arra gondoltunk - főleg, mivel jó kapcsolataink alakul­tak ki nagy forgalmazókkal -, hogy magunk is „beszállunk" a hardver-értékesítésbe. — Most tehát mind szoftvert, mind hardvert lehet kapni önök­nél. Hol a kft. telephelye? — Március elején költöz­tünk a Kossuth Lajos utca 8. szám alatti üzlethelyiségbe. Maga a helyiség közös a Mikro-Videoval, ezért közös cégérnek a Mikro Centrum nevet választottuk. — Aki betér a Mikro Cent­rumba, milyen választékot talál? — A Cordata márkájú számítógépekkel kezdtük az üzletet, ezek középkategóriájú gépek. Azóta fokozatosan bő­vült a kínálat, 4-5 féle számí­tógép mindig van az üzletben, most éppen két hordozható típus is. Emellett szoftverek széles skálája, különféle tarto­zékok, kellékek, kiegészítők nagy választéka várja a vásár­lókat. Emellett CD lemezeket is forgalmazunk, körülbelül 700 félét, a Quittner Kft. révén igen jó árak mellett. Bátran ál­líthatom, hogy komolyzenei CD választékunk a legna­gyobb a városban. A Mikro-Video választéká­ban televíziók, videók, mikro­hullámú sütők és egyéb tartós A CD-lemez napjaink népszerű árucikke fogyasztási cikkek szerepel­nek, a náluk vásárolt áru szer­vizelését is ellátják. — A Kvantum Kft. tevékeny­sége kizárólag a forgalmazásra terjed ki? — Mi elsősorban nem ke­reskedők, hanem számítás- technikai szakemberek va­gyunk. A kereskedelmi tevé­kenységünkre ez rányomja a bélyegét, mert az a célunk, hogy az ügyfél ne úgy vásárol­jon, mintha mondjuk zöldsé­get venne a piacon. Megkér­dezzük milyen célra vásárolja a számítógépet, tanácsokat adunk, részletes tájékoztatást. Ritka az a vevő, aki ezt a segít­séget elutasítja, sőt, egyre töb­ben igénylik. Ez az igény, és ennek meg­felelő szinten történő kielégí­tése az egyik legfontosabb do­log ebben a szakmában, ne­vezhető akár ars poeticának is. Tanácsadást is folytatunk, egyelőre csak esetileg. Kicsit úgy van ez, mint a futball, mindenki úgy érzi, hogy ért hozzá, egészen addig, amíg az első problémával nem talál­kozik. Minden esetre, a Kvantum Kft. ügyfelei számíthatnak a segítségünkre, ugyanúgy, mint eddig. Venter Marianna Fotó: Ritzel Zoltán Szívügy Alapítvány­pályázat Háziorvosok, rendelőinté­zetek és kórházak felszerelé­sére hirdet pályázatot a Szív­ügy Alapítvány. A pályázat­ban elnyerhető támogatások összértéke százmillió forint. , Mint a hétfői sajtótájékozta­tón elhangzott: az alapítvány a pályázat meghirdetésével elsősorban azokat kívánja se­gíteni, akik saját erőből is ál­doznak a betegellátás színvo­nalának emelésére. A pályáza­tok benyújtási határideje: 1993. május 31. A pályázható mintegy har­minc terméket április 6-9. kö­zött tekinthetik meg az érdek­lődök az OMKER kiállítóter­mében. Áprilisi német szakvásárok Április 17-19.: Offenbach: divatfórum - kollekció be­mutató. Április 17r21.: Nürnberg: szálloda- és vendéglőkiállítás. Április 20-22.: Frankfurt: ruházati textíliák nemzetközi szakvására. Április 21-28.: Hannover: Hannover Messe - Hanno­veri Vásár - az ipar vezető vására. Április 24-május 2.: Saarbrücken: nemzetközi saari vá­sár Április 26-30.: Berlin: IFW Berlin - nemzetközi vízellá­tási és vízvédelmi ipari szakvásár. Április 28-május 2.: Friedrichshafen: AERO ­a repülősport és az általános repülés nemzetközi szak­vására. Április 29-május 2.: Nürnberg: Stuck - Putz Trocken­bau - stukkó - vakolat - szárazfalazás ­a belsőépítészet, homlokzatok és az épületfenntartás európai szakvására. Jogszabályfigyelő Taxióra bizottság Várhatóan májusra hozza meg döntését az e hónapban megalakult pénztárgép és taxióra bi­zottság a taxiórák engedé­lyezéséhez szükséges pa­raméterekről. A nyugta­adó órákat ez év végéig kell majd üzembe helyez­niük a személyszállításra vállalkozóknak. A bizott­ságnak többek között az Országos Mérésügyi Hi­vatal, a Műszerész Ipartes- íület, a Taxiskamara és a a Fuvarozó Vállalkozók Or­szágos Szövetsége is tagja. Eddig 10 típust nyújtot­tak be minősítésre a hazai és külföldi gyártócégek. A prototípusokat előzetesen az Országos Mérésügyi Hivatal vizsgálja meg. Az a vállalkozó, aki az adattá- rolós, nyugtaadó taxiórát szeptember 30-áig üzembe helyezi 30 ezer, aki ez után, 20 ezer forint kedvezményt kaphat az árból. A fennmaradó részt a vállalkozók költségként számolhatják el. Bár döntés még nem született, az biztos, hogy a műszernek legalább 8 féle - éjszakai, nappali, hegy­menet, stb. - tarifát kell majd „ismernie". 23/1993. (II.4.) Korm. ren­delet az egyes növénytermesztési hitelekhez nyújtott kedvezmé­nyekről szóló 40/1992. (111.4.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 12. szám). Módosultak a növényter­mesztési hitelek kamatked­vezményének határidői, a ga­ranciavállalás feltételei, vala­mint a támogatások - köztük a gázolaj-támogatás szabályai. 5/1992. (11.4.) PM rendelet az egyes szerencsejátékok engedé­lyezésével, lebonyolításával és el­lenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991 (X.16.) PM rendelet módosításá­ról (Magyar Közlöny 12. szám). Módosultak a sorsjátékok, pénznyerő automatákat üze­meltető játéktermek, kaszinók és fogadóirodák engedélyezé­sének és működtetésének egyes szabályai. 6/1993. (II.9.) PM rendelet az adóigazgatási azonosításra al­kalmas nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkal­mazásáról (Magyar Közlöny 14. szám). A nyugtaadási kötelezett­ség az APEH által e rendelet szerint jóváhagyott géptípus blokkjával is teljesíthető, ha azt äz arra jogosult szerviz üzembe helyezte. A rendelet melléklete meghatározza azoknak az adóalanyoknak a körét, akik nyugtaadási köte- zettségüknek csak pénztár­géppel, illetve taxaméterrel tehetnek eleget (személytaxi, kiskereskedelem, vendéglátó- ipar). A rendelet meghatározza a pénztárgéppel, taxaméterrel szembeni funkcióbeli és tech­nikai követelményeket, azok üzembe helyezésének módját, a tevékenység megszünteté­sekor, a gép értékesítésekor, javításakor, selejtezésekor kö­vetendő eljárást. Szabályozza a gépek beállításával kapcso­latos kedvezmények mértékét és a már üzemelő gépek to­vábbi használatának feltéte­leit. 36/1993. (11.23.) Korm. ren­delet az Egzisztencia Hitelről és részletfizetési kedvezményről szóló 28/1991. (11.21.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 20. szám). Az Egzisztencia Hitel állami tulajdonban álló vagyon, va­gyonrészek (termőföld, gaz­dasági társaság üzletrésze, részvény, bérleti jog, többségi állami tulajdonban levő rt. és kft. vagyona is) megvásárlása esetén vehető igénybe. Kibő­vült azoknak a vagyonkezelő szervezeteknek a köre, ame­lyek állami vagyont értékesít­hetnek. Kedvezőbbé váltak továbbá a hitel kondíciói (saját pénzforrás, futam- és türelmi idő, kamat. A Magyar Közlöny 20. száma a rendelet a módosítás­sal egységes szerkezetben is tartalmazza. Sziporkázó szolgáltató Baja - bár nem megyénk vá­rosa - mégis figyelemreméltó szerepe és Tolna megyei von­záskörzete van. Éppen ezért érdekesek lehetnek az onnét érkező hírek, a mi számunkra is. A bajai illetőségű Sziporka Bt. ezt felismerve, már a tava­lyi évben kiadott egy olyan szolgáltató könyvet, amely éppen a város Bács-Kiskun és Tolna megyei vonzáskörzete vállalkozásainak adatait tar­talmazza. De nemcsak ezt, hanem emellett praktikus út­mutatót az érintett települé­sekről, neveket, címeket, az el­igazodást segítő adatokat is tartalmaz az eddig látottaknál színvonalasabb szolgáltató­könyv. Kiadását ez évben is tervezik. Az említett cég szervezésé­ben április 16-án vállalkozói találkozóra kerül sor Baján, majd a következő napokban, április 17-18-án a Petőfi-szige- ten rendezik a III. Tavaszi Termékbemutatót, amely a Tolna megyei vállalkozóknak is jó lehetőség, hogy a szom­szédos Bács-Kiskun megyé­ben kapcsolatokat, hídfőállást építsenek ki. A Tolna HE6VB Kerc«k^ddi mi ét HÍREI Magyar Nap Grazban A grazi tavaszi vásár alatt, május 3-án Magyar Napot szervez a Magyar Gazdasági Kamara grazi irodája. Kér­jük a részt venni kívánó vál­lalkozókat, hogy irodánk­ban mielőbb jelentkezzenek, megjelölve azt a szakterüle­tet, ahol tárgyalópartnert keresnek. Megfelelő érdek­lődés esetén erre a napra közös kiutazás szervezését is vállaljuk. Londoni vásárok Az 1993-ban Londonban megrendezésre kerülő vásá­rok naptára irodánkban át­vehető. Kulcs Európához A fenti címmel kiadványt jelentetett meg a HIT Invest- center Tradeinform. A füzet bevezető részében az Euró­pai Közösségről, a közösség intézményeiről, a Magyar- országgal kötött társulási egyezményről olvasható összeállítás, majd azok a ti­pikus kérdések következ­nek, amelyekre a közösségi országokkal kereskedő cé­geknek kell választ keres­niük. Az információk kike­resését regiszter segíti. Újjáépítési kiállítás Eszéken Eszék és környéke, vala­mint egész Szlavónia és horvátországi Baranya sú­lyos háborús károkat szen­vedett. A területen egy év óta nyugalom van. Most az újjáépítési munka áll előt­tük. Ennek elősegítésére Eszéken 1993. május 5-9. kö­zött kiállítást és vásárt ren­deznek. A rendezvény kere­tében kamaránk üzleti napot szervez. Várjuk az érdekelt cégek jelentkezését a tevé­kenységi kör és üzleti keres­let-kínálat megjelölésével 1993. április 10-ig. A kamara küldöttgyűlése Március 27-én küldött- gyűlést tartott a Magyar Gazdasági Kamara. Rend­hagyó módon ezúttal nem gazdaságpolitikai problé­mákról, hanem a szervezet fejlesztéséről tárgyaltak a mintegy 9000 tagvállalat képviseletében megjelent küldöttek. Hamarosan par­lament elé kerül a gazdasági kamarák jogállását megha­tározó kamarai törvény. Várhatóan a Magyar Gazda­sági Kamara kettéválik, a je­lenlegi területi kamarák köz­jogi kamarai funkciót, a szakmai szövetségek pedig érdekvédelmi funkciót kí­vánnak betölteni. Erről a fo­lyamatról a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1993. április 22-i nyilvános közgyűlésén beszámolunk. Oktatóprogram vállalkozóknak Leendő magyar vállalko­zóknak kíván praktikus isme­retekkel szolgálni az az okta­tóprogram-csomag, melyet a Magyar-Amerikai Vállalko­zási Alap (MÁVA) és a Ma­gánvállalkozásokat Fejlesztő Központ Alapítvány (MFKA) vezetői mutattak be. A 62 oktatási egységből, 20 óra videoanyagból és 1250 ol­dal írott anyagból álló prog­ramot a University of Pennsylvania, a State Univer­sity of New York és a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetem dolgozta ki, kifeje­zetten a magyar vállalkozók számára. A 2 millió USA-dol- láros költségeket az amerikai költségvetési támogatásból három évvel ezelőtt alapított MÁV A, és a nemzetközi fej­lesztésekre létrehozott USA- beli állami ügynökség, a USAID állta. A program segítségével a középiskolák tanulói, a vállal­kozók, a vállalatok dolgozói a piacgazdaság működésének alapelveit, a vállalkozás-ala­pításhoz szükséges ismerete­ket, a marketing és a számvitel alapjait sajátíthatják el akár kurzusok, akár önképzés ke­retében. A sikeres vizsgázók a pennsylvaniai egyetemtől kapnak középfokú végzett­ségnek megfelelő bizonyít­ványt. A megelégedett beteg a közös nevező Új szakma: a háziorvos vállalkozó Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egyik orvosnak tízszer többen adják le az egészség- biztosítási kártyájukat, mint a másik háziorvosnak. A ko­rábbi körzeti orvosok közül mindössze húsz-harminc olyan van, aki csak 300-400 tb-kártyát kapott a betegeitől. Száznál kevesebben akadnak, akik az ajánlott 1500-1600 he­lyett csaknem 4000 páciens bi­zalmát nyerték el. Á „sikeres" háziorvosok mind jelentősebb része vállalkozóként gyógyít. Vajon jó-e ez a betegnek? - kér­deztük dr. Surján László nép­jóléti minisztert. — A társadalombiztosítás nem az egyéni vállalkozó, vagy az önkormányzat alkal­mazásában álló háziorvost, hanem a betegeket támogatja. Vagyis a páciensek ellátásáért adott pénz - úgymond - szek­torsemleges. — Mivel magyarázható, hogy a kezdeti óvatoskodás után mind több háziorvos lesz vállalkozó? — A kollegák rájönnek, hogy akkor jutnak többletjö­vedelemhez, ha nem önkor­mányzati alkalmazottként gondoskodnak betegeikről. Nagyobb a felelősségük, de a szabadságuk is. A maguk szakmai felkészültségére, rá­termettségére, emberségére vannak utalva. — A vállalkozásba akár bele is lehet bukni. Mi történik akkor, ha éppen a helyi önkormányzat „tart be" a háziorvosnak? '— A képviselő-testület nem teheti tönkre a vállalkozó orvost, ugyanis a kártyapénzt csak az ellátott betegek után fizeti a tb. Az önkormányzat „csak" a működési költsége­ket állja. Az viszont igaz, hogy a háziorvosnak körültekin­tően kell szerződést kötnie, mert a rendelő működtetésé­hez szükséges pénzzel való­ban a képviselő-testület gaz­dálkodik. Tételesen meg kell állapodni, hogy milyen össze­get, mikor és milyen célra kap a vállalkozó orvos. Értem ez alatt a műszerek vásárlását, pótlását, vagy éppen a ren­delő kifestését is. Ä megfelelő orvosi alapellátás megszerve­zése az önkormányzat fel­adata. Hogy elégedett legyen a beteg, az az orvosnak éppen úgy érdeke, mint a választott tisztségviselőknek. Az egész­ségügyi ellátás színvonala - ha ezt még egyesek tagadják is - nemcsak erkölcsi, hanem po­litikai kérdés is. — Eddig a háziorvosok hány százaléka lett vállalkozó? — A tárcának nincsenek pontos adatai. Olyan robba­násszerű a növekedés, hogy a társadalombiztosítási főigaz­gatóságnak sincs az egész or­szágra kiterjedő, napra kész statisztikája. Annyit azonban tudok, hogy a főváros XVII. kerületében már 30, Baranyá­ban csaknem 50 vállalkozó háziorvos dolgozik. sz. m. Ferenczy Europress k

Next

/
Oldalképek
Tartalom