Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-03 / 78. szám
1993. április 3., szombat GAZDASÁG MíPÚJSÁG 5 Nehéz helyzetben a sertéstenyésztés (Folytatás az 1. oldalról.) vágóhídjuk, s a megalakuláskor 300 hektár föld került hozzájuk bérletbe. Ennek a földterületnek külön jelentősége van, a sertéstelep ugyanis az úgynevezett „hígtrágyás" kategóriába tartozik, s a földterületre a trágya folyamatos kihelyezése miatt van szükség, a környezeti károsodás kivédése céljából. Nos, ebből a területből 200 hektárnyit kijelöltek kárpótlásra, el is kelt a föld, a maradék száz hektár pedig kevés a fent említett feladat ellátására. A kft. ez ügyben írt annak idején a kárrendezési hivatalnak, kérve, hogy ne jelöljék ki ezt a területet, ám nem találtak meghallgatásra. Megpróbálkozhatnának a föld visszabér- lésével, de ez gyakorlatban kivihetetlen, hiszen akad a több mint húsz új tulajdonos között, aki gazdálkodni kíván, akad aki bérbe adná, de a kft-nek egybefüggő területre lenne szüksége. A másik gond az értékesítés. Az élő sertést jelenleg kilónként 76 forintért veszik át. Ez az ár jószerével az állat tartásának, takarmányozásának költségeit sem fedezi, s hol vannak még a járulékos költségek, az energia, az állatorvosi szolgáltatások, a különféle alapokra történő kötelező befizetések, az iparűzési adó, mely a jövő évtől esedékes, stb. Ez utóbbiak már a tiszta veszteség kategóriájába tartoznak. Az, hogy ilyen alacsony áron veszik át a sertést, azt mutatná, hogy „túltermelés" van, csökkenteni kell az állományt. Ezért találják furcsának Biritón, hogy az ország sertéshús behozatalra szorul. Mert a tények ezt mutatják: bolgár disznót hoztunk be tavaly nyáron, idén az első negyedévben nyugatról lefagyasztott (ki tudja, mikor) sertéshúst. Ha mindez olcsóbban beszerezhető, mint a hazai sertés, hová tűnik a haszon, merthogy a tőkehús ára nem csökkent, ezt mindenki tudja, aki vásárol a boltokban. A kft. most nehéz helyzetbe került, fennmaradása kérdéses, éppen úgy, mint az ott dolgozó 58 ember megélhetése, akik ezt a nem éppen könnyű munkát bruttó 16-17 ezer forintért végzik. Ezzel az egyetlen profillal rendelkeznek, nincs más ágazat, melynek haszna kisegíthetné a céget. Hitelt nem kapnak, a sertésállományt a bank nem fogadja el fedezetként. Eddig semmiféle tartozása nincs a cégnek, mindent időben ki tudtak fizetni, de hogy ezután mi lesz? A kép nem túl bíztató. A fennállásuk óta mintegy 10 miihó forintos megtakarítást értek el, csökkentek a kiadások, racionalizálták a fűtést, vízforralást, s minden vonalon az ésszerű takarékosság határain belül alakították ki az üzemmenetet. Emellett maguk is értékesítenek tőkehúst. Ám mindez kevés. Mint az ügyvezető igazgató mondja, ha a helyzet nem változik, 2-3 hónapon belül a vagyon felélése következik, s aztán? A két szakember véleménye szerint ahhoz, hogy kifizetődő legyen a nagyüzemi sertéstenyésztés, kilónként mintegy 95 forintos átvételi ár lenne a megfelelő. Ezt csak központi intézkedés által lehetne elérni, hiszen minden állam a saját termelőit védi. A háztáji sertéstenyésztés minimálisra csökkent, szinte kizárólag saját célra tartanak disznót egyéni gazdák. Ha a biritói- hoz hasonló üzemek megszűnnek, megszűnik vajon a sertéstenyésztés is? Nem egészséges a túlzott import, hiszen ez függőséget jelent más országoktól, s elképzelhető, hogy a pillanatnyi nagyon kedvező ár egyszercsak az ellenkezőjébe csap át. Ha megszűnik a kft, 58 ember kerül az utcára, s a munkanélküli kategóriába, hiszen zömmel szakképzetlenek, akiknek igen fontos ez a munkahely, lévén szinte mindannyian nagycsaládosok. Ez hát a helyzet Biritón, az első negyedév tükrében. Bizonytalanná vált egy kft, és alkalmazottainak sorsa. S mit hoz a jövő? Lehet, hogy a sertéstenyésztés a végét járja, s ismét lesz egy ágazat, amely az export helyett importba csap át? Jó ez nekünk? Venter Marianna Fotó: Ritzel Zoltán Magyar-francia kapcsolatok Hazánkba látogatott Josett Buchou asszony, a francia Közös Gazdálkodó Mezőgazda- sági Csoportok, a GAEC Országos Szövetségének főigazgatója. Zsohár András, MOSZ titkára szerint a francia példa követhető lenne a magyar gazdák számára is. A francia szövetkezeti szakember elmondta, hogy francia közös gazdálkodó csoportok működése egyrészt azt segíti elő, hogy a mezőgazdaság korszerű eszközökhöz jusson, másrészt a hagyományos, főként családi vállalkozói struktúra tovább élését. A csoportot legfeljebb 10 család hozza létre, mégpedig úgy, hogy a gazdasági önállóságát is megtartja. Jelenleg Franciaországban mintegy 48-50 ezer ilyen társulás működik. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 132,52 135,32 ausztrál dollár 60,57 61,81 belga frank (100) 264,82 269,48 dán korona 14,22 14,48 finn márka 14,99 15,39 francia frank 16,10 16,38 görög drachma (100) 39,92 40,76 holland forint 48,63 49,49 ír font 132,91 135,51 japán yen (100) 76,13 77,33 kanadai dollár 68,73 70,13 kuvaiti dinár 286,70 292,20 német márka 54,64 55,60 norvég korona 12,83 13,07 olasz líra (1000) 54,62 55,90 osztrák schilling (100) 776,95 790,55 portugál escudo (100) 58,84 59,94 spanyol peseta (100) 76,35 77,87 svájci frank 58,90 59,98 svéd korona 11,45 11,71 USA dollár 86,78 88,34 ECU (közös piac) 105,92 107,88 Értékesítés: rozzantan vagy talpra állítva? Napirenden a bankok privatizációja A tapasztalatok szerint a privatizálás egyik módja az állami tulajdonban levő gazdasági szervezet értékesítése - leromlott állapotban s természetesen olcsón. Mondván, hogy majd a vevő pumpál új tőkét a megvásárolt „portékába", kiképezi a szükséges kvalifikált szakembergárdát és kialakítja a korszerű vezetési, szervezeti formákat. A másik mód az, hogy az eladó tőkebefektetéssel, szervezéssel a vevők számára vonzó, s jelentős vételárat is megérő céggé teszi a privatizálásra szánt szervezetet. Angliában például ez utóbbi módszerhez folyamodtak. Igaz, ez nem volt túl nehéz, mert az állami szektor a miénknél nagyságrendekkel kisebb volt. Nálunk - az állam teherbíró képességét figyelembe véve - csak azt lehet tenni, hogy azokat az állami vállalatokat, amelyek nem túlzottan maradtak le a versenytársaktól, ésszerű befektetéssel jó állapotban levő cégekké fejlesztjük. Ebbe a körbe sorolhatók a privatizálásra kiszemelt nagybankok, amelyeknek följavítására és értékesebbé tételére az elmúlt hetekben több intézkedés is született. A betétbiztosítás bevezetésének egyik célja például éppen a kondíciók javítása volt. (A másik a betétesek érdekeinek védelme.) Ez a lépés a nehézségekkel küszködő bankok privatizálása esetén jelentős terhektől mentesíti az új tulajdonost vagy tulajdonosokat, így fölértékeli magát az eladásra szánt pénzintézet. Nagyobb horderejű az az intézkedés, amelynek révén a bankok megszabadulnak a nehezen, esetleg csak hosszú évek alatt vagy egyáltalán nem behajtható követeléseik tehertételétől. Tavaly a hiteleknek ebbe a kétes értékű kategóriájába tartozott a bankok összes követeléseinek mintegy harmada-negyede. Nyilvánvaló, hogy ilyen kintlevőségekkel jó esetben is csak nagyon olcsón lehet a pénzintézeteket privatizálni. Nos, a bevezetett hitelkonszolidációs eljárás voltaképp nem más, mint a követelések becserélése ál- lamkölcsön-kötvényekre. E tranzakció során persze a költségvetés is bizonyos áldozatokat hoz - annak reményében, hogy a művelet összes költségeinél nagyobb mértékben nő a bankprivatizáció során elérhető árbevétel. A hitelkonszolidáció mostani - 1992-re vonatkozó - szakaszában 100 milliárd forint rossznak minősülő hitel cseréjére kerül sor. Ennek valamivel több mint 10 százaléka múltból örökölt követelés - aggasztóan magas tehát az újonnan keletkezett, s a magánvállalkozásokkal szembeni rossz követelések aránya. A hitelkonszolidálás a bajokat orvosolja ugyan, de a bajok kiújulá- sát csak a hitelkérelmek körültekintő és szakszerű elbírálásával lehet megakadályozni. Bácskai Tamás Ferenczy Europress PIONEER Magyarországon Évente közel 1,5 millió hektáron vetünk kukoricát Magyarországon. Ennek több mint kétharmada Pioneer hibrid. Ha Ön is azok közé a termelők közé szeretne tartozni, akik kimagasló terméseredményekkel büszkélkedhetnek, vessen Pioneer hibrid kukoricát. A mai nehéz gazdasági körülmények között különösen fontos a jé) minőségű, fémzárolt vetőmag = biztos termés, magas jövedelem = PIONEER HIBRIDEK. Erre a Pioneer 70 éves múltja, világméretű hálózata a biztosíték. A Pioneer hibrid kukoricák kimagasló terméseredményekkel, alkalmazkodóképességgel, szárszilárdsággal rendelkeznek, éréskor pedig rendkívül gyorsan adják le a vizet. A Pioneer ma már mint önálló magyar vállalat ajánlja termékeit. A Pioneer minőségű vetőmagok termelése és feldolgozása is Magyarországon történik. Fajtaválasztékunkból minden termesztési körülményekhez jé)l alkalmazkodó hibrideket vásárolhat. BRAND ■ SEED CORN Pioneer vetőmagok. Tengeri tudás Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft • 1027 Bp., Kapás u. 11-15 Telefon: 202-4133 • Fax: 201-2968 Dealerek: KSZE RT. SZEKSZARD, TEL.: C-í) 15-811 • KAPOSMAG KFT. DOMBÓVÁR. TEL : ("4) 65-044 • MEZŐFALVA MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT TEL: (60) 92-056 • VETŐMAG KERESKEDŐHÁZ RT. BUDAPEST. TEL: (1) 121-0110
