Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-14 / 86. szám
1993. április 14., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC MÉPÚJSÁG 5 Menedzserklub a megyeszékhelyen Menedzserklub alakult az elmúlt héten Szekszárdon, a Vállalkozók Házában. A klubot elsősorban szakmai továbbképzési, illetve vitafórumnak szánják, ahol a kezdő kisvállalkozók is elsajátíthatják azokat az ismereteket és készségeket, amelyekkel mintegy saját maguk menedzsereivé, s így sikeres üzletemberekké válhatnak. A nyilvános klubrendezvényeken rendszeresen bemutatják az új vállalkozásokat. Tagsági díjat egy évig nem szednek, ugyanis az induláshoz pályázati támogatást nyert a menedzserklub a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól. A tagság összetételéről már az ünnepélyes alakuló rendezvényen kiderült, hogy sokféle szakma igényli az ilyen kötetlen fórumon való rendszeres találkozást: kereskedők, építészek, ügyvédek, vendéglátó szakemberek is szép számmal voltak a menedzserklubban, ahol termék- és divatbemutató is volt a programismertetés után. (MTI) AVU-hírek Eredményt hirdetett az ÁVÜ az „előminősítésre" besorolt állami vállalatok tanácsadóinak kiválasztására kiírt pályázat lezárását követően. Az érintett cégek vezetői és a győztes tanácsadó cégek képviselői számára már konzultációt is rendeztek az ÁVÜ szakemberei. Április 1-jéig összesen 158 társaság adásvételi szerződését nyújtották be a szakértők az önprivatizációs program első ütemében. Ezek közül mintegy 100 esetben a dolgozók jutottak tulajdonhoz, mintegy kétmilliárd forint értékben. Negyedéves privatizációs bevételek Több mint 15,7 milliárd forint privatizációs bevétel keletkezett az első negyedévben - tájékoztatta Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója az MTI-t. Március 31-éig devizáért 8,9 milliárd forint értékű állami vagyont értékesítettek, forintért pedig 3,8 milliárd értékben kelt el vagyon. Emellett több mint 2,8 milliárd forint értékű vagyon került magántulajdonba valamilyen hitel igénybevételével. Könyvbemutató Csődterápia Félő, hogy a tavaly kötött csődegyezségek egy része tel- jesíthetetlennek bizonyul és ez újabb felszámolási hullámot okoz - mondta Csődterápia című új könyvének múlt heti sajtóbemutatóján Piskolti Sándor, a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának volt vezetője Budapesten. A szakember azt tanácsolja a csődegyezségek hitelező résztvevőinek: vegyék tudomásul, hogy a magyar gazdaságban nem vonulhat le gyorsan ekkora adóssághullám, ezért adjanak még egy esélyt adósaiknak. A csődjogszabály rossz értelmezése óriási károkat okozott tavaly áprilisban: a csődtörvény módosítása kapcsán most már vigyázni kell. A kötelező csődöt mindenképpen meg kellene szüntetni - mondta Piskolti Sándor, így az új csődök száma gyorsan beállhat egy normális, alacsony szintre. A kényszeregyezség bevezetésére szolgáló tervezett jogszabály viszont tönkreteheti a kisvállalkozói hitelezőket, hiszen ezzel elveszthetik a lehetőséget arra, hogy gyorsan visszakapják a pénzüket, ez pedig általában jóval súlyosabban érinti őket a nagy hitelezőknél. Ä vállalkozóknak a szakértő azt ajánlja, hogy bátran adják be adósaik ellen a fel- számolási kérelmet, mert ez gyakran bizonyul jó módszernek arra, hogy - félve a felszámolástól - az adós mégiscsak fizessen. E lehetőséget nyitva kell hagyni, hiba volna alsó értékhatárhoz kötni a fel- számolási kérelem beadható- ságát - mondta. A számlaösszevonási kötelezettséget nemcsak a csőd- és a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozásokra kellene korlátozni, mert a banktitok és a több helyen nyitható számla széles manőverezési lehetőséget biztosít a tisztességtelen adósok számára is. A piac- gazdaságokban ugyan lehet több helyen is számlát nyitni, Magyarországon azonban még nem alakult ki igazi piac- gazdaság - volt Piskolti Sándor véleménye. Ugyanakkor elmondta azt is: a csődtörvény módosítására mielőbb szükség volna, hogy Magyarország ne maradhasson „az adósok paradicsoma". (MTI) Műszerészből asztalos Egy bolt a barkácsolók örömére Új színfolttal gazdagodott Szekszárd. Január közepén nyitott ugyanis az a barkács- bolt, amely ugyan nem a város közepén talált helyiséget magának, de a kézügyességgel rendelkezők hamar felfedezték így is, mivel olyan bolt kevés van Szekszárdon, ahol ki- sebb-nagyobb léceket, fa-alapanyagot, polcnak valót, fogantyúkat és minden egyéb apróságot lehet vásárolni. Pecz László 10 éve maszek asztalos. A szakmáját kicsit rendhagyó módon kezdte, hiszen műszerészként dolgozott, de annyira megszerette az általa készített szerszámokat, hogy pályát módosított. Ma már legfőbb vágya, hogy munkáin keresztül amatőr iparművészként tartsák számon.- Tíz év telt el ahhoz, hogy saját boltot nyisson. Ennyire nem volt eddig igény erre?- Igény az már hamarabb is lett volna, csak tőkém nem volt a bolt megnyitásához. Most a Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól kaptam 300 ezer forint hitelt és a saját tőkém segítségével nyitottunk. Elsősorban kisbútorok elkészítésére és barkácsoláshoz szükséges alapartyagok szállítására vállalkozunk. Munkám során tapasztaltam, hogy az emberek nagyrésze szívesen átalakítja, díszíti, felújítja saját kezével is a lakását, csak nem talál ehhez megfelelő alapanyagot. Innen eredt az ötlet. Alaknek nincs elképzelésük, hogy milyen bútorokat is szeretnének, nekik katalógusból is tudunk ötleteket adni. Ez a bolt terveink első felét jelenti, hiszen a jövőben egy üzlethálózatot szeretnénk kiépíteni itt Szekszárdon, később a megyében is.- Ezt a kis boltot honnan látja el áruval?- Nagymányokon van egy műhelyem, ahol egy alkalmazottal és a család tagjaival dolgozunk. A komplett lakás- berendezésektől kezdve egyedi bútorok elkészítésével is foglalkozunk. Az alapanyagot egy kft.-n keresztül szerezzük be. A vállalástól az elkészítésig 2-3 hétnél több nem telhet el.- Említette, hogy eredetileg műszerésznek készült. Az asztalosságot kitől tanulta? - Autodidakta módon könyvekből, majd bútorgyárakban próbáltam annyi ismeretet szerezni, amivel már önállóan is hozzá mertem fogni a munkához. Feleségem bíztatott, bár az ő foglalkozása pedagógus, de szinte egy lakberendező veszett el benne. Nagyon sok jó ötletet kaptam tőle.- Minden szakmának megvan a maga ártalma is. Ügy látom Önnek a hüvelykujja bánta ezt a mesterséget.- Pár évvel ezelőtt egy térelválasztót készítettem, amikor az egyik gép a fél ujjamat levágta. Mára már megbékéltem vele és úgy nézek rá mint a szakmám zálogára. A mondás szerint ugyanis egy igazi asztalosnak legalább egy ujja hiányzik.- mau - Fotó: Ritzel Ismét tőzsdekonferencia Budapesten Öt év után ismét tőzsdekonferencia lesz Budapesten. A nemzetközi tanácskozást május 31-e és június 2-a között rendezik meg a Budapest Kongresszusi Központban - jelentette be Bokros Lajos, a Tőzsdetanács elnöke. A tanácskozáson - melyet a Magyar Értékpapírkereskedők Szövetsége szervez - elsősorban arról lesz szó, hogy miként hat a kelet-európai makrogazdasági környezet a privatizáció, a tőkepiac fejlődésére. Bemutatkozhatnak már az érintett térség tőzsdéi, így a budapesti, a varsói és a prágai. Az alakulóban lévő tőzsdék szakemberei hasznos tapasztalatokat nyerhetnek a konferencián, ezek segítségével pedig elkerülhetik a kezdeti, általában mindenütt megismétlődő problémákat. A sajtótájékoztatón Lotfi Farbod, a Tőzsde ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy elkészült az új Központi Értékpapírpiac Támogató Rendszer. Erre a fejlesztésre a közös piaci Phare-program 1,9 millió ECU-t biztosított, míg a külföldi szakértők foglalkoztatását az Angol-magyar Know How Alap támogatja. A számítógépes rendszerben 63 munkaállomást helyeztek üzembe, így minden tőzsdetag önálló berendezéssel rendelkezik. A rendszer óránként ezer üzletkötésre képes. Várhatóan egy ideig még nem lesz teljes mértékben kihasználva, hiszen jelenleg a Budapesti Értéktőzsdén naponta 30^10 üzletkötésnél nem jön létre több. A Budapesti Értéktőzsdén 500 millió forintos alaptőkével az idén júniusban zárt alapítású részvénytársasági formában létre jön a központi elszámolóház és értéktár. Á fő feladata az lesz, hogy elősegítse a magyarországi értékpapír és származékos piaci ügyletek biztonságos, gyors és olcsó elszámolását. Az értéktár nemcsak a tőzsdén kötött ügyleteket, hanem az azonkívül, a tőzsde mellett létrejött üzleteket is elszámolja, függetlenül attól, hogy az érintett értékpapírt bevezették-e a tőzsdére vagy sem. Jelenleg is működik értéktár és folyik elszámolás a tőzsdén, az új zárt alapítású részvénytársaság létrehozása azonban azt jelenti, hogy a szervezet önállóan fog tevékenykedni, és a tőzsdétől szervezetileg is elkülönül. A múlt heti sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy szintén júniusban új származékos piacot is indít a tőzsde. Ezen devizára ,és állampapírokra lehet határidős ügyleteket kötni. Az elszámolás forintban történik. Várható, hogy a későbbiekben a határidős ügyletek mellett az opciós kötésekre is lehetőség lesz. A származékos piac szereplői csak azok a tőzsdetag brókercégek lehetnek, amelyek alaptőkéje legalább 50 millió forint. (MTI) Kincstárjegy túljegyzés Jelentősen túljegyezték a befektetők az 1994/I-es sorozatú kamatozó kincstárjegyet. A kibocsátó a jegyzésből az eredetileg meghirdetett 10 milliárd forint névértéket fogadta el. A lakossági jegyzéseket maradéktalanul kielégítik, a jogi személyek esetében csak arányosan - jegyzésük hányadában - kerülhet sor az igények kielégítésére. A túljegyzések visszafizetése 99,6%-os árfolyamon történik. Tömeges privatizáció várható A kormány múlt csütörtöki ülésén elhalasztotta a tömeges privatizáció bevezetésről szóló végső döntést, így ennek megszületése csak e héten várható. A tömeges privatizáció bevezetése azért szükséges, mert az elmúlt két évben jelentősen megváltozott a privatizációs kínálat. Csökkent a készpénzért eladható állami vagyon. Ezen túlmenően a gazdasági környezetben is lényeges változások tapasztalhatók. A külföldi tőke mindinkább néhány területre koncentrálódik, a belföldi készpénzes kereslet pedig szűkös. Mindezek eredményeként előtérbe került a kedvezményes tulajdonszerzés, a hazai lakosság és a vállalkozók privatizációban való részvételének szorgalmazása. A kormányzat az ezzel kapcsolatos szakmai előkészítő munkát már az elmúlt év augusztusában, szeptemberében megkezdte. Elkészült az a kormányzati munkaprogram, mely a privatizáció gyorsítását tűzte ki célul. A kormány a programot 1992 decemberében jóváhagyta. E program célul tűzi ki a privatizációs kínálat teljes körű felmérését, a lízing bevezetését, a részletfizetés és a tömeges privatizáció kidolgozását, az Egzisztenciahitel feltételrendszerének javítását. Mindezek megvalósítására nagyarányú szakértői munkálatok kezdődtek, amelynek eredményeként az ÁVÜ Igazgatótanácsa, illetőleg a Gazdasági Kabinet április 7-én megtárgyalhatta a tömeges privatizáció bevezetésének lehetőségét. Az Egzisztencia-hitel feltételei pedig már március óta lényegesen kedvezőbbé váltak. A privatizációs piac decentralizálására, a befektetői információk és a privatizációs technikákról szóló ismeretek széles körű terjesztésére fejlesztik a marketing- tevékenységet is. A tömeges privatizáció bevezetését, a konstrukció részletes kidolgozását a szakértők ez év júniusának végére prognosztizálják. Az elképzelések szerint ez a konstrukció a privatizációban minőségileg új elem lesz, amely jelentősen kiszélesíti a kisbefektetői tulajdonosi kört, megerősíti a tőzsde szerepét, előmozdítja a vállalatok pénzügyi reorganizációját. Mindehhez természetesen nélkülözhetetlen a megfelelő kínálati kör biztosítása. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa legutóbbi ülésén például döntött egy önálló hirdetési újság életre hívásáról is. A tervek szerint a kínálatképzés többmilliárdos kínálati csomag összeállításával és felajánlásával történik. Az elképzelések szerint a tömeges privatizáció a későbbiekben illeszkedik a már bevezetett technikákhoz. (MTI) Jelzálogfinanszírozás A jelzálog-finanszírozás feltételei még csak részben teremtődtek meg Magyarországon - állapítja meg az a tanulmány, amelyet a Pénzügyminisztérium szakértői készítettek el az Európai Közösség PHARE programjának támogatásával. A tanulmány készítői szerint a jelzálog-hitelezés elsősorban a lakásszektorban, az agrárágazatban és az önkormányzatoknál kaphat jelentős szerepet. Eddig Magyarországon azért nem terjedt el, mert jellemző volt az állami tulajdon túlsúlya és a túlzott központi beavatkozás. A gazdasági átalakulás megteremtése egyben szükségessé is teszi a jelzálog-hitelezés kiterjesztését. Amennyiben azonban nem sikerül a feltételeket kellőképpen javítani, a jelzálogkölcsönök hiánya visszavetheti a fejlődést a mezőgazdaságban, a lakás- és kommunális beruházásoknál. A feltételek kialakítása szempontjából kedvező, hogy az elmúlt két évben a lakossági megtakarítások soha nem látott méretekben növekedtek. Ez megteremti azt a pénzügyi forrást, amely az ilyen jellegű finanszírozásokba bevonható. Örvendetes az is, hogy csökkent az infláció mértéke. A szakértők nagy reményeket fűznek az intézményi befektetők megerősödéséhez is. Ha a társadalombiztosítás, a vállalati nyugdíjpénztárak megjelennek a piacon, úgy bővülhet a finanszírozási kínálat. Hasonlóképpen kedvező a befektetési alapok szaporodása is. Jogszabályfigyelő 1993. évi VI. törvény az agrárpiaci rendtartásról (Magyar Közlöny 15. szám). Az agráripari rendtartás célja - figyelemmel a mező- gazdasági, élelmiszeripari és erdészeti termékek termelési, értékesítési, feldolgozási és fogyasztási sajátosságaira - a piac szereplői számára kiszámítható lehetőségek, esélyek biztosítása, a szabályozott agrárpiac megteremtése és az európai gazdasági együttműködési rendszerhez való csatlakozás elősegítése. A törvény meghatározza az agrárpiaci rendtartás intézményrendszerét, melyben a Tárcaközi Bizottság és a Terméktanácsok révén a termelő, feldolgozó és értékesítő gazdálkodók jelentős szerepet kapnak. Meghatározza továbbá azokat az eszközöket, melyek útján a különböző szabályozottsági fokba tartozó agrárpiaci ágazatok befolyásolhatók, alakíthatók (pl. garantált ár, irányár, termelési önkorlátozás, kvóta, export- és importtámogatás, illetve engedélyezés). 6/1993. (II. 15.) AB határozat (Magyar Közlöny 16. szám). Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a könyvvitel rendjéről szóló - időközben hatályon kívül helyezett, de ezt megelőző időszakra alkalmazott 52/1988. (XII. 24.) PM rendelet 14. paragrafus (1) bekezdése alkotmányellenes volt. A rendelkezés a vásárolt készletek és a saját termelésű készletek fogalmának értelmezését érintette. 6/1993. (II. 23.) KHVM rendelet a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyek díjairól (Magyar Közlöny 20. szám). A rendelet meghatározza a díjak mértékét és a díjfizetés szabályait. 3/1993. (II. 25.) NGKM rendelet a külkereskedelmi tevékenység szakmai követelményeiről (Magyar Közlöny 21. szám). A rendelet felsorolja a külkereskedelmi szakterületeket és a szakképesítést nyújtó oktatási intézményeket. A vámügyintézői, a vámkezelői és a külkereskedelmi jogi tevékenység csak szakképesítéssel folytatható. 4/1993. (II. 25.) NGKM rendelet a külkereskedelmi szakképesítést tanúsító szakvizsgákról és tanfolyamokról (Magyar Közlöny 21. szám). Külkereskedelmi szakmai oktatást azok a gazdálkodó szervezetek és személyek szervezhetnek, akik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkeznek, és a szakmai oktatást a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának bejelentik. A szakvizsga szervezését a minisztérium engedélyezi. Az ellenőrzések megállapításának könyvviteli rendezési lehetőségei és a számviteli törvény szellemében (Adó- és Ellenőrzési Értékesítő 2. szám). Az Országos Számviteli Bizottság közleménye az irányadó jogszabályi rendelkezések kiemelésével és példákkal alátámasztva bemutatja az önellenőrzés és az adóellenőrzés által feltárt hibák típusait, és ezek, valamint hatásaik rendezésére ajánlásokat fogalmaz meg.
