Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-13 / 85. szám
1993. április 13., kedd MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Testületi ülés Kisvejkén A kisvejkei önkormányzat képviselő-testülete április 14-én, este fél 7 órakor tartja soron következő ülését. Ezen a szociális helyzetről tárgyalnak, és szó esik segélyezési kérdésekről, problémákról is. Véradás Medinán és Tamásiban A Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza Vértranszfúziós Állomása április 19-én Medinán véradást szervez. A laktanya orvosi rendelőjébe 13-tól 16 óráig várják a véradókat. Tamásiban, a városi vöröskeresztnél április 20-án tartanak véradást, mégpedig 9-től délután 17 óráig. A Kékmadár Dunaszent- györgyön A Harlekin Színház művészeinek vendégjátékára kerül sor április 15-én, Dunaszentgyörgyön, a művelődési házban. A 10, 14 és 16 órakor kezdődő előadásban a Kékmadár című zenés álmot láthatják az érdeklődők két felvonásban. Az ÉLKER Kölesden és Gyünkön Április 15-én, 10 órától kínálja kedvezményes áruit a debreceni ÉLKER Kölesden, a művelődési házban. Másnap, április 16-án, 10-től 17 óráig a gyönki művelődési házban vásárolhatnak az érdeklődők az ÉLKER termékeiből. Találkozás a művészekkel Szekszárdon, a Művészetek Házában április 14-én, szerdán 16 órakor a Tolna Megyei Művészet- barátok Egyesülete szervezésében találkozhatnak az érdeklődők Kis Ildikó és Fusz György keramikusművészekkel. A Meppel Városi Zeneiskola (Hollandia) ifjúsági zenekara koncertjére április 15-én, csütörtökön este 6 órai kezdettel kerül sor. A hangversenyen vezényel: Harry Keyl. A hangversenyre a belépés díjtalan, mindenkit várnak. Kirándulnak a nyugdíjasok A gyönki nyugdíjasklubtól mintegy negyvenen kirándulni mennek. Április 19-én, Komlóra utaznak, a testvér nyugdíjasklubhoz, hogy megbeszéljék egymás dolgait. Emlékműavatás Tevelen Május 31-én, délelőtt 10 órakor veszi kezdetét Tevelen az az ünnepség, melynek keretében fölavatják az első és második világháborús hősök emlékére állított emlékművet. A 10 órakor kezdődő szentmisét dr. Mayer Mihály pécsi megyéspüspök cellebrálja, majd 11 órakor avatóbeszédet Erdős László ezredes, Éppel János és Weber József mond. A tárgyalóteremből Miből lesz a baleset? „Krisztus föltámadt, legyőzte a halált" Az ünnepi szentmisére igyekezett idős, fiatal A kicsik is népviseletben Ha az országúton egy gépkocsivezető és egy gyalogos is megszegi a KRESZ szabályait, akkor már csak a véletlen segíthet kivédeni a tragédiát. Még szerencsésnek mondható - mindkét fél -, ha a gyalogos megússza súlyos sérüléssel, a gépkocsivetető pedig pénzbüntetéssel, mint az alábbi esetben. Maga a történet már majdnem egyéves, s mégis két családot máig hatóan érint, hiszen az ítéletet még csak első fokon mondták ki, s fellebbezés folytán nem jogerős. A vádlott egy tavaszi estén kilenc óra körül haladt Báta- szék belterületén Furkótelep irányába. Száraz, derült idő volt, a közvilágítás működött. A sértett ezen a napon délután öt óra tájban ment be a Radezki-féle italboltba, ahol két fél pálinkát és két sört fogyasztott, s ahonnét háromnegyed kilenc körül egy ismerősével jött ki. Néhány méter megtétele után indult az érkező gépkocsi haladási irányhoz képest menetirány szerinti bal oldalról a jobbra. Mielőtt a sértett az úttestre lépett, egy a Báta irányából érkező autót elengedett maga előtt, majd ismételt körültekintés után indult meg az úttesten mintegy 20-30 fokos szögnek megfelelően rézsútosan, mivel - mint mondja - közeledő gépjárművet nem észlelt. A KRESZ előírja, hogy a gyalogosnak a közúton a lehető megrövidebb útvonalat választva kell áthaladnia. Ezt megszegve a gyalogos maga is hozzájárult a baleset létrejöttéhez. Amikor a sértett az úttesten 13,4 métert megtett, akkor „találkozott" a már lassuló autó oldalával. A sértettnek az ütközés következtében eltörött a combcsontja, lábszárán nyílt törés keletkezett, agyrázkódást kapott és zúzó- dásokat szenvedett. A vádlott a közúti baleset gondatlan okozását nem ismerte el, vallomása szerint a sértett a felezővonalon megállt, s ő ezért hajtott tovább, majd mikor a gyalogos elindult, akkor fékezett. A tanú szerint a sértett nem állt meg, rézsútosan úgy mozgott az úttesten, mint a bábu. Ä sértett ugyanis rokkant- nyugdíjas, nehézkes a járása. E miatt többször is körülnéz, mielőtt lelép a járdáról, de áthaladás közben ezt már nem tette, mert lefoglalta a figyelmét maga a járás. A vádlott alapvető KRESZ-szabályt sértett meg, ugyanis azon az útszakaszon a megengedett sebesség 40 km óránként, míg a vádlott - a műszaki szakértő véleménye szerint - 56-58 kilométeres sebességgel vezette autóját. Az adott látási viszonyok között a gyalogos könnyebben észlelhette volna az autót, mint fordítva, de ha betartja a sebességkorlátozást a vádlott, akkor 18,8 méteren belül meg tudott volna állni. A gyalogost 22,5 méterről vette észre és akkor kezdte meg a fékezést. A Szekszárdi Városi Bíróság Dr. Farkas László büntetőtanácsa kilencven napi tétel pénzbüntetésre ítélte az autó vezetőjét, akinek így a gyorshajtás a bűnügyi költségekkel együtt több, mint tizennégyezer forintjába kerül. Ihárosi (Folytatás az 1. oldalról) A padsorok között ülők imára kulcsolt kézzel, mély áhítattal imádkoztak az Úrhoz. Az 1886-ban, a szakértők véleménye szerint, neoromán stílusban épült templom ódon falai visszhangozták a „Föltámadt Krisztus e napon" kezdetű éneket. Akkoriban a húsvéthoz szorosan kapcsolódott a keresztelés. Húsvét éjszakáján oltárhoz állították azokat, kik föl kívánták venni a kereszténységet. Ezen a napon is, követve a hagyományokat, megkereszteltek egy kisgyermeket. Krisztus életre kelt, legyőzte halált. A bor és a kenyér színében jelen marad, de ahhoz, hogy a lélekben is megmaradjon, hinni kell a feltámadásában. Ezt hirdette az ünnepi szentmisét követően a feltámadási körmenet. Antal Gézával, a község lelkipásztorával az ünnepi szertartást követően találkoztunk. — Megváltoztak-e az emberek hitükben, jobban kötódnek-e Jézushoz, mint a korábbi években? — Ha arra gondol, hogy régen szinte tilos volt templomba járni, ennek itt nincs és nem is volt jelentősége. Ez a falu őrizte hagyományait. Nem tapasztaltam, hogy bárki is félelemből elmaradt volna a templomból. Zárt falu, őrizte hagyományait és templomi szokásait. Volt egy olyan hagyomány, és van is, hogy aki az általános iskolát kijárta, annak már nem kell templomba menni. Nem hangoztatott hagyomány, de így van. — Önnek, mint lelkipásztornak mit jelent a húsvét ünnepe? — Legjobban talán azzal tudom kifejezni, amit a húsvét éjszakai szertartásban teszünk, amikor a húsvéti gyertyából sorra gyújtjuk meg az embereknek a gyertyákat. A fény kigyullad a templomban, és reméljük, hogy elterjed a fény a világban is a föltámadás által. Ez a húsvéti ünnepnek egy bevezető mozzanata, és benne van a mondanivaló is, hogy Jézus föltámadt, és általa van világosság a Földön. — Miért húsvét vasárnapján, délben tartják Sióagárdon a föltámadást? — Reméljük, mások is követik ezt, hogy húsvét napján legyen a föltámadási körmenet. Nagyszombaton délután semmit nem mond a gyertya- gyújtás, semmit nem mond, hogy Krisztus föltámadt, mert húsvét vasárnap hajnalban támadt föl. Ez a rossz gyakorlat belerögződött az emberekbe. A pápa rendelkezése, hogy szigorúan tilos a húsvéti ünneplést megkezdeni az éjszaka beállta előtt. Az ünnepi mise is húsvét napjához tartozik. Ha mi Jézus miatt jövünk el, akkor tudnunk kell vállalni az éjszakai szertartást. Amikor mi húsvéti gyertya fényét emlegetjük, hogy világít az éjszakában, erről nem beszélhetek délután ötkor. így értelmét veszíthetik az ünneplésnek egyes részletei. A húsvéti szertartások, amelyeket sok helyen nagyszombaton délután tartanak, ez helytelen, mert a szövegben is húsvét szent éjszaka szerepel. Ha egyszer a Szentírásban azt olvassuk, hogy Jézus szombaton sírban feküdt, és azt olvassuk a misekönyvben, hogy az éjszakát az egyház Krisztusnak, és a virrasztásnak szenteli, akkor azt éjszaka tartsuk és ne nappal.- p.teri - Fotó: Gottvald K. A várakozás mint politikusi erény Aki üvöltözött, az vesztett Interjú Lengyel László politológussal (Folytatás az 1. oldalról.) Nem alakultak ki olyan elvi álláspontok és szövetségek, melyből a választó tudná, hogy egy évvel ezelőtt is ez volt, ma is ez van, és egy év múlva is ez lesz erről a kérdésről ennek a pártnak a véleménye. — Hallhatnánk esetleg egy konkrét példát? — Itt van például a Fidesz. Ha valaki a korábbi kritikái alapján arra számított, hogy az igazi liberalizmust képviselő Fidesz leleplezi az SZDSZ-ben is létező nem liberális tendenciákat, az most meglepődve értesülhetett arról, hogy a két párt megállapodást kötött egymással. Azután Orbán Viktor egy hét múlva Antall Józsefet kereste fel, s az általa gyakorta támadott MDF-ről már-már megértőén nyilatkozott. Egyébként maga az MDF is folyamatosan kacsingat jobbra-balra. A választók leginkább ebből, a paktumpolitikából ábrándul- tak ki. — Mennyiben fogadható el morálisan az, ha egyik nap szidom a liberálisokat, avagy a konzervatívokat, másnap viszont szövetséget kötök velük? — Ebben az esetben én még fontosabbnak tartanám azt az erkölcsi kötelességet, melynek értelmében bizonyos elvek és programok mellett akkor is ki kellene tartani, ha azok akár tartósan népszerűtlenek. Néhány év elteltével úgyis letisztulnak a dolgok, s ez a szavazatokban is megmutatkozik. Persze, azzal tisztában vagyok, hogy sok politikusunk képtelen ennyi időt várni. — Jelentős változást vár a jövő évi választásoktól? — Meggyőződésem, hogy a jelenlegi képviselők nagy része ki fog cserélődni. Az emberi kapcsolatok megromlása miatt sokan nemcsak saját pártjukban, de a választók előtt is képtelenek lesznek elfogadtatni magukat. Szerintem a társadalom azokra fog szavazni, akik békés együttműködést hirdetnek a különböző politikai erők között, s nem azokra, akik az ütésváltások hívei. Az időközi választásokból levonható a konzekvencia: aki elkezdett üvöltözni, arra biztosan nem szavaztak. S hiába volt valaki miniszter: ha kioktatta a népet arról, hogy miként kellene viselkednie, már búcsút is inthetett a győzelemnek. Szeri Árpád Ossza meg örömét! Olvasóink írják Faddon Ifj. Póti Miklós és neje 1993. április 11-én ünnepelték 1. házassági évfordulójukat. Ebből az alkalomból nagyon sok szeretettel köszöntjük őket és hosszú, boldog életet kívánunk: szülei, testvérei, nagyszülei * Édesapánk, Csizmadia György április 24-én ünnepli 82. névnapját. Ezúton köszönti őt sok szeretettel: lánya, Mária, fia, Gyuri, menye, Györgyi, 4 unokája: Márta, Erika, Helga és Richárd, uno- kavői: Nándi és Feri. * Alsótengelicen kiskányunk, Dombi Csilla április 12-én volt 8 éves és 22-én lesz a névnapja. Születés- és névnapja alkalmából sok boldogságot és jó egészséget, vidám gyermekkort kívánunk: szülei és testvére, Levente Feleségem születésnapja április 8-án volt. Kívánunk jó egészséget, és sok boldogságot, tiszta szívből: férje és gyermekei Nagyszokolyból ?F id. Fojtek István '93. ápr. 17-én ünnepli 53. születésnapját Szárazdon. Sok szeretettel kívánunk neki jó egészséget, és még hosszú, boldog életet: kisunokája, Márió, veje, Feri, és leánya, Marika * Micskei Sándor Nagydoro- gon április 12-én ünnepelte 31. születésnapját. Ez alkalomból szívből köszönti: felesége, két kislánya: Kinga és Bianka, anyósa és apósa Ugye , hogyha kedd, megírja a Kiskegyed! A15. szám tartalmából:- Elhagyottak kálváriája - tanuljunk meg gyógyulni- Életünk fele dili - havonta visszatérő gondjaink- Főnarancs az arénából - különös portré Orbán Viktorról- Segítség iszik az uram!- A kosár - van aki adja, van, aki kapja- és természetesen divat, kozmetika, sztárok, tanácsok, ötletek, pletykák mindez, mint minden kedden, olvasható a Kishegyedben.