Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-13 / 85. szám

1993. április 13., kedd MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Testületi ülés Kisvejkén A kisvejkei önkormány­zat képviselő-testülete áp­rilis 14-én, este fél 7 órakor tartja soron következő ülé­sét. Ezen a szociális hely­zetről tárgyalnak, és szó esik segélyezési kérdések­ről, problémákról is. Véradás Medinán és Tamásiban A Tolna Megyei Ön­kormányzat Kórháza Vér­transzfúziós Állomása április 19-én Medinán vér­adást szervez. A laktanya orvosi rendelőjébe 13-tól 16 óráig várják a véradó­kat. Tamásiban, a városi vö­röskeresztnél április 20-án tartanak véradást, mégpe­dig 9-től délután 17 óráig. A Kékmadár Dunaszent- györgyön A Harlekin Színház mű­vészeinek vendégjátékára kerül sor április 15-én, Dunaszentgyörgyön, a művelődési házban. A 10, 14 és 16 órakor kezdődő előadásban a Kékmadár című zenés álmot láthatják az érdeklődők két felvo­násban. Az ÉLKER Kölesden és Gyünkön Április 15-én, 10 órától kínálja kedvezményes áruit a debreceni ÉLKER Kölesden, a művelődési házban. Másnap, április 16-án, 10-től 17 óráig a gyönki művelődési házban vásá­rolhatnak az érdeklődők az ÉLKER termékeiből. Találkozás a művészekkel Szekszárdon, a Művé­szetek Házában április 14-én, szerdán 16 órakor a Tolna Megyei Művészet- barátok Egyesülete szer­vezésében találkozhatnak az érdeklődők Kis Ildikó és Fusz György kerami­kusművészekkel. A Meppel Városi Zene­iskola (Hollandia) ifjúsági zenekara koncertjére ápri­lis 15-én, csütörtökön este 6 órai kezdettel kerül sor. A hangversenyen vezé­nyel: Harry Keyl. A hang­versenyre a belépés díjta­lan, mindenkit várnak. Kirándulnak a nyugdíjasok A gyönki nyugdíjas­klubtól mintegy negyve­nen kirándulni mennek. Április 19-én, Komlóra utaznak, a testvér nyugdí­jasklubhoz, hogy megbe­széljék egymás dolgait. Emlékműavatás Tevelen Május 31-én, délelőtt 10 órakor veszi kezdetét Te­velen az az ünnepség, melynek keretében fölavat­ják az első és második vi­lágháborús hősök emlé­kére állított emlékművet. A 10 órakor kezdődő szentmisét dr. Mayer Mi­hály pécsi megyéspüspök cellebrálja, majd 11 órakor avatóbeszédet Erdős László ezredes, Éppel Já­nos és Weber József mond. A tárgyalóteremből Miből lesz a baleset? „Krisztus föltámadt, legyőzte a halált" Az ünnepi szentmisére igyekezett idős, fiatal A kicsik is népviseletben Ha az országúton egy gép­kocsivezető és egy gyalogos is megszegi a KRESZ szabályait, akkor már csak a véletlen se­gíthet kivédeni a tragédiát. Még szerencsésnek mond­ható - mindkét fél -, ha a gya­logos megússza súlyos sérü­léssel, a gépkocsivetető pedig pénzbüntetéssel, mint az alábbi esetben. Maga a történet már majd­nem egyéves, s mégis két csa­ládot máig hatóan érint, hi­szen az ítéletet még csak első fokon mondták ki, s fellebbe­zés folytán nem jogerős. A vádlott egy tavaszi estén kilenc óra körül haladt Báta- szék belterületén Furkótelep irányába. Száraz, derült idő volt, a közvilágítás működött. A sértett ezen a napon dél­után öt óra tájban ment be a Radezki-féle italboltba, ahol két fél pálinkát és két sört fo­gyasztott, s ahonnét három­negyed kilenc körül egy isme­rősével jött ki. Néhány méter megtétele után indult az ér­kező gépkocsi haladási irány­hoz képest menetirány sze­rinti bal oldalról a jobbra. Mi­előtt a sértett az úttestre lépett, egy a Báta irányából érkező autót elengedett maga előtt, majd ismételt körültekintés után indult meg az úttesten mintegy 20-30 fokos szögnek megfelelően rézsútosan, mivel - mint mondja - közeledő gép­járművet nem észlelt. A KRESZ előírja, hogy a gyalo­gosnak a közúton a lehető megrövidebb útvonalat vá­lasztva kell áthaladnia. Ezt megszegve a gyalogos maga is hozzájárult a baleset létrejöt­téhez. Amikor a sértett az út­testen 13,4 métert megtett, ak­kor „találkozott" a már las­suló autó oldalával. A sértett­nek az ütközés következtében eltörött a combcsontja, lábszá­rán nyílt törés keletkezett, agyrázkódást kapott és zúzó- dásokat szenvedett. A vádlott a közúti baleset gondatlan okozását nem is­merte el, vallomása szerint a sértett a felezővonalon meg­állt, s ő ezért hajtott tovább, majd mikor a gyalogos elin­dult, akkor fékezett. A tanú szerint a sértett nem állt meg, rézsútosan úgy moz­gott az úttesten, mint a bábu. Ä sértett ugyanis rokkant- nyugdíjas, nehézkes a járása. E miatt többször is körülnéz, mielőtt lelép a járdáról, de át­haladás közben ezt már nem tette, mert lefoglalta a figyel­mét maga a járás. A vádlott alapvető KRESZ-szabályt sértett meg, ugyanis azon az útszakaszon a megengedett sebesség 40 km óránként, míg a vádlott - a műszaki szakértő véleménye szerint - 56-58 kilométeres se­bességgel vezette autóját. Az adott látási viszonyok között a gyalogos könnyebben észlelhette volna az autót, mint fordítva, de ha betartja a sebességkorlátozást a vádlott, akkor 18,8 méteren belül meg tudott volna állni. A gyalogost 22,5 méterről vette észre és akkor kezdte meg a fékezést. A Szekszárdi Városi Bíróság Dr. Farkas László büntetőta­nácsa kilencven napi tétel pénzbüntetésre ítélte az autó vezetőjét, akinek így a gyors­hajtás a bűnügyi költségekkel együtt több, mint tizennégye­zer forintjába kerül. Ihárosi (Folytatás az 1. oldalról) A padsorok között ülők imára kulcsolt kézzel, mély áhítattal imádkoztak az Úr­hoz. Az 1886-ban, a szakértők véleménye szerint, neoromán stílusban épült templom ódon falai visszhangozták a „Föl­támadt Krisztus e napon" kezdetű éneket. Akkoriban a húsvéthoz szorosan kapcso­lódott a keresztelés. Húsvét éjszakáján oltárhoz állították azokat, kik föl kívánták venni a kereszténységet. Ezen a na­pon is, követve a hagyomá­nyokat, megkereszteltek egy kisgyermeket. Krisztus életre kelt, legyőzte halált. A bor és a kenyér szí­nében jelen marad, de ahhoz, hogy a lélekben is megmarad­jon, hinni kell a feltámadásá­ban. Ezt hirdette az ünnepi szentmisét követően a feltá­madási körmenet. Antal Gézával, a község lel­kipásztorával az ünnepi szer­tartást követően találkoztunk. — Megváltoztak-e az emberek hitükben, jobban kötódnek-e Jé­zushoz, mint a korábbi években? — Ha arra gondol, hogy régen szinte tilos volt temp­lomba járni, ennek itt nincs és nem is volt jelentősége. Ez a falu őrizte hagyományait. Nem tapasztaltam, hogy bárki is félelemből elmaradt volna a templomból. Zárt falu, őrizte hagyományait és templomi szokásait. Volt egy olyan ha­gyomány, és van is, hogy aki az általános iskolát kijárta, annak már nem kell temp­lomba menni. Nem hangozta­tott hagyomány, de így van. — Önnek, mint lelkipásztor­nak mit jelent a húsvét ünnepe? — Legjobban talán azzal tudom kifejezni, amit a húsvét éjszakai szertartásban te­szünk, amikor a húsvéti gyer­tyából sorra gyújtjuk meg az embereknek a gyertyákat. A fény kigyullad a templomban, és reméljük, hogy elterjed a fény a világban is a föltáma­dás által. Ez a húsvéti ünnep­nek egy bevezető mozzanata, és benne van a mondanivaló is, hogy Jézus föltámadt, és ál­tala van világosság a Földön. — Miért húsvét vasárnapján, délben tartják Sióagárdon a föl­támadást? — Reméljük, mások is kö­vetik ezt, hogy húsvét napján legyen a föltámadási körme­net. Nagyszombaton délután semmit nem mond a gyertya- gyújtás, semmit nem mond, hogy Krisztus föltámadt, mert húsvét vasárnap hajnalban támadt föl. Ez a rossz gyakor­lat belerögződött az embe­rekbe. A pápa rendelkezése, hogy szigorúan tilos a húsvéti ünneplést megkezdeni az éj­szaka beállta előtt. Az ünnepi mise is húsvét napjához tarto­zik. Ha mi Jézus miatt jövünk el, akkor tudnunk kell vállalni az éjszakai szertartást. Ami­kor mi húsvéti gyertya fényét emlegetjük, hogy világít az éj­szakában, erről nem beszélhe­tek délután ötkor. így értelmét veszíthetik az ünneplésnek egyes részletei. A húsvéti szertartások, amelyeket sok helyen nagyszombaton dél­után tartanak, ez helytelen, mert a szövegben is húsvét szent éjszaka szerepel. Ha egyszer a Szentírásban azt ol­vassuk, hogy Jézus szombaton sírban feküdt, és azt olvassuk a misekönyvben, hogy az éj­szakát az egyház Krisztusnak, és a virrasztásnak szenteli, akkor azt éjszaka tartsuk és ne nappal.- p.teri - Fotó: Gottvald K. A várakozás mint politikusi erény Aki üvöltözött, az vesztett Interjú Lengyel László politológussal (Folytatás az 1. oldalról.) Nem alakultak ki olyan elvi álláspontok és szövetségek, melyből a választó tudná, hogy egy évvel ezelőtt is ez volt, ma is ez van, és egy év múlva is ez lesz erről a kér­désről ennek a pártnak a vé­leménye. — Hallhatnánk esetleg egy konkrét példát? — Itt van például a Fidesz. Ha valaki a korábbi kritikái alapján arra számított, hogy az igazi liberalizmust képvi­selő Fidesz leleplezi az SZDSZ-ben is létező nem libe­rális tendenciákat, az most meglepődve értesülhetett ar­ról, hogy a két párt megálla­podást kötött egymással. Az­után Orbán Viktor egy hét múlva Antall Józsefet kereste fel, s az általa gyakorta táma­dott MDF-ről már-már megér­tőén nyilatkozott. Egyébként maga az MDF is folyamatosan kacsingat jobbra-balra. A vá­lasztók leginkább ebből, a paktumpolitikából ábrándul- tak ki. — Mennyiben fogadható el morálisan az, ha egyik nap szi­dom a liberálisokat, avagy a kon­zervatívokat, másnap viszont szövetséget kötök velük? — Ebben az esetben én még fontosabbnak tartanám azt az erkölcsi kötelességet, melynek értelmében bizonyos elvek és programok mellett akkor is ki kellene tartani, ha azok akár tartósan népszerűt­lenek. Néhány év elteltével úgyis letisztulnak a dolgok, s ez a szavazatokban is megmu­tatkozik. Persze, azzal tisztá­ban vagyok, hogy sok politi­kusunk képtelen ennyi időt várni. — Jelentős változást vár a jövő évi választásoktól? — Meggyőződésem, hogy a jelenlegi képviselők nagy ré­sze ki fog cserélődni. Az em­beri kapcsolatok megromlása miatt sokan nemcsak saját pártjukban, de a választók előtt is képtelenek lesznek el­fogadtatni magukat. Szerin­tem a társadalom azokra fog szavazni, akik békés együtt­működést hirdetnek a külön­böző politikai erők között, s nem azokra, akik az ütésváltá­sok hívei. Az időközi válasz­tásokból levonható a konzek­vencia: aki elkezdett üvöl­tözni, arra biztosan nem sza­vaztak. S hiába volt valaki mi­niszter: ha kioktatta a népet arról, hogy miként kellene vi­selkednie, már búcsút is inthe­tett a győzelemnek. Szeri Árpád Ossza meg örömét! Olvasóink írják Faddon Ifj. Póti Miklós és neje 1993. április 11-én ünne­pelték 1. házassági évforduló­jukat. Ebből az alkalomból nagyon sok szeretettel kö­szöntjük őket és hosszú, bol­dog életet kívánunk: szülei, testvérei, nagyszülei * Édesapánk, Csizmadia György április 24-én ünnepli 82. névnapját. Ezúton kö­szönti őt sok szeretettel: lánya, Mária, fia, Gyuri, menye, Györgyi, 4 unokája: Márta, Erika, Helga és Richárd, uno- kavői: Nándi és Feri. * Alsótengelicen kiskányunk, Dombi Csilla április 12-én volt 8 éves és 22-én lesz a név­napja. Születés- és névnapja alkalmából sok boldogságot és jó egészséget, vidám gyer­mekkort kívánunk: szülei és testvére, Levente Feleségem születésnapja április 8-án volt. Kívánunk jó egészséget, és sok boldogsá­got, tiszta szívből: férje és gyermekei Nagyszokolyból ?F id. Fojtek István '93. ápr. 17-én ünnepli 53. születésnap­ját Szárazdon. Sok szeretettel kívánunk neki jó egészséget, és még hosszú, boldog életet: kisunokája, Márió, veje, Feri, és leánya, Marika * Micskei Sándor Nagydoro- gon április 12-én ünnepelte 31. születésnapját. Ez alkalomból szívből köszönti: felesége, két kislánya: Kinga és Bianka, anyósa és apósa Ugye , hogyha kedd, megírja a Kiskegyed! A15. szám tartalmából:- Elhagyottak kálváriája - tanuljunk meg gyógyulni- Életünk fele dili - havonta visszatérő gondjaink- Főnarancs az arénából - különös portré Orbán Viktorról- Segítség iszik az uram!- A kosár - van aki adja, van, aki kapja- és természetesen divat, kozmetika, sztárok, tanácsok, ötletek, pletykák mindez, mint minden kedden, olvasható a Kishegyedben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom