Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 58. szám

1993. március 10., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC WUJSAG 5 Román-magyar találkozó A múlt évben Nagyvára­don találkoztak a román és magyar regionális gazda­sági kamarák képviselői. E találkozó viszontrendezvé- nyére március 16-17-én Hé­vízen kerül sor. A kamarai képviselőkön kívül 15-20 fős üzletember-delegáció is ér­kezik Romániából, elsősor­ban a faipari és élelmiszeri- pari területről. Az érdeklő­dők mielőbb jelezzék rész­vételi szándékukat irodánk­ban. (Szekszárd, Arany J. u. 23-25.) Kiállítások Aradon Az Arad Megyei Keres­kedelmi és Iparkamarától megkaptuk az 1993-as aradi szakkiállítások jegyzékét. Az érdeklődők megtekint­hetik irodánkban. Horvát-magyar adatbank és üzleti kiadvány A múlt hónapban Pécsett tárgyalt a Horvát Gazdasági Kamara elnöke. Többek kö­zött megállapodás született arról, hogy a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara kezelé­sében horvát gazdasági adatbank jön létre. Az adat­bank horvát cég- és üzleti in­formációk mellett kereske­delem-technikai, vám- és gazdaságjogi adatokkal lesz feltöltve. Ugyanakkor a ma­gyar cégek ajánlatait és a megfelelő magyar informá­ciók folyamatos átadását kamaránk is vállalta a hor­vát fél felé. Többek között horvát nyelvű üzleti kiad­ványt szerkesztünk a ma­gyar cégek ajánlataiból. Ajánlataikkal irodánkban je­lentkezhetnek. Vámjogi és tarifális változások Magyarország: 1993. ja­nuár 1-jétől módosították a vámeljárás egyes szabályait, a változás a 135. sz. Magyar Közlönyben jelent meg. A bérmunka címén behozott vámárukat mentesítették a vámbiztosíték fizetése alól. A már működő ipari vám­szabadterületeken biztosít­ják a működés változatlan feltételeit. A Közös Piaccal kötött textil-megállapodás értelmében eljárási szabá­lyokat írnak elő a származás igazolására. A hatévesnél idősebb személygépkocsik, a nyolcévesnél idősebb ha­szongépjárművek csak a ha­tóságok előzetes engedélye alapján vámkezelhetők for- galombahelyezés céljából. Engedély hiányában csak alkatrészként lehet vámke­zelni ezeket a gépjárműve­ket. Utas- és ajándékforga­lomban 8000 forintra emel­kedik a vámmentes keret, 14 éven aluli utasok kedvez­ménye 2000 forint. Új cseh és szlovák vám­törvény: A csehszlovák szö­vetségi parlament december 2-i ülésén jóváhagyott vám­törvény szerint Csehország és Szlovákia egységes vám­terület, amely határmenti és belföldi vámövezetekre osz­lik. A vámhivatalok fogják kezelni a jövőben a hozzáa­dott értékadókat, az im­portnál beszedett közigaz­gatási adókat, a vámot és az exportilletékeket, valamint a külföldi személyek által fi­zetendő útadókat. Horvátország: A vámter­hek mellett 1993. január 1-jé­től a Horvátországba impor­tált árukat 15 százalékos be­hozatali illeték is terheli. Il­letékmentes a tenyészálla­tok, a nyers tej, a szójabab, a repce, a napraforgóolaj, egyéb nyersanyagok, illetve alkatrészek, valamint a jár­művek egy része. Lengyelország: Lengyel- országban előre láthatóan 1993. július 5-én vezetik be az addig forgalmi adó hé- lyett a hozzáadott értékadót (ÁFA), melynek mértéke 22 százalék. Oroszország: Oroszor­szág 1993. január 1-jétől át­tért a GATT értékegyez­mény rendszerére. Eddig a számlákon lévő árak alapján vetették ki a vámot, az új rendszerben a vámolás alapja az áru normál CIF ér­téke. Az új vámokat először a halászati, a dohány, a cso­koládé és az italárukra, a bőr- és a szőrmeárukra, drá­gakövekre és személygép­kocsikra alkalmazzák. Az ISZTV a társas vállalkozásokért Természetes, hogy vállal­kozási oldalunkon gyakran szerepelnek a vállalkozási ér­dekképviseleti szervezetek (ipartestület, KEVATOK) hí­rei, eseményei. A sorból mindeddig kimaradt az ISZTV, aminek egyszerű az oka: ez a szervezet, illetve elődje a KISZÖV a kisipari szövetkezetek érdekképvise­letét látta el. Mára azonban megváltozott a helyzet, amit a szervezet átalakítása és név­változása is jelez. Az ISZTV betűszó ugyanis az Ipari Szö­vetkezetek és Társasvállalko- ziások Tolna Megyei Szövet­ségét takarja. A szövetség munkájáról Fodor Tibor el­nökkel beszélgettünk. — Miért volt szükség az át­alakulásra? — A politikai rendszervál­tás után a gazdasági életben megindult folyamatok jelez­ték: a jövő a korszerűbb társas vállalkozási formáké, s a szö­vetkezeti forma háttérbe szo­rul. Szerencsére mi ezt időben felismertük, és már 1990 vé­gén átalakultunk, új alapokra helyeztük a szövetség munkád ját. A lényeg: ma már nyil­vánvalóan nem politikai kér­dés a szövetséghez való tarto­zás, hanem Idzárólag üzleti alapon lehet a régi tagszerve­zeteket megtartani, illetve újakat belépésre ösztönözni. — Ma milyen a tagok vállal­kozási forma szerinti öszetétele? — Összesen 62 tagszerve­zetünk van, ebből 40 szövet­kezet, 20 kft, 1 betéti társaság, egy pedig részvénytársasági formában működik. A kor­szerű társasági formákban működők közül természete­sen jónéhány korábban tag­szövetkezetünk volt és átala­kult, de például a 20 kft közül 11 új tag, amelyeknek koráb­ban semmi közük sem volt a szövetséghez. — Mennyire hatékony az az érdekképviselet, amit az ISZTV a tagjainak nyújtani tud? — Az ISZTV tagja egy or­szágos érdekvédelmi szerve­zetnek, a Magyar Iparszövet­ségnek (OKISZ). Miután meg­választottak az OKISZ alelnö- kévé, így valóban közvetlen és rendszeres a kapcsolatunk az iparszövetséggel, s naprakész információnk van a munkájá­ról. Az érdekképviselet termé­szetszerűleg az országos szer­vezet felé tolódott el, hiszen az OKISZ hatékonyabban tudja képviselni a tagszervezetek érdekeit az államigazgatással szemben, vagy a törvényalko­tási folyamatokban, mint a te­rületi, megyei szervezetek. Fodor Tibor Nyugodtan mondhatom, hogy az OKISZ munkája ilyen vonatkozásban igen eredmé­nyes, az államigazgatás figye­lembe veszi, sőt egyre inkább igényli a szövetség vélemé­nyét a jogszabályalkotás so­rán. A vállalkozási érdekeket emellett más területen is tud­juk képviselni, például a Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványon keresztül, hi­szen itt a 15 fős kuratórium tagja vagyok. — Milyen konkrét segítséget tudnak adni a vállalkozások napi munkájában? — Szerencsére nagyon jó képességű, felkészült munka­társaim vannak, akik sok se­gítséget tudnak adni a pénz­ügyi, számviteli területen a tagoknak, amelyek - nem ritka eset - milliókat spórol­hatnak meg egy-egy informá­ció, tanácsadás nyomán. Azt hiszem, ma ez a legfontosabb. Másképp már nem működik ez a rendszer, csak úgy, ha a tagszervezetek konkrét gaz­dasági előnyét látják annak, hogy tagjai az ISZTV-nek.- áa - Fotó: Ótós A privatizáció időszerű kérdéseiről A privatizáció késedelmes­sége havonta mintegy 6 milli­árd forintos veszteséget okoz­hat az államnak egy német szakértő cég számításai sze­rint - mondta Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója az el­múlt héten egy szakmai tájé­koztatón. Az ÁVÜ vezető szakembere kijelentette: a privatizált válla­latok hatékonysága 20-25 szá­zalékkal növekedett. Tavaly­előtt, illetve tavaly a privati­zációs befektetések zöme - 80, illetve 60 százaléka - külföld­ről származott. Az elmúlt két évben az állam mintegy 100- 110 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el, mint privati­zációs bevételt. Emellett 30-40 milliárd forint maradt a válla­latoknál reorganizációs cé­lokra. Hosszú távon azonban a jelenlegi magas külföldi be­fektetési arány nem tartható, inkább a hazai befektetőket kell ösztönözni a privatizáció­ban való részvételre. A jelen­legi 20-40 százalékos arányról 60-75 százalékos arányra kí­vánatos emelni a hazai befek­tetők arányát. Megemlítette, hogy a ma­gyar befektetők bevonásának a privatizációs folyamatba je­lenleg még több akadálya is van. A nagy állami vállalato­kat, hogy kelendőbbek legye­nek, a jövőben decentralizált módon szeretnék értékesíteni. Továbbá szélesítik a privati­zációs technikákat is. Fontol­gatják az árengedményes vá­sárlás lehetőségének megadá­sát, valamint a legkülönbö­zőbb részletfizetési formák bevezetését. Emellett egy át­fogó információs rendszer kia­lakításával is segíteni kívánják a befektetni szándékozók tá­jékozódását. A folyamat előmozdítása érdekében magát az ÁVÜ-t is át kívánják szervezni oly mó­don, hogy az eddigi tranzak­ciós szerkezetet átalakítják ágazati privatizációs struktú­rára. Privatizáció előtt a bonyhádi sütőipari vállalat A dolgozók és az üzemvezető' tulajdonjogot akarnak A bonyhádi sütőipari vállala­tot hamarosan privatizálják. En­nek kapcsán kerestük fel Oroszki Istvánt, a város polgármesterét, aki az alábbiakat mondotta a pri­vatizációt illetően: — Különösebb gond eddig sem volt az ellátásban, mivel a sütőipari vállalat és a magán- vállalkozók jól kiegészítik egymást a piacon, bár mind­egyik formának megvan a maga „szelete". Viszonylag kevés informá­ció áll rendelkezésemre, de tudom, hogy nyereséges és a megye három legjobb egysége között említhető a bonyhádi. Köztudott: a privatizáció azért indult meg, hogy mód nyíljon a legoptimálisabb forma meg­találására. A legjobb forma pedig a legolcsóbban meg­termelt, előállított, ám a leg­jobb minőségű áru. A lakos­ság érdeke is a minél jobb mi­nőségű, választékosabb ter­mékek gyártása. Az a meglá­tásom, hogy mindezt csak na­gyon fegyelmezett emberek­kel lehet megcsinálni. Annak vagyok a híve, hogy a piachoz leginkább alkalmazkodó, jól vezethető nagyságrend ala­kuljon ki. Á privatizáció formájánál meghatározó a helyi vezetés, valamint azoknak a dolgo­zóknak a véleménye, akik az üzemet eddig is a magukénak érezték. Természetesen megkérdeztük Falusi Mihályt, a sütőipari üzem vezetőjét is az átalakulásról. íme az ó véleménye: — A dolgozóinkkal együtt az a véleményünk, hogy igen nehéz megérteni a privatizá­ciót, s ez az értetlenség eléggé jellemző az egész országra, éppen a kevés információ mi­att. Az üzemünk dolgozói éjjel dolgoznak, nappal pedig al­szanak ... Az anyagi helyze­tet tekintve a dolgozóinknak kevés a pénze, a tartalékokat felélték. A célunk a részvénytársa­ság létrehozása, amihez pénz, pénz és megint csak pénz kell. Ki-ki az anyagi helyzetéhez mérten vásárolt vagyonjegye­ket, kétszer pedig ingyen kap­tak. Látszólag összejön a szükséges összeg. Gond, hogy nem látni tisztán, honnét lesz a hitel, lízing, befektetési alap. Ugyancsak elgondolkodtató: ezeket lehetséges-e jó munká­val kigazdálkodni. Egyelőre a bizonytalanság a jellemző ná­lunk is. Nyilván ebből faka­dóan tették fel a kérdést az igazgatói tájékoztatón: „lesz-e állásunk"? A jelenlegi helyzet: az emlí­tett tájékoztatón megtudtuk, hogy a részvénytársasági forma létrehozásával a Kreá­tor Kft.-t bízták meg. Hamaro­san alá kell írni a nyilatkoza­tot. Meg kell venni az üzemet, ez az én véleményem is, vagyis akarjuk a tulajdonjo­got! A többség magáénak akarja tudni, amit 2(M0 év alatt létrehozott, hisz a mos­tani új üzem az ő munkájuk révén jött létre! A dolgozók óhaja egy olyan kis közösség, ahol sajátjukként termelnek, s jó munkájuk „gyümölcsét" ők szakíthatják le! Egyébként a város vezetése a földtulajdon­jog beadását ellenszolgáltatás nélkül rendezte. Bátran kijelenthetem, hogy a bonyhádi egységet az elmúlt 25 év alatt mindig az akarat vezette a gazdaságos terme­léshez. Ezen időszak tükrözi, amennyiben tudunk korsze­rűsíteni, fejleszteni (például a dagasztógép korszerűbbre cserélése), akkor a korszerűbb technológiával és a még jobb minőséggel képesek leszünk megtermelni azt az alapot, amiért vállaljuk a privatizá­ciót. Jelenleg 8 féle kenyeret, 24 féle péksüteményt állítunk elő. Sajnos, a kereskedelem nem kellően választékos és rugalmas, hiába adja át neki a termelő kedvezőbb áron pé­káruját, a boltokban drágább, mint lehetne. Ezt a saját moz­góárus és diszkont boltunk­ban is tapasztalhatjuk. A jó minőség és az alacsonyabb ár összefügghet, de ezt a keres­kedelem kevésbé tükrözi. Hunyadi István Ipartestületi hírek Az IPOSZ-on keresztül a Szekszárd és Környéke Álta­lános Ipartestület támogatá­sával az idei évben is lehető­ség nyűik Németországban multiplikátor képzésen részt venni. A háromhetes tanfo­lyamok a CNC L, a CNC II., gépjárműszerelő, gép­jármű-villamossági szerelő, kőműves (épületek szaná­lása), SPS III., karosszéria-la­katos, fűtés-szellőzés, solár- technika, valamint vállalko­zás-vezetés tárgykörökben ke­rülnek megrendezésre. A ta­valyi évben az Ipartestület az 505. Szakmunkásképző Inté­zet oktatói, valamint a Garay János Gimnázium tanárai számára nyújtott korlátozott számú lehetőséget a „képzők képzésén" való részvételhez. Nagysikerű iparosbált renr deztek február 27-én a sióa­gárdi iparosok a helyi műve­lődési házban. A mintegy 170 résztvevő a hajnaüg tartó mu­latságban kitűnően érezte magát. A tombolatárgyakat a résztvevők saját termékeikből állították össze, a bevételből hozzájárulva a „Sióagárd jövő­jéért" alapítványhoz. A szakmai körök hírei A szabó szakmai kör tagjai Budapesten szakmai bemuta­tón vettek részt. A mestereket több tanulójuk elkísérte. Havi rendszeres program­juk keretében az autójavítók és értékesítők is találkoztak az IPT székházában. A február 26-i találkozón a napi aktuali­tásokon kívül szóba került az ezévi szakmai eseménysoro­zat is. A következő találkozó a hónap végén Bonyhádon lesz. Üzleti kiadvány Magyarországról A világ több mint száz or­szágában terjesztik majd a Price Waterhouse könyvvizs­gáló és tanácsadó cég irodái azt a kiadványt, mely a Ma­gyarország iránt érdeklődő üzletemberek és külföldi be­fektetők számára tartalmaz alapvető információkat. Áz angol nyelven, csaknem 20 ezer példányban megjelenő könyvet a Price Waterhouse szakértői készítették azon kül­földi befektetők számára, akik nem csak felületes, hanem vi­szonylag mély áttekintést sze­retnének nyerni a magyar gazdaságról. A kiadvány ki­tüntetett figyelmet szentel a pénzügyi, számviteli és az adózással kapcsolatos kérdé­seknek. Külön fejezet foglal­kozik a privatizációval, a kül­kereskedelemmel, a banki és a pénzügyi szférával. A kézi­könyvet a Price Waterhouse 453 irodája terjeszti majd vi­lágszerte. Jogszabályfigyelő A kötelező legkisebb mun­kabér (minimálbér) megálla­pításáról szól az 1/1993. (I. 13.) Kormányrendelet. E sze­rint például a teljes munka­időben foglalkoztatott mun­kavállaló részére megállapí­tott személyi alapbér legki­sebb összege a teljes munka­idő teljesítése és havibér al­kalmazása esetén 9000,- Ft, órabér alkalmazása esetén 52 forint. A rendeletet 1993. ja­nuár 13-án hirdették ki. (Ma­gyar Közlöny 3. száma) Az egyes gépjárművek vámkezelését megelőző vizs­gálatról szól a 2/1993. (I. 27.) KHVM-KTM együttes rende­let. Hatálya kiterjed a kül­földről belföldi forgalomba helyezés céljából behozott 6 évnél régebbi gyártású sze­mélygépkocsikra; 8 évnél ré­gebbi gyártású haszongép­járművekre (pl. tehergépko­csi), sérülés miatt üzemképte­len gépjárművekre, valamint a szükséges okmányok beszer­zésének feltételeire, a vámke­zelésre, stb. A rendelet 1993. II. 1-jén lépett hatályba. (Ma­gyar Közlöny 8. száma) A 46/1992. (III. 13.) Kor­mányrendelet alapján a PM által könyvvizsgáló engedélyt kapott természetes és jogi személyek névsora megjelent a Pénzügyi Közlöny 1. számá­ban. Információt közölnek ar­ról is, hogy a korábbi jogsza­bály alapján bejegyzett és még érvényes bejegyzéssel rendel­kező könyvvizsgálók névsorát a Pénzügyi Közlöny melyik száma tartalmazza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom