Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-06 / 55. szám

1993. március 6., szombat MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Költségvetés, gazdálkodás Kedden 18 órakor tartja soron következő képvi­selő-testületi ülését a bátai önkormányzat. Itt várha­tóan elfogadásra kerül a te­lepülés idei költségvetése. Napirendi pont még az előző évi gazdálkodásról szóló beszámoló, valamint a köztisztasági rendelet megtárgyalása. „Beszéljünk egymásnak egymásról” Ma 14 órakor a Tolna Megyei Független Cigány Szövetség rendezésében fórumra kerül sor a szek­szárdi Illyés Gyula Peda­gógiai Főiskola aulájában. A beszélgetés témája a ci­gány és nem cigány fiata­lok kapcsolata. A program a tolnai Hintus Cigány Néptáncegyüttes műsorá­val kezdődik, majd ezt kö­vetően indul a fórum, me­lyen részt vesz többek kö­zött Balogh Attila költő, Egerszegi Judit színésznő, Kovács József költő, Oláh Tibor, a Józsefvárosi Ci­gány Önkormányzat el­nöke, illetve Kosztics Ist­ván, a Baranya Megyei Ci­gány Művelődési és Kul­turális Egyesület elnöke. Bemutatkoznak az egyházak Március 8-12 között, es­ténként 18 órától, ismeret- terjesztő előadássorozatot szervez, a Szekszárdi Evangélikus Egyház veze­tősége. A helyszín a szek­szárdi evangélikus temp­lom. Március 8: Evangélikus Egyház (előadók: dr. Frenkl Róbert, a Magyar- országi Evangélikus Egy­ház országos felügyelője, dr. Hafenscher Károly lel­kész, a „Lelkipásztor" fő- szerkesztője). Március 9: Metodista Egyház (előadó: Szu- hánszki Gábor metodista lelkész). Március 10: Római Kato­likus Egyház (előadó: dr. Várszegi Asztrik püspök, Pannonhalmi Főapát). Március 11: Református Egyház (előadó: Molnár Miklós lelkész). Március 12: H. N. Ad­ventista Egyház (előadó: dr. Szigeti Jenő lelkész, a H. N. Adventista Egyház elnöke. Beda László kiállítása Vasárnap 16 órától a szekszárdi illetőségű Beda László festményeiből nyí­lik kiállítás a békásme­gyeri Boldog Özséb Temp­lom hittantermében. A ké­pek április 10-ig tekinthe­tők meg. A Republic Bátaszéken Kedden este 18 órakor a Republic együttes lép fel a bátaszéki tornacsarnok­ban. A szervezők ezt a koncertet a pörbölyi áldo­zatok családjainak megse­gítésére szánják. A Himalája és vidéke Március 8-án 18 órakor a szekszárdi művelődési házban tart előadást Móga János főiskolai tanár, a Kö­rösi Csorna Sándor szabadegyetemen A Hi­malája és vidéke címmel. A szekszárdi prosti-ügy háttere Már a középiskolákban is megjelentek a felhajtok (Folytatás az 1. oldalról) A történet körülbelül a '70-es évek elején, közepén kezdődik, amikor a Gemenc Szálló teraszán feltűntek az első olyan hölgyek, akik bele­férnek már a prostituált kate­góriába. Amint megjelent itt egy vadászcsapat, néhány órán belül előkerült négy-öt hölgy, de ezek még nem he­lyiek voltak. Akkor még a Gemenc Szálló igencsak kiló­gott a helyi vendéglátásból, jóval magasabb szintet képvi­selt, tehát zártabb volt a szek­szárdiak számára. Később, a '80-as évek elején, amikor már Szekszárd felka- pottabb hely lett a külföldiek számára - bár igazán most sem az, csak bizonyos körök, bizonyos területek számára, mint, a rendszámok kezdőbe­tűi alapján, Itália egy része -, akkor kezdődött az új kor­szak. Először főként az anyuka kategóriába tartozó hölgyek tűntek fel, akiket senki nem futtatott, csak ők karesték a kapcsolatokat az olaszokkal, vadászokkal - valószínűleg tárgyi juttatás fejében. Ekkor még ellenszolgáltatásként megelégedtek egy harisnyá­val, egy pulóverrel, egy-egy vastagabb aranylánccal. A másik vonal Innentől kezdve szét kel­lene választani a dolgokat. Lé­tezik az a vonal, amelyik in­nen épít be külföldi „munka- vállalásra" lányokat, s ame­lyik jelen pillanatban is mű­ködik. A televízióban is nem­rég vetítették azt a dokumen­tum-értékű anyagot, amely azokról a hölgyekről szól, akik főként Itáliában vállalnak munkát, mint táncosnők. Na persze, itt a tánctudás igazá­ból nem sokat számít. Nem azt fizetik meg, hanem a szo- bárajárást. Egy biztos, ezek a lányok nagyobb pénzeket keresnek ott, mint itthon. Elég, ha meg­nézünk egy ilyen lányt, lehet látni, hogy jó ruhákban jár, több mindent megvehet ma­gának. Hogy konkretizáljunk, to­vábbra is informátoraink sze­rint, Szekszárdról most is tíz fölött lehet azoknak a száma, akik kint vannak. Aki kiköz­vetít; az folyamatosan kapja utánuk a pénzt. Van, aki fel­hajt és van egy menedzserük, aki ezt az egészet összefogja, ő tartja kint is kézben a lá­nyokat. Persze, azt nem lehet tudni, kik, hányán dolgoznak ebben az üzletben. Néhány héttel ezelőtt Szek­szárd egyik középiskolájában megjelent egy hölgy, illetve egy olasz úr az egyik kislány­nál azzal, hogy megvan a munkavállalási lehetősége, most azonnal menjen velük, de annyira azonnal, hogy még a táskáját, a könyvét is hagyja az iskolában. A lány végül nem ment el, abban maradtak, hogy ha véget ér a tanév, ak-* kor a nyár folyamán a barát­nőjével együtt kimegy. Vagyis már az iskolákba is bemehet­nek! Az utójáték A mostani lebukás törvény- szerűnek tűnik, mert Szek- szárdon ez a fajta tevékenység nem maradhatott meg. Már volt többféle próbálkozás, de azok nagyon rövid életűek voltak. Azt nem lehet tudni pontosan, mi az, ami miatt megszűntek. A kereslet hiá­nya vagy pedig valaki „meg­kérte" őket, hogy fejezzék be ezt a tevékenységet. Itt már túl sokan voltak benne ahhoz, hogy ne bukjanak meg. Való­színűleg sok bejelentés érkez­hetett folyamatosan a rendőr­ség felé. Informátoraink meg vannak győződve arról, ha azt mon­danánk a hölgyeknek, hogy kurva, biztos felháborodná­nak, de azok a lányok, akik ebben részt vettek, valószínű, hogy önként vállalják ezt a szerepet, ezt a feladatot, mert azok is önként vállalják, akik külföldre mennek. Nem hi­szik, hogy nagy feladatot je­lent a beszervezésük, még itt Szekszárdon, sőt, ennél kisebb helyeken sem okozhat igazán problémát. Vannak rá vállal­kozók. Embereink szerint, ha meg­nézünk egy bártáncosnőt, az valahol magamutogató. Ugyanez működik az elején itt is, élvezi, hogy nézik, élvezi, hogy tud tetszelegni, innen vi­szont már csak egy lépés, hogy ezt tovább is viszi. Már nem tekintik tabunak a dol­got, ha arról kell beszélni, hogy mit csinál a férfivel. Ez teljesen természetessé válik. A pénz az később lép be, amikor már profibbak a dologban. Nem tudni, hogy most minek tekintik magukat, de biztosan nem kurvának. Prominens személyek mindkét oldalon találhatók. A szolgáltatásokat adóknál, stri- ciknék főleg fiatalok, akik el­sősorban az apuka miatt pro­minensek. A szolgáltatást igénybe vevők pedig ... Szó­val, a terjengő hírek szerint megfordultak ezeknél a lá­nyoknál olyan emberek is, akik számára - finoman fo­galmazva - nem lenne túlzot­tan előnyös, ha ez kiderülne róluk. KRZ Szakcson támogatják a vállalkozókat A szakcsi polgármesteri hi­vatalban nagy az ügyfélforga­lom, az emberek egymásnak adják a kilincset. Mostanság a földrendezések miatt keresik fel a hivatalt, érdeklődnek, ta­nácsot kérnek. A magántulaj­donba vételt nem kapkodják el, inkább közös művelésre a téesznek adják. Az egykoron jó hírű termelőszövetkezet át­alakulásával nyolcvanan lép­tek ki a közösből és fogtak bele egyéni vállalkozásba. A szakcsiak nagyban foglalkoz­nak szarvasmarha- és sertés- tartással. A tejfelvásárlás - mint arról már korábban is ír­tunk - napirenden van a köz­ségben. A sertés felvásárlásá­val nem elégedettek a gazdák, mert eddig 105 forintért vitték el Szakcsról a sertést, ma pe­dig már 77-ért sem kell. Az önkormányzat költség- vetéséből mindössze 3 millió forintot fordítanak az idén fej­lesztésre. Már tavaly befeje­ződött az iskola építése, ehhez belső udvar is készült. Az alsó és felső tagozatos iskolában ti­zenegy naki, harminckettő vá- rongi, tizenhét lápafői, és nyolcvanhárom szakcsi gye­rek tanul. A kultúrotthonról szólva Nagy János polgármes­ter elmondta, hogy a földszin­ten üzlethelyiségeket alakítot­tak ki. Négy vállalkozónak - cukrász, optikus, gazdabolt, divatárus - adta bérbe a hi­vatal. A négy üzletből három már üzemel, csak a divatárus nem költözött még be az új he­lyiségbe. Az önkormányzat támogatja a vállalkozókat, úgy, hogy az üzlethelyisége­ket három évre kedvezmé­nyesen adta bérbe, és a hivatal vállalkozói adót sem vetett ki. A kultúrotthon felső helyisé­geinek a felújítására a költség- vetésben 600 ezer forintot ter­veztek. Többek között kicseré­lik az ablakokat, festenek, má­zolnak, parkettát csiszolnak. A munkanélküliség a köz­ségben is érezhető, mintegy harminc munkanélküliről tudnak. Az önkormányzat, számítva azokra, akiknek az idén a se­gély lejár és a hivatalhoz for­dulnak támogatásért, erre a célra 800 ezer forintot tettek félre. (p.teri) A gyönki kábel- televízió hétfői műsora A huszonkettedik adásá­val jelentkezik hétfőn, 18,30-kór az MTV-csator­nán a gyönki kábel-tévé. A műsorban tudósítást lát­hatnak a nézők a Vízmű Gyönki Üzemvezetőségé­nek helyzetéről. Elhangzik egy sokakat, az egész települést érintő beszélgetés a polgármester­rel az elfogadott idei költ­ségvetésről. Ellátogatott a kamera a borbemutatóra, az „Élet­művészet, családért" klub farsangjára, a Kop-Ka ÁFÉSZ részközgyűlésére, az általános iskolában ren­dezett kézilabda kupára és az óvodások farsangjára. Előzetest láthatnak a Promise együttes 12-i gyönki koncertjéből és hall­hatják a község híreit. Az adást kedden 18,30-kor az MTV-csa tornán megismét­lik. Kis matematikusok versengése f r t M r< Megyei döntő négy helyszínen Tegnap délután 2 órakor kezdődött az országos Zrí­nyi Ilona Matematika Ver­seny ^megyei döntője. A csaknem ezer főt megmoz­gató verseny szervezője a szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola volt. Te­kintettel a résztvevők ma­gas számára - 815 diák ke­rült a megyei döntőbe -, egy oktatási intézmény nem tudta vállalni a ver­seny lebonyítását, ezért a szekszárdi általános isko­lán kívül a megye más vá­rosaiban, Bonyhádon, Ta­másiban és Pakson is foly­tak a versenyek. A megye- székhelyen 400 kisdiák fo­gott a feladatok megoldá­sához. A versenyzőket a feladatlapokon kívül egy-egy szelet csokoládé várta és a versenyen való részvételt tanúsító oklevél. A feladatok megoldása után a résztvevő diákokat, pedagógusokat szendvics­csel, üdítővel vendégelték meg, mintegy levezetendő a feszültségeket és egyben módot nyújtva az ismerke­désre, a versenyfeladatok egymás közötti megbeszé­lésére. A verseny ünnepélyes eredményhirdetése már­cius 18-án lesz Szekszár­don, a Művészetek Házá­ban. /. kováts Parlament Szava­zatok zsíros­kenyér szinten? Barcza Imre független országgyűlési képviselő az utóbbi időben mind nagyob előszeretettel láto­gatja a nyugdíjasok gyűlé­seit, sőt, azokon a napila­pokban is idézett beszé­deket tart. A Nyugdíjasok Pártjának fontosságáról korábban már kifejtette vé­leményét lapunk hasáb­jain Barcza Imre, ez alka­lommal viszont a Nyugdí­jasok Fórumáról kérdez­tük, ugyanis a múlt héten ennek á szerveződésnek az országos találkozóján vett részt, a felszólalásá­ban megfogalmazott taná­csaival segítve a jelenlé­vőket. — Valóban, elköte­leztem magam a Nyugdí­jasok Fóruma mellett, de ez nem jelenti azt, hogy elhanyagolnám a válasz­tókerületemet - jelentette ki a képviselő. — Ne fe- ’ ledjük el, hogy a nyugdíja­sok létszáma két és fél mil­lió főre tehető, ám nincs igazán ütőképes érdek- képviseletük. Ők azok, akik legfeljebb csak beles­nek a parlament ablakán. A választásokon persze megpróbálják majd meg­környékezni őket, az is­mert módon: mindegyik párt már előre sütögeti a pecsenyéjét, hogy lehető­leg rá és ne másra szavaz­zon a nyugdíjas. Majd kapnak az időskorúak né­hány szelet zsíroskenye­ret, s aztán a megfelelő módon megtörténik a voksolás. Távlatilag azon­ban arra kell törekedni, hogy a nyugíjasok juttas­sanak be saját maguk kö­zül képviselőket az oszággyűlésbe. Vélemé­nyem szerint 1994-ben, amennyiben ez a célkitű­zés sikerül legalább tíz nyugdíjasnak, akkor ők a mérleg nyelvét képezhetik a parlamentben. Mindez már csak azért is kívána­tos, mert így sikerülne el­kerülni azt, ami 1990-ben történt: akkor ugyanis so­kan a meghirdetett bibliai út helyett a pecsenyesütők útján, sőt, sztrádáján in­dultak el. -szá­Felsőnánai hétköznapok Ifjúsági klub a község fiataljainak Tolna megye geometriai középpontján találjuk a 732 lelket számláló Éelsőnánát. Senki ne gondolja, hogy ebből az előkelőnek tűnő helyzetből a nánaiaknak bármiféle elő­nyük is származna, ezzel nincs se több, se kevesebb pénzük, mint amennyi. De ami van, azt gondos háziasz- szony módjára osztják be. így valósult meg a terv, hogy a volt presszó épületében a nyolcvan iskolás és az ötven kisóvodás étkeztetésére konyhát létesítettek. Erre a célra pályázat útján 4 millió 548 ezer forint céltámogatást kapott a község. Jó időben a salakpályán sportoltak a gye­rekek, de esős vagy téli napo­kon ez már gondot jelentett, így aztán az önkormányzat a tulajdonában lévő kultúrott- honban - pályázati pénzből - 1,4 millióból tornatermet csi­náltatott. A kultúra házának a felújítására a termelőszövet­kezet közel másfél millió ér­tékű társadalmi munkájával, a lakosság és az önkormányzat segítségével kerülhetett a fa­lakra lambéria, az ablakokra rács, készült öltöző, és beve­zették a vizet is. A korábbi években Felső- nánán is folytak szervezések a vezetékes gáz kiépítésére, de a termelőszövetkezet, amely nagyfogyasztónak számított volna a községben, nem vál­lalta a költségeket, így aztán a falunak sem lett gáz. Az in­tézmények részére ezt a gon­dot a hivatal úgy oldotta meg, hogy több mint fél millióért vásárolt egy tartályt, és az 1992-ben kiépült rendszer látja el többek között az isko­lát is gázzal. Az önkormányzat házi bri­gádja társadalmi munkában meszelte ki - az egyház kéré­sére - a katolikus templomot, aminek a közelében tervezik a háborús emlékműnek a felállí­tását. Ennek a költségeihez mind a katolikus, mind az evangélikus felekezet hozzá­járul. A szervezés még az ele­jén tart, s ezután hoznak létre egy alapítványt is, de az em­lékmű kapcsán fölvették a kapcsolatot a németekkel is. A fiatalok körében vetődött fel egy ifjúsági klubnak az ötlete, ahol összejöhetnek, progra­mot szervezhetnek. Az ön- kormányzat támogatja a kez­deményezést, a klubnak biz­tosítja a helyet, és még ebben a hónapban megbeszélik a fiata­lokkal a klub működtetését. A fiatalok problémáin túl a hiva­talnak a legnagyobb gondot az idős emberekkel való törő­dés jelenti. Erejükhöz mérten támogatják őket, de a korábbi években a látogatottsága miatt megszűnt öregek otthona he­lyett keresik a megoldást arra, hogy az idős embereket kö­zösségbe vonják be. A község útjainak javítását, kátyúzását a tél beállta előtt elvégezték, járdákat javítottak, kimeszel­ték a ravatalozót. Az idén a Kossuth Lajos utcának 300 méteres szakaszára kerül szi­lárd útburkolat. -p.teri-

Next

/
Oldalképek
Tartalom