Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-03 / 52. szám

4 »ÚJSÁG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1993. március 3., szerd. Érvénytelen, de nem eredménytelen Még egyszer a helyi népszavazásról jgawiilig^W '*' I ' I ü ! ' \ Új utak, ingyen tankönyv Közmeghallgatás Gyulajon Az elmúlt hét szombatján került sor Dombóváron a Gu- naras-fürdő ügyében kiírt he­lyi népszavazásra. Mint arról hétfői lapunkban már beszá­moltunk, a szavazás ered­ménytelen volt, mivel a sza­vazásra jogosultak 10,9 száza­léka jelent csak meg az urnák előtt. — Hogyan értékeli a tör­ténteket a város polgármes­tere? - tettük fel a kérdést dr. Fazekas Istvánnak. — Előre látható volt, hogy az érdeklődés kritikán aluli lesz, mivel a tulajdonképpeni ok, ami miatt a polgárok a he­lyi népszavazást kezdemé­nyezték, a megszűnt, a Sim- bex Kft. elállt Gunaras-fürdő üzemeltetésétől. — Vannak, akik a népsza­vazás eredménytelenségét látva azt mondják, a dombó­vári polgárokat nem érdekli Gunaras sorsa. — Ez nem igaz, az alacsony megjelenési arány nem azt jelzi, hogy a dombóváriakat nem érdekelné az ő téglaje­gyeikből felépített fürdő sorsa, hanem azt mutatja, hogy értelmét vesztette a nép­szavazás, nem volt tétje, a la­kosság felismerte, hogy jó ke­zekbe került a fürdő az ön- kormányzati tulajdonú, egy­személyes kft. személyében, ezért nem mentek el az embe­rek szavazni. — Ha így van, akkor nem lett volna célszerűbb elállni a népszavazás kiírásától? — Kétségkívül ez lett volna a célszerű, csakhogy a képvi­selőtestület ezt nem vállalta fel. Egyébként összegzéskép­pen csak azt mondhatom, hogy bár a népszavazás ér­vénytelen volt, de nem ered­ménytelen, hiszen a kezde­ményezésnek köszönhetően került Gunaras üzemeltetése vissza a városhoz. FKÉ — Nem kell szégyenkez­nünk, mert ebben a községben az elmúlt húsz évben nem ke­rült annyi minden megvalósí­tásra, mint az elmúlt időszak­ban - kezdte beszámolóját a gyulaji közmeghallgatáson február 23-án Müller Márton polgármester, aki egyben kö­szönetét mondott a község la­kosságának, hogy támogatták a község vezetését elképzelé­seik megvalósításában mun­kájukkal, és anyagi hozzájáru­lásukkal. A gyulaji képviselőtestület 1992.-ben 8 alkalommal ülése­zett, az ülések minden alka­lommal határozatképesek vol­tak. A testület 8 rendeletet al­kotott és 36 határozat hózott. Döntöttek a polgárőrség felál­lításáról, átvették a helyi víz- és moziüzemet, a megszűnt megyei kéményseprő, temet­kezési vállalat rájuk eső va­gyonrészét. A községben kár­pótlási fórumot hoztak létre és földrendező bizottságot alakí­tottak hét fővel. 1992. évi elképzeléseik kö­zött első helyen szerepelt a falu utcáinak szilárd burkolat­tal való ellátása. 2,4 millió fo­rintért elkészült a Kurivölgy és az Iskola utca betonozása, így a községben a Szabadság és az Ady utcák kivételével minden út szilárd burkolattal lett ellátva. Az elmúlt évben Gyulajon felújítottuk a községházát és az Iskola utcai szolgálati la­kást, valamint átalakításra ke­rült az orvosi rendelő. A ter­vezett nyolc közvilágítási lámpa felszerelését a DE­DASZ elvégezte. A Magyar utcában és a Dózsa utcában a tervezett árkolási munkákat a KPM-el történt megállapodá­sunk alapján elvégezték. A kultúrháznál a tető beá­zását a hőgyészi szövetkezet kijavította, de sajnos, nem jól. A szeméttelep tervét elkészí­tették, de anyagiak hiánya mi­att a megépítésével egyelőre nem tudnak foglalkozni. Az önkormányzat kérte a lakosságot, hogy a házuk előtti járdát javítsák ki, ehhez anyagot biztosítottak volna, de a gyulaji polgárok nem él­tek a lehetőséggel, ezért a jár­dák továbbra is rosszak. A községben folytatták a segélyezésnek azt a gyakorla­tát, miszerint inkább a gyere­keket segítik, mint a szülőket. Ehhez plusz 600 ezer forintot nyertek a Népjóléti Miniszté­rium pályázatán. így kapta ismét ingyen szeptemberben a füzeteit és könyveit minden gyerek Gyulajon, valamint is­kolai váltócipőt. Beiskolázásra az óvodás és az iskolások 500-500 forintot, a középisko­lások 1500 forintot kaptak fe­jenként 1992. augusztusában. Karácsonyi segélyben minden gyerekes család részesült, 700 Ft/fő értékben. Az élelmiszer árak emelésének kompenzálá­sára az elmúlt évben közel kétszázezer forintot adott át az önkormányzat az oktatási intézményeknek, így most az óvodai térítési díj 40 Ft/nap,1 az iskolásoké pedig 50 forint. Az idősek gondozó otthoná­ban az új térítési díj havi öte­zer forint. ,r Hat fő részére adott ki az önkormányzat tavaly méltá­nyossági közgyógyellátási igazolványt. Egyszeri tejjegy juttatásban 50 fő részesült de­cember hónapban, és egész évben kaptak tejjegyet a szo­ciális, nevelési segélyezettek. A házi szociális gondozást és az ebédkihordást idén is foly­tatják. A polgármesteri irodába százezer forintért vásároltak tavaly új bútort, amit többen szóvá tettek, nehezményezve a közpénzek ilyen célra való fordítását. A polgármester szerint alaptalan a vád, hiszen az, hogy működésük negye­dik évében megfelelő körül­mények között dolgozhatnak a hivatalban, az igazán jogos igény. Az 1993. évi terveket ille­tően elsősorban a megkezdett munkák befejezését tervezik, így az orvosi rendelő és az óvoda teljes felújítását. Válto­zatlanul szeretnék elvégezni a járdák felújítását, de itt ismé­telten a lakosság közreműkö­désére lenne szükség. Talán idén hajlandók lesznek saját érdekükben ezt is megtenni a helybeliek. A tét: a fürdő üzemeltetése Visszapillantó Formabontó hőgyésziek Közmeghallgatás videovetítéssel Ki dönti el, hogy kell-e merészség el­térni a megszokott régi formától? Nem volt ez kérdés Hőgyé- szen, amikor az ön- kormányzat képvise­lői - élükön Pál Imre polgármesterrel - vál­lalták, hogy a köz­meghallgatást újszerű módon rendezik. Valóban rendezés­ről kell beszélni, hi­szen az estén szinte forgatókönyv szerint történt minden. Az volt az elképzelés, hogy ne csupán a polgármester felolva­sott tájékoztatóját hallgassák az érdek­lődők, hanem a testü­let tagjai adjanak számot, ki-ki a hozzá legközelebb álló terü­letről. Mindezt il­lusztrálni kellene ké­pekkel. Ehhez találtak partnert a SÁR-VÖL Bt. Stúdió szerkesztő­iben. A közmeghallgatás helyszíne a hőgyészi művelődési ház nagy­terme volt, ahol a 18 órai kezdésre száznál többen jelentek meg. Az érkezőket az MTV által készített, Hő- gyészt bemutató film pergő képei fogadták. Ezt követően köszön­tött mindenkit Pál Imre polgármester, majd az 1992. évi fej­lesztések megvalósu­lásáról kért tájékozta­tót Kovács József al­polgármestertől. Eközben láthatták is azokat a videofelvéte­leket, melyeket a már említett stúdió forga­tott, például az új rendőrőrsről. A nézők így „nyitottak ajtót" az egykori pártházba, ahol ma a közbizton­ság őrei szolgálnak. Ugyancsak a kamera segítségével ismer­kedtek meg az óvoda felújítási munkáival és bepillanthattak az ebéd utáni csendes­pihenőre is. A fejlesz­tések témakörénél szólt az alpolgármes­ter a szépen renovált templom további fel­újítást igénylő mun­kálatairól. Ennek apropójaként láthat­ták kivetített képek­kel a megromlott kál­vária-stációkat. Károly György al­polgármester a kül­földi partnerkapcsola­tok alakulásáról, eredményeiről, az 1992. évi „Hőgyészi találkozó" tapasztala­tairól szólt. Ehhez kapcsolódott Szili Ist­vánná képviselő té­maköre is, amely a hőgyészi Német Nemzetiségi Egyesü­let tevékenységét mu­tatta be. A kettőt il­lusztrálta egy rövid filmösszeállítás. Kri­tikai megjegyzés, hogy ezt a filmbetétet későn indították, így átnyúlt Tillmann Ká- Toly képviselő be­számolójába, mely a község címerét és zászlaját mutatta be. így sajnos kissé meg­oszlott a közönség fi­gyelme. Fazekas Márton körjegyző a telefonhá­lózat kiépítéseinek lehetőségeiről, a MA- TÁV-val köthető megállapodásról be­szélt. Később a lakos­ságot érintő jogszabá­lyokat ismertette ki­vonatosan. Pál Imre polgár- mester a másfél évvel ezelőtti választási programban elhang­zottak közül a megva­lósult tervekről és a jövőbeni elképzelé­sekről, így: út-, járda­építésekről, gázprog­ramról, csatorna és víztározó létesítéséről tartott összefoglalót. Vitaindítóként is­mét vetítés követke­zett. Azokat az inter­júkat figyelhette a kö­zönség, amelyeket a közmeghallgatás nap­ján forgatott a stúdió. Megszólalt az iskolai­gazgató, a munkanél­küli fiatalember, a bolti eladó, a nyugdí­jas, az idegen anya­nyelvű tanárnő, a helybeli esperes plé­bános. ő utánuk kér­tek szót a közmeg­hallgatáson megjelen­tek. A közérdekű kérdések mellett ja­vaslatok is hangzot­tak el. Az indulatokat a kamera és élő mik­rofon jelenléte fe­gyelmezte. így zajlott a lakóhelyért tenni is akarók felelősségével az újszerűre sikerült hőgyészi közmeg­hallgatás. dkj ERRŐL - ARRÓL Hírek - információk - események Testületi ülés Március 4-én, csütörtökön 17 órakor tartja soron kö­vetkező ülését a dombóvári képviselőtestület a városhá­zán. A napirend szerint elő­ször a városi kórház igazga­tói állásra érkezett pályá­zatokat bírálja el a testület. Ezt követően kerül sor a szervezeti és működési sza­bályzat kiegészítésére, a munkanélküli, ellátásban nem részesülők átmeneti szociális támogatási rend­szerének módosítására. Harmadik napirendi pont­ként az önkormányzat 1993. évi költségvetési koncepció­ját tárgyalják meg a képvise­lők csütörtökön. Lelkigyakorlat Háromnapos katolikus if­júsági lelkigyakorlatot tar­tanak Dombvóváron már­cius 12-i, pénteki kezdettel a belvárosi plébánia szervezé­sében. A pénteken, 17 óra­kor kezdődő lelkigyakorla­ton dr. Boda László, a Hit- tudományi Akadémia pro­fesszora tart előadásokat, majd ezt követően a részt­vevőkkel beszélget. A befe­jező előadásra március 14-én, vasárnap, a 10 órai szentmise után kerül sor. A lelkigyakorlaton résztve­vőknek szállást és étkezést biztosítanak az Apáczai Csere János Szakközépis­kola kollégiumában. Rész­vételi díj 200 forint/fő. Je­lentkezni március 8-ig lehet a következő címen: 7200 Dombóvár, Arany János tér 18. Telefon: 74/65-743. Nyertesek Tizenöt millió forint visz- sza nem térítendő támoga­tást nyert a Phare progra­mon belül a Dombóváriak a Dombóvári Munkanélküli­ekért Alapítvány. A pályá­zat útján nyert tizenöt millió forint vissza nem térítendő támogatást az alapítvány szociális bolt nyitására, és munkanélküliek számára létrehozandó mezőgazda- sági tevékenységek finan­szírozására fordítja majd. Lápafői hétköznapok Az öregek segítségre szorulnak A megye nyugati szegletében, Lápafőn mindössze 255-en élnek. Évekkel ezelőtt a tős­gyökeres lápafőiek elköltöztek innét abból a meggondolásból, hogy a halálra ítélt faluban nem találják meg a számításukat. A régiek el­mentek, de újak költöztek a helyükbe. A lakos­ság jelentős része idős, nyugdíjas, akik közül sokan szorulnak segítségre. Az önkormányzat 1991-ben az 5 millió 180 ezer forintos költség- vetéséből több mint 1 miihó forintot fizetett ki segélyre, a költségvetés 20 százalékát. A tizen­hét iskolásgyerek a szakcsi általános iskolában tanul. Egy iskolás gyerek jelenleg az önkor­mányzatnak 109 ezer forintjába kerül. A tava­lyi évben is cél volt a családok segítése, A költ­ségvetésben segélyre 1 miihó 100 ezer forintot terveztek. Az önkormányzat az iskolások étke­zési költségeinek 50 százalékát megtérítette, il­letve jelenleg is téríti, tanszereket vásárolt, és biztosítja az ingyenes utalást. „Ami tőlünk te­lik - mondta a polgármester -, mindenben tá­mogatjuk a családokat, a nyugdíjasainkat." 1991 és 1992 karácsonyán a nyugdíjasok ezer, míg tizennyolc éves korig a gyerekek kétezer forintot kaptak ajándékba. A lápafői önkormányzat visszavásárolta ko­rábbi intézményeit. így lehetőség lesz - többek között - egy ifjúsági klub, a községi könyvtár mellett lakás kialakítására. Felújították a köz­ségháza épületét. Lápafőn is nagy gond a munkanélküliség. A termelőszövetkezet adott ugyan némi munkát, de más munkalehetőség nem is volt, és jelenleg sincs. A községben kö­rülbelül húsz munkanélküliről tudnak. Legin­kább a föld foglalkoztatja az embereket, de nem sietnek azokat a közösből kivenni. Meg­gondolandó, mert az idős emberek mit kezde­nének a földdel. A vagyonmegosztás során másfél millióhoz jutott a község. Ebből többek között közvilágí­tást bővítettek, a ravatalozóba villanyt szerel­tek, és 130 ezer forintért kétszemélyes hűtő­kamrát vásároltak. Gond még, hogy a község végében lévő gáz­cseretelepet több alkalommal is föltörték. Az utcai árusítás - ami nem vált be - hetenként, csütörtöki napokon történik. Ha a palack hét végén üresedik meg, akkor a tulajdonosnak meg kell várni a következő hét közepét, hogy kicserélhesse. Az önkormányzat fölvette a kapcsolatot a PRIMA Gáz Rt.-vel, és azzal az ajánlattal áll elő, hogy van egy gmk., amely gázpalack tárolót gyárt, és ezzel biztonságo­sabbá lehetne tenni a telepet. Ha az ajánlatot az rt. elfogadja, ez is megépülhet. Erre 300 ezer fo­rintot terveztek, amihez a közvilágítás és a ri­asztó felszerelése is hozzátartozik. A központban lévő református templom va­kolata omladozik, s mivel az egyház egymaga nem tudja a helyreállítást kifizetni, a testület úgy döntött, hogy erre is áldoz 350 ezer forin­tot, így támogatva a munkát. (p. téri) Télutó Dalmandon Ebédhordó iskolás fiú, na­pon sütkérező kutyák. Derűs nyugalmat, békét sugárzó hétköznapi képek. Ritzel Zoltán kollegánk mindezt Dalmandon, egy ha­vas, februári napon, séta köz­ben kapta „lencsevégre".

Next

/
Oldalképek
Tartalom