Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám

1993. március 24., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 A HIREI Kamarai kitüntetések A Dél-dunántúli Gazda­sági Kamara minden évben emlékplakettel és oklevéllel ismeri el a kamarai munká­ban és a gazdálkodásban legkiemelkedőbb teljesít­ményt nyújtó vállalkozók eredményét. Tolna megyé­ben idén Tóth Attila, a dom­bóvári Transdanubia Kft. ügyvezetője, „Sikeres vál­lalkozás" címen a szek­szárdi Propa-Gen Rt., ex­portteljesítményéért az MMG Automatika Művek Rt. Szekszárdi Műszergyára részesült elismerésben. Üzleti lehetőségek Ausztriában- címmel szemináriumot szervez a Tolna Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara 1993. április 2-án 10 órai kezdettel Szekszárdon, a Vállalkozók Háza (Augusz Imre u. 1-3.) II. emeletén. Vendég: Sarkadi Károly, a Magyar Gazdasági Kamara grazi irodájának vezetője, aki az általános ismertetőn túl (ami Ausztrián kívül ki­terjed az Alpok-Adria tér­ségre, így Dél-Tirolra és Szlovéniára is) konkrét üz­leti ajánlatokkal is érkezik. VÁM '93.- címmel szemináriumot szervez a Tolna Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara Szekszárdon 1993. április 7-én. Az előadás többek kö­zött: — a vámjogszabály mó­dosulásával, — a termékimporttal kapcsolatos adózási válto­zásokkal, — a Közép-Európai Sza­badkereskedelmi Megálla­podás (magyar-cseh-szlo- vák-lengyel) szabályainak ismertetésével, — az EUR-1, EUR-2 szál­lítási bizonyítványok gya­korlati alkalmazásával fog­lalkozik. (Érdeklődni iro­dánkban, Szekszárd, Arany J. u. 23-25.) Román-magyar kamarai találkozó A magyar kamarák és 14 romániai kamara képviselő­inek részvételével találkozó volt az elmúlt héten Héví­zen. A megbeszélések felte­hetően tovább erősítik a két ország vállalkozói közötti kapcsolatokat, melyek egyik jellemzője, hogy Romániá­ban kb. 950 magyar-román vegyesvállalat működik, többségében jó eredmény­nyel. Legnagyobb lehetősé­gek jelenleg a kereskede­lemben vannak, román rész­ről mindenekelőtt élelmi­szerek iránt mutatkozik óri­ási kereslet. A magyar ka­marák fölvetették a normá­lis külkereskedelmi forgal­mat nehezítő problémákat, többek között a határátkelés vagy a nemzetözi szerződé­seknek nem minden esetben megfelelő vámeljárás kérdé­sét. A két ország kamarái a vámszervekkel megállapo­dást kötöttek, ami remélhe­tőleg a személyforgalom gyorsítását eredményezi a jövőben. Az adminisztratív- pl. vám - „tévedések" or­voslásában a kamarák segít­séget ígérnek. Az NGKM a vállalkozókért A külgazdasági tárca a vál­lalkozók külpiacra jutását se­gítő programja keretében együttműködési megállapo­dást kötött a HUDEFO Ma­gyar Fejlesztési Alapítvány­nyal. A megállapodás többek között rögzíti, hogy az NGKM közreműködik a HUDEFO, s ezzel a magyar vállalkozók nemzetközi kapcsolatainak bővítésében, a felkészültség, a versenyképesség javításában, és ehhez a Kereskedelemfej­lesztési Alapból anyagi támo- gást is nyújt. Szépség és egészség kiállítás áprilisban Idén második alkalommal rendezi meg a Szépség és Egész­ség nemzetközi fodrász-, fodrászkellék-, kozmetika-, egészsé­ges életmód és bizsu-szakkiállítást a Consum Stúdió. A rendez­vény április 1-jén nyílik és négy napon át várja az érdeklődőket a BNV D pavilonjában. A kiállításon lehetőség nyílik vérnyo­másmérésre, koleszterinszint-meghatározásra, grafológiai és makrobiotikai tanácsadásra, de teljes körű egészségügyi felvi­lágosítás is szerepel a programban. A kiállításokhoz kapcso­lódó szakmai fórumokon előadásokat hallhatnak az érdeklődők a kozmetikai- és fodrásziparban tervezett privatizációról. Újra hódít a paróka? Aphrodité a vállalkozókért A görög rriitológiából is­mert Aphroditének, a szere­lem és a szépség istennőjének a nevét viseli az az üzlet, amely Szekszárdon, a Széche­nyi és a Bezerédj utca sarkán, az Elixir bolt helyére költö­zött. A névválasztásról, a cég profiljáról kérdeztük Hévízi Tibort, az üzlet vezetőjét. — Profilunk minden olyan készítmény, amit a fodrászok és kozmetikusok használnak, és ami a nőket széppé, ápolttá teszi. Természetesen azon túl, hogy a városban és környékén e két szakmában dolgozó szakembereket kívánjuk el­látni, azért az utcáról bejövő, egy-egy darabot vásárolni kí­vánó vevőnek is szívesen ál­lunk rendelkezésére. — Az üzletbe belépőt a do­bozok, tégelyek olyan kaval- kádja fogadja, hogy talán még a fordász, kozmetikus szak­embereknek is gondot okoz a választás, nem beszélve az egyéb vásárlókról. — Igen, valóban nagy a vá­lasztékunk, vannak itt bal­zsamok, pakolások, hajkondi­cionálók, regenerálók, színe- zők, habok, krémek, zselék, festékek, minden, amire egy fodrász szakembernek szük­sége lehet. — Melyik ma a slágerszín a hajfestékek között? — A vörös minden árnya­lata, a tizianvöröstől a maha­gónivörösig. — Kozmetikai szerekben milyen a választék. — Arcápolókat - amelyek természetesen a nyakra és a dekoltázsra is használhatók - minden bőrtípus részére kíná­lunk, emellett zselék, masz­kok, gélmaszkok, habok, toni- kok, bőrradírok, szőrtelenítő krémek, gyanták, és hideg gyanták is kaphatók. — A nagy tételben vásárló vállalkozók szakmájuknál fogva bizonyára ismerik eze­ket a termékeket, az utcáról betérő vevő azonban néha maga sem tudja, mire van szüksége. Milyen tanácsot kaphat ebben az üzletben? — Minden termékhez igyekszem szakszerű tanács­csal szolgálni. Ezt egyrészt fodrász feleségem és kozmeti­kus kolleganője segítségével próbálom elérni, másrészt lé­pést tartok a szakirodalom­mal, és maguk a vevők is el­mondják a készítményekről tapasztalataikat. — Ahhoz, hogy ezeket a termékeket használni tudja a vevő, bizonyos eszközöket kell segítségül „vennie". Me­lyek ezek? — Hajkefék, csavarók, ol­lók, festékecsetek, szemöldök­csipeszek, de komolyabb kozmetikai- és fodrászgépeket is beszerzünk, ha kell. — Beszélgetésünk végére maradtak az üzletbe belépőt elsőként megragadó parókák. Újra divat lesz talán a paróka? — A Németországban ké­szülő Elen Wille parókák a megyében egyedül nálunk kaphatók, miután megszerez­tük a Tolna megyei kizáróla­gos forgalmazói jogot. Azt, hogy a paróka újra divatba jött, már egy ideje tapasztal­juk. Rendezvényeken, fogadá­sokon, divatbemutatókon Bu­dapesten már természetes a használata, s csak egy lépés, hogy itt vidéken is az legyen. A divaton túl gondolnunk kell azokra is, akik betegségük mi­att kénytelenek parókát hor­dani, szeretnénk ha nem kel­lene ezért Pécsre vagy Buda­pestre utazniuk. Úgy gondol­tuk, ha igény lesz rá, és ha a vevők úgy kívánják, alkal­makra akár kölcsönözni is le­het parókákat, egy-egy eskü­vőre, bálra, egyéb rendez­vényre. Sas Erzsébet Fotó: Ótós Réka Mach-Tech szakvásár Mach-Tech '93 néven első alkalommal rendez a Hun- gexpo fémmegmunkálási és szerszámgépipari szakvásárt március 30. és április 3. között a Kőbányai Vásárvárosban. A nemzetközi bemutatón német cégek mutatkoznak be legnagyobb számban, rajtuk kívül osztrák, francia, cseh, olasz, angol, svájci és egyesült államokbeli, valamint finn és horvát kiállítók lesznek jelen. A 120 külföldi és 80 hazai kiál­lító mintegy 4000 négyzetmé­teren bocsájtja szemlére ter­mékeit. A vásárt szakmai fó­rum is kíséri, melyen neves hazai szakemberek számolnak be a gépipar jelenlegi helyze­téről. Az előadások kitérnek a privatizáció és a vállalkozások tapasztalataira, valamint a szerszámgépipar terén a hazai és nemzetközi fejlesztési lehe­tőségekre és azok finanszíro­zási kérdéseire. (MTI) Házi Jogtanácsadó A Házi Jogtanácsadó már­ciusi száma elsősorban a tár­sasági adó változásaival fog­lalkozik. A kiadvány - az új törvényi rendelkezések alap­ján - ismerteti az adóalap meghatározását, az adómen­tességekre és az adókedvez­ményekre vonatkozó előírá­sokat. A szám szerzői bemu­tatják továbbá a személyi jö­vedelemadóról, a helyi adók­ról, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegé­szítésről rendelkező jogszabá­lyok 1993. évi módosulását. Vállalatalapítás külföldön A magyar gazdálkodóknak alanyi jogon biztosított a kül­földi vállalatalapítás, de az engedélyt a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Miniszté­riuma nem automatikusan adja meg. A tárca abban az esetben ad engedélyt, ha a te­vékenység termelésre, keres­kedelemre vonatkozik, és pél­dául nem tőzsdei ügyletekre. A külföldi vállalat létrehozá­sakor a magyar szabályok nem tesznek különbséget az úgynevezett adóparadicsom­nak számító területeken (Cip­rus, Csatorna-szigetek, Svájc, Bahamák), vagy bárhol más­hol történő cégalapítás között. Az off-shore cégekre nincs ki­fejezett hivatalos álláspont, ám amennyiben ez a vállalko­zás devizabevétellel és ex­portbővítéssel jár, nem ütkö­zik az NGKM ellenálásába. Répási Csaba, a Pénzügy­minisztérium képviselője el­mondta, hogy a külföldön tör­ténő vállalatalapítás az elmúlt három évben megháromszo­rozódott. Tavaly december 31-ig összesen 398 magyar részvétellel alapított külföldi székhelyű vállalat létesítésére adtak engedélyt. A kihelyezett tőke nagysága tavaly decem­berig elérte a 2,1 milliárd fo­rintot. A magyar részvételű gazdasági társaságok közül legtöbb Románia, Cseh-Szlo- vákia, valamint Ukrajna terü­letén jött létre. Általános ta­pasztalat, hogy a kivitt tőkeré­szesedés igen alacsony, egy vállalatra átlagosan 1 millió forint esik, s ennek is közel 70 százaléka tárgyi, vagy szel­lemi apport. Az eddig kihe­lyezett tőke nagysága összes­ségében nem jelentős - figye­lembe véve azt, hogy Ma­gyarországra eddig 4,8 milli­árd dollár értékű külföldi tőke érkezett - de szerepe a gazda­ságélénkítésben mégis szá­mottevő. A külföldön történő cégala­pítás egyik vitatott pontja, hogy míg a vállalkozások fo­rintért vásárolhatnak devizát, s ezt külföldre kivihetik, ad­dig a magánszemélyek csak a saját devizaszámlájukról utal­hatnak át pénzt erre a célra. Ezeket a kérdéseket a Deviza­kódex fogja szabályozni, amelynek parlamenti vitája szakmai szempontok egyezte­tése miatt késik. (MTI) Vizsgálat a DIMAG-nál A Dimag Rt. felügyelő bi­zottságának jelentése alapján megállapítható, hogy számos visszaélés történt a társaság­nál, két ügyben büntető eljárás is indult. Az ÁVÜ reméli, hogy e vizsgálatok lezárását követően végre befejeződik az az „iszapbirkózás" , ami az ÁVÜ mint résztulajdonos és Klicsu András, az rt. elnök­vezérigazgatója között hóna­pok óta tart - mondotta ked­den Slosár Gábor, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese az MTI munkatársának. Slosár Gábor szerint egyér­telmű, hogy Klicsu András al­kalmatlan a vezérigazgatói tiszt betöltésére, ráadásul je­lenlétével megakadályozni igyekszik egy alapos vizsgála­tot. (MTI) Jogszabályfigyelő A kötelező legkisebb mun­kabér (minimálbér) megálla­pításáról szól az 1/1993. (I. 13.) Kormányrendelet. A ren­delet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkaválla­lóra. E szerint pl. a teljes mun­kaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megál­lapított személyi alapbér leg­kisebb összege a teljes munka­idő teljesítése és havibér al­kalmazása esetén 9000,- Ft, órabér alkalmazása esetén 52 forint. A rendeletet 1993. ja­nuár 13-án hirdették ki. (Ma­gyar Közlöny 3. száma) Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Kor­mányrendeletet módosítja az 5/1993. (1.13.) Kormányrende­let. Jövőben, aki engedély nél­kül, vagy az engedély kereteit túllépve pénznyerő automatát nyilvános helyen elhelyez vagy üzemeltet, illetve ebből a célból helyiséget bocsát ren­delkezésre, 10 ezer forintig ter­jedő pénzbírsággal sújtható, az üzemeltetésre vonatkozó szabályok megszegéséért pe­dig 5000 forinttal. Az enge­dély nélkül üzemeltetett pénznyerő automatát elko­bozzák. Ez a rendelet 1993. I. 15-től érvényes. (Magyar Köz­löny 3. száma) A belföldi távközlési szol­gáltatások legmagasabb díjá­ról szóló 6/1991. (I. 29.) KHVM rendeletet módosítja a 3/1993. (I. 30.) KHVM-közle­kedési, hírközlési és vízügyi miniszteri - rendelet, a be­szélgetési díjak időszakon­kénti díjainak és kedvezmé­nyeinek alakulását; az előfize­tési díjakat - pl. jogi szemé­lyek, jogi személyiségű gaz­dasági társaságok használatá­ban lévő - vonaltípus és előfi­zetői kategóriánként. Ez a rendelet 1993. II. 1-jén lépett hatályba. (Magyar Közlöny 10. szám). Az egyes gépjárművek vámkezelését megelőző vizs­gálatról szól a 2/1993. (I. 27.) KHVM-KTM együttes rende­let. Hatálya kiterjed a kül­földről belföldi forgalomba helyezés céljából behozott 6 évnél régebbi gyártású sze­mélygépkocsikra; 8 évnél ré­gebbi gyártású haszongép­járművekre (pl. tehergépko­csi), sérülés miatt üzemképte­len gépjárművekre, valamint a szükséges okmányok beszer­zésének feltételeire, a vámke-*» zelésre stb. A rendelet 1993. II. 1-jén lépett hatályba. (Magyar Közlöny 8. száma) A 46/1992. (III. 13.) Kor­mányrendelet alapján a PM által könyvvizsgáló engedélyt kapott természetes és jogi személyek névsora megjelent a Pénzügyi Közlöny 1. számá­ban. Információt közölnek ar­ról is, hogy a korábbi jogsza­bály alapján bejegyzett és még érvényes bejegyzéssel rendelj kező könyvvizsgálók névsora a Pénzügyi Közlöny melyi: száma tartalmazza. Sikerrel kezdett a devizaszekció ✓ a Budapesti Árutőzsdén A Budapesti Árutőzsde devizaszekciója már az első héten sikeresen tevékenykedett: négy nap összesített adata szerint a forgalom meg­haladta a 23,5 millió forintot. Keresztesi Szergej, az Árutőzsde Kft. ügyve­zető igazgatója elmondta: mind a német már­kára, mind az USA-dollárra - több határidőre is - kötöttek jegyzést. Az árfolyamok alakulá­sában láthatóan tükröződik a kamatokkal és inflációval kapcsolatos piaci várakozás. így - a pénteki zárási adatok Szerint - az áprilisi 52,59 forintos márkajegyzést májusban 53,03, júni­usban 53,70, szeptemberben 54,30 és decem­berben 54,69 forintos árak követik. Az amerikai dollár piaca ennél valamivel mérsékeltebben alakult a működés első hete során. Az üzlete­ket áprilisi, júniusi és szeptemberi határidőre kötötték, míg május és december egyelőre jegyzés nélkül maradt. Á határidős piac az árutőzsdén tehát kétség- bevonhatatlanul beindult - mondta az ügyve­zető igazgató. A határidős devizaügyletek adta lehetőségek igazi előnyét azonban csak néhány hét, hónap elteltével érzékelik majd a piaci fel­használók. Elsősorban annak kapcsán, hogy a devizaügyletek során eddig kivédhetetlen ár­folyamkockázatukat a tőzsdén immár fedeze­tekkel menedzselhetik. (MTI) > í

Next

/
Oldalképek
Tartalom