Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-02 / 51. szám

4 MEPUJSAG TAMASI ES KORNYÉKÉ 1993. március 2 Híd a Koppányra A városházán hallottuk ...................................... Arról értesültünk legutóbb Tamásiban, hogy a képvi­selő-testület elfogadta a MÁV ajánlatát a keszőhidegkúti vasútvonal korszerűsítése so­rán felszabadult közúti híd megvásárlására. Úgy tűnik, ez előnyös, hiszen a szerkezetek ára kivitelezési tervvel és áfá­val együtt ötszázötvenezer fo­rint. Elképzelések szerint kö­zéptávon a miklósvári úgyne­vezett Baka-híd kiváltását ter­vezik megoldani vele. Február 22-én megtartotta alakuló ülését a Széchenyi és a Béke Mezőgazdasági Szövet­kezet földkiadó bizottsága. A két testület elfogadta ügyrend­jét, majd megválasztotta elnö­két Gál Gyula, illetve Perczel József személyében. A márciusi testületi ülésen számol be kétéves munkájáról az ügyrendi bizottság. Érde­kességként megemlítjük, hogy ez idő alatt húsz alkalommal üléseztek, negyvenhárom na­pirendet tárgyaltak, amelyből harmincöt rendelettervezet, nyolc pedig határozati javaslat volt. Mindössze egyetlen tag cserélődött, aki miután köz- szolgálati munkaviszonyt lé­tesített a polgármesteri hiva­talnál, összeférhetetlenség miatt vált meg e megbízatásá­tól. Végül egy jó hír a kicsiknek. A város vállalkozói április 24-én ismét megrendezik a ta­valy elkezdett és nagy sikert aratott gyermeknapot. A köz­lekedési parkban tartandó eseményt a tervek szerint több híres előadóművész produk­ciója is színesíti majd. Köszönet a támogatásért Ismét nagysikerű, jó hangulatú volt Tamásiban a második zenészbál, amit azért rendeztek meg, hogy a bevételt - ezút­tal harmincegyezer forint volt - a városi fúvószenekar tá­mogatására, felszerelésének bővítésére fordítsák. A rende­zők ezúton is megköszönik a fellépő zenekarok, valamint Mészáros Nóra és Csókás Csaba táncosok közreműködését, az Alfa üzletház, Brém Istvánná, Czink Csaba, a Family diszkont, az Irka-firka, Jakab Ernő, a Kop-Ka Áfész, a Kos­suth téri gyógyszertár, a Massive Kft., Mircsev Ida, a Posz- szert vegyeskereskedés, Pataki István, Regős Anikó, a Sasad virágüzlet, Simon Gábor, Szabó Endre, a Széchenyi Szövet­kezet és Szűcs Istvánná anyagi támogatását. Irodalomközelben A tamási Nyugdíjas Peda­gógus Klub legutóbbi összejö­vetelén a szép számban egy­begyűltek néma felállással adóztak a pörbölyi kisdiákok emlékének, majd a klubve­zető, Bella Margit tanárnő elő­ször az előző összejövetelük­ről szóló, a Tolnai Népújság­ban megjelent tudósítást ol­vasta fel, azután pedig bemu­tatta a tamási gimnáziumban érettségizett Szigeti Lajos egyetemi előadónak A fény tükrében címet viselő verses­kötetét. A továbbra is haszno­san eltöltendő időről Örmé­nyiné Pápay Zsuzsanna gim­náziumi tanárnő gondosko­dott, aki ismertette Sütő And­rás Anyám könnyű álmot ígért című kötetét. A fiatal, csinos, mosolygó arcú, sze­rény, egyébként remek elő­adókészséggel rendelkező ta­nárnő elmondta Sütő életraj­zát, annak jóízű elbeszélő stí­lusában, majd a regényt sok­oldalúan - néprajzi, nyelvi, fi­gurális szempontból - közel­vitte a jelenlévőkhöz, miköz­ben szinkronban szövegeket idézett belőle. A kitűnő elő­adást a hallgatóság az elolva­sás reményével és nagy taps­sal honorálta. • • Ünnep, emlékezés A városi művelődési központban ünnepség ke­retében emlékeztünk meg a nők klubja húszéves év­fordulójáról, és erre az al­kalomra meghívtuk a régi klubtagokat is. Tisztelettel adóztunk azok emléke előtt - köztük Révfalusi Erzsébet, az első klubve­zető emlékének is -, akik már nem lehettek közöt­tünk és felidéztük az együtt töltött évek esemé­nyeit. Előkerültek a régi fényképek, amelyek segí­tették felidézni a szép pil­lanatokat, a jó hangulatú kirándulásokat, a nagy ér­deklődéssel hallgatott is­meretterjesztő előadáso­kat, a kedvelt színházláto­gatásokat. Természetesen nosztalgiával gondoltunk arra, hogy húsz évvel idő­sebbek lettünk, hiszen két évtized egy ember életében nagy idő. De egy klubéban is. Az évfordulón csak azt kívánhatjuk, hogy to­vábbra is maradjunk nyi­tottak minden olyan ese­ményre, programra, ami megfelel az érdeklődé­sünknek. Várunk új tago­kat is közénk, hogy meg­osszuk egymással az együttlét örömét. Mohai Tibomé klubvezető Dr. Koppán József Kop-Ka cél: talpon maradni Iparos lett a gazdából Az apa, Gárdonyi Sándor régen mezőgazdaságból élt Szembetűnő megállítótáb­lák hívják fel a Tolnanémedin átutazók figyelmét arra, hogy a község Simontomya felé eső végén sört főznek. Áztán most már nemcsak a táblák teszik, sokkal inkább az árpalé, hogy egyre többen adják egymás­nak a kilincset. Gárdonyi Sándorék - apát és fiát is Sándornak keresztel­ték -, mint sok más mai vál­lalkozó, nem serfőzőnek szü­lettek, hanem mezőgazdaság­ból éltek. A fiú agronómus- ként dolgozott, mielőtt kita­nulta a serfőzőmesterséget, az apa - illetve az egész család - pedig előbb zöldséggel, ker­tészkedéssel foglalkozott, ké­sőbb saját készítésű savanyú­káposztával kereskedett. A parasztból és a kertészmér­nökből végül is iparos lett, hi­szen a piac elapadása miatt váltani kellett Gárdonyi Sán­dornak, ifjú Gárdonyi Sándor pedig felismerte, hogy a mai mezőgazdaság nem bír el annyi embert, mint régen. En­nek ellenére nekik meg kell élni, három gyermeküket fel kell nevelni. Á gondolkodás eredménye a serfőzde és a vele egy épületben lévő sö­röző lett. Az elején még társ is akadt, ám mivel csődbe jutott, az ötletet - kicsiben ugyan, de - Gárdonyiék valósították meg saját erőből és Start hitel­ből. Az első kapavágás tavaly szeptember 10-én volt, de­cember 21-én viszont már át­adták a serfőzdét. A Jäger+Já- ger Kft-től vásárolt berende­zéssel ifjú Gárdonyi Sándor 650 liter Osterbräu német mi­nőségű sört főz naponta, ami szűrt, nyolcnapos. De további terveik is van­nak a Gárdonyi sörrel. Har­mincnapos pasztőrözött „fo­lyékony kenyeret" akarnak gyártani, palackozni kívánják, mivel most még hordóban, flakonban és hozott edényben forgalmazzák. Melegkonyhás egységnek képzelik el a sörö­zőt, amiben százhúsz szemé­lyes rendezvények lebonyolí­tását is vállalják. Bizonyára csökkenti majd a költségeket a saját maguk által fúrt kút, amit nemsokára munkára fognak. Természetesen a ter­vekhez és a jelenlegi lehetősé­geikhez keresik a piacot, annál is inkább, mivel három mű­szakban kétezer liter sört is tudnának főzni. Ifjú Gárdonyi Sándor kitanulta a serfőzőmesterséget Méhészklub alakult A szervezők Tamásiból és a városkörnyékről nyolcvanhá­rom méhészt hívtak meg a vá­rosi Béke bisztróba, hogy megalakítsák a Magyar Mé­hészek Egyesületén belül a Tamási és Vidéke Méhészklu­bot. Az ötvenkét megjelent először Kékes Gábortól, a Tolna Megyei Méhész Egyesü­let elnökétől hallott ismerte­tőt az országos egyesület sze­repéről, fenntartásának fon­tosságáról, majd a rendez­vény szervezői ismertették meg a résztvevőket a klub ter­veivel. Ezek között kiemelt szerepet kap az érdekképvise­let - országos terméktaná­csot, minőségvédelmet, a nyu­gati méz behozatala ellen vé­dőgátat akarnak többek kö­zött a termelő méhészeket aktuális információval kíván­ják ellátni, besegítenek a méz és a méhtermékek értékesíté­sébe, a méhegészségügyi fel­adatok megoldásába, a gyógyszerek, méhtakarmá- nyok beszerzésébe, peres ügyekben jogi tanácsadást biztosítanak, megismertetik a klubtagokat a mézszabvány- tiyal és a mintavételekkel, va­lamint a Magyar Méhészek Egyesülete négyszázkét ter­melő taggal rendelkező, mé­zértékesítéssel foglalkozó vállalkozásával. A most megalakult Tamási és Vidéke Méhészklubnak je­lenleg harmincnégy tagja van és háromtagú vezetősége - Horgos István klubvezető, Li- zicza Imre egészségügyi fele­lős és Győri István gazdasá- gis - de továbbra is nyitott. Várják tehát az összefogni akaró jelentkezőket a két hó­naponként megtartandó Béke bisztróbeli klubfoglalkozásra. A tamási Kop-Ka Áfész harminc körzetben ezekben a napokban már tartja részköz­gyűléseit. Ebből az apropóból felkerestük Tóth József elnö­köt és megtudakoltuk, miről tájékoztatja a tagságot. Elhangzik majd - tudtuk meg elöljáróban -, hogy a ta­valyi év döntő fordulatot ho­zott a szövetkezet életében, hiszen átalakultak, a vagyon hetven százalékát a tagokra nevesítették, megválasztották az új tisztségviselőket, új alap­szabályt alkottak, s a Cégbíró­ság bejegyezte a szövetkeze­tei. Megmaradt a tagsági vi­szony - ez mutatja a kötődést -, de az üzletrészeket nem le­het kifizetni, osztalékot adnak rájuk. Az biztos, hogy az öt­száz forintos alaprészjegynél már régen többet adnak. A gazdasági jelenségek tet­ten érhetők az áfész minden­napjaiban. Jónéhány üzletet be kellett zárni, némelyiket vi­szont bérbe adták. Tavalyi terveik között nem szerepelt új üzlet építése, hiszen a meg­lévők között is van kihaszná­latlan, de az idén sem teszik a pénzt téglába. A rekonstruk­ciós program keretében felújí­tották a magyarkeszi és a szá- razdi italboltot - idén a mucsi felvásárlóhelyből alakítanak ki italboltot - és minden üzle­tet nyugtaadós pénztárgéppel Szereltek fel. Ha górcső alá vesszük a te­vékenységet, akkor elmond­ható, hogy az összes forgal­mazáson belül változott a részarány. Emelkedett az élelmiszer és a napi fogyasz­tási cikkek forgalma, a tartós cikkekén - bútor, műszaki - viszont látszik a pénztelenség. Jelentősen csökkent a tápvá- sárlás, részben a magas ár, részben pedig az állatlétszám apadása - ha úgy tetszik, az agrárpolitika - miatt, gyenge volt a műtrágya iránti kereslet a drágasága miatt. Az idén a talponmaradás és a likviditás a cél, és ennek van realitása, hiszen az elmúlt év is nyereséges volt. Szigorú gazdálkodási feltételek mel­lett próbálnak célt elérni úgy, hogy beszerzéseknél kíván­nak előnyhöz jutni, mivel napi cikkeknél olcsók akarnak ma­radni. Terv, hogy a nyereséget az áruforgalomba teszik, vá­sárlási kedvezményt adnak tagjaiknak-, a forgalomhoz, il­letve a teljesítményhez igazít­ják a létszámot és részmunka- időseket alkalmaznak. A ke­vés fejlesztés közül kieme­lendő az, hogy a Dália ABC-ben számítógépre viszik a beszerzést, készletezést, ér­tékesítést, egyszóval: min­dent, s ez jelentős dolog lesz. Rendelkezik az áfész szántók­kal, kertekkel, erdőkkel, épü­letekkel, amelyeket nem használnak, ezért értékesítik azokat és a tőkét „beforgat­ják". Zömében ezek hangzanak el a részközgyűléseken és még mindaz, amire a tagság kíván­csi lesz. Ezért és az ajándékért is érdemes résztvenni azokon. Vigyázat, veszélyes fegyver! Lebukott egy betörőbanda Varsádon - erről adtunk hírt - , s három tagja már a Tamási Rendőrkapitányság vendég­szeretetét élvezi. A szegedi házkutatás során egy szobá­nyi lopott holmit foglaltak le náluk a rendőrök. Van közötte Bosh elemes fúró, Yamaha szintetizátor, magnósrádió, farmerok, Adidas és Brooks sportcipők, pecabotok, már­kás kölni, ital, kávé, étolaj, kü­lönféle játék, röviden egy ve­gyeskereskedésre való áru­cikk. Loptak minden olyant a banda tagjai, ami nem volt le­betonozva, illetve amire vevőt talál(hat)tak. A bűnjegyzéken - négy óra hosszat írták a rendőrök - több mint négy­száz tétel szerepel. Mindezek mellett legjobban borzolja - joggal borzolhatja is - a kedélyeket egy számszeríj, ami a mai törvények szerint nem minősül fegyvernek, ezért sajnos, szabadon be lehet hozni az országba. Bíró János főhadnagy a 115/91 (IX.10) kormányrendelétet idézi, ami szerint: „lőfegyver az olyan eszköz, amelynek csövéből gáz(lőporgáz, sűrített levegő stb) segítségével 7,5 joulenál nagyobb csőtorkolati energi­ájú lövedék lőhető ki." Bizo­nyára elkerülte a törvény-, il­letve rendeletalkotók figyel­mét az, hogy a számszeríj pisztolyként üzemel, 150 mé­terről célzott lövést lehet vele leadni, állítható célzóberen­dezése van, acélmagvas lő­szere emberi élet kioltására és - mivel csendesebb a vadász- fegyvernél - vadászatra egya­ránt alkalmas. Veszélyes fegyver. Törvény-, illetve rendelet- alkotó hölgyeim, uraim! Csak jelezni szerettük volna, hogy a gyakorlatot követni kellene! Mert még talán nem késő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom