Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-12 / 60. szám

4 KÉPÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1993. március 12., péntek Kinek a személyiségi jogai? Váraljai csiki-csuki ((Folytatás az 1. oldalról.) hogy még a törvény nem köte­lezett bennünket. Tulajdon­képpen a'92. évi költségveté­sünk tartalmazta. — Mit ért ez alatt, hogy tu­lajdonképpen? — Amit elmondtam már a költségvetésről. — Az a költségvetés tételesen nem tartalmazza - nem tartal­mazhatja - a 13. havi bért. — Hát ez az, hogy nem „fedtük le magunkat". Ezzel szemben én a mai napig nem tudom, mi lett a sorsa. Ezért is rendeltük meg a vizsgálatot a megyei önkormányzat szak­embereitől. Mi a szabálytalan? — Nálam van egy levél máso­lata - melyet az intézmény dol­gozói küldtek a köztársasági megbízotti hivatalba -, miszerint a revizor a zárótárgyaláson tájé­koztatta a polgármestert arról, hogy felelőtlen gazdálkodás nem történt. A szakértő szerint ettől függetlenül a 13. havi illetmény jogos. — Nem tudok mást mon­dani, mint hogy felszeleteljük a tortát, havonta egy tizenket- ted része leért az iskolába. Bi­zalom kérdése, hogy jó gazda módján ezzel gazdálkodjon. Mi bíztunk az iskolában ... — Tájékoztatta Önt a sza­kértő vagy nem? — Ezt a szóbeli tájékozta­tást nem tudom elfogadni. Nem tudott a kérdéseimre vá­laszolni, közölte, hogy majd írásban megkapjuk. — Azért bizonyára valamit mégis mondott a ... — Azt hogy nincsen sza­bálytalanság. Miért jár, ha nem? — Miért szavazták meg mégis most, hogy jár a bér, ha úgy gon­dolják, hogy korábban megadták a kérdéses összeget? — Mert sokan az iskola, il­letve az óvoda dolgozói közül nem részesültek belőle. Nem oda került a bér, ahová szán­tuk. — Ön szerint tehát az iskola vezetői eltüntették ezt a pénzt? — Azt nem mondtam, másra használták fel. Március 4-én hagyták jóvá az idei költségvetést. Zárt ülésen. Miért? — Ezen az ülésen az előké­szítések után már a határozat­Mi bíztunk az iskolában El kellene dönteni, mi legyen a kisiskolákkal! hozatal következett. Megkér­tük az iskolát és a hivatalt is, hogy próbáljon vékonyítani a normatív támogatások csök­kenése miatt. — Miért tette fel szavazásra a javaslatot: legyen zárt ülés! — Az SZMSZ-ünk erre le­hetőséget ad: a zárt ülés el­rendelését indokolt esetben a képviselőtestület határozza meg - egyszerű szótöbbség­gel. — Ismerik-e az Alkotmánybí­róság állásfoglalását az ülések nyilvánosságáról? — Nem tudom mire gon­dol. — Ebben némiképp korlátoz­zák a zárt ülés elrendelésének le­hetőségét. Jelen esetben mi volt az indok? — A személyiségi jogok védelme. — Ilyen indokkal lehet a költ­ségvetésről szóló napirendi pon­tot zárt ülésen tárgyalni? — Igen, de erről nem óhaj­tok nyilatkozni. Talán néhány hét vagy hónap múlva vissza­térhetünk rá. Tudom, hogy miért kérték a képviselők: nyomós indokkal! Nagyon súlyos hibát köve­tett el az előadó - az iskola gondnoka -, akinek részt kel­lett volna vennie a napirendi pont tárgyalásán hiszen meg­hívott volt. — Ön szerint miért nem ma­radt? — Fogalmam sincs! Kit miért hívtak? A kérdéssel természetesen megkerestem Hanzel Ernőné gondnokot is, aki elmondta, hogy március 3-án - tehát egy nappal az ülés előtt - kapott az iskola - nem névre szóló ­meghívót, ebből tudta, hogy ő a téma előadója. Senki nem közölte vele ezt személyesen, ezért úgy gon­dolta, hogy a zárt ülés elren­delésekor neki is távoznia kell. Szekérné Bencze Ildikó az PDSZ helyi ügyvivője el­mondta, hogy a polgármester a testületi ülést megelőző pén­teken azt mondta neki: össze­hívatja a tantestületet, és feke­tén fehéren levezeti, hogy a költségvetésben biztosítva volt rá a pénz. Erre azonban nem került sor. — El kellene dönteni - nem helyben, hanem magasabb szinten -, hogy fennmarad­hatnak-e azok az iskolák, ame­lyekbe száz, vagy annál keve­sebb tanuló jár - mondta Varga László igazgató a konfliktus kap­csán. — Ugyanakkor - tette hozzá - nem szükségszerű, hogy a hivatal és az iskola így szem­bekerüljön egymással. Azért azt tudni kell, hogy én nem neheztelek a polgármester úrra. De az mégiscsak rosszul esett, hogy az egyik váraljai klubban - kérdezés nélkül - elég kemény szavakkal be­szélt a mi „felelőtlen gazdál­kodásunkról". Ezt vissza kell utasítanom. Az ügynek nyilván folytatása lesz: a pénzügyi vizsgálat - írásba foglalt - eredményének ismeretében ki-ki levonhatja a szükséges következtetéseket. Az ülés jegyzőkönyve is támpont le­het - amikor elkészül - amelyből remélhetőleg az is kiderül: mi mi­ért (mitől) titkos, illetve nyilvá­nos Váralján? Hangyái János Fotó: Ótós Réka Perczel túra, koszorúzás, ünnepi ülés Jeszenszky Géza külügyminiszter Bonyhádon Az 1848-as forradalom és szabadságharc évforduló­jára rendezett bonyhádi program és ünnepségsoro­zat már vasárnap elkezdő­dik. Tizennegyedikén reggel nyolc órakor indul a Perczel túra, amelynek végén a célba érkezők virágot he­lyeznek el Perczel Mór sír­ján. Délután három órakor, a Pécsi Ifjúsági Ház majorett csoportjának felvonulásával hirdetik meg a város külön­böző pontjain a március 15-i programokat. Hétfőn reggel háromne­gyed kilenckor megkoszo­rúzzák Borbély József sírját az evangélikus temetőben. A mise után háromnegyed kilenckor kezdődik a Városi Fúvószenekar térzenéje a Vörösmarty téren. Tíz óra­kor ünnepélyes külsőségek között vonják fel a az or­szágzászlót, majd a koszo­rúzás következik. A prog­ramban fellép a városi ének­kar, a Székely kör kórusa, a Bartina zenekar és Barabás Éva, Ménesi János Brettner István versmondók. Kis konferencia kezdődik a Völgységi Múzeumban fél kettőkor. A magyarországi németek Hűség mozgalmá­nak történetéhez .., című tanulmánykötetet mutatja be dr. Dobos Gyula, a Tolna Megyei Levéltár igazgatója. A témához kapcsolódó refe­rátumot tart Solymár Imre, Szőts Zoltán, Kaczián János, Bognár Tibor, és dr. Tóth Antal. A műhelyvita témája, hogy a hazai németség XX. századi történetét meg kel­lene írni. Vitaindítót tart dr. Kolta László helytörténész, címze­tes egyetemi docens a téma avatott ismerője. Délután négykor kezdő­dik az önkormányzat képvi­selőtestületének ünnepi ülése, amelyen részt vesz, majd tájékoztatót tart Je­szenszky Géza külügymi­niszter. Hat órakor kezdődik a művelődési központban a Pilvax Kávéház elnevezésű műsor, amelyben fellépnek Héjjá Sándor és Sebők Klára a Pécsi Nemzeti Színház művészei, közreműködik a Bartina Zenekar és a tánc- együttes. Az ünnepi műsort és az évforduló programját táncház zárja. Magányos múzeum Az országban harmadik­ként Bonyhádon nyílt tűzoltó múzeum. A dicsőbb kort is megért intézmény az utca­fronton már évekkel ezelőtt megszűnt - helyén üzletek vannak. Az udvari részen is zárva, s belseje nem attól „po­ros", hogy a valaki kiszórta volna a poroltó a tartalmát, hanem mert „kulcsos ház" lett belőle. Kérésre persze, mun­kaidőben kinyitják a Galaxis Kft. munkatársai az épületet, ám azon túl a „látogatási igényt" előre be kell jelenteni. Tehát a szombaton és vasár­nap érkező turista, ha „csak úgy beesik" a városba, nem mehet be. (Nem sokkal jobb a helyzet a Völgységi Múze­ummal sem: vasárnap az sincs nyitva.) Hol lesz már az idei hó(nak még az emléke is) meg a jövő évi is, mire valami tör­ténik az ország egyik (meg másik) érdekességével? Hírek innen-onnan Sepsey Tamás Bonyhádon A kárpótlás időszerű kérdéseiről tart tájékoztatót dr. Sepsey Tamás államtit­kár, az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hiva­tal elnöke Bonyhádon, 1993 március 19-én este 18 órai kezdettel, a Széchenyi Ist­ván Általános általános au­lájában. (Fáy lakótelep, III.-as iskola). Az előadást a Volt Hadi­foglyok Bajtársi Szövetsége bonyhádi csoportja kibőví­tett közgyűlése keretében rendezi. Az előadás nyilvános, minden érdekeltet és ér­deklődőt várnak a szerve­zők. Országos vásárok Bonyhádon Ismeretlen okból kima­radt az országos autó, állat és kirakodóvásárok sorából Bonyhád. Ezért fontos kö­zölni ezt a tényt az érdek­lődő nagyközönséggel, hogy a városban - a meg­szokott helyen - az orszá­gos autó-, állat- és kirako­dóvásárt minden hónap első vasárnapján rendezik. Felújított kerekeskutak Bonyhádvarasdon Bonyhádvarasdon a köz­ség valamennyi kerekes kútját az eredeti formában, a hagyományoknak megfe­lelően felújíttatta az ön- kormányzat. A munkákat a közhasznú munkások vé­gezték. A helyreállított, egyéb­ként üzemképes kutak a kellemes látványon kívül hasznosíthatók is, hisz pa­lántázások és a nyári forró­ság idején innét vihetik a község lakói a locsolóvizet, megspórolva a drága veze­tékes ivóvizet. Népviseleti ruhák A bonyhádvarasdi ön- kormányzat 20 ezer forin­tot nyert pályázat útján, s a pénzen német (sváb) és székely népviseletet vásá­roltak. A ruhákat ünnepi alkalmakkor és kulturális eseményeken viselik. Új templom Mányokon Tavaly májusban kezdték meg az alapozását annak az evangélikus templomnak, amelyet Nagymányokon épí­tenek. Viszonylag ritka, hogy egy kis településen templomépí­tésbe kezdenek, különösen - létszámánál fogva - egy evan­gélikus hitközösség számára komoly a feladat. Ám Nagymányokon kicsi­nek bizonyult húsvétkor és karácsonykor a még 1967-ben egy istállóból átalakított ima­ház, ahol a település evangéli­kus hívei gyülekeztek isten- tiszteletre. A templomot egyébként közadakozásból és társadalmi munkában építik. A munká­ból kivették részüket eddig a nagymányoki katolikus hívők is és külföldi segítséget is kap­tak a mányokiak, hiszen a ba­jor püspök és egy Nagymá- nyokról elszármazott német polgár egyaránt gyűjtést szer­vezett az építkezés segítésére. A település evangélikus hí­vei idén is segítségre számíta­nak. Már meg is kezdődött a további gyűjtés, s talán ele­gendő pénz jön össze ahhoz, hogy őszre befejezhessék a templomot. A Kráhling János által tervezett épület megépí­téséhez körülbelül harmince­zer márkára van szükség. A munkálatok eddig egyébként 2 millió 200 ezer forintba ke­rültek. A tervek szerint kará­csonykor már az ott tarthat­nak istentiszteletet a falu evangélikus hívői.-nagy-ótós­A számlák április tízig élnek Most már majdnem biztos, hogy lesz telefonfejlesztés Bonyhádon és környékén. A szervezést a polgármes­teri hivatal vállalta, hogy mindenki, aki kéri, a legrövi­debb időn belül telefonhoz juthasson. Az előzetes felmé­rések szerint ezer igénylőre számítottak, ezzel szemben csak Bonyhádon a körülbelül ötezer háztartásból mintegy háromezren jelezték telefon- igényüket, vállalva, hogy harmincötezer forintot előre befizetnek. Kakasdon és Ci- kón is jelentkezett 200-200 csa­lád. A MATÁV Rt. és a polgár- mesteri hivatalok már aláírták a szerződést, amely szerint mindenki, aki határidőre befi­zeti a pénzt, 1994 december harmincegyedikéig telefonhoz jut. Ebben az összegben a tele­fonkészülék árán kívül a teljes kivitelezési költség benne van. Fontos tudni, hogy a har­mincötezer forintos összeg, a közigazgatási belterületre, és magánszemélyekre vonatko­zik. Külterületi igénylőkkel a tényleges költségeket figye­lembe véve egyedi szerző­désre tesz ajánlatot a Magyar Távközlési Részvénytársaság. Megint más feltételek vo­natkoznak a közületi igé­nyekre, az ő esetükben előleg a befizetett összeg, s a szerelés időpontjában aktuális árakkal számláz a vállalat. Az egyszerűség kedvéért, és a folyamat gyorsítása érdeké­ben a polgármesteri hivatal két számlát nyittatott: egyet az OTP bonyhádi fiókjában, a másikat pedig a Völgységi Takarékszövetkezetnél. Ki-ki ott fizetheti be a pénzt, ahol akarja. Mindkét pénzintézet folyósítja a kedvezményes kamatozású közműfejlesztési hitelt. Senki sem maradt le a telefonról, mert a pénzintéze­teknél még lehet jelentkezni, csak annyival bonyolultabb a helyzet, hogy ki kell tölteni a jelentkezési lapot. Mindkét számla április ti­zedikéig él, ez nem azt jelenti, hogy ez a befizetési határidő, hanem azt, hogy eddig érkez­het be pénz a számlára. Fontos tehát, hogy a telefonigénylők figyelembe vegyék a beérke­zési időt is! A pénzt a polgármesteri hi­vatal egy összegben juttatja el a MATÁV Rt.-nek, s ettől kezdve már minden rajtuk, il­letve a kivitelezőkön múlik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom