Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-09 / 33. szám

1993. február 9. TÁJOLÓ MEPUJSAG 5 Nem lesznek „utcafiúk", a Pál utcaiak Interjú Leskovics Gáborral, a zenekar frontemberével — Ezt nem mondod komo­lyan?! — Pedig így van. Már 10 éves a Pál Utcai Fiúk zenekar. — Gondoltad volna akkor, a kezdetekkor, hogy a ki­lencvenes évek elejének egyik sztárzenekara lesztek? — Nem, ezt nem is úgy kezdtük el. Lemezek, meg ilyenek meg sem fordultak a fejünkben. Az egész egy ilyen buli szinten indult. .. Közben alakult ki, hogy ezt lehet ko­molyan csinálni. — Sikerült megtartani azt a „hőskori" hangulatot, az akkori értékeket? Képletesen szólva, a lemezek nyomása ezeket nem préselte ki belő­letek? — Nem azért lehetett nagy­lemezünk, mert kommerszeb- bek lettünk. Van, aki ezt mondja és én ezzel nem is akarok vitatkozni. Biztos van ebben is igazság, de a zene nem attól lett ilyen, hogy ezt el kell adni. Úgy sem tudom be­bizonyítani, pedig itt üzleti szempontokról szó sem volt, ilyet akartunk mindig csi­nálni. Most ott tartok, hogy szeretném életem végéig foly­tatni ezt. Nem biztos, hogy ugyanilyen szinten, de 50 éve­sen is lehet játszani mondjuk egy kis klubban bluest, vagy akármit. — Sokan úgy tartják, hogy a '80-as évek végére jött össze egy olyan erős anyagotok, ami tulajdonképpen még most is fent tart benneteket. — Ez nem így van, már ré­gen nem az az anyag tart fent minket. . . — Ennek ellentmondani látszik az, hogy a harmadik lemezetekre is jutott ebből a műsorból... — Két szám. De baromság lenne azt hinni, hogy a lemezt ez a két szám viszi el. Amikor kijött az első lemezünk, akkor azokat az új számokat - pél­dául a Nincs menedéket - is szapulták, most meg azok számítanak alapszámnak. Öt év múlva meg a mostaniak lesznek a régi slágerek. — Ezek szerint az új nagy­lemez tele van slágerekkel? — Persze. Csak a közönség nem azt kapta, amit várt. Mindig beállítanak minket va­lamilyennek, mindenki meg­nyugszik, „itt a zenekar, tud­juk körülbelül mit csinálnak", mi meg csinálunk egy teljesen mást. Ez nem direkt van, nem a közönséget akarjuk ezzel bosszantani, egyszerűen most ilyen lett. Mondjuk ez a har­madik nagylemez kicsit túl ek­lektikus, igazából nincs egy egységes irányvonal, hiszen tíz teljesen különböző szám van rajta. — A fogadtatással elége­dett vagy? Ha most vonulná­tok stúdióba, akkor is ilyenre csinálnátok? — Persze. A közönség soha nem befolyásolta ezt a dolgot. Amíg stúdióban voltunk, ad­dig nagyon bizonytalan vol­tam, de amikor kész volt, ak­kor már éreztem, hogy jó. Le­het, hogy nincs egy egységes tónus, de mind a tíz nóta jó és büszke vagyok rá, hogy ezt mi csináltuk. A következő leme­zünk esetleg teljesen más lesz, lehet, hogy olyan lesz, mint a demonk, de lehet, hogy heavy métáit fogunk játszani. Ki mondja, hogy nem szabad? Legfeljebb nem fog tetszeni a közönségnek és akkor majd elmegyünk klubzenekarnak. — Zenészkörökben, hogy érzed, milyen a megítélése a zenekarnak? — Elég vegyes. A szakma ismerget bennünket, de iga­zából nincs velük jó kapcsola­tunk. Szigetszentmiklóson la­kunk, nem járunk be Pestre szórakozni, nem járunk azokra a helyekre, ahova „kö­telező" járni egy zenésznek. Megjelent Bromfield: Rohan a víz. Ha Ön már olvasta a világhírű amerikai író Árvíz Indiában című regényét, bizonyára örömmel veszi kézbe ezt az újabb, izgalmakat és egzoti­kus szerelmi történetet nyújtó kötetet is. A Croker: Az ő családja. A sorozat legújabb tagja. Erich Kästner: A két Lotti. A Móra Könyvkiadó könyve. Antoine Desaint-Exupéry: A kis herceg. A Tanga sorozat kötete a Túl vad házasság. A szenve­dély és a szerelem regénye. Á Vörös rózsa sorozatban jelent meg Suzanne Forster: Magánügy című könyve. Megjelent a gyerekek ked­vence, a Buci Maci februári száma. (A könyvek a szekszárdi Kossuth könyvesboltban vásárol­hatók meg.) Török Richárd szobrászművész 1954-1993 Megdöbbentő volt a hír, hogy elment, hogy tragikus hirtelenséggel, értelmetlenül. De hát lehet a halálnak ér­telme 38 évesen?! Fantaszti­kusan tehetséges, magabiztos, nyerő ember volt. Hihetetlen, hogy nem találkozunk többé, hogy nem látom gipszesen, dolgozva, nagyvilági elegan­ciával öltözve, csibészesen be­lemosolyogva szakállába, az elmaradhatatlan cigarettával ujjai között. Képtelen vagyok elhinni, feldolgozni, nap mint nap ve­lem élnek a képek a főiskolá­ról - a Fészekből - a Balaton­ról - Zombáról - Szekszárdról- a Gemencből - az Üllői útról- Leányfaluról. Hány új szobor, hány éjsza­kába nyúló beszélgetés, hány közös élmény marad el, hány­szor nyúlnák a telefon után, hogy felhívjam, hányszor in­dulok el az Üllői út felé? S megint cak felkel s lemegy a Nap, pedig elment ő, az egyik legjobb közülünk. Baky Péter Török Richárd egyik kitűnő alkotása Györkönyben, a II. világháborús emlékművön látható Sose halunk meg Végy egy izgalmas figurát, spékeld meg jó magyaros nosztal­gia-szósszal, majd az egészet ke­verd el a múlt rendszer „érdeme­ivel és bűneivel''. Ugyan a poli­tika csak jelzésszerűen van jelen Koltai Róbert első filmjében, a Sose halunk meg címűben, de annyira azért ott van, hogy meg­tudjuk, „hol állt az óra" akkori­ban. A film nem direkt módon po­litizál, de nem lehet nem észre­venni, hogy napjaink kínlódásai is nyomot hagytak az alkotókon. Mint kiderül, Gyuszi bácsi - Koltai Róbert - , a vállfaárus ha akarom zsidó, ha nem akarom nem az. Unokaöccse - Szabados Mihály - három napra hozzáke­rül, hogy beleszagoljon a „nagy büdös magyar valóságba". A groteszk elemeket felsorakoz­tató film sztoriját innen nem tudja meg az olvasó. Essen szó inkább annak atmosztérájáról: a búsmagyarkodás ellen filmjének is tekinthető az alkotás, hiszen a ló- versenyes, szerencsétlen, mindig a penge élén táncoló főhős mégis valahol elégedett a sorsával, s ha nem, akkor legalább fityiszt mu­tat a világnak. Koltai filmje még­sem valami ellen készült: egy életérzést áraszt, amelyen - ha nem szégyelljük - sírhatunk és nevethetünk. A további főbb szerepeket Kathleen Gáti, Jordán Tamás és Lukáts Andor alakítják. A film zenéjét Dés László szerezte, a da­lokai Presser Gábor énekli. A film menedzselése is profi: meglehető­sen nagy volt a hírverés már a forgatás idején, azóta megtudhat­tuk, hogy a női főszereplő a sajtó különdíját kapta meg a szerep el­játszásáért. A film zenéje pedig mini CD-n is megvásárolható... (A filmet február 11-ig vetítik a szekszárdi Panoráma Moziban) - háj ­Innen­onnan Szekszárdon, a Ba­bits Mihály Művelő­dési Házban február 10- én, este 7 órakor Ko­vács Kati és Aradszky László műsora lesz. * Szekszárdon, a Mű­vészetek Házában A Magyar Televízió Pécsi Stúdiójának nyilvános felvételére kerül sor „Itthon..." címmel feb­ruár 9-én, kedden este fél 8 órai kezdettel. Köz­reműködik: Lányi Péter zongorán, a Szekszárdi Spirituálé Együttes és a Szekszárdi Madrigálkó­rus. A Nemzeti Filharmó­nia ifjúsági bérletben 11- én, csütörtökön, 15,30-kor a Zeneszerzői arcképek - Mozart hangversenye lesz, a Pé­csi Szimfonikus Zenekar közreműködésével. * Bonyhádon, a városi művelődési házban Mottl I Iortensia grafi­kus kiállítását nézhetik meg az érdeklődők feb­ruár 25-ig naponta 10-12 és 14-18 óra között. * Pakson, a városi mű­velődési házban a Bó­bita Bábszínház előadá­sában a Haragos úr a Bábszínházban című da­rabot láthatják a gyere­kek február 9-én, ked­den, 10,30, 14,00 és 16 órakor. A Zeneszerzői arcké­pek sorozatban február 12- én, pénteken, 16 órai kezdettel „Mozart" hangverseny lesz a Pécsi Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Pályázati figyelő 1. Bábtalálkozó. A TV Mici-Mackó Klub című műsora és a Ko­libri Színház Bábtalálkozót szervez gyerekeknek. a. ) Válasszatok ki egy népdalt és zenét, dalt készítsetek és ad­játok elő bábelőadásotokat. b. ) Saját életetekből válasszatok ki egy érdekes történetet és adjátok elő. Nem baj, ha egy kicsit kiszínezitek a „valóságot" és az sem baj, ha megpróbáljátok humorosan ábrázolni a dolgokat. c. ) Keressetek a könyvtárban mackós történeteket, verseket vagy mackós dolgokat, de ti is írhattok, vagy kitalálhattok, egy a lényeg, hogy a bábelőadásotok mackóról szóljon. Az időtar­tam ne legyen öt percnél hosszabb. d. ) Bármüyen bábtechnikát használhattok (marionett, kesz­tyűs, ámyjáték, vajang, tárgyjáték, óriásbáb). Jelentkezési határ­idő: 1993. február 15. 2. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért ala­pítvány szerzői honoráriumot biztosít nemzetiségi anyanyel­ven megírt, tananyagba illeszthető, óvodás és kisiskolás korosz­Tv-napló Magyar képek: Veszprém Balogh Zsolt filmje, alcíme szerint, impressziók egy város­ról, egy színházról, amiből az következnék, hogy képeket villant fel Veszprémről és színházáról. Miután a film olasz közreműködéssel készült, feltehetően külföldön is nézik, s ebből próbálják megismerni szép, gazdag múlttal rendel­kező városunkat. Régi kérdés: mit mutatunk meg magunk­ból? Rendszerint azt, amit mi tartunk fontosnak, s nem kér­dezzük, hogy az idegen mire kíváncsi. Ez lenne Veszprém? Természetesen ez is, de az impressziók alkalmiak, az ötletek szegényesek, mert azt azért mégsem tarthatjuk jellemzőnek egy városra, hogy színházában hogyan folynak Hervé Ne- bántsvirág című operettjének próbái. Egy-két mondat erejéig szóhoz jutottak veszprémiek is, akik annyit mondtak, hogy városuk általában nem kedvező irányba fejlődött, elveszítette meghitt polgári jellegét, amit néhány toronyház érzékeltetett. Elhangzott Baláca neve is, s már indultunk is vissza a színházba, hogy le ne maradjunk a Nebántsvirág próbájáról. Pedig lehetett volna néhány képet áldozni a hajdani domokosrendi és a jezsuita templom rom­jainak, a Hosszúvölgynek, a Piacdombra vezető törökkori lépcsőnek, a barokk emlékeknek, mert Veszprém Padányi Biró Márton városa is. A hagyományos városkép, a viadukt­tal és Ispánky Szent István és Gizella szobrával, túlontúl is­mert, ezen kívül is lenne még mutatni, mert Veszprém bár­mennyit változott is, sokat megőrzött gazdag múltjából. A film a színházra figyelt, mintha ez lenne a város központja, s egy-egy előadás sikerén mérnék Veszprém boldogságát. De erről is csak általánosságban esett szó, a színészek névtelenül szerepeltek, s arról is hallgattak, hogy nem olyan régen or­szágos vihart kavart az igazgató kinevezése. Emberi jogok Az emberi jogok közé tartozik, hogy mindenki maga vá­lassza meg, hol kívánja leélni az életét. A szocialista gyakor­lat a szabad költözködés jogát is elvitatta, most pedig új népvándorlásnak vagyunk tanúi, esetenként részesei is. A jómódú nyugati országok korábban fennen hirdették a sza­badságot, de most, amikor az elszegényedett Keletről, bele­értve a Távol-Keletet is, boldogulást kereső tömegek indul­tak útnak, a szívélyes vendégfogadás helyébe aggodalom lépett. Nem alaptalanul. A vándoroknak gyakran még útle­velük sincs, csak annyit tudni róluk, hogy éhesek, hetek óta nem fürödtek, s jobb életre vágynak. A határon azonban szi­gorú őrök állják útjukat, s azt mondják, gazdasági menekül­teket nem fogadnak be, indulás vissza. Gábor Péter filmje, amit az Aktuális című műsorban lát­tunk, illegális bevándorlók útját kíséri végig, határtól határig és vissza. Keserű próba, menekülőnek, határőrzőnek egya­ránt. A legtöbben Romániából jönnek vagy Románián át, eset­leg jugoszláviai kitérővel. A cél Ausztria, de ha át is vergőd­nek Magyarországon, az osztrák határőr megállítja őket, s a visszaút némi kitérőt jelent, mert Győrbe viszik őket, onnan Kerepestarcsára, a többi már a román szervek dolga. A film nem kommentálja a sorsokat, nincs is mit mondania. A me­nekülők rácsokkal biztosított autóbuszokban zötykölődnek, elindulnak és visszatérnek a rosszba, s aztán kezdődik min­den elölről. Szánalmunk nem változtat sorsukon, de ez a szánalom is ingatag, mert mégis csak könnyelműség papírok nélkül, esetleg egy szál útlevéllel nekivágni a világnak. A nyomor hajtja a menekülőket, vagy a törvény elől futnak, ezt sem lehet tudni. A menekültnek hajdan nagy becsülete volt, tárt karokkal fogadták, állást kínáltak, s az arra érdemesek be is tudtak illeszkedni választott hazájuk rendjébe. A hely­zet azóta megváltozott. A menekült gyanús idegen lett, az aj­tók bezárulnak előtte, s akit lehet visszatoloncolnak, mint filmünk szomorú hőseit is. A jómódúak megkeményítették szívüket, igaz a világ is egyre indulatosabb lett, háborúk dúlnak ott is, ahol békében élhetnének az emberek. Teremt­setek otthon békét, dolgozzatok szorgalmasan s az ered­mény nem marad el - mondják a gazdagok. A szegények vállat vonnak, szennyes ruhájukra mutatnak, s azt mondják, nem rajtuk múlik. A kör bezárul. A menekülő elindul, vala­melyik határon fennakad, megmotozzák, kihallgatják, s visszaküldik, ahonnan jött. Azután kezdődik minden elölről. Időnként filmet készítenek róluk, mi pedig szánakozva néz­zük sorsukat, de tudjuk, hogy ennél többet nem tehetünk. Mi, ebben a szegény kicsi országban végképp nem segíthe­tünk rajtuk. Csányi László Újra jön a Superman Az Egyesült Államokban márciusban kezdik forgatni a képregényként is világhírűvé vált Superman újabb tévé- film-változatát. Az új sorozat­ról mindössze annyit tudni, hogy kétórás az első rész és hat folytatás készül belőle. Az új film a 90-es évek Ameriká­jában játszódik. tálynak szánt rövid bemutatható jelenet megalkotásáért. Bea­dási határidő: 1993. március 1. 3. A Messzelátó című független ifjúsági, művészeti és kultu­rális lap pályázatot hirdet fiataloknak. A következő pályamun­kákkal lehet jelentkezni: rövid prózai írások, esszék, elbeszélé­sek, versek, grafikák. Ugyanakkor várnak tudományos munká­kat (pl. gregorián a középkorban, reneszánsz az irodalomban, különböző irodalmi és művészeti irányzatok napjainkban és a közelmúltban). Beküldési határidő: 1993. február 20. 4. A Kosztolányi Kulturális Központ Kosztolányi előadói ver­senyt hirdet, amelyre középiskolás korosztályú vers- és próza­mondók jelentkezését várja. A jelentkezés határideje: 1993. feb­ruár 28. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Me­gyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Információs-Szolgáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/11-928. Nyitva tartás: hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd, csütörtök: 13.00-17.00 óráig, péntek: 13.00-15.30 óráig. Paksi Ifjúsági Iroda: Paks, Ga­garin u. 2. Tel: 75/11-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 14.00-20.00 óráig. A pályázatokat az iroda csak közzé tesszi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom