Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-05 / 30. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1993. február 5. A nyugdíjakról Lengyel- országban Varsó - Súlyos veresé­get szenvedett a lengyel kormány szerdán a parla­mentben a nyugdíjtörvény módosítása kapcsán. Az elfogadott változat vissza­állította a különösen nehéz körülmények között dol­gozóknak járó kedvezmé­nyeket. Ez vonatkozik például a bányászokra, halászokra, épitőmunkásokra, alko­tóművészekre és újságí­rókra. Emellett a legalacso­nyabb nyugdíjakat az át­lagfizetés 35 százalékáról annak 40 százalékára emelték fel. A szavazások­nál 4-7 szavazatkülönb­séggel fogadták el ezeket a változásokat, amelyek az idei költségvetési hiányt 20-30 billió zlotyval növe­lik meg. Mintegy 40 kor­mánypárti képviselő nem volt jelen a teremben. Hogyan hívják Macedóniát? Skopje/Athén - A Ma­cedónia név körüli vita el­lenére Athén és Skopje hír­szerző szolgálatai között soha nem szakadtak meg a kapcsolatok - jelentette ki Lubomir Frckovski mace­dón belügyminiszter az AFP tudósítójának. A francia hírügynökség közben azt jelentette At­hénból, hogy görög-ma­cedón tárgyalások kezdőd­tek az ENSZ közvetítésé­vel. A tárgyalásokról At­hénban úgy vélekednek, hogy ez az ügy most a vi­lágszervezet kezében van. Egy névtelenséget kérő gö­rög diplomata közölte, hogy Athén ideiglenes meggoldásként kész elfo­gadni a „Macedónia volt jugoszláv köztársaság" - angol rövidítéssel FYROM - elnevezést Macedónia vonatkozásában. Ismételt népszavazás Dániában Brüsszel - Május 18-án tartják Dániában a máso­dik népszavazást a maast- richti szerződésről. A döntés a parlament szerdai, éjszakába nyúló ülésén született. A javaslat ellen szavaz­tak az ellenzéki konzerva­tívok és a liberálisok, akik túl korainak tartják a má­jusi dátumot. A maastrichti szerződés ügye tavaly júniusban Dá­niában akadt el, amikor minimális többséggel az akkori népszavazáson el­utasították az Európai Uniót kilátásba helyező megállapodást. Kazah-osztrák kapcsolatok Bécs - Kazahsztánnak az európai államok közül Ausztriával vannak a leg­jobb kapcsolatai. Ezt közölte a hivatalos bécsi látogatáson tartóz­kodó Nurszultan Nazarba­jev kazah államfő szerdán Thomas Klestil osztrák el­nökkel. A kazah elnököt kedden Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár is fo­gadta. Nazarbajev kazahsztáni látogatásra hívta meg Vra- nitzkyt, aki még az idén áprilisban látogat Alma- Atába. IMF-szakértők a magyar gazdaságról A héten tovább folytatód­nak a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel a megbeszélések. Az IMF-küldöttség felkereste a Magyar Nemzeti Bankot is. A megbeszélésekről Hárs­hegyi Frigyes, az MNB alel- nöke elmondta: a Nemzetközi Valutaalap szakértői alapve­tően arra voltak kiváncsiak, hogy a központi bankban ho­gyan látják az ország külső fi­nanszírozásnak jövőjét, az el­következő években milyen hi­telekre, többek között milyen IMF-kölcsönökre van szükség az átalakulás további folytatá­sához. A tárgyalásokon kiderült, az IMF alapvetően elégedett azzal a teljesítménnyel, melyet a magyar gazdaság a külföldi adósság menedzselése során elért. Ennek eredménye az, hogy az MNB a külföldi pia­cokon stabil és elfogadott köt­vénykibocsátóvá vált. A múlt esztendőben mintegy 1,5 mil­liárd dollár értékű kötvényt hozott forgalomba. Ez azt je­lenti, hogy az évente lejáró mintegy kétmilliárd dollár ér­tékű hitel törlesztése alapve­tően kötvénykibocsátással megoldható. A tartalékok az elmúlt há­rom év során megtöbbszörö­ződtek, míg 1990-ben 700-800 millió dollár körül alakultak, jelenleg elérik az ötmilliárd dollárt. Arról is szó volt, hogy mi várható az 1996-os esztendő­ben, amikor a külföldi adós­ságok terén törlesztési csúcs alakul ki, egy esztendő alatt 3,5 milliárd dollár értékű hitel jár le. Ezzel kapcsolatban Hárshegyi Frigyes kifejtette, hogy olyan ütemben nő a ma­gyar gazdaság devizaszerző képessége, amely lehetővé te­szi az 1996-os törlesztési fel­adatok teljesítését. Az elmúlt esztendőben az ország ex­portja meghaladta a 10 milli­árd dollárt. Az egyéb bevéte­lek - a turizmusból és a szol­gáltatásokból származók - 2,5 milliárd dollár körül alakul­tak. A pénzben beérkező műkö­dőtöké pontosan 1,47 milliárd dollárt tett ki, meghaladta az előző évit, mégpedig 20 millió dollárral. A vállalatok élve a lehetőségekkel mintegy 700 millió dollár értékű hitelt vet­tek fel külföldi bankoktól. Mindezt összeadva egy év alatt összesen 15 milliárd dol­lár értékű devizabevételhez jutott az ország akkor, amikor a GDP - a visszaesés követ­keztében - nem éri el a 40 mil­liárd dollárt. Hárshegyi Frigyes szerint mindez azt is jelzi, hogy amennyiben a növekedés egyéb feltételei megteremtőd­nek, úgy nincs akadálya a na­gyobb mennyiségű import fi­nanszírozásának. A megbe­széléseken a Nemzetközi Va­lutaalap képviselői alapve­tően egyetértettek az MNB ál­tal eddig folytatott árfolyam­politikával, a devizapiac fej­lesztésével. Az IMF-fel folytatott meg­beszélések során most már el­sősorban a költségvetés hely­zete a téma. Nem elsősorban az ez évi költségvetésről van szó, azzal alapvetően egyetér­tenek az IMF-szakértők, ha­nem a következő években várható deficitről. Arra kíváncsiak a Nemzet­közi Valutaalap szakértői, mi­lyen elképzelése van a magyar kormánynak a költségvetési hiány GDP-hez mért nagysá­gának csökkentéséről. Für Lajos a szlovák és a magyar hadseregről Magyarország érdekelt ab­ban, hogy a visegrádi egyez­mény országainak hadseregei között fejlődő együttműködés alakuljon ki - nyilatkozta a Kassán megjelenő Domino című lapnak Für Lajos honvé­delmi miniszter. Für leszö­gezte, hogy a magyar hadse­reg kizárólag a Magyar Köz­társaság védelmét tekinti fel­adatának. A miniszter meg­alapozatlannak és alattomos­nak ítélte azokat az állításokat, melyek szerint Magyarország fegyverkezik, idegen légtere­ket sért és átcsoportosítja vé­delmi erőit. A miniszter a Dominónak azt is elmondta, hogy Ma­gyarország Németországgal nem fegyverek, csupán alkat­részek behozataláról állapo­dott meg. Ami pedig az Oroszország felőli fegyverszállítást illeti, annak hátterében a volt Szov­jetunió és a Magyarország közti kereskedelmi mérleg ki­egyenlítetlen helyzete, vala­mint az áll, hogy az egyes ma­gyar hadászati rendszerek színvonala nagyon alacsony. Für Lajos ezek közt a légierőt és a légelhárítást említette meg. Hetven jelentős földrengés 1992-ben Az Egyesült Államokban a napokban közzétett geológiai fölmérés szerint 1992-ben 70 „jelentős" földrengést észlel­tek a világ különböző pontjain - ebből tízet az Egyesült Ál­lamokban, s azon belül kilen­cet Kaliforniában. „Jelentősnek" az a földren­gés minősül, amelynek erős­sége eléri a Richter-skála sze­rinti 6,5-ös fokozatot, vagy ha ennél kisebb erősségű, akkor emberéleteket követel és jelen­tős anyagi kárt okoz. A hetven földrengés közül 21 minősült „nagyobbnak", vagyis elérte vagy meg is ha­ladta a Richter skála szerint 7-es erősséget. 1976 óta ez volt a legtöbb „nagyobb" földren­gés egy év leforgása alatt. Tavaly a legerősebb föl­drengés (7,6-os fokozatú) az volt, amely június 28-án ráz- kódtatta meg a Mojave sivata­got Los Angelestől keletre. Negyven esztendeje ez volt a legerősebb földmozgás Kali­fornia állam területén. Vüágméretekben a tavalyi hetven földrengés valamivel meghaladta a sok éves átlagot és az előző évi jelentős rengé­sek számát is. 1992-ben 3 500 ember halá­lát okozták földrengések, va­lamivel többet mint az előző évben, de a sokéves átlagnál kevesebbet. A legtöbb halálos áldozatot tavaly a december 12-i indo­néziai földrengés követelte - számszerint mintegy 2 200-at. Harminc éve készítenek már részletes statisztikát a földrengésekről. A statisztikák szerint évente átlagosan hatvan „jelentős" rengést észleltek, s a halálos áldozatok száma elérte az évi tízezret. Mennyivel növekednek a keresetek? Idén a béremeléseket már nem korlátozza bérszabályo­zás, így különösen fontos sze­repet kapnak a bérmegállapo­dások. Az Érdekegyeztető Ta­nács Információs Bizottsága tegnapi ülésén a múlt évben megkötött ágazati, vállalati bérmegállapodásokkal foglal­kozott. Tavaly 24 középszintű, főként ágazati jellegű bérme­gállapodást jeleztek adatlapo­kon az Országos Munkaügyi Központnak. Ä megállapodá­sok mintegy 860 ezer dolgo­zóra, az anyagi ágak összlét- számának mintegy felére vo­natkoznak. Ezek az egyezsé­gek csak ajánlás jelleggel jöt­tek létre, s többségük a kere­setnövelés minimális - 14 szá­zalékos - emelésére vonatko­zott. A 8 ezer forintos mini­málbéreknél magasabb érté­ket hat ágazatban sikerült el­érniük a munkavállalóknak. A legmagasabb minimálbért, 9600 forintot a Postánál rögzí­tették szerződésben. A válla­lati bérmegállapodások közül mintegy 400-ról küldtek adat­lapot feldolgozásra, ezek a szerződések csaknem 570 ezer dolgozó keresetnövelésére vonatkoznak. Átlagkereset növeléséről 445 ezer dolgozó vonatkozásában kötöttek szerződést. A szerződések át­laga 22,2 százalékos kereset- növelést irányoz elő, ez köze­lít az ÉT 23 százalékos ajánlott átlagszámához. A megállapo­dások kis részében a munkál­tatók az Országos ÉT által mi­nimálisan ajánlott 13 száza­léknál is alacsonyabb kereset- növelésre tudtak csak garan­ciát vállalni. Ugyancsak cse­kély azon vállalkozások száma, ahol 28 százaléknál magasabb keresetnövekedést vállaltak a munkáltatók. Civil Tömörülések Egyeztető Fóruma (Folytatás az 1. oldalról.) Közös nyilatkozatukban rögzítették: a Civil Tömörülé­sek Egyeztető Fórumának lét­rehozására annak felismerése késztette őket, hogy „a civil társadalom érdekei, vélemé­nye nem érvényesül kellően a végrehajtó hatalommal és a törvényhozással való egyezte­tés folyamatában, valamint a törvényekben és rendeletek­ben, azok alkalmazásának gyakorlatában." Egyúttal fel­kérik a kormányzatot, hogy a Civil Tömörülések Egyeztető Fórumával közösen alakítsa ki az érdekegyeztetés állandóan működő intézményeit. Elkép­zelésük szerint az ÉT a most létrejött egyeztető fórummal négyoldalúvá egészülhet neki, de számukra elfogadható egy olyan megoldás is, hogy a kormány és a Civil Tömörülé­sek Egyeztető Fóruma kétol­dalú kapcsolatban folytassa a párbeszédet - hangzott el. A sajtótájékoztatón részt vett Fodor István független or­szággyűlési képviselő is, aki arról szólt, hogy a kormány és az egyeztető fórum közötti kapcsolat kialakításának segí­tőjeként a „katalizátor" szere­pét vállalja fel. Bejelentették azt is, hogy a Civil Tömörülések Egyeztető Fóruma március 20-ára, Bu­dapesten összehívja a civil parlamentet. Annak munká­jában minden, magukról ed­dig is hallatott szervezet munkájára számítanak. Ukrán konzulátus nyílik Nyíregyházán Legkésőbb április végéig megnyitják az ukrán konzulá­tust Nyíregyházán. Erről álla­podott meg Dmitro Tkacs, Ukrajna rendkívüli és megha­talmazott magyarországi nagykövete tegnap, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye székhe­lyén, a diplomáciai képvise­letnek otthont adó város veze­tőivel. Nyíregyháza önkor­mányzata gondoskodik az épületről, biztosítja az intéz­mény működéséhez szüksé­ges infrastrukturális feltétele­ket is, és megoldja a diploma­ták elhelyezését. Az elképze­lések szerint a külképviselet a városháza egyik, külön vá­lasztható épületrészében kap helyet. A helyiségek felújítása már megkezdődött, s ha a munkák áprilisnál hamarabb befejeződnek, akkor korábban nyílik meg a konzulátus. A le­goptimistább várakozások alapján ez akár már február végén, Kravcsuk ukrán elnök tervezett magyarországi láto­gatása idején is megtörténhet. Kérdőjelek Érdek­házasságok? Meglehet, véletlen egy­beesés, de az utóbbi pár napban jónéhány olyan esemény történt, és nyilat­kozat hangzott el, amely óvatos bizakodásra adhat okot szűkebb régiónkkal kapcsolatban. Mintha a korábbinál nagyobb jó­zanság jellemezné a ma­gyar és a szlovák tárgyaló­felet, amikor a Bősről folyó maratoni vita újabb mene­tének nekigyűrkőzik. Újabb, regionális integrá­ció lehetőségét vázolta fel egy magyar politikus Bécsben: a Hom-javaslat szerint Ausztria, Szlové­nia, Szlovákia és hazánk partnerségét kellene erősí­teni. Göncz Árpád egy „megújuló Visegrádról" szólt Prágában, sőt, Havel beiktatása kapcsán Ma­gyarország és Csehország „tiszteletbeli szomszédsá­gáról" is szót ejtettek. Fokozódó realitásérzék? A józanság parancsa? Lehet, hogy pusztán a kölcsönös érdekek jobb felismerésé­ről van szó, ám ez távolról sem lenne lebecsülendő eredmény. A párválasz­tásban persze a szerelmi kötelék nemesebb az ér­dekházasságnál, de ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti - különösen ha szomszédokról vagy regi­onális együttműködésről van szó -, az érdekek kö­vetése egyáltalán nem megvetendő. Sőt, épp az egymásra utaltság tudo­másulvétele vezethet el az érdekek szerződésekben és kapcsolatokban is kife­jeződő kölcsönös figye­lembevételéig. „Érdekházasságokat" tehát a politikában? Miért ne, ha az valamennyi fél javát szol­gálja? Ha marakodás helyett közelít? A napokban emlé­keztünk meg a né­met-francia együttműkö­dési szerződés 30. évfor­dulójáról, s a kommentá­rok joggal idézték fel: Bonn és Párizs duója ma ta­lán az európai egység fő zá­loga, pedig ki hitte volna ezt a történelmi szembenállások hosszú korszakai után? Az ő érdekük is a közeledés volt - akárcsak most és itt a miénk a szomszédaink­kal. Szegő Gábor Ferenczy-Europress EBEE­találkozó Prágában Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) tagországainak ma­gasrangú külügyi megbízottai úgy döntöttek, hogy megkét­szerezik a Koszovóban, Vaj­daságban és Szandzsákban tevékenykedő EBEÉ-misszió létszámát. Erről tájékoztatta az újságírókat tegnap Anders Bjumer svéd diplomata. A külügyi megbízottak támoga­tását elnyerte az a javaslat is, hogy folytatják az úgyneve­zett Thomson-missziót, annak kiderítése végett, igazak-e a hírek a Szerbiában és Monte­negróban állítólag felállított internáló táborokról. A prágai tanácskozásig összegyűjtött értesülések alapján ugyanis nem vált bizonyítottá az ilyen táborok létezésének a híre. Az EBEÉ-országok megbízottai foglalkoznak azzal a gondo­lattal is, hogy koordinátori funkciót hoznak létre, a Jugo­szláviával szemben foganato­sított ENSZ szankciók betartá­sának ellenőrzésére. Izraeli támogatás magyar magánorvosoknak Húszezer darab gyorstesz­telésre való kapszula szállítá­sáról kötött szerződést az iz­raeli Eldan cég és az Olymp- technik Kft. A bakteriális, il­letve vírusos fertőzések azon­nali kiszűrésére alkalmas esz­közök először jelennek meg a magyar piacon, fél éven belül azonban magyarországi gyár­tását is megkezdik izraeli know-haw alapján. Diagnosztikumokat kidol­gozó kutatócsoport vezetője, Michael Inbar elmondta: a tesztek orvosi jelentősége ab­ban áll, hogy általuk gyorsan, nagy biztonsággal lehet meg­állapítani a vizeletben lévő kórokozók alapján a fertőzé­sek fajtáját. Ezzel elkerülhető, hogy az orvos feleslegesen an­tibiotikumokat adjon a beteg­nek, vagyis racionálisabbá válhat a gyógyszerfogyasztás. A tesztek ugyanakkor csök­kentik a diagnosztizálás költ­ségeit is. A kapszulák segítsé­gével 70 százalékkal kevesebb laboratóriumi vizsgálatra le­het szükség. Tekintettel arra, hogy egy átlagos magyar kór­ház laboratóriumában évente mintegy 10 000 vizeletvizsgá- latot végeznek el, a csökkenés aránya nem elhanyagolható. A tesztek egyébként 5, illetve 2 éves fejlesztések, Nyugat- Európában már elterjedtek. Az izraeli Eldan, amely az Eisenberg Group tagja, ki­mondottan a magyar magán­orvosi szféra támogatására tö­rekszik, ezért szándékozik Magyarországra telepíteni a diagnosztikumok gyártását is. Egy, már meglévő szándék- nyilatkozat szerint fél éven be­lül az Olymptechnik létre­hozza azt az üzemet, amely az Eldan know-how-ja alapján gyártani fogja a cég mintegy százféle tesztanyagát. Az izraeli partner vállalja, hogy 10 éven keresztül folya­matosan átadja legújabb fej­lesztéseit. A gyár még az idén megkezdi a termelést, és a piac igényeitől függően az Olymptechnik, amely jelenleg az Eldan-termékek kizáróla­gos magyarországi forgalma­zója, megkapja a reexportálás jogát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom