Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

1993. február 25. Megyei körkép KÉPÚJSÁG 3 Mire számíthatnak a teveliek? A remény: sörfőző és hypo-palackozó Minden út járható a megyében Több közhasznú munkás Szakályban Máskor nem volt sikk közhasznú munkásnak lenni, ma viszont a megél­hetés miatt „népszerű" ez a lehetőség Szakályban. Az önkormányzat a tava­lyi hattal szemben idén tíz személy foglalkoztatására kötött megállapodást a megyei munkaügyi köz­ponttal, s erre a tíz helyre húszán jelentkeztek a Ka­pos menti községben. Ar­ról, hogy végül is kik töltik be a helyeket majd a kép­viselő-testület dönt. Isten, hol vagy? A tamási művelődési ház Isten, hol vagy? cím­mel tizenhárom részes előadás-sorozatot hirdetett meg, aminek tizedik fog­lalkozását március 1-jén, hétfőn 18 órakor tartják meg a kulturális intéz­ményben. Az előadás címe: Található-e valami a Bibliában a mi korunk problémáiról? A sorozat előadója ezúttal is Egervári Oszkár lelkész, a Bibliais­kolák Közösségének mun­katársa lesz, és most is, mint mindig, lehetőség nyílik a kérdezésre is. Koncessziós pályázat Pincehelyen A pincehelyi képvi­selő-testület sokáig tartotta magát korábbi döntéséhez, hogy a községi vízmüvet önállóan működteti - fel­mérésként még pályázatot is kiírtak -, de mivel a jog­szabályok koncessziós szerződés megkötését írják elő, úgy annak megfele­lően jártak el. A pályázati feltételeket tartalmazó lei­ratot a községházán lehet átvenni, a benyújtásra nyitva álló idő: 1993. már­cius 1. - április 30. Vitaest Tamásiban Egy igen fontos és sajnos nagyon is aktuális kérdést tűzött napirendre a tamási Joint Center Civitas Kör (ismertebb néven: a Ta­mási Társaskör), amikor Hogyan számoljuk fel a munkanélküliséget? cím­mel hirdette meg vitaest­jét. A tamási művelődési ház kistermében február 26-án, pénteken 17 óra 30 perckor kezdődő rendez­vény előadója, vitavezetője dr. Molnár Éva, a Tolna Megyei Munkaügyi Köz­pont Tamási Kirendeltsé­gének a vezetője. A ren­dezvényre minden érdek­lődőt várnak. Köz­meghallgatás Simontornyán A simontornyai képvi­selő-testület március 3-án, 14 órakor közmeghallga­tást tart a községházán. A rendezvényen szó esik majd az önkormányzat 1992. évi zárszámadásról, a háziorvosi szolgálat kia­lakításáról - vállalkozó or­vosokról - meghatározzák a községi közművelődési, illetve sporttervet. A közmeghallgatásra minden érdeklődő simon- tomyai polgárt tisztelettel várnák. Csípős, hideg szél süvít vé­gig a teveli utcákon. A Fő út melletti üzletbe megérkezett az áru, a kocsiból a raktárba cipelik a nehéz kartondobo­zokat. Odébb valóságos kis piac - egy autó motorháztete­jén. A városiak azt mondják, hogy „bezzeg a falusiaknak sokkal könnyebb". Pedig ez nem így van, mert a falusi embernek is pénzbe kerül minden. Munkahely a köz­ségben bizony nemigen akad. A cipőfelsőrész-készítő üzem és a téesz ad némi munkát. Mit tett az önkormányzat az elmúlt évben, s mit várnak az idei évtől? Erről Kitanits Lajos pol­gármestert faggattuk. — Elsődlegesen arra kell törekednünk, hogy intézmé­nyeink működjenek, s ezzel együtt a falu is boldoguljon. Tavaly készült el a vastalanító és több utcát sikerült szilárd útburkolattal megépíteni. A Závodi utcában, a Vásártér ut­cában és a Templomközben készült el az út. járdákat újí­tottunk fel, megépültek a csa­padékvízelvezető árkok. Rendbetettük a temetőt, egy kilométer hosszan ároktisztí­tásra is sor kerülhetett. Az idei évben 59 millió fo­rintból gazdálkodik az ön- kormányzat. Ebből - a tavalyi 10 millióval szemben -, az Ülést tartottak hétfőn este a tolnai képviselők. Megtár­gyalták - első fordulóban - a köztisztaság fenntartásáról szóló rendelet tervezetét. Eközben elhatárolták a közte­rületeken végzendő feladato­kat: mi az, ami a lakosság, mi az, ami az önkormányzat dolga. Kitértek a járda, az út karbantartására, tisztítására. Környezetvédelmi okok miatt a téli sózást tiltani fogják. Ma­ximálták a fű hosszát is: ha a házak előtt, árokpartokon 15 centinél nagyobbra nő, nyí­randó. A trehány emberekkel szemben nem a felszólítgatás módszerét alkalmazzák - hi­szen az úgysem vezet ered­ményre -, hanem elvégezteti az önkormányzat a polgár portája előtti közterületi munkát, aztán benyújtja neki a számlát. Ezen az ülésen tárgyalták a közterület használatáról szóló szabályozási koncepciót is. Rendeletalkotás, a módosító javaslatok feldolgozását köve­tően, márciusban várható. Szerepelt a napirenden a he­lyi adórendelet módosítása. Itt a leglényegesebb változás az lesz, hogy a testület, az erede­tileg tervezettnél több időt ad a vállalkozóknak, az iparűzési idén 3 millió jut fejlesztésre. Hogy mire lesz ez elegendő? Az Alkotmány és az Ifjúsági utcát összekötő szakasz meg­építésére, a Dobó köz aszfal­tozására, valamint egy új fog­orvosi szék vásárlására, ami­hez néhány környező önkor­mányzat is hozzájárul. — Ez a költségvetés csak az egy helyben topogásra elég, a működési kiadásaink emel­kedtek. A közalkalmazotti és köztisztviselői törvény meg­alkotásával nemcsak bennün­ket, hanem valamennyi kiste­lepülés önkormányzatát is le­hetetlen helyzetbe hozták a törvény megalkotói. Nálunk is egyre több a munkanélküli, s azon kell gondolkodnunk, hogy ezeknek az embereknek munkahelyet teremtsünk. Két lehetőséget emh'tenék, ame­lyek még tárgyalás szintjén vannak ugyan, de remény van arra, hogy munkát adnak az embereknek. Az egyik a sör­főző, a másik pedig egy hypo-palackozó üzem létesí­tése. Az utóbbi 20-30 ember­nek jelentene munkát. Minden lehetőséget meg kell ragadni a fennmaradásért. Az itt élő emberek nem vállalkoznak az anyagi háttér hiányában. A földműveléstől is félnek, mert csak bizonytalanságot látnak benne. - p. téri ­adó bevallására, az előleg be­fizetésére. Szó volt az üzem­anyagbázisról is. Nagy port kavart fel annak idején, hogy az egykori szovjet telephelyet az új tulajdonos szinte a város tudta nélkül, elkezdte feltöl­teni, annak ellenőrzése, be­vizsgálása nélkül. Mostanra a helyzet lényegesen javult. Az előírásokat betartani szándé­kozó, és a várossal együttmű­ködni szándékozó céggé vált a kft. Bizonyítja ezt, hogy ami­kor az önkormányzati szak­emberek szúrópróba szerű el­lenőrzést tartottak a bázison, nem tapasztaltak illegális be­tárolást, hanem a tartályok tisztítása, nyomáspróbája, a terület feltérképezése folyt. A szovjet „hagyaték" kap­csán került elő a laktanya ügye, A képviselők nehezmé­nyezték, hogy senki nem tájé­koztatta őket arról, mennyiért is őrizteti a Kincstári Vagyon­kezelő Szervezet az objektu­mot. S ha netán úgy alakul, hogy Tolna megkapja vagy megveszi azt, vagy egyrészét, „akármennyit" is számlázhat­nak nekik. (Az őreési költsé­gek ugyanis a leendő tulajt terhelik majd.) Régi téma, híres téma: a hol­tág ügye. Pillanatnyilag az önkormányzat olasz hitelre (Folytatás az 1. oldalról.) lyen latyakos volt, és nem las­sult le a forgalom. Az összes mellékút két nyomon járható volt tegnap - a veszélyes lej­tőket, emelkedőket, íveket fo­lyamatosan szórták, illetve szórják -, a forgalom ezeken az utakon lelassult. A szél sze­rencsére nem nagyon „dolgo­zott" tegnap, de azért a veszé­lyes szakaszokat az ügyelet ál­landóan szemmel tartotta, il­letve tartja. Az MTI-től kapott informá­ció szerint a Dunántúlon a MÁV nyugati üzemigazgató­ságának területén nem oko­zott fennakadást a havazás a vasúti közlekedésben. A vo­natok legfeljebb húszperces vár, a lakosság meg alapít­ványt szervez. Felmerült így is a kérdés: ki oldja meg a meder rehabilitációját, az önkor­mányzat vagy a lakosság? Hát ez elég sokmindent elárul a tolnai „közhangulatról". — Együtt kell megoldani, és mihamarabb el kell kez­deni, még ha helyi forrásból nem is jön össze annyi pénz, amennyi a folyamat végigvite- léhez szükséges lenne, de lás­sák már az emberek, hogy tör­ténik valami! - mondta Rózsa Sándor képviselő. Új döntés született a torna­terem helyéről. Nem a műve­lődési ház, hanem az 1-es is­kola udvarán lesz, a kézilabda pálya helyén. — De ezzel elvesszük az udvart 600 gyerektől! - hívta fel a figyelmet Dudái Ferenc képviselő. Végül abban ma­radtak, hogy vásárlással, kisa­játítással, a szomszédos ker­tekből igyekeznek pótolni a területet. Parkolókat is meg­próbálnak kialakítani a Lehel utca felől. Nehéz szülés lesz. Bonyodalmat jelent(het) az is, hogy az elsősorban állami pénzből létesülő tornaterem egy - '94 szeptemberétől - egyházi iskola udvarára kerül. Wessely késésekkel, de befutottak, ami azoknak a vasutasoknak az érdeme, akik folyamatosan Alig egy éve annak, hogy lapunkban foglalkoztunk a szekszárdi bölcsődék helyze­tével, többek között annak az akkor kószának minősített hírnek a kapcsán, miszerint országszerte szűnnek meg bölcsődék. A szekszárdi pol­gármesteri hivatal illetékese akkor úgy nyilatkozott, hogy semmiféle alapja nincs az in­formációnak, a város két böl­csődéje zavartalanul üzemel tovább. A legenyhébb jelzőkkel il­letve is viharos szülői értekez­let volt kedden délután a Ka­darka utcai bölcsődében. Meg­jelent az önkormányzat kép­viselője és közölte a szülőkkel, hogy március 15-i határidővel a bölcsőde megszűnik, mivel az önkormányzat nem tudja finanszírozni tovább a mű­ködtetését. Mindezt nem egé­szen három héttel a kitűzött határidő előtt tudatták az érin­tettekkel. Nem hivatalosan a szülők már hallották a maguk között csak „rémhírként" em­lített információt, de senki nem gondolta volna, hogy ilyen rövid idő alatt valóság lesz belőle. Kamarás Judit, szülői mun­kaközösségi tag és Váncsáné Horváth Anikó, a szülői mun­kaközösség elnöke a többi szülővel egyetértésben a kö­vetkezőket mondta: — Lehet, hogy pénzügyi szempontból indokolt volt ez a döntés, de hogy a humánus szempontokra nem adtak, akik meghozták, az nyilván­való. Hova vigyük a gyereke­ket? Azt hallottuk, hogy a Perczel utcai bölcsőde minden ide járó gyereket fogad, de ez rajtunk nem segít. Van aki csak néhány hónapja szoktatta be ide a gyerekét. Most szok­tassa át máshová, idegen kör­nyezetbe, idegen gondozó­nőkhöz? A jelenlegi gondozó­nőket ugyanis információink szerint nem veszi át a másik bölcsőde. S ráadásul a gyere­kek zöme ősszel óvodába megy, ahová újra szoktatni kell őket, plusz ott van még a nyári takarítási szünet, ezt senki nem győzi szabadság­gal. Véleményünk szerint há­takarították a váltókat, biztosí­tóberendezéseket. rom hónapra máshová vinni őket, majd ismét beszoktatni, akkor az óvodába, ez a lehető legembertelenebb dolog. Az óvodák most nem fogadják őket, hiszen a nagycsoporto­sok még ott vannak, nincs elég hely a számukra. Felvetettük azt a javaslatot, hogy legalább augusztusig működjön a bölcsi, akkor már mindenkinek könnyebb lenne a helyzete. A dolognak arról a részéről ne is beszéljünk, s ezt akár személyes sértésnek is nevezhetjük, hogy elhangzott, „perifériára" nem kell böl­csőde. Ha ez igaz, akkor peri­féria a bölcsivei szemben lévő műszaki szakközépiskola, az innen pár száz méterre lévő III. számú általános iskola, hogy a Parásztán lakókról már ne is szóljunk. Mindannyian maximálisan elégedettek vol­tunk az itteni gondozással. A jó légkör, és a szeretet meglát­szott a gyerekeinken, akik itt csak törődést, türelmet kaptak amíg ide járhattak. Nem ért­jük az egészet. Ami leginkább fájó, hogy minket senki sem kérdezett meg, a mi gyereke­ink nem embert, csak létszá­mot jelentenek egy hivatalos papíron. Ä szekszárdi polgármesteri hivatalból Takács Béláné vála­szolt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre. Mint elmondta, a költségvetés készítésekor derült ki, hogy az önkor­mányzat szűkében áll a pénz­nek, s a bölcsődék semmiféle állami támogatásban nem ré­szesülnek. A választás azért esett a Kadarka utcai intéz­ményre, mert a helykihasz­náltság nem éri el az ötven százalékot, de a gyerekeket fogadja a Perczel utcai böl­csőde. A Kadarka utcai épület az önkormányzat tulajdoná­ban marad, és felhasználásá­ról az önkormányzat szociális és egészségügyi bizottsága gondoskodik majd. A mai ülé­sen kerül napirendre a böl­csőde megszüntetése, az ön- kormányzat dönt majd. Olyan jogszabályról, mely üyen ese­tekben előírná a szülők meg­kérdezését, a hivatalban nem tudnak. venter-él-gk-ór Elhunytak - valahol Oroszországban (40.) Az Új Magyarország nyo­mán minden csütörtöki szá­munkban folytatásokban közöl­jük azt a névsort, amely a II. vi­lágháború alatt és után a hadi­fogoly-táborokban, munkatábo­rokban elhunyt, Tolna megyei illetőségű magyar állampolgá­rok adatait tartalmazza. Az ada­tok sajnos hiányosak, ezért ki­maradhatnak a névsorból azok, akikről nem állapítható meg egyértelműen, hogy születési vagy lakhelyük Tolna megyében volt. A rövidítések: hdf (hadifo­goly); km (kényszermunkás, málenkij robotra elhurcolt). Ha valaki a hozzátartozója nevét fe­dezi fel a névsorban és bővebb felvilágosítást szeretne kérni, forduljon segítségért a Magyar Vöröskereszt megyei szerveze­téhez. (7100 Szekszárd, Dózsa György u.l.) Fehér Antal, 1926, (Tolna m.), 1945. 09. 26. km; Fehér György, 1910, Tevel, hon­véd, 1945. 12. 06. hdf; Földi János, 1900, Majos, 1945. 11. 25. km; Fülöp László, 1920, Bölcske, 1946. 04. 06. hdf; Fa­zekas Gyula, 1913, Puszta - nagytormás, honvéd, 1947. 08. 12. hdf; Fogéi Mihály, 1903, Bikács, 1947.05.29. km; Frencs Mihály, 1900, Grá- bóc, 1947. 04. 26. km; Fogl János, 1903, Máza, km; Finta József, 1909, Gyulaj, Észter- házi u., honvéd, 1945. 11. 12. hdf; Fleischer József, 1929, Szálka, őrvez. 1945. 07. 06. hdf; Flendrik(ch?) György, 1921, Máza, 1948. 05. 26. km; Flendrik(ch?) József, 1926, Máza, 1945. 09. 23. km; Fát Mihály, 1917, Zomba, 1945. 12. 10. km; Füziján János, 1919, Harc, honvéd, 1945. 07. 02. hdf; Fazekas János, 1900, Regöly, őrvez. 1947. 08. 10. hdf; Firi István, 1919, Szek­szárd, honvéd, 1943. 03. 18. hdf; Fransz Anna, 1915, Pári, 1945. 02. 02. km; Franc Jó­zsef, 1910, Bátaszék, 1945.08. 29. km; Freisinger István, 1910, Tamási, 1947. 01. 22. hdf; Föstaler János, 1896, Bonyhádvarasd, honvéd, 1945. 09. 06. hdf. (Folytatjuk.) A téli sózást tiltani fogják Hány centis lehet a fű Tolnán? Megszüntetik a Kadarka utcai bölcsődét

Next

/
Oldalképek
Tartalom