Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-02 / 27. szám

4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1993. február 2. Lakossági fórum A városházán hallottuk Úgy értesültünk, február 5-én megyénkbe látogat Boros Péter belügyminiszter és a késő délutáni, kora esti órákat Tamásiban tölti. Információnk szerint 17 órakor a közigazga­tási szakemberekkel találko­zik először a Diákcentrumban, utána pedig 18 óra 30 perckor - a helyszín azonos az előző­vel - lakossági fórumot tart. A szervezők tisztelettel hívják és várják az érdeklődőket. Felmérést készítettek a pin­cehelyi kórház felújítási és műszercsere igényéről, s eb­ből kiderült, jelenleg három­millió forinttal lehetne megol­dani a gondot. Mivel a fenn­tartó tamási önkormányzat idén ezt nem tudja vállalni, így több lépcsőben, a kórház ellátási körzetéhez tartozó te­lepülések önkormányzatainak segítségére számítva szeret­nék ezt biztosítani. Az 1993. évi II. törvény a jegyzők kötelességévé tette, hogy a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek közgyűléseit összehíva záros határidőn be­lül a földrészarány tulajdono­sok által megválasszák a föld- . kiadó bizottságokat. Tamá­siban a Széchenyi Tsz február 8-án, a Béke február 9-én, egyaránt 9 órai kezdettel tartja közgyűlését a művelődési ház színháztermében. Egy érdekes statisztikáról is' hallottunk a városházán. A megalalkulása óta eltelt több mint két év alatt ötven ön- kormányzati rendeletet és há­romszáztizenhárom határoza­tot fogadott el a képviselő-tes­tület. Ez ellen öt esetben élt megalapozott észrevétellel a törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, amelyet a tes­tület minden esetben elfoga­dott és orvosolt. A mutató 1,4 százalékos, ami lényegesen jobb az országos 2,2 százalék­nál. A legutóbbi testületi ülés nyilvános pályázatot írt ki a tamási-fornádpusztai tanmű­hely szeptember 1-jétől tör­ténő üzemeltetésére. A tan­műhelyre, ahol jelenleg a me­zőgazdasági gépszerelő tanu­lók gyakorlati oktatása folyik, a meghatározott tartalmú pá­lyázatot március 31-ig kell be­nyújtania polgármesteri hiva­talban, ahol részletes felvilá­gosítást a jegyző ad. Zene a tamási fúvósokért Zenészekért szól a zene ismét február 12-én 19 órától Tamásiban, a művelődési házban. A hagyományos, bizonyára az idén is remek hangulatú bálon a városban működő zenaka­rok lépnek fel ingyen - tagjaik megveszik a be­lépőket - és a bevételt ismét felajánlják az igen népszerű fúvószenekar támogatására. Mond­ják - tavaly éppen Strigencz Ferenc barátomtól hallottam -, hogy a bálozók közül a hangszer­hez értők, hangszeren játszók megerősítik a zenélőket azzal, hogy „be-beszállnak" egy-egy egyveleg erejéig. Így lesz a jó muzsikából örömzene, abból jó hangulat, az egészből pe­dig egy nemes tett. Olyan, amire manap^g csak ritkán van példa. De Tamásiban ez a segí­tőkészség nem meglepő, mert egyrészt a fellé­pők nem felejtették el, honnan jöttek, másrészt pedig a tamásiak az „átkosban" is mindig ál­doztak a zenekarra. Jól tették akkor és jól teszik ma is. Jó mulatóst! Válasz a válaszra Két héttel ezelőtt jelent meg Tamási és környéke összeállí­tásunkban Tánczos Imre si- montomyai olvasónk vélemé­nye Rossz az irány címmel. Erre válaszolt az elmúlt héten Légrádi Adám Tolnáról töb­bek között azt tudakolván, hogy vitapartnere honnan ve­szi az adatait. Tánczos Imre most válszol a feltett kérdé­sekre. Tisztelt Légrádi Adám Úr! Cikkét elolvasva az Ön által leírtakra az alábbi választ adom. Személyi jövedelemadó és családipótlék. Az adó levo­nási kulcsok 93-as évben ugyanazok, mint 92-ben (az APEH bevallási iratok 92-re vonatkoznak). A parlament az 50 százalékos kulcsot - ami 1 millió forint feletti jövede­lemre vonatkozott volna - nem szavazta meg. (A TB járu­lék levonása is 750 000 forint halmozott jövedelem felett degresszíven csökkenő.) Szá­mokkal bizonyítom az első cikkemben leírt állításomat: A család 512 Ft-tal kap ke­vesebbet ebben az évben. A családipótlékra adott 300 Ft még a bérkülönbözetet sem fedezi, nem beszélve az áre­melkedésről. A továbbtanulásról. Véle­ményem szerint ne a család anyagi helyzete, hanem a gyermekek képessége legyen a döntő a továbbtanulásnál. Már Széchenyi is leírta, hogy az országnak sok kiművelt főre van szüksége, és ez ma is igaz. A pénz és a tudás nem azonos. A jóléttel nem jár együtt a nagyobb szellemi adottság. Munkanélküliség és létmi­nimum. A regisztrált munka- nélküli 650 ezer. Ellátásban részesül 530 ezer. Körülbelül 600 ezer családot érint ez a do­log. Az átlag család 4 fő, ez így 2,4 millió embert érint. Az Új­pesti Családsegítő Központ számítása szerint 1992. no­vemberében egy 4 tagú család létminimumon való megélhe­téséhez havi 62 404 forint bruttó jövedelem szükséges. (Világgazdaság 1992. novem­ber 13-i száma) Ez az új ÁFA-rendszerrel csak tovább romlott. A munkanélküliek számát és az alacsony jöve­delműek számát figyelembe véve a 4,5 milliós létminimum alatt élők száma biztos meg­van. Privatizáció. A most meg­alakult ÁV Rt-ről 14 milliárd Ft befizetését várja az állami költségvetés. Ezt az összeget egyértelműen kivonják a ter­melésből és az állami költség- vetés pénzügyi problémáinak megoldására fordítják, tehát felélik. 1992-ben a 70 milliárd privatizációs bevételekből ki­vontak - és nem termelési cé­lokra fordítottak - 35,9 milli- árdot. A közvetlen költségve­tési befizetés 24 milliárd. (HVG. 702. sz.) Pártok pénzügyi támoga­tása. Adatokat csak az elő­irányzatokról találtam a MK-ben. Ezek szerint 1992-ben 900 millió, 1993-ban 1,3 milliárd. Előző évhez vi­szonyítva ez 44 százalékos emelkedés. Állami hivatalok. A va­gyonügynökségekkel, köztár­sasági megbízottakkal, vala­mint a tárcanélküli miniszte­rekkel egyértelműen nőtt a létszám. Annyi a miniszte­rünk, hogy nem egészen 500 000 főre már jut egy. Szövetkezeti átalakulás, kárpótlás. A mezőgazdaság­ban ezzel hatalmas feszültsé­geket gerjesztettek. A közsé­gekben szembeállították az embereket. (Pl. Fadd). Az or­szágban járva mindenki - aki nyitott szemmel jár - láthatja, hogy nagyon sok terület szán- tatlan, nincs művelve. Ez a pontatlan és ellentmondások­kal tarkított törvényeknek kö­szönhető. Kárpótlás nemcsak a földekre jár. Ez egy a többi közül. A kiadott kárpótlási je­gyeket a névérték 70-80 száza­lékért vásárolják - még a ban­kok is - akkor, amikor az ál­lam a kamatokat is szavatolja. A kárpótlási jegyek tömeges megjelenése inflációt gerjeszt. (Elméleti érték - valós érték) Adózási rendszer, AFA. A kétkulcsos ÁFA bevezetése egyértelműen árnövelő té­nyező. Menjen a boltokba és nézze meg az árakat. A kenyér kilogrammja 53 forintba kerül abból a búzából, amit 600-650 Ft/q-ért vásároltak fel! Az egész adózási rendszer úgy, ahogy van, nagyon elhibázott. Ha csak ÁFA lenne, akkor a láthatatlan jövedelem nem le­hetne gondja a PM-nek. Tisztelt Úram! Ön többször leírja, hogy „Magyarország kivétel" más demokráciákhoz képest. Szerintem ez termé­szetes, mert minden ország­nak megvan a saját speciális helyzete. És most álljon itt pár kivétel, ami negatívum más demokráciákhoz képest. A dolgozóktól nálunk a legna­gyobb az elvonás az egész vi­lágon. A mezőgazdaság nem támogatott. Ilyen egyedül még Új-Zélandon van. Leg­gyorsabban nálunk épül le a gazdaság és ezzel párhuza­mosan a legintenzívebb a munkanélküliség emelkedése. Legnagyobb a jövedelem köz­ponti újra elosztása. Választá­sok teljesen érdektelenségbe fulladnak. Pozitívumok. Nálunk in­dult meg először a demokrati­zálódás. Hallatlanul nagy az árubőség. Különben örülök, hogy az általam korábban leírtak egy részével Ön is egyetért, mert azokra nem reflektált. A bumeráng valóban visz- szaüt az elindítójára. De azt ki indította el? Tánczos Imre Simontornya, Igari út 3. Az oldal szerkesztője a vitát befejezettnek tekinti. Egy kétgyermekes család jövedelmi viszonyai: Br. bér Adóalap csökk. TB Szolidan alap Szja Adóból leirh. Kapott bér 1992. 45 000 2 600 4 500 540 10 945 _ 29 105 1993. 45 000 — 4 500 900 11 804 800 28 593 A jegyző és a rejtvény Hadaró Sándor, az értényi jegyző egyszer elszólta magát, így tudtuk meg, hogy esti ott­honi - iregszemcsei - szabad­idejében szenvedélyes rejt­vényfejtő. Ha már egyszer így esett - jólesett nekünk, hogy elkottyintotta magát akkor megragadtunk egy alkalmat és megfaggattuk kicsit. Megtudtuk, régóta, pontosan 1957-től, a Füles megjelenésé­től tart ez a hasznos szenve­dély. Azóta rendszeresen já­ratja a lapot, mellette aztán a napilapok rejtvényeivel is „el­bánik", az utóbbi időben pe­dig a Tudor, az Új gondol­kodó és egyéb kiadványok feladványai sem fognak ki rajta. A megfejtéseket beküldi, s a Fortuna istenasszonya gyakran kegyeibe fogadja. Nyert már CD-lemezjátszót, magnósrádiót, harmincezer forintos külföldi utat, Prokop Péter festményt, néhány hete ezerforintos vásárlási utal­ványt és sok apró dolgot. így legalább visszatérül a posta- költség. Hagyományos ke­resztrejtvény, skandináv vagy olasz módra? Mindegy. Álta­lában nem tud nyugodni, míg Hadaró Sándor meg nem birkózik velük. Ott­honában ott vannak a fotelja mögött a lexikonok és az 1500 kötetes házikönyvtár, s ha a meglévő ismeretek, informá­ciók még így sem elegendőek, akkor megnézi a községi könyvtárban, ahol a felesége könyvtáros. A rejtvény pihentet, elfelej­teti a napi gondokat, fejleszti a memóriát, a kombinációs készséget, bővíti az aktív szó­kincset, a meglévő ismereteket - hallottuk a „vallomást". A televíziót, a rádiót legtöbbször csak háttérnek használja, de ha megy egy-egy vetélkedő, akkor aktív nézővé, hallga­tóvá válik. Szereti a zenét - Brahmsot, Beethovent és han­gulatától függően másokat is szívesen hallgat, válaszolgat a Ki nyer ma? kérdéseire - , mert az a tapasztalata, hogy a zene nyugtatja. Úgy érzi - mondta -, az embernek nem szabad megragadni, leragadni csak a szakmai vagy az általá­nos gondok mellett. Hadaró Sándor most nem szívesen jár el otthonról es­ténként, de ha nyugdíjas lesz, megszervezi a rejtvényfejtők klubját Iregszemcsén. Hogy mivel csábítja a klubtagokat? Különösképpen nem kell azo­kat csábítani, hiszen ismer jó- néhány rejtvényfejtőt a köz­ségben - köztük Vitai Mihályt és Gálné Győri Teréziát is akik bizonyára szívesen men­nek majd. Akkor pedig nem lesz más dolog, csupán az, hogy megfejtik a rejtvényt és beküldik. Na és várják a pos­tást . . . Színházi előzetes A tamási művelődési ház az idén is gondol a színházat sze­rető közönségre és ezért meg­hívta ismét Thália papjait a Koppány menti településre. A Tatabányai Játékszín művé­szeit várják februárban vagy márciusban - az időpont ,a színészek elfoglaltságától függ -, műsoruk címe: A gyil­kos én vagyok. Áprilisban a Pécsi Nemzeti Színház ven­dégjátékára kerül sor, a darab címe: Gyere Josepine! Június­ban az Arizona Színház mű­vészei érkeznek Tamásiba, műsoruk: Ahol a sztárok tap­sokra várnak. Az előadások időpontjáról a művelődési ház dolgozói a megszokott és jól bevált mó­don értesítik majd a közönsé­get. (Valószínű, ebben partner lesz lapunk is. Kérjük, kísérjék figyelemmel híreinket.) Előze­tes tájékoztatásunkat csupán azért írtuk, hogy azokat a ta­másiakat, akik érdeklődnek a darabok iránt, megkíméljük egy vidéki úttól. T amásiaknak a telefonról Tamási Város Önkormány­zati Képviselő-testülete a vá­ros távbeszélő-ellátottságának javítása érdekében folytatott számtalan előzetes egyeztetést követően január 25-i ülésén a DONATED Rt. és a MATÁV ajánlata közül az utóbbiét fo­gadta el. Ez az ajánlat a megye csaknem egészét felölelő fej­lesztés részeként a város bel­területén jelentkező igények kielégítését célozta meg, az alábbi határidők betartásával. A telefonigénylők 35 ezer forint fejlesztési költség válla­lása esetén a jelentkezési lapja­ikat 1993. február 22-ig adhat­ják be a polgármesteri hiva­talba. Ha a megyei szinten a jelentkezők száma a szüksé­ges 11 500 főt meghaladja.- erről az önkormányzatot a MATÁV március 10-ig értesíti -, a polgármesteri hivatal a je­lentkezőknek kézbesíti a befi­zetési csekket, azzal kell befi­zetni április 15-ig a 35 ezer fo­rintot. A polgármesteri hiva­talnál a múlt év őszén igény­felmérő lapot beadó igény­lőknek a hivatal a jelentkezési lapot kiküldi. Aki igényfel­mérő lapot nem adott be, az a jelentkezési lapot- a polgár- mesteri hivatal városüzemel­tetési osztályán kaphat. A je­lentkezés és befizetés fejében az igénylő 1994. december 31-ig telefonvonalat kap. A te­lefonkészülék árát a belépési díj nem tartalmazza. Az akci­óban a közületi igénylők is résztvehetnek, de nekik a vo­nal üzembehelyezésekor ki kell egészíteniük az előzetesen befizetett 35 ezer forintot az akkor érvényes hálózatfejlesz­tési hozzájárulás és szerelési költség teljes összegére. Aki február 22-ig nem lép be - beleértve a MATÁV-nál nyilvántartott igénylőket is -, várakozási, listára kerül és igényét a lehetőségek függvé­nyében csak az akció lezárását követően, 1994 után elégítik ki. Összefogás az emlékprésházért Községünk Középhegyében fekszik a Deák Ferenc, a „haza bölcse" és Vas Gereben által meglátogatott öreg présház, az, amiben mindketten több esetben jól érezték magukat. Világos után Deák is bujdosni kényszerült, s a hasonló hely­zetű Vas Gereben, ki e tájat és körülményeket jól ismerte mint szomszéd községbeli, Deákot Komáromy István - híres vendéglátó - helybeli plébánoshoz kalauzolta, ki igen jó viszonyban volt Kál- mándy P. József helyi refor­mátus tiszteletessel, az emlí­tett présház akkori tulajdono­sával. A több heti itt-tartózko- dás alatt történt, hogy a prés­ház barátságos konyhája, szo­bája és jó bora szívesen felke- . resett kirándulóhellyé vált ré­szükre, enyhítvén a bujdosás keservén. A közelmúltban bekövetke­zett nagyüzemi művelésváltás folytán magányossá vált a présház, így nyugodtabb kör­nyezetbe jutva kisállatok, ma­darak, különösen a harkályok, kevésbé zavartan támadhat­ták az ódon nádtetőt, kukacot, pajort, pondrót, hernyót ke­resve benne. Jelen esetben ez olyan méretű volt - talán az aszály is hozzájárult -, hogy a tető nádhéjazatát nagyrészt lehántották. így a beázás ne­hezen pótolható kárt okozha­tott volna, ha községünk mű­emlékbarát polgármestere, Kiss László Cseke István, a helyi műemlé­kek mecénása az önkormány­zat jól képzett építő szakcso­portjával az állagvédelmet nem biztosítja. A javításhoz szükséges nádat, annak vágá­sát, szállításra előkészítését és rakodását, egyéb segéllyel együtt Mayer Pál, a helyi me­zőgazdasági szövetkezet nép­szerű elnöke és vezetősége jut­tatta. Mindkettőjüket és min­den közreműködőt szíves se­gítőkészségükért a műemlék- védelem nevében hálás kö­szönet illeti. Kiss László, a présház gondnoka Itt mondjuk el, hogy a műem­lékprésházat bemutató írása­ink sorát jövő héten a keddi oldalunkon kezdjük. Egykor Deák Ferenc is itt talált menedéket

Next

/
Oldalképek
Tartalom