Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-19 / 42. szám

4 »ÚJSÁG BONYHAD ES KORNYÉKÉ 1993. február 19. Biztosításról, munkáról, felfogásról Gyermekbarátok kerestetnek Nem a fórum a fontos ... Beszélgetés egy fiatal szakemberrel Török Péter nemrégiben lett az AB Aegon biztosító bony­hádi fiókjának vezetője. Való­színűleg az ország legifjabb fiókvezetője a 28 éves szek­szárdi születésű fiatalember, aki Baján érettségizett, mint építőgép-szerelő, s aztán ki­sebb kitérők után 1988-ban je­lentkezett az ÁB-nél, ügynök­nek, másodállásban. Két hét múlva véglegesítették ügy­nöki állásában, s 1989-ben már a bátaszéki körzet - ahová 11 település tartozik - ügynökei­nek szervezője lett. A biztosító szekszárdi fiókjának üzleti -vezetőjévé nevezték ki 1991-ben, s 1992. december 14-től került Bonyhádra. — Úgy is mondhatnánk, gyors karriert futott be. Hogyan sikerült? — Talán a munkáról vallott felfogásom segített ebben. Az én elvem az, hogy a munkahe­lyen az embernek száz száza­lékosnak kell lennie, s ezt csak megfelelő pozitív hozzáállás­sal lehet elérni. Az apró, napi örömök adnak egy olyan plusz töltést az embernek, ami munkára, teljesítményre ser­kenti. Az embert érő negatív hatásokkal nem szabad mély­ségében foglalkozni, termé­szetesen keresni kell a megol­dást, de nem szabad, hogy a negatív élmény eluralkodjék a hangulatunkon, hogy befolyá­solja a munkánkat. — A jelek szerint ez a felfogás igencsak használható a biztosítási szakmában. — így van. Ehhez a mun­kához elengedhetetlen a pozi­tív életszemlélet, a pozitív hozzáállás. Hiszen a biztosító egy ígéretet ad el az ügyfél­nek, a majdani segítség ígére­tét. Amikor valaki ügynöknek jelentkezik, ezzel tisztában kell lennie. A jövendő ügyfél bízik benne, s ezt a bizalmat megfelelően kell fogadni és ér­tékelni. — Az ön véleménye szerint milyen a jó ügynök? Török Péter — Az igazán rátermett em­ber az, aki ebben a szakában akarja megvalósítani önma­gát. Hisz abban, amit csinál, és sikert akar elérni, hiszen, mint minden hivatás, ez is kihívást jelent - önmagunkkal szem­ben. Ehhez szakmai tudás, jól megválasztott életcél és akara­terő kell. A cég igen sokat tud segíteni abban, hogy a szakma alapvető fogásait elsajátítsa, aki velünk akar dolgozni. A többi már az ő dolga. Az lehet sikeres, aki információt tud szerezni, s azt jól is használja fel. Nem az a „nyerő", aki végig csönget egy lakótelepet, ha­nem az, áld tudja, hogy ahová beköszön, milyen biztosítást kellene ajánlania, mert éppen gyerek született, vagy új autót vásároltak. A biztosítási piac felvevőképessége igen nagy, van itt mit keresnie egy ambi­ciózus szakembernek, csak tudnia kell, kinél mit! — Van aki segítsen a kikap­csolódásban ? — A család, élén egy éves Sophie lányom, aki nap mint nap üdítő meglepetésekkel tud szolgálni számomra. Venter Marianna Ki mit tegyen, hogy a gye­rekeink támaszra leljenek? - Nagyjából ezt a kérdést járta körül a minap az a fórum, melyet Rónai József, a bony­hádi polgármesteri hivatal humán főmunkatársa hívott össze. A fórum után vele be­szélgettünk. — Ön a gyermekbarátokat hívta meg a találkozóra, hangsúlyozva, hogy magá­nemberként, nem pedig hiva­talnokként. Amúgy pedig pedagógus .. Miért kell ma beszélni a gyerekekről? — Szívem szerint nagyon szeretnék a gyerekek között dolgozni, és személy szerint nagyon zavart, hogy úgy két, két és fél éve a felnőttek és a gyerekek között kevesebb a szabad időben létesített kap­csolat. Manapság sokat be-' szélnek arról, hogy az ifjúság erkölcsi tartása nem megfe­lelő, a közösségek nem elég szilárdak, beleértve a családo­kat is. Az iskola csak a tanítási időben kérheti számon az ál­tala támasztott követelmé­nyeket, de folyamatosan erre csak a spontán módon alakult közösségek képesek. Megöl­A feledés a halál A lengyeli általános is­kola tantestületének tagjai, tanulói büszkék arra, hogy Wosinsky Mór községük­ben élt, hogy Lengyelen plébánoskodott, hogy a te­lepülésen fejtette ki tudo­mányos kutatómunkáját. Szeretnének méltó és maradandó emléket állítani hát neki. Farkas Pál szob­rászművész Wosinskyról készülő mellszobrát akarják elhelyezni az iskola udva­rán. Ennek kivitelezéséhez azonban anyagi támoga­tásra van szükségük, ami­ért felkérnek mindenkit, aki tiszteli Wosinsky emlékét, munkásságát, hogy bármily csekély támogatással is, de járuljanak hozzá a terv megvalósításához. A szobor felállítása után tisztelettel lehet majd főt hajtani Wo­sinsky emléke előtt, hiszen: „Nem az hal meg, akit el­temetünk,/ hanem az, akit elfeledünk!" Az iskola névfelvételi ünnepségre is készül, melyre március 27-én ke­rül sor. Az ezt megelőző napon pedig a gyerekeknek szerveznek játékos vetélke­dőkkel, sportprogramokkal egybekötött „Wosinsky- napot". Az iskolához befolyó adományokért előre is kö­szönetét mondanak az is­kola tanárai és tanulói. A bonyhádi fiók - Török úr új birodalma r Megrendelem a Tolnai Népújság című napilapot-----------------------------------------------------> hónapra és kérem, hogy az alábbi címre kézbesítsék: Név:.......................................................... POSTAHIVATAL Város, község: .......................................... U tca, szám, emelet, ajtó: ........................... H ELYBEN Aláírás: .................................................... ( A megrendelőlap átadható a kézbesítőnek, be­dobható az utcai postaszekrénybe és személye­Előfizetési díj egy hónapra 319,- Ft. sen is eljuttatható a helyi postahivatalba.) 1 Kit érdekel, hogy mennyire húzza? ... datlan a gyermekek érdekvé­delme is, nekünk ebben is se­gítenünk kell. klubok. A felnőtteknél ez az erjedés már megindult. Sok gyerek kimarad azonban a a — Vannak, akik úgy gon­dolják, mindenki tegye a dolgát: a pedagógus tanítson, a szülő figyeljen a gyerekére, a közművelődési intézmé­nyek fogadják a csemetéket, és akkor nincs szükség fó­rumra. — Nem fórumra van szük­ség, hanem arra, hogy az isko­lákon kívül legyenek körök, szervezetekből. Úgy kellene velük foglalkozni, hogy az önállóságukat ne csorbítsuk. — A fórumon elhangzott, hogy nem az általános isko­lásokkal, hanem az iskolát elhagyókkal van a legtöbb gond. — Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy az iskola után kezdeményezőbbek, érdeklő­Nem pletykás asszony Bátaszéken tűnt fel e sorok író­jának az a kisleány, aki a közel­múltban megrendezett székelybá­lon a bonyhádi Székely Kör tagja­ival együtt lépett fel, s a mikro­fontól és a zsúfolásig telt helység­ben csak rá figyelő százaktól csöppet sem zavartatva magát ízes, székely beszéddel adott elő egy pikáns mesét. A közönség dőlt a nevetéstől, s miután a nevetés könnyeit kitö­rölték szemükből látható volt, hogy a kislányra éppoly tisztelet­tel néznek, mint jómagam. Felkerestem hát Papp Adélt, a majosi mesemondó lányt, aki a bonyhádi II. sz. Általános Iskola ötödik osztályos tanulója, kér­dezve ót a mesékről, s természete­sen önmagáról is. — Miért kezdői el meséket mondani? — Harmadikos voltam, amikor osztályfőnököm Höf- ler Lajosné kért meg egy szé­kely mese - a Három leány - megtanulására és elmondá­sára, hogy egy versenyen sze­repeljek vele. A mesemondás ezzel kezdődött nálam, hiszen azelőtt inkább hallgattam őket. — Hány székely mesét tudsz most, s milyenek ezek? — Most tanulom a hatodi­kat, s ezek tréfás, humoros tör­ténetek, ezek igazán lekötik a hallgatóság figyelmét. — Mennyi ideig tart egy-egy ilyen történet megtanulása, mi­kor lehet vele pódiumra állni? — Körülbelül két hét alatt tudok megtanulni egy mesét, ha minden este elolvasom és elmondom magamnak. Azért sem tart sokáig mert magam választom ezeket, s ha tetszik a történet, gyorsabban megy a tanulás is. — Most nem beszélsz széke­ly esen. A tájszólást külön meg kellett tanulnod? — A Bukovinai népmesék című mesekönyvből váloga­tok, abban eredeti nyelven írt mesék olvashatók, s meghall­gatás után megfogadom Emma néni (A már említett Höfler Lajosné) tanácsait, s ja­vítok a kiejtésen. A szüleim egyébként székelyek, néha hallok ilyen beszédet 'otthon is, meg sokszor találkozom erdélyi tájszólással a lengyeli székely táborokban, ahová há­rom éve járok minden nyáron. — Merrefelé léptél fel eddig, mint mesemondó? — Amerre a bonyhádi Szé­kely Kör utazik én is megyek. Jártam már velük Csátalján, Érden, Bátaszéken és még sokfelé. Sajnos Erdélyben még nem, de remélem, hogy jövőre oda is eljutok. Igaz, hogy ro­konaim nem élnek ott, de a tá­borokban sok barátot szerez­tem, akikkel jó volna talál­kozni. — Példaképeid vannak? — Igen. Példaképem a me­semondásban Kóka Rozália és és a tavaly ősszel elhunyt Má- rika néni is. — Mit csinálsz szabadidődben, ha éppen nem mesélsz? — Zongorázni tanulok, szeretem a zenét. Nem csak művelni, hanem hallgatni is. Percenként ötszáz liter (Folytatás az 1. oldalról.) szén az egyes részfejlesztések jól épülnek egymásra és a kö­vetkező húsz-harminc esz­tendő lehetőségeit alapozza meg. A vízhozam és a terv tehát jó, a program első üteme gya­korlatilag már indulhatna is. Ám a szakhatósági vélemé­nyek és a tervtanács jóváha­gyása után az eddigi munká­ban is sokat segítő gazdasági bizottság is megtárgyalja a kérdést, majd jövő hét csütör­tökén a városi képviselőtestü­let elé kerülnek az írásos anyagok, s valószínűleg dön­tés születik a kivitelezésről.- til - ór­A „vizes" álmok helyszíne - ma dőbbek legyenek a gyerekek, ahhoz már korábban kell ne­kik mintát adni. — Mire volt jó az első ta­lálkozó? A problémák felve­tésére vagy túlmutat azon. — Abban maradtunk, hogy kezdeményezünk a tinédzser korosztály számára progra­mokat, beszélgetünk velük, megpróbáljuk a spontán mó­don alakult közösségeket tá­mogatni, és ha szabad ilyet mondani, akkor a kicsit igé­nyesebb programok felé segít­jük őket. A művelődési köz­pontban pedig egy adatban­kot hozunk létre a gyerme­keknek szóló programokból, őket érintő információkból. Felszínre került egy kezde­ményezés, a Fáy lakótelepen gyermekprogram-szervező vállalkozásra készül a hármas iskola néhány lelkes fiatal pe­dagógusa. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert lakóte­lepi gyermekek esetében kü­lönösen fontos ez a munka. Annyiban maradtunk, hogy rendszeresen tartunk ilyen fó­rumot .. . Fotó: Ótós -Hangyál­Az ifjú mesemondó A kedvencem a rockzene ... — Milyen terveid vannak me­semondóként? — Szeretnék továbbra is versenyekre járni, aminek nem látom akadályát. Igyek­szem egyre több történetet megtanulni, hogy szórakoz­tatni tudjak vele gyerekeket és felnőtteket egyaránt. — Gondolom nem a szüleid mondanak neked mesét, hanem fordítva. — Igen. Inkább én mesélek nekik, és mindenkinek, aki megkér és figyelmesen végig­hallgat. Megkértük hát, s figyelmesen végighallgattuk Papp Adélt, aki kedvencét a pletykás asszony című székely népmesét mondta el nekünk. S szó, mi szó ritkán teszi el újságíró oly vidáman a tollát, fotós a masinát egy-egy interjú végeztével, mint mi tettük.-Iá- - ótós ­Minden pénteken Klubest a német házban A Magyarországi Németek Szövetségének Házában Bonyhádon minden pénteken, este 6 órai kezdettel klubestet tartanak. A rendezvények módot ad­nak arra, hogy a különböző csoportok tagjai találkozhas­sanak, az emberek elbeszél­gethessenek egymással, éne­keljenek, zenéljenek, megis­merjék egymás örömeit, gond­jait. Ma este a klubban a hőgyé- szi német nemzetiségieket és a hőgyészi vegyeskórust látja vendégül a bonyhádi Német Nemzetiségi Egyesület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom