Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-16 / 39. szám
1993. február 16. TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 Innenonnan Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban február 17-én, délután 3 órától § este 9 óráig tartja farsangi összejövetelét a I Platán nyugdíjasklub. Február 20-án a Miss Daisy című vígjátékot nézhetik meg a dunaújvárosi Bartók Kamara- színház művészeinek előadásában. A korábban február 16-ára meghirdetett Noé című | rockopera betegség miatt elmarad, egy későbbi időpontban ismét műsorra kerül. * Szekszárdon, a Gyermekek Házában február 17-én, délután fél 2-től mesepiacra és agyagszobrászatra várják a gyerekeket. Fél háromkor Várady Zoltán a Hunyadiak koráról tart i előadást. A művészet ! története című előadásra február 18-án délután fél háromkor kerül sor, amelyet 16 órakor a bibliai előadás követ, ahol a téma: „A vak Bartimeus gyógyulása". * Pakson, a városi mű- | velődési házban Fényadó haladó tanfolyam lesz február 20 és 21-én délelőtt 10 órától 18 óráig, melyet Biegelba- | uer Pál természetgyógyász vezet. A Bibliaismereti száll badegyetem február 22-i, 17 órakor kezdődő I; programjában Pál megérkezése Rómába, vértanúsága Péterrel című előadást hallgathatják az érdeklődők. Február 23-án, 18 óra- | kor a holesztikus gyógyítás lényegéről, az öngyógyító programról, 1 a pszichosebészetről és 1 az akácmézes kicsapódás reumatikus problémáiról Kavalkó János bioenergetikus, termé- 1 szetgyógyász tart előadást. Móricz Zsigmondi Úri muri című színművét február 23-án, 19 órakor | mutatja be a dunaújvárosi Bartók Kamara- színház színésztársu- I lata. * Decsen, a faluházban február 19-én 17 órakor nyílik az Art '999 Tolna megyei képzőművészeinek kiállítása a galériában és a folyosógalériában. A kiállítást Ador- jáni Endre szobrászművész nyitja meg. A közel húsz művész munkáját 1 bemutató kiállítás március 10-ig láthatják, hétfőtől péntekig 9-tól 16 óráig. Ugyanezen a napon este 7 órától a Blues-kocsmába várják a fiatalokat. Megjelent Marilyn French: Hölgyek, nők. Azoknak a férfiaknak szól ez a könyv, akik valaha is azt gondolták, hogy ismerik a nőket. No és azoknak a nőknek’is, akik valaha is azt gondolták, hogy ismerik önmagukat. Donald Shepherd: Jack Nicholson. Egy érdekfeszítően izgalmas életrajz napjaink egyik szupersztárjáról. Sheila Hocken: Emma, meg én. A szép, okos, fiatal angol lány elveszíti szeme világát. Csodálatos támaszra talál egy kutyában, a játékos, furfangos Emmában. Márciusban hét év után újra Szekszárdon a HBB Hobo, az örök ellenzéki „A mi bánatunk, sokszínű bánat" — Legújabb lemezetek címe Férfibánat. Milyen is az a férfibánat? — A lemezen ugyan elmondtam, de ha már rövidebben kellene megfogalmaznom, és miért ne legyen így, azt mondhatom, hogy az ember talán egy kicsit jobban odafigyel azokra, akik körülötte vannak és fontosabbá válnak, mint azok az országos vagy külső tényezők, melyek manapság bánatossá teszik az embert. A Hobo Blues Band bánata nem elsősorban az ország bánata miatt ilyen, hanem a barátság, a nők és a szerelmek tönkremenése miatt is ilyen sokszínű bánat. És ezt nem büszkén, hanem inkább keserűen mondom. — Nemrég valamelyik kábeltévén hosszú idő után újra találkoztam a Kopaszkutya filmetekkel. így újra nézve, akkoriban jóval direk- tebbnek tűnt a politizálásotok, véleményalkotásotok. Vállalod a filmben látható Hobot? — A Kopaszkutyát nem szerettem, mint filmet. Én ott, mint amatőr színész és zenész játszottam, a rendező koncepciója és nem a saját elképzelésem szerint. Ez a film ráragadt a zenekarra, s annak ellenére, hogy hihetetlenül sikeres volt, az egész film attitűdje ellen a vetítés után harcolnom kellett. A Hobo Blues Band arca sokkal jobban kirajzolódik, ha a Vadászatra, a Tábortűz mel- lett-re, a Férfibánatra vagy a Csavargók könyvére gondolok. A Kopaszkutyát a Hobo Blues Band egy jóhiszemű tévedés miatt vállalta el. Visz- szanézve a filmet, én nem ismerek magamra, mert az csak egy szerep volt. — Teljes mértékben? — A politizálást, ami ott ment, azt ugyan tőlünk vették át, de az is egy kész koncepció része. Ha a politizálásra gondolok, akkor a magam részéről a Vadászok bevonulását, vagy a Vadászok kivonulását hozhatom fel példaként. A köztük eltelt hét év alapján mindkettőben benne van a mi politikánk, olyan, mintha az egyik a másikat folytatná, mintha az egyik a másik előzménye lenne. — Ez a folyamatosság egyébként is jellemzi a zenekart? — A Kopaszkutyát leszámítva ez az ív töretlen, még akkor is, ha egyes lemezeken más-más is kerül előtérbe, de az ember nem írhatja 15 éven keresztül ugyanazt a számot. — Milyen mostanában a hangulatod? — Jó a közérzetem, nem adom fel, nem vagyok sem dühösebb, sem szomorúbb annál, mint amilyen voltam 5-10-15 évvel ezelőtt vagy a rendszerváltás pillanatában. Most is ellenzékben vagyok, és, hogy ha a mostani ellenzék nyeri meg a választást, utána is ellenzékben leszek. Az ellenzéket én nem pártállásnak fogom fel, mert a politizálást magát én nem tartom olyan érdekesnek, izgalmasnak és főleg fontosnak, mint ameny- nyire ezt beállítják. Azonban, mivel ennek évtizedeken keresztül nyoma nem volt, ez egy kényszerű rossz. Jól érzem magam, mert káprázatos dolgokban van részem, és ez nem a művészi sikereket jelenti, hanem az emberekkel való találkozást, hogy 15 év után ezt a dolgot csinálhatom, hogy az emberek még mindig hisznek ebben és szükségük van a Hobo Blues Band-re. A legkülönbözőbb szituációkban találkozom emberekkel, a társadalom teljes keresztmetszetével érintkezésben vagyok és ez nagyon jó dolog. — Veled egyidős kollégáidat ez nemigen elégíti ki, sokan elég kemény politikai szerepeket vállalnak. — Ez az ő dolguk, másokat nem szívesen minősítek, illetve ítélek meg. Én igazából soha nem tartoztam a magyar rockzenébe, nem igazán találtam szellemi azonosságot a Cseh Tamás-Bereményi Géza szerzőpároson kívül. A többieket nem nagyon ismerem, nekem a különböző együttesek tagjaival semmilyen személyes kapcsolatom nincs, felületesen ismerem őket és a műveik alapján elzárkózom tőlük. — Mi foglalkoztat mostanában? — Most éppen stúdióban vagyunk, a Deák Bili Gyula lemezét csináljuk, amelynek a szövegét én írtam, a zenéjét pedig Póka Egon szerezte. Utána kezdjük az I love you Budapest című művemnek a megzenésítését a Mártha Istvánnal, Babos Gyulával, Tom- sits Rudolffal, Éakatos Tóni- val, Presserrel, egy nagyon nagy szupercsapattal. Próbálok valami olyasmit csinálni, amit még nem. — Márciusban a szekszárdi művelődési ház színpadán léptek fel. Nem is tudom, mikor játszott utoljára errefelé a Hobo Blues Band. — Nagyon izgalmas dolognak nézünk elébe, hiszen ebből a megyéből sok évig ki voltunk tiltva. Számunkra már az is érdekes lesz, hogy egyáltalán eljönnek-e az emberek ilyen anyagi körülmények között, ilyen jegyárak mellett. Nem udvariasságból mondom, de nagyon fontos lenne, hogy itt legyenek, mert űjra meg kell mutatkoznunk, hiszen 1986 óta nem játszottunk itt. Az estjeimet is majd szeretném elhozni Szek- szárdra. Jó lenne ebben a városban egy kicsit újra otthon lenni. KRZ Fotó: Gottvald Károly Tv-napló Émbergyűlölő Moliére különös gonddal dolgozott Le Misanthrope, az Embergyűlölő című darabján, s bár az 1666-os bemutatónak nem volt igazi sikere, a kortársak tudták, hogy remekműről van szó, s azóta is így tartja számon az irodalom. Szokatlan az életműben, nincs története, a befejezés nem oldja fel a konfliktust, s Moliére is csak annyit mond hőséről, „Alceste, szerelmes Céliméne-be". Céliméne azonban méltatlan Alceste szerelmére, s a világ is méltatlan arra, hogy a mindennel elégedetlen Alceste megtalálja benne helyét, mert embertársai züllöttek, a társadalom képmutató, tisztességes ember csak egyet tehet, hogy kivonul belőle. Humora fanyar, hiányzik belőle a harsányság, s magunk se tudjuk, hogy sze- ressük-e Alceste-et, vagy inkább bosszúsan forduljunk el tőle, mert talán nincs is olyan társadalom, amelyben megtalálná helyét. Magyar színpadon ritkán szerepelt, s ez növeli a kaposvári színház előadásának jelentőségét. Ascher Tamás mai környezetbe helyezte a játékot, s szándékát értjük, de kérdés, hogy csak a mi világunkra jellemző a képmutatás? Az aktualizálás nemcsak helyszínt jelent, a játék jellegét is megszabja, a jellemek érdesebbek, mint Moliére-nél, s mit szépítsük, ez a Céliméne nem eszményi szerető, s megértjük, hogy Alceste bármilyen szerelmes is, végül kiábrándul belőle. Lukáts Andor viszont túl hangos, állandóan dühöng, ami nem következik jelleméből, Moliére sem utal ilyesmire. A kaposvári előadás így minden érdeme mellett is kicsit idegenné lesz, néha mintha nem is Moliére-t látnánk a színpadon. Nagyon kevés fordítás áll ellen az időnek, s bár Szabó Lőrinc átültetését nem érezzük elavultnak, Petri György új fordítása sem indokolatlan. Igaz, helyenként szabadon bánik a szöveggel, a versformát is feloldja, amennyire első hallásra meg lehet állapítani, a klasszikus alexandrinust sem tiszteli, de összességében eleven, jól mondható szöveget kínált a színészeknek. Az előadás legfőbb érdeme mégis az, hogy a kaposvári színház elő merte venni ezt a ritkán játszott remekművet, s a magyar színháztörténetben talán ez a legnagyobb sikerű Mizantróp-előadás. s Átmenet Divatja van a dokumentumfilmeknek, az emberek újra akarják látni, amit átéltek, mintha nem hinnének saját maguknak sem. Vitézy László az átmenet kínjait örökítette meg, s ez a negyedórás film mai életünk legfájóbb kérdésére keresi a választ. Ha egyáltalában van válasz. Naponta emelkedik a munkanélküliek száma, ami az újságolvasó számára csupán adat, a százezrek mögött nem látja a létbizonytalanságba került embert, az átmenet áldozatát. A drámának nagyon sok szereplője van, de itt, az Ikarusz Gyárban csak ketten állnak a fényszórók előtt, egy villany- szerelő és a hivatalos küldött, akinek az a feladata, hogy megmagyarázza a történetet. Rezonőr, hogy a színházi hasonlatnál maradjunk, de a főszereplő a villanyszerelő, aki okosan, szabatosan mondja el véleményét a leépítésről. Szavai a jövőt előlegezik, azt mondja, az évtizedek alatt egybeforrott szakembergárda széthullik, másutt keres munkát, a gyár pedig, a magyar ipar hajdani büszkesége semmivé lesz. Szavaira a sziklák is megmozdulnának, de a jólöltözött hivatalos férfiú, ha hiszi is, amit mond, más a megbízatás. Nincsenek érvei, nem is lehetnek, mert itt csak tények vannak. Valahol valakik a leépítés mellett döntöttek, a határozatot végre kell hajtani, kész a terv, mikor hány embert kell elbocsátani. Kis magyar tragédia. Az emberek lehajtott fejjel emlékeznek munkás éveikre, amikor büszkék voltak arra, hogy az Ikarusz dolgozói lehettek, s ennek most vége, megkapják a felmondást, s mehetnek, amerre szemük lát. Még feltűnik egy szereplő, neki az a feladata, hogy bizonyos papírokat aláírasson, s azt mondja, akinek valami problémája van, nyugodtan forduljon hozzá. Még csak válaszra sem méltatják, mit is mondhatnának neki? A sokat emlegetett „probléma" akkor kezdődik, amikor kilépnek a gyárkapun, s visz- sza se néznek. Ez tehát az átmenet. Átmenet a munkáséletből a létbizonytalanságba, a szegénységbe. Megrendülünk. Ez az alig negyedórás film egy kis remekmű. Vitézy László rendezte, s a valóság volt a munkatársa. Csányi László Pályázati figyeld 1. )A Pro Renovanda Cultura Hungarie Alapítvány Kollégiumokért Szakalapítványának pályázata. A szakalapítvány célja: — egyetemi és főiskolai kollégiumok értelmiségképző és személyiségfejlesztő szerepének segítése; — a kollégiumi hagyományokat őrző mozgalom támogatására; — az autonóm közösségek fejlődésének előmozdítása, új típusú kollégium létrehozása. Pályázni lehet a szakalapítvány célját tartalmazó valamennyi területen. A pályázat benyújtásának határideje: folyamatos. 2. ) A Független Alkotók Országos Egyesülete irodalmi pályázatot hirdet. Az irodalmi pályázat szabadon választott témakörben kerül meghirdetésre. A megírandó művek műfaja: vers és kispróza, dráma. A pályázaton eddig nem publikált, máshova be nem nyújtott művekkel lehet nevezni, amelyek lehetőleg közérdekű és időszerű kérdésekkel foglalkoznak, mindennapjainkat mutatja be irodalmi eszközökkel. Ezenkívül ajánlott téma külön díjazással: 1956-os forradalom és szabadságharc. Beküldési határidő: 1993. március 15. 3. ) Tervezzünk tárgyakat! - pályázati kiírás. A Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző Kara, a Janus Pannonius Tudományegyetem I. sz. Gyakorlóiskolája és a pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola pályázatot hirdet magyar és külföldi 10-17 éves korú tanulók részére „Tervezzünk tárgyakat" címmel. Témája: gyermek és felnőtt számára hasznos játék (tárgy formában megjelenő) tervezése és kivitelezése. A játékeszköz lehet: ügyességi,logikai, kreatív, esztétikai, technikai (mechanikus), elektromos (elektronikus is), stb. Beküldési határidő: 1993. június 15. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Információs-Szolgáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel.: 74/11-928. Milyen legyen a kabala? A Vüágkiállítási Propagandairoda az 1996. évi Expo kabalafigurájának tervezésére hirdetett nyilvános pályázatot. Egy olyan marketing célú kabalafigura megteremtésére gondolnak, amely alkalmas az Expo azonosítására, vagyis arra, hogy a világ különböző országaiban élő emberek tudatában könnyen és gyorsan összekapcsolódjon a rendezvénnyel. E mellett szemlélőjében érdeklődést, szimpátiát kelt, pozitív érzelmeket ébreszt és ezáltal széleskörű népszerűségre tehet szert. Az sem mellékes, hogy a kabala utaljon a rendező Magyarországra, vagyis kifejezi és új motívumokkal gazdagíthatja az ország image-ét, hatásosan megjeleníthető térben és síkban a legkülönbözőbb anyagokból, technikákkal és méretekben. Az 1993. április 27-én, délután 5 órakor záruló pályázatokra a terveket személyesen vagy postai ajánlott küldeményként lehet beadni. Cím: Vigadó Galéria, 1051 Budapest, Vigadó tér 2. A küldeményen fel kell tüntetni: Expo pályázat! Á pályázat elözsűrizett anyagát 1993. április 30. és május 7. között állítják ki a Vigadó Galériában, ahol az érdeklődők a tervekről véleményt nyilváníthatnak. A kiállítás lezárása után a pályamunkákat szakértőkből álló bizottság értékeli és - a közönség szavazatainak figyelembevételével - dönt a pályázat eredményéről. A zsűri négy, egyenként 50 000,- Ft-os díjat és egy 1 000 000,- Ft-os fődíjat ad ki. A pályázat eredményét a Programiroda 1993. május 10-én hozza nyilvánosságra. A részletes pályázati felhívásról, a részvétel feltételeiről további tájékoztatást a Vigadó Galériában lehet kérni. Telefon: 118-7932). Iregszemcsei programok Február 19-én, pénteken délután fél kettőkor a budapesti Póker együttes „Itt a farsang, áll a bál" címmel mutatja be gyermekeknek szóló műsorát. A február 20-i, szombati táncházban a tánc- és daltanulás mellett népi huncutságok és farsangi fánkevés is lesz. Február 24-én, délelőtt kilenc órakor a szekszárdi Bar- tina zenekar „Muzsikáló szerszámok" című előadásán a közönség a népi hangszerekkel ismerkedhet. A farsangi rendezvények között az első az Ürögi nyugdíjas klub farsangi batyusbálja lesz február 23-án, délután két órakor, amelyre meghívást kaptak a magyarkeszi nyugdíjasok is. Három nappal később, 26-án o. helyi általános iskola alsó tagozatosai öltenek jelmezt, az igazi, hajnalig tartó farsangi mulatság azonban 27-én este nyolc órakor kezdődik, amelyhez a zenét az iregszemcsei Németh Trió szolgáltatja.
