Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1993. februári. Szakácsok versenye Edinburgh - Egy bangladesi háziasszony több száz mesterszakácsot lekörözve jutott be a skóciai Edinburgh-ban annak a szakácsversenynek a döntőjébe, amelyen „Az év indiai konyhafőnöke" megtisztelő címért harcolnak a résztvevők. A Reuter jelentése szerint a Dakkából származó nő lesz az egyike annak a nyolc szakácsnak, akik február 12-én, a verseny utolsó fordulójában négyfogásos ételt készítenek majd a négy döntőbíró számára. A döntő minden résztvevőjének három óra áll majd rendelkezésére, hogy elkészítse - a nemzetközi zsűrinek előzőleg benyújtott - menüt. Az olasz maffia pénze „gyarmatosít” Párizs - Az olasz maffia „gyarmatosítani" akarja Franciaországot, elsősorban azzal, hogy pénzét itt mossa tisztára, illetve itt fekteti be. A maffia pénze több csatornán áramlik be az országba, egyrészt Monacón át, másrészt a nyugat-indiai szigetvilág holland és francia közös tulajdonban lévő szigetén, Saint-Martinen keresztül, de más utakon is. A maffia franciaországi ténykedését három hónapon át vizsgálta egy képviselőházi bizottság, 16 meghallgatást tartottak zárt ajtók mögött, s ezen francia és olasz bírók, nyomozók, sőt, „megtért^' bűnözők is elmondták tapasztatalataikat, tanúvallomásukat. Több nyelven beszélő telefon Tokió - Sikerrel mutatkozott be a világ első több nyelven beszélő telefonja. Japán, az Egyesült Államok és Németország között próbálták ki a számítógéphez kötött telefont, amely a vonal egyik végén japánul elhangzó beszédet néhány másodperces késéssel fordította le angolra és németre a második oldalon. A kyotói tudományos kutatóintézet, a Pittsburgh—i és a müncheni egyetem közös kísérletében a számítógép először írásban rögzítette eredeti ■nyelven az elhangzottakat, majd - 1500-as szókészletét használva - átültette a szöveget idegen nyelvre, és végül azt beszélt nyelvvé szintetizálta. Vámháború Ottawa - Az Egyesült Államok egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere, Kanada is értetlenségét fejezte ki a külföldi acélfélékre meglepetésszerűen kirótt amerikai büntetővámok miatt. Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma bejelentette, hogy méltánytalanul alacsony ár alkalmazása miatt 19 ország amerikai acélexportját sújtja 109 százalékig terjedő póttarifákkal. Michael Wilson kanadai kereskedelmi miniszter kijelentette: „kereskedelmi szempontból értelmetlen" lépés volt a kanadai termékek bevonása az intézkedésbe. Az EK-bizottság illetékese már korábban indokolatlannak és aránytalannak nevezte a washingtoni lépést, s nem zárta ki megfelelő, hatékony közöspiaci ellenlépések gyors fontolóra vételét. Rekviem egy lefejezett királyért Világrengető események kivételével aligha fordul elő, hogy a két népszerű francia politikai hetilap, a Le Nouvel Ob- servateur és a L,Express nemcsak ugyanazt a témát vigye címoldalára, hanem szó szerint azonos címet is adjon neki. Most mégis megtörtént, s korántsem „világ- esemény" kapcsán. „Meg kellett-e ölni XVI. Lajost?" - kérdezte egybehangzóan címoldalán a két hetüap, - hosszú cikkeket szentelve a kérdés megválaszolásának. Ez a kérdés 200 éve nyugtalanítja a franciákat. 1792. január 21-én délelőtt 10 óra 22 perc volt, amikor Sanson polgártárs, a hóhér magasba emelte a levágott fejet, - ezt Guillotin doktor találmánya választotta el a törzstől az előtte és utána is sok nevet viselt, ma azonban Concorde néven ismert párizsi téren, s a bicentená- rium kapcsán most ismét sokan feszegetik, szükség volt-e erre. Könyvek, tanulmányok láttak már napvilágot, külön társaság szervezte a megemlékezéseket, heves vita dúl arról, hogy mit szabad, s mit nem megtenniük azoknak, akik ma is tiltakoznak a két évszázados ítélet ellen. Még Párizs érsekének is állást kellett foglalnia arról, lehet-e megemlékezni a kivégzett királyról Párizs főszékesegyházában, a Notre Dame bazilikában. (Az érsek válasza egyébként elutasító volt - így csak a francia királyok temetkezési helyén, a Párizs ipelletti Saint-Denis bazilikájában s egy kisebb párizsi templomban volt gyászmise - illetve azon a helyen, ahol XVI. Lajost és feleségét, a később kivégzett Marie Antoinettet eltemették.) Ki tudja hányadszor az elmúlt években, - most ismét „megszavaztatták" a franciákat arról, hogy helyes volt-e az ítélet. Mint annyiszor, a válasz most is egyértelmű volt a kérdésre, a közvéleménykutatásban résztvettek alig kilenc százaléka mondotta, hogy a királlyal végezni kellett. Érdekesség azonban, hogy több mint egyharmaduk úgy vélte: ha nem is helyesli az ítéletet, az akkor, a forradalom harmadik évében „politikai szükségszerűség" volt a republikánusok számára. S ez abban az országban jelent lényeges véleményt, ahol - egy másik közvéleménykutatás adatai szerint - a lakosság csaknem egyötöde szívesen látna ma is monarchiát, persze csak valahogy úgy, ahogy az az Európai Közösség országaiban él tovább. Lajos király annak idején méltósággal ment a vérpadra. A konventben megtartott eljárás során is kiállt amellett, hogy nincs miért bűnhődnie, s magatartása, meg ügyvédeinek, mindenkelőtt Males- herbesnek bátor kiállása sokakat megingatott: a forrdalom törvényhozó testületé, amely ez alkalommal bíróságként ténykedett, csak minimális többséggel határozta el a kivégzést - még Robespierre’ is ingadozott. Egy évszázaddal később a francia haladó szocialista mozgalom nagy alakja, a merénylet áldozatául esett Jean Jaures „védőbeszédet" írt a király mellett, maga sem helyeselvén a kivégzést. Napjaink megemlékező cikkeinek jórésze sem küldené Lajost a guillotine alá, - de nem is ítéli el azokat, akik így tettek, bár bőségesen helyt ad az ilyen véleményeknek is.De a történészek jórésze természetesen ma is úgy látja, ahogy a mai franciák jelentős része: ekkor már az események menete egyre inkább felgyorsult, s a választás lehetősége a minimumra csökkent, á halálos ítélet „politikai szükség- szerűség" volt. A monarchia, s főként a Capet család mai hívei, akik egy 18 éves ifjút, Lajos- Alfonz Anjou-Bourbon herceget tartják a nemlétező francia trón egyetlen jogos örökösének (mert igénylő más is akad), az évfordulón mindenesetre elzarándokoltak arra a helyre, ahol két évszázaddal ezelőtt a vérpad állt. Tüntetniük, megemlékező gyűlést tartaniok - a párizsi rend- őrprefektúra, s a republikánus városi adminisztráció határozata alapján - tilos volt, nem tarthattak előző este gyertyás felvonulást sem, de elhelyezhették virágaikat ott, ahol annak idején Sanson mester emelte magasra az egykori XVI. Lajos király, akkor már Capet Lajos polgár két évszázaddal később hetilapok címoldalán szereplő fejét. Fiatal közgazdászok országos találkozója Kiszorítja a pénzpiacról a vállalkozókat a hihetetlen hiteligényeket támasztó költségvetés, a likviditásbőség megfojtja a gazdaságot ahelyett, hogy élénkítené a vállalkozásokat. Minderre Antal László mutatott rá a költségvetési deficit hatásait elemezve a fiatal közgazdászok Salgótarjánban tartott országos találkozójának zárónapján, vasárnap. A Magyar Külkereskedelmi Bank főosztályvezetője veszélyes ideológiának nevezte a tőkeszegény hazai befektetők támogatását, mivel ez - nézete szerint - tőkehátteret nélkülöző befektetéseket generál. A privatizáció kétéves tapasztalatait Csépi Lajos ösz- szegezte: az elidegenítésre kijelölt vállalatok több mint fele elkelt, miáltal 110 milliárd forint központi bevételhez jutottak, a bevétel további 30 százaléka pedig a vállalati szférában kötött ki. Becslések szerint a privatizált állami vagyon egy főre jutó hatékonysága 20-25 százalékkal meghaladja az állami vagyonát. Az ÁVÜ ügyvezető igazgatója határozottan a privatizáció gyorsítása, a rövid távú értékesítés mellett foglalt állást. A hazai vagy a külföldi tulajdonosok problémakörét illetően úgy vélekedett, hogy a külföldi tőkétől aligha támadnak érdemi gazdasági, társadalmi gondjaink. A jelenlegi 7-8 százalék helyett, a külhoni tőke 25-30 százalékos részesedését tartotta célszerűnek. Ugyanakkor természetesen megfelelő helyzetet kell biztosítani a hazai vállalkozóknak is - szögezte le az előadó - kedvezményes feltételek felkínálásával, amibe beleértendő az engedmény is a vagyon vélt vagy valós értékéből. Egészséges, kiegyensúlyozott, ugyanakkor tartós és érezhető növekedésre reálisan idén és jövőre nem számíthatunk - fejtette ki Soós Károly Attila országgyűlési képviselő a gazdasági növekedés esélyeit taglaló előadásában. A költségvetési bizottság elnöke arra is rámutatott: ez legfeljebb a rákövetkező évek növekedési esélyeinek elherdálása árán következhetne be. A kormány válságkezelő programjáról szólva Botos Balázs ipari minisztériumi államtitkár-helyettes visszautasította azt a vádat, miszerint gyakorlat volna a régi állampárti módszerek vissza- csempészése. Jelcin elleni merénylet - kérdőjelek Magányos merénylő akciójáról van-e szó vagy felbújtók húzódnak meg a háttérben? - kérdezik Moszkvában a szombat este nyilvánosságra hozott, elnök elleni merényletkísérlet kapcsán. Ha az utóbbi feltevés igazolódik, akkor további kérdés, hogy kik és milyen célzattal próbáltak Borisz Jelcin életére törni, de legalábbis ilyen látszatot kelteni. A Habarovszkból érkezett merénylő, a hadsereg őrnagya, önmagában is komoly fegyvertényként könyvelheti el, hogy egyáltalán sikerült bejutnia az egykori SZKP KB ma is szigorúan őrzött székházába, amely immár az orosz kormány intézményeinek ad helyet. Különösen annak fényében, hogy az 1991. augusztusi puccs óta, amikor is az egyik cél állítólag éppen Jelcin fizikai megsemmisítése volt, az elnök védelmét jócskán megerősítették, s az intézkedések helyenként a korábbi szovjet pártállami korszak hasonló rendszabályain is túltettek. Felújították például azt a gorbacsovi korszakban elhanyagolt gyakorlatot, hogy az államfő napi közlekedési útvonalán egyes szakaszokat - arra a rövid időre, amíg a páncélozott elnöki kocsik és a testőrség karavánja áthalad - lezárják a forgalom elől. A szigorú rendszabályok bevezetését ösztönözte az a cseppet sem elhanyagolható körülmény is, hogy Borisz Jelcinnel számos furcsa eset történt azóta, hogy az 1987. novemberi központi bizottsági ülésen viharosan szakított Mihail Gorbacsowal. Az első eset közvetlenül azután történt, hogy a KB-ülés után felépült szívbetegségéből és a szovjet állami építési bizottság elnökhelyetteseként visszatért a munkához. Akkor a sofőr vezette szolgálati autóján Moszkva melletti dácsájára tartó Jelcin máig kiderítetlen okokból és körülmények között beleesett egy patakba. Röviddel ezután hasonlóan gyanús módon baleset érte őt Moszkvában, amint munkába tartott. Bár hivatalosan cáfolták, hogy bármiféle merénylet történt volna, egyszerű közlekedési balesetnek minősítve az esetet, az akkor már népszerű Jelcin hívei ezt nem hitték el, s a KGB „segítő kezeit" sejtették a karambolban. Ugyanebben az évben, vagyis 1990-ben történt a „madridi eset". A spanyol fővárosba tartó szovjet repülőgépnek, fedélzetén Jelcinnel, elsőre nem nyíltak ki a futóművei, s csak többszöri idegtépő kísérletezés után sikerült a kényszerleszállás. Jelcin tábora ekkor is a KGB-re mutogatott. Ezeken is túltesz az a Kom- szomolszkaja Pravdában tavaly szeptemberben megszellőztetett információ, amely szerint a KGB komoly tervet dolgozott ki arra, hogy Jelcint egy tadzsikisztáni út során tegyék el láb alól. Az orosz elnököt, akkor még mint fő építésügyi illetékest, a szangtu- gyinszki vízi erőműnél tett látogatáskor érte volna baleset. A merénylet állítólag azon hi- úsúlt meg, hogy a végrehajtással megbízott KGB-tiszt megtagadta a parancsot. Az ügy homályos voltát csak erősítette, hogy a tadzsik biztonsági szolgálat a moszkvai lap kérdésére nem volt hajlandó sein megerősíteni, sem cáfolni az értesülést. Vannak persze olyan vélemények is, amelyek szerint a merényletek sora csupán kitalált mese, amelyek Jelcin népszerűségének erősítését célozták, hiszen ha a KGB valóban úgy dönt, hogy valakit el kell tenni az útból, akkor ezt meg is teszi, s ennyiszer semmiképpen sem véti el a célt. Ezen érvelés hangoztatói ilyenkor többnyire a hidegháború idején elnémított szovjet disszi- densek és KGB-ügynökök példáját idézik. Dorogi Sándor Moszkva A NATO- főparancsnok moszkvai tárgyalásai Szóban és tettben egyaránt új partneri kapcsolatokat javasolt Oroszországnak John Sha- likashvili amerikai tábornok. A NATO európai erőinek fő- parancsnoka moszkvai tárgyalásai befejeztével tartott sajtóértekezletet az orosz fővárosban, és hangsúlyozta: a NATO már nem tekinti ellenségének Oroszországot, de hozzáfűzte, hogy korai lenne egyelőre az észak-atlanti szövetség kibővítéséről beszélni. Arafat és Jael Dajan közös sajtóértekezlete Más izraeliek is el fognak jönni, mert a béke közvetlen párbeszéddel valósítható meg - mondta péntek este Tuniszban Jael Dajan, az izraeli kne- szet képviselője Jasszer Ara- fattal, a PFSZ VB elnökével tartott közös sajtóértekezletén. A munkapárti képviselőnőt, a néhai Mose Dajan tábornok lányát előzőleg két beszélgetésen fogadta Arafat, akinek szervezetét az izraeli kormány terrorszervezetként tartja számon, de akivel a személyes érintkezés egy másfél hete eszközölt törvénymódosítás nyomán immár nem tilalmas izraeli állampolgárok számára. Jael Dajan leszögezte, hogy nem könnyű ellenséggel vitába bocsátkozni, és azt is, hogy Arafatot ellenségének tekinti, de hozzátette, hogy szerinte a palesztin vezető békét akar Izraellel. Mint mondta, nem Jichak Rabin kormányának megbízottjaként utazott Tuniszba, hogy találkozzék Arafattal, ezzel együtt biztos benne, hogy ez az egyetlen izraeli kormány, amely alkalmas a béke megteremtésére. Nagyon elégedettnek mondta magát megbeszéléseivel, és a bizalom megteremtése, a PFSZ-szel való közvetlen találkozók fontosságát hangsúlyozta. Arafat békeharcosnak nevezte vendégét, és kijelentette, bármikor szívesen látja őt. Együtt visszük végig a küzdelmet az igazságos és valódi béke érdekében, gyerekeink és az önök gyerekei javára - mondta. A palesztin vezető társaságában ott volt Feiszal Hu^ze- ini, a megszállt területek első számú politikusa és Nabil Saat, Arafat politikai tanácsadója. Nagykövet gyalog Angliából Nagy-Britannia új franciaországi nagykövete, Sir Christopher Mallaby pénteken reggel elindult leendő állomáshelyére - gyalogszerrel. Sem repülőgépre, sem komphajóra nem száll, hanem átsétál a La Manche Csatorna alatti alagúton. Az 56 éves diplomata déltájban Folkestone-ba érkezett, s ott jól szabott öltönyét kezes-lábasra cserélte fel, gumicsizmába bújt, felfújható búvármellényt csatolt magára, s bányászsisakot csapott a fejébe. San- gatte-ig az alagút építésén dolgozó munkások által használt vonaton tette meg az utat. (A La Manche alatti alagút a tervek szerint az év végén nyílik meg.) A munkálatok miatt a szerelvény gyakran hosszabb időre megáll és vannak szakaszok, amelyeket gyalog kell megtenni. Az út legkevesebb öt óra hosszat tart, míg a komp Doverből 90 perc alatt ér át Calaisba. „Lehetséges, hogy ez az utazás egy kicsit kényelmetlen lesz, de megéri" - nyilatkozta Sir Christopher elindulása előtt újságíróknak. Annak a véleményének adott hangot, hogy a La Manche alatti alagút „a modem világ csodáinak egyike", amely lehetővé teszi Nagy-Britannia és Franciaország számára, hogy jobban megismerjék egymást és fejlesszék együttműködésüket. Sir Christopher a nyugalomba vonuló Sir Ewen Fergussont váltja fel a párizsi nagyköveti poszton. Előzőleg Bonnban képviselte Nagy-Britanniát, 1988 március óta. Az angol sajtó megdöbbentőnek tartja ha* sonlóságát Valéry Giscard d'Estaing volt francia köz- társasági elnökkel, akivel gyakran össze is tévesztették. AustriaLottó A Lotto Unió Kft. tájékoztatása szerint a január 31-ei AustriaLotto sorsoláson a következő számokat húzták: 4,24,29,36,39,40 A pótszám: 34 A jókerszám: 332 290 Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy MÁJER FERENC 71 éves korában, hosz- szantartó betegségben elhunyt. Temetése 1993. február 1-én 15 órakor lesz a zombai temetőben. Gyászoló család
