Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-08 / 6. szám
1993. január 8. DUNAFÖLDVÁR KÉPÚJSÁG 13 Ordasok Kulturális élet Amire volt pénz tavaly, arra lesz az idén is A közpénzek elosztásánál a művelődés sokszor és sok helyen a mostoha gyermek szerepét kénytelen eljátszani. Ha szóba kerül a „maradékelv", könnyű a képzettársítás az említett területtel. Hogyan lesz ez 1993-ban Dunaföldváron? - kérdeztük Vida Sándort, a művelődési ház igazgatóját. Forrásadó minden mennyiségben Építsünk orvosi rendelőt! A képviselők előtt áll az ez évi költségvetés elfogadása. Az elmúlt esztendő problémáiról, eredményeiről, s az ezekből nyilvánvalón adódó feladatokról Kiss János polgármesterrel beszélgettünk. egymás közt Már napközben is behallatszik a városba a vonyításuk. Esténként hallani lihegésüket, éjszakánként fogaik éktelen csattogását. Z. úr már fényes nappal is csak kutyáival mer kilépni az utcára, V.-né elásta élelmiszerkészletét, K.-né asz- szony vadhúsocskákkal csalogatja őket szomszédja telkéhez. A biztosítók Piroska nevű személyekkel szóba sem állnak. Nagyon elszemtelened- tek ezek az állatok - hallani mindenfelé, Mi tagadás, amióta beköszöntött a zúzos télidő, a Földvár környéki farkasok bizony behúzódnak a kertek végébe, de nem szégyellnek mutatkozni a nyűt utcán sem. Oldalazva, falhoz lapulva szedik a lábukat a számukra idegen környezetben, megállnak néha húsüzletek, szőrmeboltok kirakatai előtt, be-be- néznek egy cukrászdába. Múltkor éppen egy nagyobb helyiségbe tévedt be kettő, ahol valami szövetkezeti gyűlés-félén találták magukat. Meleg volt - duruzsolt az olajkályha -, és tömény emberszag tette egzotikussá a levegőt. Értelmes szemekkel bámulták az eseményeket, s minthogy az emberek nyelvét nem értették, csak annyi derült ki számukra, hogy koncot itt nekik nem vetnek, báf másról sem eshet szó. Csendben kisomfordáltak, és még azon az éjjelen megosztották élményeiket társaikkal. El is terjedt köztük a szólás: farkas,, embernek embere.-fra - Mekkora összeggel finanszírozza a város 1993-ban a művelődési házat?- A képviselőtestület még nem fogadta el a költségvetést, erre előreláthatóan a januári testületi ülésen kerül majd sor. Az előirányzat valamivel több, mint 5,1 millió forint. Minden intézmény, így a művelődési ház is a tavalyihoz képest tizenöt százalékkal kapott többet bérekre és dologátadásokra, rezsire. Hogy ez az összeg sok, vagy kevés, relatív, s mivel én önkormányzati képviselő is vagyok, arányaiban kell látnom a dolgokat és úgy érzem, az arányok nincsenek felborulva. Mindemellett valószínű, hogy ez a többlet nem igazán fedi az infláció növekedését. A művelődési háznak emellett van egy diszkóként, és egy presszóként használt helyiségből is bevétele, ez mintegy negyvenezer forintot jelent havonta.- Elég lesz-e ez az öt millió a ház működésére?- Ezt nehéz megjósolni, nem látni még az új adórendszer minden hatását. A háznak sok útiköltség-térítést kell fizetnie, így a benzináremelés érzékenyen érint minket. Folyamatosan nő a társadalom- biztosítási járulék. Az előadóknak túlnyomórészt tiszteletdíjat, honoráriumot fizetünk, ez ma bruttó értékén számítva egyre magasabb.- 1993-ban is lesz lehetőség azokra a programokra, rendezvényekre, amelyekre 1992-ben volt?- Igen, bízunk benne, hogy ez évben is tudjuk biztosítani ugyanazokat a feltételeket. Amikor a ház élére kerültem, olyan programmal pályáztam, amely szerint a pénz egy része nem a művelődési intézményhez kerül, hanem közvetlenül az öntevékeny csoportokhoz. Egy év elég volt arra, hogy mindenki lássa, ez mit jelent. Tavaly 1,2 millió forintot kértünk a város kulturális életére, amelyet ilyen módon a csoportoknak kellett megpályázni, remélem, ez idén is meglesz. Jelenleg Dunaföldváron tizenhat közösség van, amelyektől a ház nem kér bérleti díjat. A finanszírozásnál is fontosabb azonban, hogy az emberek fogyasztókká tudjanak válni rendezvényeinkre, bár mi nem igazán szolgáltató ház, hanem nyitott ház akarunk lenni.-t- A testületi ülések alapján úgy gondolhatnánk, átlagos évet zárt a város. Mégis, volt-e olyan eredmény, amelyet sikerként könyvelhet el egy sok szempontból hátrányos helyzeti! település polgármestere?- Az, hogy ebből a költség- vetésből igy, gyakorlatilag gond nélkül működhetett a város, már eleve egy sikeres dolog, hiszen a bevétel borzasztóan alacsony. Emellett kisebb-nagyobb beruházások is megvalósultak, s ez mindenképpen jó érzéssel tölti el az embert. Más településeken, ahol nagyobb pénzösszegekkel rendelkeznek, nem dicsekedhetnek még olyan eredményekkel sem, mint Földvár. Dicsekedni persze nekünk sincs okunk. Ma divatos sopánkodni, panaszkodni, én nem hinném, hogy ennek sok értelme lenne, inkább azt kell nézni, hogy mi az, amit helyileg meg lehet oldani, és az állami támogatások mellett más pénzforrásokkal mit lehet tenni.- Mi az, amit kimondottan kudarcnak lehet nevezni a gondok között?- Az egyik ezek közt, hogy az idegenforgalom terén nemigen tudtunk előre lépni. Hogy ez mennyire a város hibája, nem tudom, hiszen a megyei idegenforgalmi hivatal is átalakulóban volt. Sajnos, még ma sincs egységes terv a Duna-part rendezésére. A város elhelyezkedéséből adódóan ki kellene használni az átmenő forgalmat, pontosabban megállítani, megkötni azt. Ehhez kellene egy szálloda, és kellenének vállalkozók, s persze hogy legyen miért megállnia itt az átutazónak. Mivel Dunaföldvár jelentős mezőgazdasági település, kudarcként könyvelhető el a kárpótlás elhúzódása.- A város munkaképes lakosságának közel egyharmada munka nélkül van. Mit tett a város a munkahelyteremtő vállalkozások idecsalogatására?- Ez a másik fájó pontunk. Azelőtt nem hittem volna el, hogy itt, egy ekkora településen ennyi munkanélküli lehet. A földváriaknak a munkalehetőségek nem helyben adódtak, hanem főleg Dunaújvárosban. A leépítéseknél pedig elsősorban - érthető okokból - a vidékieket vették számításba. A munkahelyteremtés terén talán jómagam is naiv voltam, amikor úgy gondoltam, hogy ha mi helyi adókat nem vetünk ki, s ezt a környezetünkben megteszik, az elegendő lesz. A 6-os út mellett sok a szűzterület, ott van még a volt szovjet laktanya, tehát sok mindent el lehetne kezdeni. Naivak voltunk mindannyian, mert úgy gondoltuk, a gazdaságban lesz lehetőség a vállalkozások élénkülésére, ez ma már világos, hogy nem így van. Kevés azoknak a száma, akik nagyobb volumenű beruházásokkal munkahelyeket is tudnak teremteni. Azzal, hogy az Avanti cég megvette a volt szovjet laktanya egy részét, elindulhat valami, ipar települ Duna- földvárra, s ez több száz munkahelyet jelent majd.- Az elmúlt években sok felől hallhattuk: a kormány pénzügyi- leg igyekszik megfojtani az ön- kormányzatokat. Ez megítélés tárgya, annyi viszont tény, hogy egy orvosi rendelő építését is forgalmi adó sújtja.- Itt olyan intézményről van szó, amely állami feladatot, egészségügyi szolgáltatást lát el, és nem tartom tisztességesnek, hogy ha az önkormányzat ennek helyet adó épületet próbál létrehozni nehéz pénzügyi helyzetben, azt huszonöt százalékos áfával sújtja a kormányzat. Egyetlen önkormányzat számára sem lehet közömbös több százezer forintnak az elvonása. -TfAhol a lábnyom megmaradt . . . Készüli get) a díszburkolat Csendélet a munka frontján 1992. december 20-ai határidővel vállalta a Malovecz Kft. Dunaföldváron a várhoz vezető Várdomb és Váralja utcák befedését „Rialta" fedőnévre hallgató díszburkolattal. Az azonban már a múlt hónap elején is nyüvánvaló volt, hogy a határidőn belüli elkészüléshez már kisebb csodára lenne szükség. A megbízóhoz, a városházához érkezett magyarázat szerint a mostoha időjárás nem tette lehetővé, hogy a megfelelő ütemben folyjon a munka. A régi burkolat maradványait már sikerült teljes egészében eltávolítani, amíg viszont az új elkészül, az ott lakóknak kellett téglákat elhelyezni, hogy a süllyedés veszélye nélkül megközelíthessék hajlékukat. Időközben beállt a fagy, a betonkeménységű talaj régi lábnyomokat őriz. A Várdomb utca fele már elkészült, ha nem jön se hó, se dér, az új határidő: minél előbb ... — t Vigyázat, Dolgoznak! Csepeli István munka közben (a képen elöl) Tóth Várkapu: nem rekonstrukció, szellemi termék Fantázia mértékkel A várkapu tervezete Kisebb viharokat kavart a du- naföldvári vár várhatóan 1994 augusztusára elkészülő kapuzatának immár városatyák elé került tervezete. Volt, aki az építmény anyaga, a tölgyfa miatt fejezte ki kétségeit mondván: vasból időt állóbb lenne. Más megpályáztatta volna a tervet, megint más a tervező személyét és a tervet kifogásolta. A tervező, Csepeli István, a városban élő fafaragó népi iparművész szándéka szerint a kapuzat egy, az évezredes magyar hitvilágon és formakultúrán alapuló funkcionális jelkép- és szerkezet együttes lesz, amely méltó díszévé, szimbólumává válhat a városnak. A tervezet alapeszméjéről a honfoglaláskori magyar művelődéstörténet szaktekintélyét, dr. Rosner Gyulát, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum régészét kérdeztük.- A földvári vár kapujának a képe egy XVI. századi pecsétről maradt ránk. Lehet-e rekonstruálni a kapuzatot ennek alapján?- Lényegében mindegy, hogy ez egy pecséten maradt ránk, vagy valakinek az agyában született meg. Az jó, hogy van egy ilyen előkép. Van egy kép, és ezt újra álmodta valaki. Erről van szó.- Ezek szerint a kaputervezet nem pusztán egy rekonstrukció, hanem egy szellemi vállalkozás is.- Ez valóban nem rekonstrukció, hanem egy szellemi termék, egy védett szellemi termék. valakiben felmerül az a gondolat, hogy megpályáztasson egy ilyen vállalkozást, mondván, ki vállalja olcsóbban, az egy emeletes butaság lenne. Nem lehet szellemi termékkel ku- fárkodni.- Ön, mint szakember, hogy látja a kaputervezet koncepcióját?- Csepeli István nagyon jól ismeri a népvándorlás korának történeti és régészeti irodalmát. Alkotásai már az alkotó sajátjává vált formavilágban élik életüket, ennek a gyökerei a magyar pogány •hitvilághoz, a népvándorláskor utolsó fázisában megjelenő formavüághoz vezetnek. Ezen el szoktak sokan vitatkozni, hogy akkor ez most egy újkori mondvacsinált po- gánykodás, aminek megint nincs értelme. A mi magyar keresztény kultúránk egy furcsa kereszténység, erősen átszövődik pogány elemekkel. Ezért Csepeliről is azt mondom és gondolom - ismerve eddigi műveit -, hogy a gondolatvilága, formakincse, valóban ott gyökereznek a magyar habitusban, bár ez már egy tanult dolog.- Hitelesnek lehet tekinteni egy XX. századi művészi alkotást ilyen funkcióban?- Mindenképpen. A kapu egész megjelenése, funkcióba helyezése vitathatatlanul igaz. Lehet morfondírozni azon, hogy az egyes elemeket hogyan és mivel díszítjük, de ott, ahol a két toronysisak alatt áttörés van, egy-egy ragadozómadár-pár látható, amely egyértelműen a magyar őstörténet a turul-motívumára utal. Az áttört formák megint csak megtalálhatók a honfoglalás-, és kora Árpád-kori építészetben. Közvetlenül alatta Hold, illetve Napkorong ábrázolás látható, ez szintén olyan szorosan kapcsolódik a magyar lelkivilághoz, hogy paraszti művészetben a XIX.-XX. században is élő motívumok voltak. Ugyanez mondható el a függőleges palmetta-soros díszítésről is. Meg lehetett volna csinálni a kapuzatot úgy is, hogy minden meg legyen faragva rajta, nekem éppen az tetszik benne, hogy meg tudta tartani a mértéket, a tervezőt nem ragadta el a fantáziája. Atkukkantó Kiállítás Január 17-ig, naponta 10-től 17 óráig tekinthető meg A mi Petőfink című gyermekrajz-kiállítás a kiskunfélegyházi művelődési központban. Előadás Ma délután három órakor lesz a Találkozások című népfőiskolái sorozat következő előadása a dunaújvárosi nehézipari főiskola kollégiumi klubjában. Szünetel a komp Dunaújvárosban a jégzajlás miatt a teherforgalmat is bonyolító komp január elejétől nem közlekedik, a személyforgalom kishajóval 4 óra 40 perctől délután fél ötig zavartalan. A művelődési ház programjai Január 12-én, kedden két német nyelvű előadást tart Dunaföldváron a szekszárdi Holló együttes. Délelőtt tíz órakor a Magyar László Gimnáziumban Zweites lied címmel dalokat, délután két órakor pedig a Pittiplasch és barátai című mesejátékot adják elő a művelődési házban. Bállal összekötött évzáró öszejövetelt tart a Kertbarát Klub a házban, január 15-én, este hat órától. A programot az est vendége, Maczkó Mária népdalénekes műsora színesíti. 4* Alfred Uhry: Miss Daisy című darabját mutatja be a dunaújvárosi Bartók Kamara- színház Valló Péter rendezésében január 17-én, vasárnap, este hét órai kezdettel.
