Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

2 »ÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1993. január 7. Történelem(át)írás Nagy-Britanniában Az angol történelem-átírási kedv legú­jabb szenzációs terméke dr. John Charm­ley, a University of East Anglia profesz- szora „Churchill: A dicsőség vége" című könyve. A sajtóban, sőt, kormánykörökben is nagy feltűnést keltett új mű nem keve­sebbet állít, mint hogy Churchill, a máso­dik világháborús miniszterelnök, a kö­zelmúlt történelmének egyik megdönthe­tetlennek hitt bálványa valójában súlyos hibát követett el: megnyerte ugyan a má­sodik világháborút, de elvesztette a brit birodalmat, és ezt elkerülhette volna, ha idejében békét köt Hitlerrel. Dr. Charmley úgy nyilatkozott, hogy 37 éves tudós lévén, azt a nemzedéket képviseli, amely már tárgyilagosan szem­lélheti Churchill szerepét, nem kell szent borzadállyal fordulnia alakja felé. Következtetését a napokban újság­cikkben támogatta Alan • Clark, aki a nyolcvanas években egy ideig védelmi miniszter volt, és ez már kihívta a tudo­mányos közvélemény válaszát. A minap két avatott történetíró sza­kértő, Lord Bullock és Donald Cameron Watt válaszolt a The Daily Telegraph ha­sábjain. Egyszerű szavakkal mutattak rá, hogy az efféle történelmi találgatásnak, „mi lett volna, ha..." elmélkedésnek eleve sincs sok értelme. Másfelől, aki ismerte Hitlert és a nácikat, annak nem lehetett kétsége afelől, hogy semmiféle békejobb nem oszlathatta el hódító szándékaikat. Csak éppen Nagy-Britanniának is, az Egyesült Államoknak is sokkal erősebb Németországgal kellett volna szembe­nézniük később, ha a nyugati békével a zsebében Hitler zavartlanabbul kebelez­hette volna be Európát - írták. - Nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy békét hagyott volna nekünk, ha átengedjük neki Európát. Ez csupán Hitler ígérgetése volt,- mutatott rá Donald Cameron Watt. A felújuló Churchill-vita a hagyomá­nyos brit önmarcangolás része: Európá­ban van-e Nagy-Britannia helye, vagy azon kívül? Most azonban az Európai Közösség vajúdása, a Maastricht-vita ide­jén nagyobb feltűnést keltenek az ilyen, kizárólag tudományosnak látszó művek is. Miközben a brit kormány minden erő­vel Európába igyekszik, az elszigetelődés hívei lelkesen üdvözlik még az ördög ügyvédjét is: ezúttal Charmley profesz- szort, aki azon sajnálkozik, hogy Chur­chill nem barátkozott össze Hitlerrel a különállás reményében. Hruscsov békeajánlata Japán európai kapcsolatai Tokió - Magyaror­szágra is ellátogat Euró­pába tervezett útja során a japán nemzetközi keres­kedelmi és ipari miniszté­rium vezetője. Móri Josiro január 11-ikén indul Nagy-Britanniát, Német­országot, Belgiumot, Olaszországot, illetve egyetlen volt szocialista országot, Magyarországot érintő kőrútjára. Dél-koreai gazdasági kilátások Szöul - Dél-Korea közel 6 százalékos gazdaság fej­lődési tempót érhet el 1993-ban - jósolja a szöuli központi bank, amely arra számít, hogy az elnökvá­lasztásokon nyertes veze­tés intézkedéseket fog hozni a lassuló konjunk­túra megmozdítására. Becslések szerint 1992-ben az ázsiai tigrisország már csak 4,9 százalékos gazda­sági növekedési ütemet ért el, miután már két év óta csökken ez a mutató. Slágercikkek Tokió - Az autók és az elektronikai cikkek vezetik Japánban a slágercikkek 1992. évi listáját, amelyet a Mitsubishi kutatóintézete állított össze. Nem a sza­kértők szubjektív vélemé­nyét tükrözi a lista, hanem a piac értékítéletét, a leg­jobb termékek listája ugyanis az értékesítési adatokat tükrözi. A Toyota cég Crown Majesta kocsija volt a sikertermékek lista­vezetője, ebből a kocsiból ugyanis havonta 200 millió dollár értékben adtak el. A Sony videokamerája, a handicam volt a második - havi 130 millió dolláros ér­tékesítéssel. Végül is hat autóipari vállalat és hét elektronikai cég került be gyártmányával a legjobb húsz termék közé. Példátlan drágulási ütem Moszkva - 1992-ben 2 ezer százalékos volt a drá­gulási ütem Oroszország­ban, s aki bevásárolni in­dul, annak pénztárca he­lyett lassan már szatyor­ban kell vinnie a rubelt. Kuvaiti olaj kitermelés Kuvaitváros - Kuvait olajkitermelése az év vé­gére elérte a napi 1,67 mil­lió hordónyit, s januárra már az Öböl-háború előtti szintre emelkedhet - kö­zölte a kuvaiti olajipari miniszter a Reuter brit hí­rügynökséggel. Kuvait 1990. augusztusa, az iraki invázió előtt naponta 1,85 millió hordónyi olajat ho­zott a felszínre. Az OPEC tagállamaitól a kitermelés visszafogását követeli, ám Kuvaitra ez nem vonatko­zik. A szervezet ugyanis Kuvaitot felmentette a kvótakötelezettség alól, hogy pótolhassa a háború okozta kitermeléskiesést és az elmaradt bevételek miatti veszteségét. A vád: hűtlen kezelés Tirana - Közpénzek hűtlen kezelésének vádjá­val január elején bíróság elé állítják Nedzsmije Ho- dzsát, az egykori albán diktátor, Enver Hodzsa özvegyét. Szomáliái incidensek, tárgyalások Szomáliában szerdán újabb incidens történt amerikai ten­gerészgyalogosok és helyi fegyveresek között. Közben Addisz-Abebában folytatód­tak, de a jelek szerint zsákutca felé haladnak a polgárháború békés befejezését célzó tárgya­lások. Washingonban közöl­ték: az Egyesült Államok kész fokozni erőfeszítéseit, hogy elkobozza a Szomáliában szemben álló fegyveres cso­portoktól a nehézfegyvereket. Az incidens a Szomáliái fő­várostól, Mogadishutól negy­ven kilométerre nyugatra lévő Afgoi városban történt, ahol fegyveresek tüzet nyitottak az amerikai tengerészgyalogosok egyik felderítő csoportjára. A megtámadott amerikaiak vi- szalőttek és halálosan megse­besítették az egyik támadót. Alig néhány órával az inci­dens előtt Mogadishuban egy ház tetejéről rálőttek amerikai katonákra. Ők is viszonozták a tüzet, egy szóvivő szerint "csaknem biztos", hogy az egyik orvlövészt lelőtték. Közben Etiópia fővárosá­ban, Addisz-Abebában folyta­tódtak a tárgyalások a szomá- laiai polgárháború békés befe­jezéséről. A megbeszélések előző két napján elnöklő But- rosz Gáli ENSZ-főtitkár - aki szerdán a függetlenségért küzdő Eritra tartomány fővá­rosába, Aszmarába utazott - meglehetősen borúlátóan nyi­latkozott a Szomáliáról folyta­tott tárgyalások kilátásairól. Mint sajtóértekezletén el­mondta, a részt vevő tizenöt Szomáliái csoportosulás közül négynek a képviselői megma­kacsolták magukat, ezért mindeddig nem sikerült meg­egyezni egy békekonferencia időpontjáról, színhelyéről és napirendjéről. Nyikita Hruscsov 1959-ben meg nem támadási szerződést ajánlott fel Nagy-Britanniá- nak. Szigorúan titkos levélben azt írta Harold MacMillan mi­niszterelnöknek: az Egyesült Államok arra számít, hogy egy nukleáris összecsapás ál­dozata elsősorban Európa lenne. A levelet az Observer című angol lap szerezte meg abból a köteg kormányzati iratból, amelyet Újév napján hoztak nyilvánosságra Londonban. A levélben az áll, hogy Nagy- Britannia kockázata csök­kenne, ha MacMillan nem en­gedné meg, hogy az országá­ban létesített amerikai tá­maszpontokat a Szovjetunió elleni támadásra használják fel. MacMillan visszautasította az ajánlatot, amelyet kísérlet­nek tekintett a Nagy-Britan­nia és az Egyesült Államok közötti különleges kapcsola­tok szétrombolására. Később megmutatta a levelet Eisen­hower elnöknek, bár tartalmát olyan kényesnek tartotta, hogy saját kabinetjének sem tett róla említést. Az ötezer szavas levélben, amely 1959. április 14—én kelt, Hruscsov azzal vádolta az A villamosáram árának emelésére legfeljebb csak a téli szezon végén kerül sor, de csak akkor, ha erre a Magyar Villamosművek Rt. működő- képessége szempontjából fel­tétlen szükség lesz - nyilat­kozta az MTI érdeklődésére szerdán Ligeti Pál, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője. Az esetleges áremlésről, illetve annak mér­tékéről márciusban lehet majd többet megtudni, amikor elké­Egyesült Államokat, hogy kérkedik katonai erejével és elferdíti a tényeket a két fél ka­tonai kapacitásáról. Washing­ton arra játszik, hogy egy új háború elkerülné az Egyesült Államokat, s a csapás csak Eu­rópát sújtaná. „Ha barátsági és meg nem támadási egyez­ményt kötnénk, az megbéní­tana minden agresszív erőt, amely jelenleg akadályozza a hidegháború megszüntetését" - olvasható a levélben. MacMillan azt mondta Ei- senhowernek, hogy a levél jól illusztrálja a szovjet vezetés jellemvonásainak furcsa keve­rékét: okos, naív, tapasztalat­lan, érzékeny, gyanakvó és ci­nikus. MacMillan írásbeli válasza nem zárta ki teljesen a javasolt szovjet-brit egyezmény meg­kötésének lehetőségét, de hangoztatta, hogy az ajánlat „nem helyettesíti azt a folya­matot, amely a félreértések el­kerülésére és az ellentétek megoldására irányul". A brit miniszterelnök végü- lis azt indítványozta, kösse-, nek formális multilaterális meg nem támadási szerző­dést, amelyhez a világ minden jelentős országa csatlakoz­hatna. szül az MVM Rt. 1992-es évi mérlege. Ligeti Pál emlékezte­tett arra, hogy tavaly csökkent az értékesített áram mennyi­sége, de nem csökkent ezzel arányosan a termelők költ­sége. Az idei év gazdálkodá­sában azt is számításba kell venni, hogy az MVM Rt drá­gábban kapja a szenet, ami előreláthatóan 1,4 milliárd fo­rint plusz költséget jelent. A bányákkal való szerződéskö­tések most folynak. Wehrmacht tábornok vissza­emlékezése A háborús visszaemlékezé­sek sorában ezúttal - a Co- NEXUS Print-teR kiadásában - egy Wehrmacht tábornok adja közre emlékeit a második világháborús magyarországi harcokról. Hans Priessner Árulások, vesztett csaták című könyvében - amely a közel­múltban jelent meg - adalé­kokkal szolgál az 1944-45-ös magyarországi hadműveletek alaposabb megismeréséhez. Mindez azért fontos, mert ed­dig elsősorban szovjet leírások és visszaemlékezések jelentek meg. A könyv révén az olvasó képet kaphat az érem másik oldaláról is. A könyvében a generális számos olyan eseményről ad számot, amely a magyar olva­sóközönség előtt eddig isme­retlen volt. így elmeséli a Szá- lasinál történt látogatásának tapasztalatait, a nyilaskereszt jegyében átalakuló Magyaror­szágról szerzett benyomásait. Beszámol arról, hogy a ma­gyarországi német haderő pa­rancsnokaként nem akarta Budapestet frontvárossá tenni. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy nem volt elegendő német hadosztály a védelmi harcok sikeres meg­vívásához. Arra számított, hogy Szálasi is szorgalmazza Budapest nyílt várossá nyil­vánítását. Keserűen csalódott, amikor Hitler budapesti ter­veit Szálasi ellenkezés nélkül magáévá tette. Jégvágók a Balatonon Megkezdődött a jégvágás a Balatonon. A halgazdaság brigádjai szerdától három te­lephelyen, Keszthelyen, Fo­nyódon és Siófokon dolgoz­nak a part menti befagyott te­rületeken. Kérdőjelek Határok Lassan egységesülő, példaképként emlegetett Európánkban a' határok fokozatosan elvesztik je­lentőségüket, „átjárha- tókká", mindinkább szim­bolikussá válnak - halljuk, hisszük és hirdetjük is évek óta. Hideg zuhany lehet hát e nemes re­ményre az az új év első napjaiban, Bonnban kiszi­várgott hír, hogy a német belügyminisztérium kü­lönleges, radarral és infra­vörös készülékkel kiépí­tett automatikus védő- rendszerrel akarja ellenő­rizni a német-lengyel és a német-cseh határszaka­szokat. Biztos, hogy erre szükség van? - kérdezték a Bild c. lapban megjelent informá­ciót olvasva sokan német­honban is. Hát hogyne - jött a felelet, hiszen illegá­lis bevándorlók, gazdasági menekültek százezrei ve­szik célba idén is a Kána­ánnak tekintett Nyugatot, s a létszámhiánnyal küzdő határőrség képtelen eleget tenni feladatának. De vajon ez az igazi megoldás? - fűz­hetjük tovább a meditá- lást, hisz a nélkülözés, a polgárháború vagy a lét­bizonytalanság által a zöldhatár felé kergetett embereket gyaníthatólag a szupertechnika éppúgy nem fogja önmagában megállítani, mint mondjuk a szigorúbb vízumrendel- kezések elfogadása. Csak németországi gon­dokról van szó? Nem, hi­szen nyitott a kérdés, va­jon a liberálisabb utazási törvény elfogadása után, talán már a közeljövőben, szabályos dagály kezdő­dik-e a keletről jövő me­nekülthullámban? Mert ha igen, vélhető, hogy ha­zánkat sem fogja kike­rülni, bár lehet, hogy az elhúzódó útlevélkiadás miatt ez pár hónappal ké­sőbbre tolódik. Márpedig ha e sokmilliósra duzzad­ható menekültseregnek csupán egy része választja, akár csak kényszerű, át­meneti tranzitállomásnak Magyarországot, akkor a radarnál és infravörös su­gárnál jóval többet kell ki­találnunk e kontinentális probléma megoldására. Szegő Gábor Ferenczy Eurorpess Cikádor- pénteken Szerda, tegnap helyett tech­nikai okok miatt pénteken je­lenik meg a bátaszéki helyi új­ság, a Cikádor. A szerkesztő- bizottság az olvasók megérté­sét kéri. A lakosság anyagi helyzete differenciálódik A kormány programja szerint az idén a bruttó-termelés már nem csökken, hanem leg­rosszabb esetben szinten marad, de növeke­dése elérheti a 3 százalékot is. A múlt eszten­dőben a visszaesés 6-8 százalékos volt. Hason­lóképpen alakul a bruttó hazai termék is. A GDP ez évi növekedése - reálértékben- 0-3 százalék között alakulhat, míg 1992-ben a bruttó hazai termék 5 százalékkal esett vissza. Az ez évi költségvetés tervezetének parla­menti vitája előtt a kormányprogram még 1993-ra 16—19 százalékos fogyasztói áremel­kedést prognosztizált. Mivel azonban az érdek-egyeztetési tárgyalások és a parlamenti vita következtében módosult az áfa-koncep­ció, így változott az inflációs előrejelzés is. Mint ismeretes a kormány az áfa-rendszer korszerűsítése keretében 8, illetve 25 százalé­kos áfa-kulcsok bevezetését javasolta. Ezzel szemben az elfogadott törvényben 6, illetve 25 százalékos kulcsok szerepelnek, és egy szűk körben a termékek nulla áfa-kulccsal adóznak. A változásoknak megfelelően a Pénzügymi­nisztériumban módosították az előrejelzéseket, így a Magyar Távirati Iroda által néhány nap­pal közöltekkel ellentétben, a Pénzügyminisz­térium tájékoztatása szerint az idén a fogyasz­tói árak 14-17 százalékkal emelkednek csupán. A termelői árak változása 8-11 százalékos lesz. (Az előzetes számítások szerint 1992-ben a fo­gyasztói áremelkedés 22-23 százalékos, a ter­melői árváltozás pedig 13-14 százalékos volt.) A program alapján a GDP nagysága az idei esztendőben eléri a 3105 milliárd forintot. A múlt esztendőben a bruttó hazai termék ösz- szege 2655 milliárd forintot tett ki. A gazdaság kismértékű növekedésével párhuzamosan megáll a lakosság fogyasztásának visszaesése, sőt minimális mértékű 0-1 százalékos bővülé­sére is lehet számítani. A munkanélküliség egyelőre még tovább növekszik. Az esztendő végére a munkanélkü­liek száma eléri a 900 ezret. A lakosság anyagi helyzete tovább differenciálódik. Ennek ered­ményeként nem csökkennek a megtakarítások, hanem bővülnek. Ebben az évben a lakossági bruttó megtaka­rítások 260-270 milliárd forinttal emelkednek, valamivel nagyobb mértékben, mint a múlt esztendőben. Gajdar az év embere Az oroszok érdeklődésének középpontjában 1992-ben Gajdar ex-miniszterelnök, az infláció és a szórakoztató könnyűműfaj állott - tűnik ki az orosz televízió szórakoz­tató osztálya által közzétett felmérésből. Az előző évben, 1991- ben még Borisz Jelcin, az augusztusi konzervatív puccskísérlet és a szex állott az első három helyen. Az 1992- es esztendő embere Oroszországban kétségtelenül Jegor Gajdar, a menesztett kormányfő - állapítja meg a Moscow Times című angol nyelvű lapban megjelent ösz- szegezés. A fontos személyi­ségek sorában a második helyre Veronica Castro került, aki „A gazdagok is sírnak" című mexikói televíziós soro­zat főszereplője. Csak a har­madik helyet mondhatja ma­gáénak Borisz Jelcin, az Orosz Köztársaság elnöke. A felmé­rés szerint 1992-ben az „év szava" az „infláció" volt. Ez egyúttal azt is hivatott kife­jezni, hogy az elmúlt esztendő vesztese a rubel. Míg ugyanis fél évvel ezelőtt egy dollár még 120 rubelt ért, addig ma már 415 rubelt kell fizetni egy dollárért. Az orosz televízió legizgalmasabb műsora 1992- ben a Népképviselők Kong­resszusának tanácskozásairól sugárzott közvetítés volt. A legunalmasabb műsornak a nézők a Kommunista Párt el­len az Alkotmánybíróság előtt folytatott pert tartották. Áz a bölcsesség, amely az elmúlt esztendőben az oro­szokat jellemezte, változatlan maradt 1993-ban is - azt tart­ják, hogy a helyzet olyan rossz, hogy már csak javulhat. Egyelőre nem drágul a villamosenergia

Next

/
Oldalképek
Tartalom