Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1993. január 5. A városházán hallottuk Véglegessé vált, hogy mennyi bevétellel gazdálkod­hat jövőre az önkormányzat. Bár összegszerűségében ez csak 6,2 százalékkal több, mint a tavalyi, mégis a szak­emberek biztosak abban, hogy sikerül olyan büdzsét össze­Félidei mérleg Elkészítette működésének két esztendei mérlegét az iregszemcsei önkormányzat, amely a szóban forgó időszak fejlesztéseiről, beruházásairól, eredményeiről számol be. Az Önkormányzat az előtte álló feladatokhoz saját anyagi erő­források mellett különböző pályázatok útján elnyert cél- támogatásokat is felhasznált. Döntően saját erőből épült meg a tavaly augusztusban átadott, huszonhétmillió fo­rint értékű tornacsarnok, amelyhez mintegy hétmillió forint céltámogatást vettek igénybe. Kilencvenöt százalékra emelkedett a községben a kié­pített utak aránya - ez a mu­tató nagyobb, mint Tamásiban -, emellett 621 négyzetméter­nyi járdát építettek. Kétmillió forintot költöttek az Ireg patak mederrendezé­sére és a rajta lévő híd felújítá­sára. Megújult a szintén au­gusztustól teljes gőzzel mű­ködő művelődési ház is. Ki- lencszázezer forintot fordított a község a közvilágítás kor­szerűsítésére. A közbiztonság javítása ér­dekében Iregszemcse Újireg, Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsőnyék községekkel közö­sen vállalta három rendőr költségének előirányzatát, - az iregi csoport létszáma így nyolc főre gyarapodott -, ezen kívül 1992-től önálló körzeti megbízotti iroda is működik a faluban. Jelentős eredmény­ként könyvelhető el, hogy egymillió-nyolcszázezer fo­rinttal támogatta az önkor­mányzat az első lakásukhoz jutó fiatalokat. J egy ár emelés két lépcsőben hozni, amely biztos alapot nyújt a jövő évi - növekvő - feladatok ellátásához. Január első felében vár az il­letékes bizottságokra a fel­adat, hogy a „kell" és a „lehet­séges" azonos nevezőre kerül- jün, amelyről a testületi dön­tést január 25-ére tervezik. Ugyancsak ekkor várható végleges döntés a helyi tö­megközlekedés tarifaemelése kapcsán, amelyre a javaslatot az üzemeltető Gemenc Volán már megtette. A javaslat jelen­leg pénzügyminisztériumi vé­leményezésen van, majd bi­zottsági állásfoglalással kerül a testület elé. Ettől függetlenül január 1-től emelkedtek a tari­fák, hiszen a hat százalékos áfa „beépítésre" került a vitel­díjba, így egy vonaljegy az edigi 18 helyett 19 forintba ke­rül. További emelés februártól várható. Az egyre bővülő és volu­menében is növekvő szociál­politikai feladatok elkerülhe­tetlenné teszik, hogy az ezzel kapcsolatos ügyintézést szá­mítógép segítse, amelynek be­szerzése jelenleg van folya­matban. Bővítik a pénzügyi könyve­lés kapacitását is, mert január­Analfabeat - ínyenceknek Blues dobra és tizennyolc húrra Az iregszemcsei művelődési ház december 19-i rock-kará­csonyán volt hallható az Analfabeat ínyenceknek való, az ama­tőr mezőnyből magasan kiemelkedő blues-muzsikája. A zene­karról Kántor Miklós, basszusgitárost kérdeztük.- Mikor alakultatok meg?- 1991. augusztusában. Tervek azelőtt is voltak, be­szélgettünk már róla, hogy alakítani kellene egy ilyen tí­pusú zenekart, de csak a ta­valy nyári tamási rockest óta zenélünk együtt.- Milyen típusú a zenekar, milyen zenét játszotok?- A hatvanas évek muzsi­káját, Beatles-t, Rolling Sto- nes-t, Kinks-et Chuck Berryt, Hendrixet, a klasszikus rythm and blues-t játszuk szívesen. Tamásiban minden más mű­fajnak megvan a képviselője, a jazz-től kezdve a trash-metá- lig, ez a fajta zene hiányzott. Az Aanalfabeat-ben is minden tag más „variációt" hozott, van aki a rock and rollt, a szó­lógitárosunk például inkább a pszichodelikus rockot kedveli.- Milyen felállásban zenél az együttes?- Két gitár, basszus gitár és dob.- Milyen közönség kíván­csi erre a zenére?- Azt hiszem, kialakult már a törzsközönségünk, amely a tizenhét-húsz év körüli kor­osztályból kerül ki, de vannak köztük idősebbek is, akik már talán nosztalgiából járnak szí­vesen éppen a mi koncertje­inkre.- Mivel foglalkoztok civil­ben? A zenekar ritmusgitárosa: Kántor István- Ketten közülünk munka nélkül vannak, az egyik gitá­rosunk tanítóképző főiskolára jár, én pedig a Tamási Tükör című városi hetilap szerkesz­tője vagyok.- Hol léptetek fel legutóbb, például szilveszterkor?- Szilveszterkor a tamási művelődési házban egy zárt körű klubba hívtak bennün­ket, január kilencedikén szin­tén a házban egy jótékonysági koncerten játsszunk. Van meghívásunk Tolnára, Zsám- békra, Kunszentmiklósra is.- Mennyiért „szállítjátok" a bluest?- Csak útiköltség-térítést kérünk. — T/ ­Beszélgetés a közjegyzővel Szép magyar jogintézmény A: fi < - ggjggg&gg ÜÍÍ1 gg || ggg||| g gggg Á Egyezség peren kívül, a legolcsóbb eljárás j: Ilii WäMlilWW Ilii 1 Ili 1 Éllllll H - 1 Dr. Barbalics Miklós Korábban a közjegyzők a bírósági szervezeten belül vé­gezték munkájukat, egy éve, éppúgy, mint az ügyvédek, egyéni vállalkozóként dol­goznak. A munka természeté­ről, szépségeiről beszélget­tünk dr. Barbalics Miklóssal. Hogyan lesz valakiből köz­jegyző?- Nyolvannyolc óta vagyok ezen a pályán, előtte vállalat­nál dolgoztam. Talán az von­zott, hogy ez olyan jogterület, ami szerencsére nem változik máról holnapra. Az örökösö­dési jognak pedig vannak na­gyon szép régi magyar jogin­tézményei, mint például az ági öröklés rendszere, vagy a köteles rész jogintézménye.- Mi jelenti ebben a munká­ban a sikerélményt?- Az, hogy látom a végét. Ha én valamit elkezdek, akkor az az ügyek kilencvennyolc százalékában nálam is végző­dik. Ha közjegyzői okiratba foglaljuk a felek közötti meg­állapodást, akkor az külön bí­rói eljárás nélkül végrehajtha­tóvá válik. Az is jó, hogy nem kell képviselnem egyik fél ér­dekeit sem, hogy a közjegyző mindig középen áll. Éppen az a kötelességem, hogy a jogok­ról és lehetőségekről egyfor­mán, korrekten és együtt tájé­koztassam őket.- Ön szerint hogyan alakul a pálya jövője?- Biztos vagyok benne, hogy felértékelődik, éppen a miatt, amit az előbb mond­tam. Nyugaton már régen természetes dolog, hogy a ná­lunk szokásosnál sokkal több szerződést közjegyző előtt kötnek meg, pontosan azért, hogy a bírósági eljárást meg lehessen spórolni. Általános gyakorlat ez a gazdasági élet­ben.- A jobb érthetőség kedvéért mondana példát?- Nem tudom, mennyire köztudott, hogy ma már a pénzintézetek sem tilthatják le az adósok tartozását automa­tikusan az ügyfeleik jövedel­méből.- S, akkor még nem is beszél­tünk az eltitkolt vagy változó jö­vedelmekről. . .- Ha a szerződéseket köz­jegyzővel köttetnék, akkor a pénzintézeteknek nem kellene bírósághoz fordulniok az igény érvényesítése végett. Mindez érvényes a magán- személyek szerződéseire is.- Előfordult már, hogy meg akarták vesztegetni?- Nem emlékszem, de en­nek nem is lenne értelme. Arra természetsen volt már példa, hogy az adott ügyben egyik fél külön felkeresett, hogy ta­nácsot kérjen, de itt a szándék nem a befolyásolásra irányult. Az illető jóhiszeműen hitte azt, hogy ez az elintézési mód. Hamar megértette, hogy va­lamennyi felet, illetve a törvé­nyességet képviselem, s azt is, hogy az egyezség a legolcsóbb megoldás az adott ügyben is. Ez több tekintetben is igaz, egyrészt nincs perköltség, másrészt a közjegyző szabott tarifákkal dolgozik, harmad­részt pedig az idő is pénz, s a peres eljárások sajnos gyakran elhúzódnak. Munkám során azt tapasztalom, hogy igenis van az embereknek jogérzé­kük, ezért a legtöbb esetben létre lehet hozni az egyezsé­get. Elég régen vagyok már itt közjegyző, s ráadásul egyedül ahhoz, hogy az emberek tud­ják, hogy borravalót sem fo­gadok el. § Mindezeken kívül sokat be­szélgettünk még érdekes jogi helyzetekről, emberekről és esetekről. Például arról, hogy mi a kü­lönbség az örökségről való lemondás és annak visszauta­sítása között. Gyakori, hogy az idős szülőt vagy szülőket egyik gyerekük gondozza, s a többiek a gondozó javára „le­mondanak" az örökségről. Azért idézőjelben, mert ez esetben egyáltalán nem a szándékuk érvényesülne, ha a közjegyző nem segítene. Az örökségről való lemondás ugyanis azt jelenti, hogy az il­lető kiesik az örökösök sorá­ból, az örökhagyóval életében kötött írásbeli szerződés alap­ján. Ebből persze általában nin­csenek gondok, mert a hagya­téki tárgyaláson, éppen úgy, mint végrendelet készítésénél, majd pedig annak érvényesí­tésekor a közjegyző célja az, hogy a felek szándékai, és az örökhagyó végakarata érvé­nyesüljön. Előfordul például, hogy amint a végrendelkező négy- szemközt marad a közjegyző­vel, nem azt diktálja a közok­iratba, amit a környezete tudni vél, vagy remél, hanem valódi szándékai szerint szer­keszti meg az okiratot. A közjegyző munkájának lényege éppen az, hogy jogi formába öntse a hozzá fordu­lók akaratát, s ha ezek eltér­nek egymástól, akkor minden fél megelégedésére születhes- sék meg az egyezség. Ihárosi A látogatás a várban A XIII. században alapított simontornyai vár, az 1975-ben befejeződött helyreállítása óta Tolna megye egyik látványos­sága. A várat túristák ezrei lá­togatják. Falai között igényes kultúrális élményben is lehet részük, hiszen itt látható az Ilyés Gyula életét bemutató ál­landó kiállítás. Az öregtorony és a kaputorony második eme­leti helyiségeiben rendezett időszaki kiállítások is orszá­gosan híressé váltak. A kiállí­tások mellett a reneszánsz te­rek és az eredeti helyükön álló reneszánsz faragott kő orna- mentumok együttes élményé­ben is lehet részünk. Fotó: Gottvald Károly simontornyai

Next

/
Oldalképek
Tartalom