Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-25 / 20. szám
1993. január 25. SZEKSZÁRD ÉS KÖRNYÉKE KÉPÚJSÁG 5 Munkalehetőségek Szekszárdon és környékén Az alábbiakban közöljük a Tolna megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének állásajánlatait. Szakma/állás Fő Hol? Telefon Elektrikus 1 ffi Szekszárd 11-822 Karosszéria lakatos 3 ff i Szekszárd 75/43-401 Autószerelő 2 ffi Szekszárd 15-217 Elektroműszerész 2 ffi Szekszárd 11-822 Autóvillamosság szerelő 2 ffi Szekszárd 75/43-401 Elektroműszerész 1 ffi Szekszárd 16-564 Asztalos 5 ffi Szekszárd 26/25-845 Asztalos 3 ffi Szekszárd 15-133 Varrónő 5 nő Szekszárd 11-355 Varrónő bet.m. 3 nő Szekszárd 15-103 Kőműves 2 ffi Szekszárd 15-133 Kőműves 4 ffi Szekszárd 16-248 Villanyszerelő 1 ffi Szekszárd 11-422 Burkoló 3 ffi Szekszárd 15-133 Burkoló 5 ffi Szekszárd 19-325 Savburkoló 5 ffi Szekszárd 19-325 Padlóhegesztő 5 ffi Szekszárd 19-325 Autóbuszvezető . 1 ffi Szekszárd 11-760 Eladó 1 nő Szekszárd 13-953 Bolti eladó 1 nő Szekszárd 16-281 Eladó 1 f/n Szekszárd 15-155 Eladó 4 f/n Szekszárd 75/43-401 Cukrász 2 nő Szekszárd 16-255 Cukrász 2 nő Szekszárd 12-443 Felszolgáló 1 nő Szekszárd 11-411/192 Felszolgáló 2 f/n Szekszárd 15-155 Felszolgáló lffi Szekszárd 16-553 Szakács 2 f/n Fadd 14-832 Szakács 2 f/n Szekszárd 12-311 Szakács 1 f/n Szekszárd 16-350 Vendéglátóipari eladó 1 nő Szekszárd 16-281 Vedéglátóipari eladó 2 nő Szekszárd 16-255 Ápolónő 30 nő Szekszárd 12-211 Ápoló 2 nő Fadd 14-832 Élelmiszerbolti raktáros lffi Szekszárd 11-212 Éjjeliőr 2 ffi szekszárd 75/43-401 Főkönyvelő 1 nő Szekszárd 75/43-401 Belsőellenőr 2 f/n Szekszárd 12-211 Statisztikus árkalkulátor 2 f/n Szekszárd 11-822 Üzletkötő 6 f/n Szekszárd 19-821 Üzletkötő 3 f/n Szekszárd 19-344 Üzletkötő 4 f/n Szekszárd 12-355/6 Márkakereskedő 1 f/n Szekszárd 66/341-735 Üzletkötő 4 f/n Szekszárd 11-011 Ügyintéző 2 f/n Szekszárd 15-015 Közgazdasági elemző 1 nő Szekszárd 11-822 Főkönyvelő 1 f/n Szekszárd 19-611 Könyvelő 1 nő Szekszárd 13-645 Könyvelő 2 nő Szekszárd 15-077 Könyvelő 1 f/n Szekszárd 12-218 Kontírozó könyvelő 1 f/n Szekszárd 11-822 Mérlegképes könyvelő 1 f/n Szekszárd 14-616 Könyvelő 1 nő Szekszárd 12-311/130 Könyvelő 1 f/n Szekszárd 12-428 Számviteli csop.vez. 1 f/n Szekszárd 11-822 Titkárnő 2 nő Szekszárd 19-636 Fegyőr 11 ffi Szekszárd 15-514 hírekhírekhírekhírekhírek hírek Uivolc hírek hírek Iliiéin hírek hírekhírekhírekhírekhírek Olcsó étel nyugdíjasoknak Kedvezményes vásárt rendez a Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége ma reggel nyolctól délután háromig. A szervezet tagjai étolajat, cukrot, lisztet és rizst vehetnek olcsón a Dózsa utca 1. szám alatti székházban. Ugyanebben az időpontban érdeklődhetnek a rövidesen megrendezésre kerülő adok-veszek-cserélek akcióról. Közös meditáció Közös meditációt tartanak agykontroll tanfolyamot végzettek számára január 29-én, pénteken este öttől hétig a Babits Művelődési Házban. Kérdésstaféta Hidegben is melegen Nádori László országgyűlési képviselő kérdése Németh Zoltánhoz, a Héliosz Kft. ügyvezető igazgatójához: Milyen évet zárt az első évben a Héliosz Kft? 1992-ben az országban a közszolgáltató vállalatok többsége válságba került. Sok településen a fizetőképesség megőrzése, a működőképesség fenntartása sem sikerült a közszolgáltatást végző szervezeteknek. Ehhez képest az a tény, hogy Szekszárdon ma még egy nem veszteséges, összeszokott szervezettel a távhőszolgáltatás és a köztisztasági tevékenység működik, már sikerként könyvelhető el. Köszönhető ez jórészt a város képviselő-testületének, amely elsők között az országban végrehajtotta e terület átalakítását, tisztázta a tulajdoni viszonyokat, gazdasági társasággá alakította a tevékenységet végző szervezetet, helyi jogszabályokban szabályozta a tevékenységek végzésének feltételeit. Ezzel egyidőben az új társaságnak sikerült olyan belső intézkedéseket végrehajtani, melyek részben a működési költségek csökkentését szolgálták (pl. létszám leépítések, Hunyadi utcai irodaház megszüntetése), részben műszaki fejlesztések révén megteremtették a mérés alapján való elszámolás, így a lakossági takarékoskodás, illetve a kazánok hatásfokának emelésével, a számítógépes adatgyűjtés és értékelés bevezetésével a Kft-n belüli takarékoskodás feltételeit. Ennek eredményneként sikerült több-kevesebb konfliktus árán „átvészelni" azt a folyamatot, mellyel az állam az elmúlt 30-40 év minden elhibázott állami döntését és annak következményeit a szolgáltató szervezetekre, illetve az önkormányzatokra hárítva egyik pillanatról a másikra kivonult a szolgáltatásokból. Ennek egyik groteszk következménye például, hogy míg a szolgáltató szervezet és az önkormányzat közös erőfeszítése a távhőszolgáltatás árát 1992-ben mintegy 10-15 százalékkal csökkentette, a fogyasztó - a fogyasztói ártámogatás megszűnésével - ezt drasztikus áremelkedésként érzékelte. A közeljövő azonban Szekszárdon is nehéz döntések meghozatalára kényszeríti a Kft. tulajdonosát. Tekintettel arra, hogy a Héliosz működési költségeit fedező alapdíj 3 éve nem emelkedett, a 3 év alatti mintegy 100 százalékos infláció többletterheit csak a hatékonyság javításával lehetett részben ellensúlyozni. Tény, hogy az ezekben az intézkedésekben rejlő lehetőségek kimerülőben vannak, az anyag- és energiaárak emelkedését éveken keresztül „kigazdálkodni" szinte lehetetlen. Emellett egy milliárdos vagyonú szervezet műszaki színvonalának megtartása, de még annak csökkenése is százmillió forintos nagyságrendben igényli a beruházást. Ennek fedezetét egy piac- gazdaságban szintén az árban kell megteremteni. A jövő keserű alternatívái tehát: — műszaki színvonal megtartása az árak emelése mellett (a terheket az viseli, aki a szolgáltatást igénybe veszi), — a műszaki színvonal megőrzése, a szükséges beruházások önkormányzati költségvetésből történő finanszírozása mellett (a terheket a város teljes lakossága viseli), —1 változatlan árak mellett a szolgáltatás színvonalának csökkenése, a működőképesség és a szolgáltató szervezet ellehetetlenülése. A Kft. vezetésének célja, hogy a városban minden fogyasztó 1993. októberében és a következő években is biztos lehessen abban, hogy a lakása meleg lesz a hideg napokon is. Kérdés: Németh Zsolt tanácsnok úrhoz: Milyen lehetőségeit látja egy dél-dunántúli regionális fejlesztési intézet létrejöttének és mit jelentene ez Szekszárdnak? Ismerkedő Pitagorasz, az állatok és kövek Találkozás Vaszlavek Ildi kova 1 Az asztalon Pitagorasz tételeiről szóló tankönyv. A falon egy állatokat ábrázoló reprodukció. A polcon, könyvek előtt kövek, ásványok. A szekrényekkel elválasztott tér egyik felében a háló, másikban társalgó van. Ez a leányszoba. Ide tér délutánonként, esténként Vaszlavek Ildikó fiatal, matematika-kémia szakos tanárnő. A helyszín Decs, ez szülő- és lakó- ■ helye is. Az éppen huszonnegyedik életévébe lépő pedagógussal először egy szüreti felvonuláson találkoztam. Akkor a helyi hagyományoknak megfelelő népviseleti ruhába öltözve, egy deres lovat vezetett barátnőjével.Később az általános iskolás korú diákok között láttam, amint éppen tánclépéseket mutatott be. Középiskolások matematika korrepetálásra járnak hozzá... Bevallom, sosem éreztem különös vonzalmat Pitagorasz és a hasonlóan gondolkodó matematikus társasága iránt. Ebből adódó konfliktusaim ma már a megszépülő messzeségből köszönnek rám. Középiskolás tanárnőm, aki kémiai ismeretekkel próbálkozott közeledni, a minap is mosolyogva emékeztetett hiányosságaim egyikére. Ilyen múlttal a hátam mögött kopogtattam egy ifjú decsi matematika-kémia szakos tanárnőhöz. A beszélgetés első perceiben kiderült, hogy általános iskolai osztályfőnöke azonos az enyémmel. Névszerint: Tömöri Ilona! Ma már nyugdíjas. Tiltakozott a szereplés ellen, de mikor vele együtt szerettünk volna emlékezni, miként lesz egyik diákja matematikus, a másik humánabb érdeklődésű pályán mozgó. Tömöri Ilona, Ilus néni fedezte föl Vaszlavek Ildikóban a matematika iránti érzékenységet, fogékonyságot. Nem pedagógusnak, inkább tudományos kutatónak képzelte tehetséges tanítványát. A bátaszéki gimnáziumban ugyancsak matematikus osztályfőnöke lett. A pécsi tanárképző főiskolán szerzett diplomát. A faluhoz kötődése révén jutott a decsi általános iskola tanári karába. Ott taníthat, ahol nem is olyan régen, még diák volt. A népművészettel, ezen belül a néptánccal főiskolás éveiben ismerkedett. Olyan hatással volt rá, hogy amikor hazakerült és barátnője a decsi szokások színpadi megjelenítésével próbálkozott a többi fiatallal, természetesen lépett közéjük. A gyermekkori élmények nála is meghatározóak. így a falusi környezet, életforma az állatok szeretetével párosul. A tanulmányok, kirándulások során a kövekhez, ásványokhoz jutott olyan közelségbe, hogy egy-egy karácsonyi vásárban önmaga megajándékozására vesz néhány szikrázóan gyönyörű darabot. Ezekről is szívesen beszél, akár a néptáncos terveiről. A házat, amelyet szülei építettek, csak főiskolai tanulmányai idejére hagyta el. Mint sok fiatalnak, neki is módja lett volna más településen új életet kezdeni, mikor elindul a pályán. Ő maga szerencsének találja, hogy éppen decsi pedagógus lehet és ma még nem sajnálja, hogy nem tudományos munkatárs valamelyik egyetem, vagy kutatóintézet dolgozói között. Kialakult életritmusában naponként a megszokott útjait járja otthona, iskola, faluház és helyi üzletek sorában. Felnőtt- és gyerekközösségekben egyaránt jól érzi magát. Ez mindig feltöltődés is számára. Egy-egy zajosabb nap után jólesik, ha magára csukhatja szobája ajtaját. Könyvei, kövei között rendet rakva csöndesebb percekben tervezi tanóráit. Decsi Fotó: Gottvald Károly Rejtett értékeink Fejős Pál munkássága A lexikonok adatai szerint 1898 januárjában született a címbeli alkotó, aki saját bevallásából kiindulva szekszárdi származású, más forrás pedig Budapestet jelöli meg születési helyéül. Bár a szekszárdi anyakönyvben 1898-ban májusig egyetlen Pál kersztnevű újszülött sincs, Fejős pedig egész évben nem fordul elő, mégis hinnünk kell annak, aki ezt a holt papírnál jobban tudhatta: magának Fejős Pálnak. Alakja már csak azért is megérdemli figyelmünket, mert a maga korának valóságos polihisztora volt, nyugtalan szellemű örök kutató, aki a filmtől a régészetig mindennel sikerrel foglalkozott. A siker azonban nem hullott ölébe, mert igaz, hogy kecskeméti diákéveiben már feltűnt színjátszóként, de a közbejött első világháború miatt már félbe kellett szakítania tanulmányait, történetesen a vegyészet terén. Sebesülése után az Operaház díszletműhelyében dolgozik, majd a forradalmak alatt a filmek színreviteli ügyeit intézi. Az Orient Film szcenikai főnöke rövid ideig, de 1920-ban a Mobil Filmvállalat alkalmazza főrendezőként. Többnyire kedves és a kor igényeit kielégítő film- szkeccseket, kalandos történeteket formáz meg saját forgatókönyvei alapján. A címek is sokat sejtetnek: Jóslat, Lidércnyomás, Pán, Fekete kapitány, Újraélők, Arsene Lupin utolsó kalandja, Szenzáció. Ami viszont valóban megfelelt volna az utolsó címnek, Az egri-csillagok megfilmesítése, valóságos pénzügyi kudarcot hozott a vállalatnak 1923-ban. Ekkor elhagyta az országot Fejős Pál, de nem maradt hűtlen a filmhez, mert olyan jelentős rendezők mellett dolgozott, mint Max Reinhardt és Fritz Lang. Az Új Filmlexikon, amelyből addigi adataink java származott, e ponton elbizonytalanodik, mert néhány évvel nem tud mit kezdeni Fejős életében. Csupán egyetlen forrás létezik, amely - a vele való személyes ismeretség miatt - képes hűen elmesélni kritikus éveit. Fodor Miklós Hollywood kulisszái között című könyvében csupán három magyar rendezőt említ, de ezek közül egyik Fejős, aki a „legérdekesebb és legszínesebb karriert futotta be". Amikor az 1920-as évek elején New Yorkba érkezett, „a lega- lacsonyabbrendű munkák egész sorát végezte el ez az egész vékony dongájú, gyenge szervezetű fiatalember, hogy a mindennapi betevő falatját elő tudja teremteni. A vendéglői piszkos-edény mosogatás már nagy emelkedés volt pályáján ...". Amikor végre a Rockefeller intézet laboratóriumában alkalmazzák és néhány hónap alatt össze- kuporgatja a Hollywoodba elég útiköltséget, de megérkezvén ott még többet nyomorog, semmilyen munkát nem kap. „Maga beszélte el nekem - írja Fodor hogy a kínzó éhség néha tíz mérföldre elhajtotta a narancsligetbe, hol sikerült annyi narancsot összelopkodnia, amennyivel éhségét elverhette." Az éhségtől aztán összeseit a filmváros főutcáján. Kórházi hetei után szerencséjére összeakadt egy pénzemberrel, aki 15000 dollárt adott neki Az utolsó pillanat című film elkészítésére, amelyben egy öngyilkos halála előtt a látott életútját éljük át. A pénz kevés volt, Fejős minden hitelt kihasznált, any- nyi pénze sem maradt, hogy a bemutató moziba elmenjen! A kijövő közönség beszélgetéséből következtetett sikerére. A kritika és később Chaplin is nagy elismeréssel fogadta, az Universal Filmgyár pedig a Lonsome (Egyedül), A nagyváros mostohái, Nagy Brik, Az arany mosolya és más híres műveket készíttette vele. Huszonöt film őrzi nevét, köztük a Duna Tévében ismét bemutatott Tavaszi zápor, de emellett kutatott dél-amerikai indián törzseket s az inkák elfeledett városát Cuzco mellett szintén a vezetésével tárták föl 1941-ben. Később New Yorkban az egyetem magántanára és több jelentős alapítvány elnöke lett s maradt 1963. április 25-én bekövetkezett haláláig. Hagyatéka talán megoldást adhatna szekszárdi származása rejtélyére is. Dr. Töttős Gábor Szálkáim Mit mondjak a macskámnak? Szerelmes a családom macskája. Ez nem csoda. Ilyenkor lassúbb a gondolkodása. Múlt éjszaka elkezdtem beszélgetni vele. Természetesen a macskákról esett szó. Ó leginkább a falusi macskák sorsát ismeri, így a róluk szóló történeteket hallgatja figyelmesen. Meséltem neki, hogy találkoztam egy városi macskával: A harmadik emeleten lakik. Még nem élt falun. Nem is tudja, mi az. A gazdája bejárta vile Európát. Olaszországban nagyon jól érezte magát és a francia riviérán. Törést jelentett az életében, mikor elváltak a gazdái. Most nagyon rossz a sorsa. A férjnél maradt válás után, annak viszont borzalmas a lelkiállapota. Csak zenét hallgat, mikor megérkezik a lakásba. A városi macska ki nem állhatja a hegedűversenyek „nyávogását". Számtalanszor végighallgatta gazdája sorsát, aki vállalkozó lett. Most meg anyagi gondjai vannak! Sehogy nem érti; ha nincs munkája, hogy fizethet 20 ezer forint gyerektartást? Miért és miből utazik akkor állandóan külföldre? Mindenkinek azt mondja, hogy most éppen Londonba készül, majd Bécsbe. Ilyenkor eszébe nem jutna, hogy a macskák „viszkózt vennének". A városi macska azt is tudja, mikor volt dolga nővel a gazdának. Már a negyedik hónapja annak! Macskám csak hallgatott. Addig tudott követni, hogy egy férfi munkahelyet keres és egyedül van! Ez érthető volt számára! A nyugati utazásoknál keservesen följajdult a macskám! Próbáltam megmagyarázni, nem kell sajnálkozni rajta! Ilyen ember a városi macska gazdája! Sosem tudni, róla panaszkodik vagy dicsekszik! A macskám a kettőt együtt nehezen emészti, amikor szerelmes! Decsi Kiss János
