Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-22 / 18. szám

4 »ÚJSÁG BONYHÁDÉS KÖRNYÉKE 1993. január 22. Tizenkettőből három Egy kiállítás képeiről, alkotóiról E hét hétfőjén nyílt a bonyhádi művelődési központ kiállítóter­mében az a tárlat, ami a bonyhádi képzőművészkor tizenkét alkotó­jának negyven - a képzőművészet különböző ágait és sokféle alkotói technikát reprezentáló - alkotását vonultatja fel. A Képzőművész Kör immár közel negyvenöt éve működik, s több - a képzőművészetekben jár­tas szakember - vezetésével folyt itt komoly alkotó munka, jelenleg Kovács Ferenc pedagógus-mű­vész, művész-pedagógus vezeté­sével működik a kör, s havonta két alkalommal találkozhatnak a ta­nítványok, munkatársak a nem­rég önállóan is kiállító művésszel, aki - bár a tájképfestészet jeles képviselője, s akvarellel dolgozik - nem erőlteti rá az alkotóközös- ség tagjaira sem témáit, sem ked­ves technikáját. Hogy mennyire így van ez, talán példázza az a három kiállító is, akiket a tizen­kettőből választottunk ki, hogy ne csak a színvonalas tárlaton lát­ható alkotásaikat, hanem őket is megismerjük, bemutassuk olvasó­inknak.' Pogonyi Zoltán: Don Quijote A „legöregebb": Festeni KELL! Blénesi János már általános iskolás korában is tagja volt a körnek. Ahogy magáról mondja: Én vagyok a legöre­gebb. Kedvenc témája - a mes­terhez hasonlóan - a táj, a természet. Számára ez az iga­zán elérhető, érzékelhető, de szívesen próbálkozik szürrea­lista témákkal és technikákkal. Készít papírmetszeteket, dol­gozik gipsszel, de szőkébb környezetétől, a Völgységtől sosem szakad el. Olajfestmé­nyeinek nemes egyszerűséget ad visszafogott színvilága, a tónusok gazdagsága. „Civilben" trafikot vezet. Korábban műszaki- és papír­boltban dolgozott. Igaz, hogy munkája után kevésnek tartja a művészetre fordítható időt, s amikor kimondja: Festeni KELL!, magyarázatra semmi Blénesi János: Délután Az alkotáshoz zene és nyugalom kell Pogonyi Zoltán általános iskolában rajzszakkörben, majd gimnazistaként már a képzőművész-körben fejlesz­Kárpáti Ildikó: Vadászom földön és égen tette rajztudását. Jelenleg Sze­geden tanul, végzős rajz- föld-rajz szakos főiskolai hallgató. Mindig a rajzolást szerette, akár tussal, akár gra­fittal kellett dolgoznia. Saját bevallása szerint a festészet­ben most tart ott, mint évekkel ezelőtt a rajzolásban, „Feri bá­csi" hatására egyre inkább ér­tékeli a tájképeket is, de örök szerelme így is a portré, az emberábrázolás. A kiállításon vers- és könyv-illusztrációkkal mu­tatkozik be a közönségnek. „Egyperces" tusrajzai Pi­linszky János- versekhez ké­szült illusztrációk, nagyalakú rajzai pedig Cervantes Don Quijote című regényének egy-egy fejezetéhez készültek. A Pilinszky- versekkel és a búsképű lovag kalandjait el­mesélő regénnyel is „véletle­nül" találkozott, majd - mi­után érlelődni hagyta magá­ban a témát, az élményeket - elkészültek az illusztrációk is. A mai napon őslénytanból vizsgázó fiatalember a főis­kola elvégzése után - ahol ut­cai reklámfeliratokról és cég­táblákról ír szakdolgozatot - az iparművészeti főiskolára szeretne bejutni, hiszen az úgymond „reklám" szakma érdekli, ebben is kipróbálta már magát. Blénesi Jánoshoz hasonlóan neki is volt már képe országos kiállításon, az alkotómunkához pedig zenére és nyugalomra van együttesen szüksége. A bonyhádi képzőművészkor alkotóinak - nem csak a fenti há­romnak - kiállítását január 29-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Nagy László Fotó: Őtós Réka szükség, a hangja árulja el, hogy valóban nagyon fontos része életének a festészet. S ha éppen nem dolgozik a bolt­ban, és nem is ecsetet tart a kezében, könnyen lehet, hogy teniszezik vagy futballozik, hiszen e két sportnak is szíve­sen hódol. Szereti a kihívásokat, a mű­vészetet is annak tartja. S, hogy nem „marad alul", jelzi, hogy országos amatőr képző- és iparművészeti kiállításon is megjelenhettek már képei. Küzd a feketéért. Kedvence: sötétpiros Kárpáti Ildikó gimnazista­ként csatlakozott a körhöz. Kezdetben grafikákat, linó­metszeteket készített, majd átnyergelt a tűzzománc képek készítésére. A kiállításon két zománcképe és egy kerámiája látható. Jelenleg elsőéves, angol­német szakos bölcsészhallgató Pécsett. Kedvenc témái keleti eredetűek, s nem csak lélek­ben, hanem testben is kötődik a Távol-Kelethez, hiszen nyolc éve műveli a Kyoku- sinkhai nevű önvédelmi küz­dősportot. Barna öves, s bár a művészetben kedvenc színe a sötétpiros, nyáron szeretne fekete övét szerezni. (Linda, a közkedvelt nyomozólány - más szakágban - a „ranglét­rán" nem tartott itt, amikor a filmsorozatot forgatták.) Ildikó munkáiban nem vé­letlenül láthatóak hát gyö­nyörű kimonóba öltözött gé­sák, vagy éppen a ködbe bur­kolózó Fuji, bár a tárlaton he­lyett kapott munkái nem ke­leti ihletésűek. Az egyetemen japánul is tanul, s a három nyelv tanulása és a sportolás mellett mostanában kevesebb ideje marad a képzőművé­szetre. A tűzzománcot átme­netileg hidegre tevő Kárpáti Ildikó mostanában - lévén Pé­csett erre van lehetősége - a korongozással, a kerámiaké­szítéssel ismerkedik. Egy balhés hétvége Hőgyészen Hőgyész éppen nem azon települések közé tar­tozik, ahol a bűnözők so­káig nyugton lennének, ezért januártól már önálló rendőrőrs működik ott. Ennek ellenére az elmúlt hétvégén több bűncselek­mény is történt a község­ben, így a felderítésbe a bonyhádi kapitányság em­berei is bekapcsolódtak. Az egyik „balhé" rablás volt. Egy idős férfit ketten követtek hazafelé menet az esti órákban, majd közel a lakásához bántalmazták és elvették tőle a pénzét. Két ismert bűnözőre terelődött hamar a gyanú, s őket hét­főn őrizetbe is vették. Egyi­kük egy fiatalkorú, aki 76- os születésű s már három­szor folyt ellene eljárás va­gyon elleni bűncselekmé­nyek kapcsán. Akad ezek között kocsilopás és műem- lékjellegű tárgy eltulajdoní­tása is. ítéletet egyszer szabtak ki ellene, ez pró­bára bocsátás és pártfogói felügyelet elrendelése volt. Bűntársa sem túl idős, de már nyolc évet töltött bün­tetésvégrehajtási intézetek­ben. Legutóbb tavaly má­jusban szabadult öt év, hat hónap és tizenöt nap után egy fegyházból. ö a múlt hét végi balhékból bőven kivette részét, hiszen egy besurranásos lopást is el­követett, de egy idős hölgy­től ellopott pénztárcával nem jutott messzire: az utca végén megfogták. A két férfiú tettét beis­merte, ám az ügyek teljes felderítése még nem feje­ződött be. A Máltai Szeretetszolgálat Bonyhádon A XI. században megalakult Johannita lovagok rendjét ma Máltai Szeretetszolgálat néven ismerjük. A történelem viha­rai tépázták a lovagrendet is, aminek akkori célja „A hit vé­delme és a szegények ápolása" volt. Ma sincs más­ként, hiszen a Magyarorszá­gon 1989-ben alakult, s jelen­leg nyolcvan helyi szervezetet számláló Máltai Szeretetszol­gálat nevét hallhattuk az em­lékezetes romániai esemé­nyek, a pápalátogatás és a délvidéki háború kapcsán is. Mindannyiszor humanitárius cselekedetekről volt szó. Egyebek mellett ezt mondta el Dr. Kiss T. Mária tegnapelőtt Bonyhádon, a régi városháza tanácskozótermében, ahol hi­vatalosan is megalakult, s egyúttal vezetőséget is is vá­lasztott a szeretetszolgálat bonyhádi csoportja. A „félhivatalosan" eddig is aktívan tevékenykedő csoport célja - többek között -, hogy a rászorulókat ruhával, lábbeli­vel, mentálhigiéniás- és jogi tanácsokkal, orvosi ellátással segítse. Az alakuló ülésen megjelentek a segítségadás más lehetséges formáiról, az egyénenként vállalt munkáról is tanácskoztak, s hogy nem tétlenkednek, mi sem jelzi jobban, mint első hivatalos gyűjtőakciójuk. A tanácsháza volt „B" épü­letének földszintjén várnak adományokat 25-én és 26-án, kilenctől tizenöt óráig. A be­érkező ruhaneműket, magyar nyelvű könyveket, folyóirato­kat szabadkai rászorulókhoz juttatják el. Kétezer beteg egy kis táskában Az orvosi rendelőben „műsoron a számítógép" Egyelőre „csupán" hatszáz beteget, illetve annak legfon­tosabb adatait, anamnézisét, különböző laboreredményeit táplálták be Aparhanton abba a számítógépbe, amit decem­ber végén kezdtek üzemel­tetni az orvosi rendelőben. A Népjóléti Minisztérium által tavaly meghirdetett pá­lyázatra, melynek keretében kedvezményesen lehetett számítógéphez, és a szükséges tartozékaihoz (nyomtató, szí­nes monitor) hozzájutni, Aparhant, Nagyvejke és Mucsfa közösen jelentkezett. Az önkormányzatok a lakos­ság arányában vállaltak ön­részt a vásárlásban, ami ösz- szesen 250 ezer forintot jelen­tett, s ehhez adott a miniszté­rium további ötvenezer forint támogatást, illetve a számító­géphez két felhasználói prog­ramot. Dr. Fülöp Rudolf belgyó­gyász szakorvos, aki a három település háziorvosa, tizen­nyolc éve végzi hivatását Aparhanton, s nyilatkozata szerint a számítógép annak el­lenére nagyon hasznos, hogy a tényleges gyógyító munkát nem gyorsítja fel. Viszont fel­gyorsítja minden, a kártya- rendszerhez tartozó statisz­tika elkészítését. A számító­gépbe folyamatosan táplálják be az adatokat, hiszen kétezer kártyát adtak le hozzájuk. De, hogy mire jó ezen felül a csodamasina? Rögzíteni lehet benne a betegek lakcímét, fog­lalkozását és munkahelyét, korábbi betegségeiket, esetle­ges gyógyszerallergiájukat, vér- és vizeletvizsgálati eredményeiket.(A laborvizs­gálatokat egyébként nemso­kára helyben is el tudják majd végezni, hiszen január végére megérkezik a laborműszer is, így a betegeknek nem kell Bonyhádra utazniuk vér- és vizeletvizsgálatokra sem.) Gyermekeknél a születési testsúly- és testhossztól kezdve, a gyermekbetegsége­kig, a védőoltások és szűrő- vizsgálatok idejét, s még sok fontos információt. A karto­tékrendszert, a fiókhúzogatást felváltja hát a monitor vibrá­lása, a statisztikák körmölését pedig a nyomtató munkája. S még valami: a kétezer beteg „belefér" egy kistáskába, hi­szen az orvos a kartotékrend­szert nem viheti magával, ha Nagyvejkére vagy Mucsfára indul rendelni, de az akkumu­látorról is működő számító­gépet akár egy táskában a hóna alá is veheti, így egy-egy betegnél nem csupán az emlé­kezetére, hanem a pontos in­formációkkal megtöltött, kis digitális monitorral felszerelt számítógépre is hagyatkozhat. Garzonálmok Hát persze, hogy minden fiatal önálló lakásról álmodik, s a fiatal házasok még inkább szeretnék kipróbálni az önálló életet. Bonyhádon december végé­től költözhettek be annak az építőközösségnek tagjai, akik beszálltak a tizenegy lakásból és két üzlethelyiségből álló Perczel utcai társasház építé­sébe. Egy-egy lakás 33-35 négyzetméter alapterületű s akad egy 42 és egy 52 négy­zetméteres garzon is a tizen­egy között. Az építkezést a Center In­gatlanforgalmazási és Keres­kedelmi kft szervezte, s a Quinter kft végezte a kivitele­zést, ami júniusban kezdő­dött. Az új lakástulajdonosok között nyolc első lakáshoz jutó akad, akik nem csak szo­ciálpolitikai, hanem az ön- kormányzattól vissza nem té­rítendő lakástámogatást is kaptak. Ez százezer forintot je­lentett nekik. Erre a támoga­tásra azok jogosultak, akiknek még nem volt saját lakásuk, s az adott településen legalább egyéves állandó lakcímmel rendelkeznek. Tavaly Bony­hádon 55 ilyen kifizetés tör­tént. Az új garzonok mindegyike külön víz-, gáz- és villanyórá­val vannak felszerelve, a ház lakói közös költségekről így nem fognak sokat vitázni. Igaz, hogy a lakásvásárlás idén még nehezebb lesz, mint tavaly, hiszen a 25 százalékos áfából negyvenet nem lehet januártól visszaigényelni, de a Ceneter kft változatlanul igyekszik viszonylag olcsó la­kásokat terveztetni, és kivite- leztetni hasonló építőközös­ség szervezésével. A leendő társasház a Kossuth utcában fog megépülni elegendő je­lentkező esetén. Érdekessége a dolognak, hogy a lakásra vágyó jelentke­zők maguk oszthatják be a kí­vánt módon a rendelkezésre álló teret, s a tervezést ennek figyelembevételével végzi majd el a Szekszárdterv kft. Az emeleti garzonok pedig bővíthetőek lesznek tetőtér beépítéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom