Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

1993. január 21. MEGYEI KORKÉP MPUJSAG 3 Versmondó diákok Várdombon Negyedik alkalommal rendezik meg január 22-én, pénteken Várdom­bon, az általános iskolában a Weöres Sándor vers­mondó emlékversenyt. A három korcsoportban in­duló kisdiákok - mintegy hatvanan a közeli és távoli helységekből - XX. századi magyar költők verseivel szerepelnek a magyar kul­túra napja alkalmából meghirdetett vetélkedőn. Alsónánai közmeghallgatás A helyi kultúrotthonban közmeghallgatást tart ja­nuár 23-án, 16 órai kezdet­tel, Alsónána képvi- selő-testülete. Tájékoztat­ják a lakosságot a község távbeszélő-hálózatának fejlesztéséről, az 1992-es évi feladatok végrehajtásá­ról, illetve az 1993-as fej­lesztési elképzelésekről. Természetesen Kollár László polgármester va­lamint az önkormányzat tisztségviselői válaszolni fognak majd a településen élők által felvetett kérdé­sekre is. Bábtalálkozó gyerekeknek A TV Micimackó klub című műsora és a Kolibri Színház amatőr iskolai és egyéb gyermekbábcsopor- tok részére bábtalálkozót rendez. Az elődöntőket a tavaszi szünetben tartják a vidéki bábszínházakban, a döntőt pedig a budapesti Kolibri Színházban. Az elődöntő­ről és a döntőről a TV Mi­cimackó klubja közvetít. A találkozóra február 15-ig lehet jelentkezni a Kolibri Színház címén, Budapest, 1061 Jókai tér 10. A javasolt témák: "Egy-egy magyar népdal és zene kiválasztásával a gyerekek készítsenek és adják elő a bábelőadást. Sa­ját életetekből válasszatok ki egy érdekes történetet és adjátok elő. A könyvtárban mackós történeteket, verseket vagy mackós dalokat keresse­tek, de ti is írhattok vagy kitalálhattok hasonlót. Lé­nyeg, hogy a bábelőadás mackóról, medvéről szól­jon. Az előadáshoz bármi­lyen bábtechnikát lehet használni." Bibliai történetek feldolgozása Folytatódik a rendez­vénysorozat a szekszárdi Gyermekek Házában, melynek témája: bibliai történetek feldolgozása. Ezúttal, január 21-én (ma) 16 órakor, dr. Reisinger Já­nos előőadását hallgathat­ják meg az érdeklődők, „Harc a kétségbeesés el­len" - címmel. Továbbképzés kémia­tanároknak Közép és általános isko­lai kémiatanárok részére szakmai továbbképzést tartanak Tamásiban, a Béri Balogh Ádám Gimnázi­umban. Szó lesz az alternatív tankönyvekről, a Nemzeti Alaptantervről, valamint a kémia aktuális problémái­ról. A rendezvényre január 28-án kerül sor. Kiknek az érdekében? Kollégium épül Gyünkön Rendház, kórház vagy gimnázium? Egy hátrányos helyzetű iskola előnyei (Folytatás az 1. oldalról.) Álláspontja szerint a dolgo­kat alaposan végig kell gon­dolni, mert igen nagy a felős- ségük, ami nem is csak erköl­csi, hiszen az alapellátást a törvény kötelezővé teszi. Nem könnyű a megoldás megtalálása, mert az önkor­mányzatnak ugyan joga van az állami kártérítésre, de eze­ket anyagiak híján rangsorol­ják. Ki tudja, mikor kerül sor a városra? Meggondolandó, hogy az egyik ingatlanhoz pincerendszer tartozik, ahol a napköziben szükséges - sze­zonban olcsóbban beszerzett - nyersanyagot tárolják. Az ál­talános iskola szaktantermi rendszerben, szűkösen mű­ködik. A gimnáziumot építeni, vagy azt kifizetni egy ekkora város költségvetéséből elkép­zelhetetlen. A visszakért te­leknek pedig vagy rossz a helyrajzi száma, vagy pedig baj van, mert azon áll most a tornacsarnok. Üres állami la­kásuk meg pülanatnyilag nincs. Az egyházközség nevében Zab András káplánt bízták meg a visszaigénylések helyi intézésével. Az ügy menetrendjét telje-* sen ugyanúgy meséli el, mint az önkormányzat képviselője, legfeljebb kommentárjai kü­lönböznek. Hangsúlyozza például, hogy nem az egy­háznak van szüksége az épü­letekre, hanem az egyházköz-ségnek, a duna- földvári embereknek, fiatal­ságnak, gyerekeknek. Az egyik épületet cserkészott­honnak, az adományok raktá­rának kérték vissza. Az isko­lában pedig marad a tanítás. Felmenő rendszerben tervez­ték, egy osztályban indítva, párhuzamosan a világi okta­tással, és az igények szerint fejlesztve. Megismétli azt az álláspont­ját, hogy mindent vissza kel­lett volna igényelniük, mert akkor talán már kaptak volna valamit. Kifogásolja, hogy a törvény szerint csak akkor le­het tulajdonba venni az épüle­tet, ha már birtokba vették, és ez módot ad az időhúzásra, valamint kevesli a pécsi püs­pökség támogatását is. Véle­ménye szerint a Ferences rend igénye nem igazán érthető, hi­szen az épület nem biztos, hogy kell á működésükhöz. Gimnázium egymilliárdért? Veisz János, a gimnázium igazgatója még örülne is, ha az épületet visszakapná a send - abban az esetben, ha központi költségvetésből épülne helyette egy, a funkci­ónak jobban megfelelő, új kö­zépiskola. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy az e célra elkülönített állami pénzből nem Budapesten kellett volna építeni, és nem egymilliárd fo­rintért középiskolát. Hangsúlyozza, hogy a taná­rok majdcsak elhelyezkedné­nek, de itt - a levelezőkkel együtt - három megye három­száz diákjának sorsáról van szó, akik csak igen messze ta­lálnának „legközelebb" kö­zépiskolát. Kilencven helyi, nyolcvanöt dunaújvárosi és hatvan solti tanuló jár a nap­pali tagozatra. Meg is lepte, A kollégiumot júliusban átadják hogy éppen a téli szünetről visszatérő diákok kérdezték aggódva: mi lesz velük? Csak ha kellünk a városnak! A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences rendtarto­mány főnöke, Hegedűs János Kolos nem szívesen nyilatko­zik, mondván, hogy nem kel­lene a kedélyeket bolygatni, de azért minden kérdésre készségesen válaszol. A megállapodás határidejé­nek kitolására már kértek en­gedélyt a minisztériumtól, így junius 30-ig van idő a dolgok végiggondolására. Kérdé­sünkre elmondta, hogy száz­ötven a szerzetesek száma, 1950 óta működtetnek két kö­zépiskolát, tapasztalatokkal rendelkeznek, diákjaik van­nak. Elképzeléseiket elmond­ták Földváron, ma is úgy gon­dolják. E szerint sorrendben: lehet az intézményből kórház, nővérek bevonásával, egyházi főiskola tagozata, szociális otthon szintén nővérekkel, ok­tatási intézmény, de legke­vésbé gimnázium, inkább kol­légium, ha mégis, akkor kizá­rólag szerzetesrendi tanárok­kal. A rendfőnök többször hangsúlyozta, hogy azt csi­nálnak az épületben, amire a város fogadókész, és csak ak­kor, ha „kellenek" a városnak. Semmiképpen sem szeretné­nek erőszakkal bevonulni, de akkor az önkormányzatnak kell megoldást találnia a kár­pótlásra, mert mindez nem je­lenti azt, hogy az épületről, vagy annak értékéről le­mondhatnának. Ihárosi (Folytatás az 1. oldalról.) Az intézmény könyvtárá­ban tartott megbeszélésen ott volt többek között Ulrike Brü- derle, a stuttgarti Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Inté­zete kivitelezési osztályveze­tője, dr. Klaus Manfred Reiff, a budapesti német nagykövet­ség kulturális attaséja, Ham­buch Géza, a magyországi németek szövetségének el­nöke, Say István, a megyei önkormányzat művelődési osztályvezetője és Petz Péter, a gimnázium igazgatója is. Utóbbitól megtudtuk, hogy a németek támogatják a hatá­raikon túl élő németajkúak azon törekvését, hogy kultúrá­jukat ápolják. E program szer­ves része a nyelvoktatás fej­lesztése is. És a gyönki nyelvi gimnázium, mégpedig olyan, amelyben kéttannyelvű, hat- osztályos nemzetiségi oktatás is folyik. Bővül tehát az intézmény egy kollégiummal, melynek építése már folyik, s átadása júliusban lesz. A 35 milliós összköltség közel 50 százalé­kát teszi ki a német tőke. A fé­rőhelyek száma 130-ról 190-re emelkedik. Tornacsarnok is épül Gyönkön, a két létesítményt közel egyidőben adják át, s azt "várják tőlük, hogy egy hátrá­nyos helyzetű térség, egy hát­rányos helyzetű iskola elő­nyeit hirdetik majd. — Hisz csábító volt a felvé­teli arányszám - mondta Hum János kollégiumvezető -, mely gimnáziumunknál a legjobb a megyében, 70 százalék körüli, de még nagyobb csáberőt je­lenthetnek a kettő-négyágyas, korszerűen berendezett szo­bák, melyekben kényelmesen, nyugodtan, ugyanakkor in­tenzíven tanulhatnak majd a kollégisták.-Wy- Fotó: Gottvald A szekszárdi tévé vidékre megy Szeretne meghódítani a Szekszárdi Városi Televízió 12 környező települést. Van­nak ugyanis a megyeszék­hely közelében olyan közsé­gek - köztük egy város is -, melyek rendelkeznek ugyan kiépített kábelrendszerrel, de anyagi, tárgyi és személyi okok miatt képtelenek arra, hogy önálló műsorokat ké­szítsenek. Azért hívta meg tegnap délelőttre a televízióhoz, an­nak vezetője Kis Pál István, a szóba jöhető települések polgármestereit, hogy eléjük tárja elképzeléseit. A megbe­szélésen részt vett dr. Szabó Zsolt, a köztársasági megbí­zott megyei irodájának veze­tője, dr. Farkas László megyei főjegyző, és Kocsis Imre Án­A Szekszárdi Húsipari Vállalatnál szabad raktárkapacitásának erejéig vállalkozik fagyasztást igénylő termékek, illetve egyéb hűtést nem igénylő áruféleségek tárolására, illetve a készletek kezelésével összefüggő összes tevékenységre. Érdeklődni lehet: Szekszárdi Húsipari Vállalat Hűtőház vezetőjénél tál szekszárdi polgármester is.) Első nekifutásra öt telepü­lés fogadta el a tervet: Tolna, Szálka, Rakasd, Őcsény és Tevel. Ez pedig a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy február elsejétől egy összesített ka­zettán megkapják a Szek­szárdi Városi Televízió heti műsorait, kiegészítve némi városkörnyéki hírblokkal. — További önkormányza­tok is társulhatnak - mondta Kis Pál István -, s mihelyt a moratóriumot feloldják, és a sugárzási jogot megkapjuk, azonnal lépni tudunk. Sze­rencsés esetben a tízezer be­kötött szekszárdi lakáshoz, még ötezer Szekszárd kör­nyéki jönne, melyekben lát­hatnák adásainkat. - Wy ­Ossza meg örömét Olvasóink írják Szedresben özvegy Ádám Jánosné Schütz Anna a közelmúlt napok­ban ünnepelte 90. szüle­tésnapját négy élő gyer­meke, 8 unokája és 2 déd­unokája körében. A meg­hitt családi körben meg­tartott ünnepi vacsora minden résztvevője még sok boldog évet kívánt Ádám mamának, akinek ne legyen ezután más dolga, mint megőrizni mostani jó egészségét és vidám kedélyét. Szeretettel: unokája, Panni és dédunokája, Józsika Elhunytak - valahol Oroszországban (35.) Az Új Magyarország nyo­mán minden csütörtöki szá­munkban folytatásokban közöl­jük azt a névsort, amely a II. vi­lágháború alatt és után a hadi­fogoly-táborokban, munkatábo­rokban elhunyt, Tolna megyei illetőségű magyar állampolgá­rok adatait tartalmazza. Az ada­tok sajnos hiányosak, ezért ki­maradhatnak a névsorból azok, akikről nem állapítható meg egyértelműen, hogy születési vagy lakhelyük Tolna megyében volt. A rövidítések: hdf (hadifo­goly); km (kényszermunkás, málenkij robotra elhurcolt). Ha valaki a hozzátartozója nevét fe­dezi fel a névsorban és bővebb felvilágosítást szeretne kérni, forduljon segítségért a Magyar Vöröskereszt megyei szerveze­téhez. (7100 Szekszárd, Dózsa György u. 1.) Rácz György, 1915, Ozora, honvéd, 1946. 11. 26. hdf; Rácz István, 1919, Kánya, őrvez. 1945.08.14. hdf; Rajcz Ádám, 1909, Kurd, 1947. 01. 05. km; Rajczi Sándor, 1915, Újdombóvár, szakaszv. 1947. 08. 04. hdf; Reit Mátyás, 1900, Nagyvejke, 1945. 07.16. km; Reis József, 1928, Cikó, 1945. 08. 15. km; Reis And­rás, 1902, Cikó, 1945. 06. 14. km; Reis Ádám, 1907, (Tolna m.), 1945. 07. 12. km; Rein- hofer Imre, 1901, Bátaszék, honvéd, 1946. 01. 30. hdf; Re- idl Margit, 1921, Gyönk, 1945. 09. 19. km; Rajos Fe­renc, 1918, Tolna, 1945. 12. 07. hdf; Reinhard Bálint, 1908, Bátaszék, 1943. 04. 21. hdf; Reis Boldizsár, 1922, Cikó, honvéd, 1945. 06. 11. hdf; Reder Erzsébet, 1923, (Völgységi járás, Tolna m.), 1945. 07. 20. km; Rácz Sán­dor, 1914, Kánya, honvéd, 1946.10. 24. hdf. (Folytatjuk.) A postás tízig „csenget" A kimaradt lap (vagy az ára) visszajár Tegnapi számunkban ír­tunk arról, hogy szekszárdi olvasóink közül többen pa­nasszal fordultak hozzánk: nem kapták meg lapunkat az elmúlt szombaton illetve hét­főn. Papp János városi hiva­talvezetőtől ígéretet kaptunk, hogy mai számunkban vála­szol az olvasók panaszaira. Mint elmondta, a konkrét eseteket ki fogják vizsgálni és az olvasókat, akik nem kapták meg a lapot - kéré­süknek megfelelően - vagy a lap árával, vagy a lap pótlá­sával fogják kárpótolni. A hivatalvezető elismerte, hogy az újságok kimaradása em­beri mulasztás következmé­nye, néhány esetben több emberé is. A kézbesítő hibájából - he­lyettesítő volt - nem kaptak néhányan lapot, ám később a bejelentett hiányt a hírlap­osztály sem pótolta, ezért fordultak szerkesztőségünk­höz olvasóink segítségért. A kézbesítőnek kell a lap árát kifizetnie, ahol az ő hibájá­ból nem kapták meg lapun­kat - közölte Papp János munkatársunkkal, valamint azt, hogy a kártérítés hivatal­ból történik. A hivatalvezető azt is fel­ajánlotta, hogy az ügyek ki­vizsgálása után tett intézke­désekről és az előfizetőkkel való megegyezésről is be­számol lapunknak. Ami azokat a panaszokat illeti, amelyek a kézbesítés időpontjára vonatkoztak, a posta épp most dolgozik azon, hogy a lapokat minden előfizető megkapja lehetőleg délelőtt tíz óráig. Erről tárgyaltak kedden délután a szekszárdi posta kézbesítői. A körzetek zömében ezzel nem lesz gond, azonban né­hány - főleg városszéli - ut­cában nagy valószínűséggel csak délelőtt fél tizenegyig tudják kivinni a lapokat. Az is felmerült, hogy a húsz körzet kézbesítői eset­leg csoportokat alkotnak majd, ismerik egymás körze­tét és a helyettesítés így nem jelent majd különös felada­tot, aminek eredményeként kevesebbet hibáznak, mint a jelenlegi kézbesítők. Ez azonban még csak az ötlet szintjén került elő, mint ahogy az is csak ötlet, hogy a kézbesítők vállalkozásban és nem alkalmazottként végez­nék munkájukat.- háj -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom