Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-18 / 14. szám
4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1993. január 18. Kérdésstaféta Jobban hasznosítani a sportra szánt forintokat! Bettcze Sándor kérdése Nádori László professzor úrhoz, országgyűlési képviselőhöz: Ismerem elhivatottságát az iskolai testnevelés és tömegsport iránt. Vajon mindebből képviselői tisztében mennyit sikerült eddig megvalósítani és milyen tervei vannak a következő egy évre, különös tekintettel Szekszárd városára? Nem panaszkodhatom 1992. évi parlamenti célkitűzéseim teljesülését illetően. Ezek között természetesen az iskolai testnevelés és sport állt a középpontban. A kerékpárutak építéséhez szükséges forrásokat megszavazták a képviselők. Sikerült eredményt elérni a koalíciós képviselők támogatásával, az ifjúsági és szabadidősport anyagi forrásának - 500 millió forint - megteremtésében. Ezzel ebben az évben harmadszor kaptak az iskolák lehetőséget sportprogramjaik bővítésére. Fontos számomra az, hogy a parlament határozottan támogatja az iskolai testnevelést. A felnövő ifjúság fejlődé^ séért, a feltételek megteremtéséért pedig nagy többséggel voksolnak. Sok tennivalónk van még. Ezek közül kiemelem a meglévő anyagi eszközök hatékonyabb felhasználását, továbbá az önkormányzatok kedvező állásfoglalásának ösztönzést. Ez utóbbiban látom a nagy lehetőséget az előrelépéshez. Példa legyen erre Szedres, Gerjen, Nagydorog, Pálfa, Dombóvár, Szekszárd, Simon- tornya ...' és még sorolhatnám. Kérdés Németh Zoltánhoz, önkormányzati képviselőhöz, a Héliosz Kft. igazgatójához. Milyen évet zárt az első évben a Héliosz Kft.? Válasz: egy hét múlva. Döntés előtt s Állattartás és lakástámogatás Az elmúlt héten a szekszárdi önkormányzat bizottságai megtárgyaltak néhány - a testület elé várhatóan január 21-én kerülő - témát. Ezúttal a jogi, etikai és ügyrendi, valamint a szociális bizottság - mindkét testület kedden tanácskozott - néhány állásfoglalásáról szólunk röviden. A jogi, etikai és ügyrendi bizottság Az állattartás helyi szabályozásáról szóló rendeletet vitatta meg, a várakozással ellentétben meglehetősen hosszan. Az érvényben lévő tanácsi rendeletnél szigorúbb szabályozásra készül az önkormányzat, az állattartási övezetek nem esnek majd egybe az építési övezetekkel. A nagy állatok - ne tessék rosszra gondolni, szamárról és lóról van szó - tartását 2000 négyzetméternél nagyobb zártkertben nem korlátozzák, ennél kisebb területen azonban legfeljebb öt állat tartható. A döntés előtt még meghallgatják az ebtenyésztők véleményét, de az már bizonyos, hogy az úgynevezett „gladiátorkutyákat" nem tarthatják Szekszárdon sem. Lakótelepi lakásban békésebb kutyából is csak egy, macskákból legfeljebb kettő tartható majd. A védőtávolságok ügyében nem született egyezség a bizottságban, ezért a testület elé egy szigorúbb és egy enyhébb variánst terjesztenek elő arról, hogy hány méter szükséges ahhoz, hogy a polgárokat megóvják a szomszéd (és saját) állatainak bűzétől. Az önkormányzati döntés után két hétig várják majd a hivatalban a polgárok észrevételeit és az új rendelet 1993. március 1-jén lép hatályba. A szociális bizottság Az egészségügyi ágazat költségvetéséről, és az első lakáshoz jutók támogatásáról valamint a lakbértámogatásról tárgyalt. Minderre huszonötmilliós állami támogatást kap a város. A lakástámogatás előirányzott összege eddig soha nem volt elég, mindig meg kellett emelni, idén azonban úgy tűnik, nem lesz módja a testületnek. A nemrégiben elfogadott szociális törvény februárban lép hatályba, ugyanakkor a közlöny nem áll rendelkezésre. Ennek nyomán teljesen átalakul a segélyezési rendszer, a tervet az eddigi gyakorlat alapján állították össze, azzal, hogy az új szabályozókat figyelembe veszik, ugyanakkor sürgető a város költségvetése, amely szintén a következő testületi ülésen kerül terítékre. Erre készülve szerdán a bizottságok vezetői hozzáláttak annak a 800 milliós különbségnek lefaragásához, amely az igények és a meglévő pénzeszközök között van. Decs: faluházi pillanatok „Gyújtottak gyertyát" Hatvan embernek címeztek meghívókat a decsi faluházból azzal a céllal, hogy megerősítsék a dolgozókat terveikben, elképzeléseikben. Harminc széket raktak körbe asztalokhoz. Sós, ropogós harapnivalóval várták a vendégeket. Kevés lett a harminc szék, de a negyven is. Össze kellett nyitni a leválasztott termet. Bognár Cecil igazgató és Villányiné Müller Ildikó tájékoztatták a megjelenteket azokról az ötleteikről, melyeket 1993-ban meg szeretnének valósítani. Az asztalok mellett ülők a falu lakosságának legszélesebb rétegeit képviselték. Nyugdíjasok és fiatalok, értelmiségiek és fizikai dolgozók voltak jelen. A lendülettel előadott mondandó után a hozzászólásokból a rokonszenv tükröződött. Az évszakokra, hónapokra bontott programok, események színes és gazdag elképzeléseit vázolták az előadók. Hangjukat gyakran zavarta a folyosóról és a szomszédos helyiségekből beszűrődő beszélgetések, mozgások zaja, zöreje. Hétköznap este a decsi Faluházban. Az eseményről szóló tudósítás szerzőjét minden esetben elfogultság vádjával lehet illetni, ha bármilyen újságírói műfajban jelezné a szerzett élményeit. Ha egyszerűen szóról-szóra közreadja a munka tervet, amit a Faluház igazgatója és művészeti előadója ismertetett, akkor hasábokat emésztene a lapból. Az olvasó túlzottnak érezhetné a népművelői szándékot, akarást. Ha éles kritikát fogalmaz az esetről, akkor is az olvasható, hogy élet volt azokban az órákban. Mert aki nem ezen a megbeszélésen volt, az a folyósón közlekedett és mondjuk ének próbára, vagy a nyugdíjas klubba tartott. Ha egyik helyre sem, akkor csupán a Faluházba tért be egy serre, italra, beszélgetésre. Szóval, lehet minden rosszat elmondani a találkozást kezdeményezőkről, mindenképpen odaér a dolog, hogy „ront vagy javít, de nem henyél"! Miért fontos ez a megállapítás? Azért, mert volt időszak, amikor nem volt hangos ez az intézmény! Akkor azt tették szóvá egyesek! Kétségtelen, hogy nem olcsóbb megoldás ez a zsúfoltabb változat, hiszen sokkal több energiát emészt föl! Nem csupán az elhasznált villanyáramra, a fűtésre gondolok. Inkább arra az emberi energiára, ami mindehhez a világosságot és a melegséget teremti meg. A közelmúltban ugyanerről az intézményről fogalmazva egy hasonlattal éltem. Nem volt szerencsés, mert néhá- nyan sértőnek találták a sorok között olvasottakat! Úgy gondolták a seprő szerepéhez hasonlított munkavégzésben ők nem e tárgyhoz tartoznak! Nyilván igazuk van! Ha a fent jelzett világosság, melegség hordozásában sem vállalnak részt, ehhez is joguk van. Mielőtt az újabb hasonlattal élnék, egyetlen megjegyzés a nem helyben lakó olvasónak: annyi minden történt a legutóbbi két évtizedben a gazdag népi kultúrával rendelkező faluban, ha akad újrakezdő, az feltehetően a hagyománytisztelők körét gyarapítja! Legyen tehát „ez alkalom" a gyertya szerepéhez hasonlatos! Tudott, hogy a gyertya fényt ad és megváltoztatja kissé a környezetében lévők hőérzetét. A homályban láthatóvá lesznek a tárgyak, az utak! A gyertya lángját köny- nyen el lehet lobbantam! Akkor - kinek-kinek érzékelése szerint - kellemes, vagy kellemetlen füst száll fel, de mindenképpen sötétség lesz úrrá. Gyertyához ezúttal sem egy, vagy két személy hasonlítható, hanem mindazok részt kívánnak a kultúra azon darabjából, amit a Faluház tervezett munkája kínál az örökség megőrzésére, vigyázására. Nem a Faluház igazgatója a gyertya, de a teát felszolgáló munkatársa is, azzal a közel hatvan személlyel, aki befogadója volt a hallottaknak. Számokkal mérve a gyertyák hatósugarának hosszát, nyugodtan mondhatjuk a hatvan kétszerese. Ugyanis az otthon maradók nyilván megkérdik mi a fenét csináltak több mint két óráig a Faluházban. A hatvan ember mögött ott áll három, vagy négy tagú család, akik egyszerűen tudomásul veszik, hogy volt egy tájékoztató, ami... Talán nem is kétszerese a hatvannak? Még annyit, a gyertyáknak csonkig kell égni, ha betöltik hivatásukat, * szerepüket, vagyis belepusztulnak életükbe! Viszont mindenki tudja róluk, hogy akkor, abban az időben világítottak! Ezért gyertyák!- Decsi Hajdan Hogyan kell kutyát sikkasztani? 145 éve, 1848. január 18-án született Szekszárdon Perczel Dezső, a későbbi alispán, belügyminiszter, az Országgyűlés, majd a Nemzeti Munkapárt elnöke. 100 éve, 1893. január 22-én adott hírt a Tolnavármegye arról, hogy a megyeszékhely országgyűlési képviselője, Boda Vilmos, interpellációt nyújtott be Szekszárd adóbérletei ügyében: a bérlő Rosenfeld Mór - aki csupán az engedélyezett szigorral igyekezett érvényt szerezni bérletének - hajlandónak mutatkozott méltányos összegért lemondani az adószedés általa bérbevett jogáról. Ugyanezekben a napokban az ausztriai születésű szekszárdi kántor, Linhardt Ignác megkapta magyar állampolgárságát. 85 éve, 1908. január 18-án a Közérdek tudatta, hogy a Hidas-Bonyhád- ról Bonyhád, Kakasd, Sióa- gárd, Paradicsom- és Szent- gál-pusztán keresztül Szek- szárdig tervezett, szabványos nyomtávú helyiérdekű vasútra az előmunkálati engedély érvényességét újabb egy évre megadta. 80 éve, 1913. január 20-án a Tolna vármegye és a Közérdek szerint Urak és parasztok címmel 10-12 sornyi közlemény járta be a fővárosi és vidéki lapokat azzal a hírrel, hogy Szekszárdon megalakult a Parasztpárt - erről azonban itt mitsem tudtak ... 75 éve, 1918. január 21-én meghalt Bezerédj Pál főrendi házi tag, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a selyemtenyésztés magyarországi megújítója, városunk első díszpolgára. Krónikás Negyvenhárom esetben indult eljárás ismeretlen tettes ellen az elmúlt időszakban. Különösen súlyos esetek szerencsére nem fordultak elő, érdekesek annál inkább. Be- és feltörések Megint divatba jöttek a telefonfülkék: feltörtek közülük összesen vagy hatot, Tolnán, Szedresen Őcsényben, Decsen és Szekszárdon. Folytatódik a pénzlopás intézményekben. Betörtek a kö- zép-hidvégi boltba, ahonnét cigarettát, pénzt, mosóport és illatszert vittek el. A szekszárdi uszodából stopperórát és tizenkétezer forintot emeltek el. Volt, ahonnét a kész töltelékáruval távoztak a betörők. A gyáva betörő esete A nyomozók élete sem fenékig tejfel. Mindenféle ügyekben kell kutakodniuk, s sosem tudhatják előre mi mindenbe nyúlhatnak, léphetnek bele - a bűnözők lelkivilágán kívül. Különös história történt a decsi boltban. A rendőrök a gyávák, fiatalkorúak, esetleg a némiképp gyagyák között keresik a tettest. A bolt éjszakai látogatójának - amint megszólalt a riasztóberendezés - a szó szoros értelmében tele lett a nadrágja. Olyannyira, hogy a saját ürülékében hagyott maga után lábnyomot. Ijedtében hanyatthomlok menekülhetett, ezért bár nem dolga végezetlenül, de üres kézzel távozott. Lehet, hogy azonos személyről szól a másik decsi történet. Betörtek az óvodába, ahol azért vannak az eltűnt kazettás magnónál értékesebb tárgyak is. Egy könyvben négyszáz forint volt, ebből kettőt vettek ki, de csak egyet el. A másik a helyszínen maradt. A betörő nyilván maga sem tudta, hogy mit keres az óvodában. Kutyás történetek Csak a hozzá nem értők képzelik, hogy kutyát lopni nem érdemes. Szekszárdon magas kerítés mögül kötöttek el egy húszezer forint értékű farkaskutyát. Kutyasikkasztás is történt az elmúlt héten. Tudva lévő: sikkasztásról akkor beszélhetünk, ha valaki a rábízott értéket, vagy dolgot saját céljaira használja fel. Ez történt a nyolcvanezer forint értékű amerikai terrierrel. Gazdája feltáplálás céljából bízta rá valakire. Az illető a megbízatásnak eleget is tett, majd a már jó húsban lévő ebet eladta. Átalakulás előtt a SZUV Valamikor régen - alig egy évtizede - lassanként kezdett teret hódítani szerte kis hazánkban a számítástechnika, a számítógépes adattárolás- és feldolgozás. Akkoriban bizony nagy szó volt egy-egy ma már nevetségesen kis memóriával rendelkező számítógép üzembeállítása, s az „új" technikai eszköztől sokan ódzkodtak. Napjainkban pedig szinte már elképzelhetetlen, hogy irodák, vállalatok ilyen eszközök nélkül zökkenőmentesen végezzék dolgukat. Sőt, a számítástechnika üzletté vált. A piacon rengetegen vannak jelen, s ezek közül az egyik a SZÜV. A szekszárdi ki- rendeltség vezetőjét, Szabó Pétert kerestük fel, s arról kérdeztük, hogy milyen évet zártak, s természetesen a hogyan továbbra is kíváncsiak voltunk. — A szekszárdiak többsége a SZÜV hallatán csodálkozva kérdezi: Létezik még? — Röviden annyit válaszolhatok, hogy igen. De valóban mégtépázódott a szekszárdi számítóközpont hírneve, amit igyekszünk visszaszerezni. S nem csupán a hírnév, hanem a belső struktúra is nagyot változott, hiszen hajdanán a SZÜV-ben több mint kétszázan dolgoztak, ma pedig mindössze tizennégyen vagyunk itt. — Milyen tevékenységeket végeznek? — Részben a létszámleépítés, másrészt pedig a komolyabb személyi számítógépek széleskörű elterjedése miatt profilunk is nagyot változott. Már nem a nagygépes adat- feldolgozás és a szoftverírás a jellemző. Természetesen a valamikor nálunk megírt programokat karbantartjuk, ha kell javítjuk, s képesek vagyunk szoftverek készítésére is, mégis fő tevékenységi formánkká a kereskedelem vált. Emellett komoly bevételi forrást jelent a munkanélküliek folyamatos átképzése és az épület bérbeadása. — A kereskedelmi tevékenység mit takar pontosan? — Az úgynevezett név nélküli számítógépektől a professzionális berendezésekig mindent árulunk, de kaphatóak nálunk printerek, fénymásolók, sőt irodabútorok is. A számítóközpontban lévő MicroAge boltban az éves forgalmunk 35 millió forintot tesz ki. — Milyen gazdasági évet zártak? — Pontos adattal még nem tudok szolgálni, de annyi bizonyos, hogy felálltunk a padlóról és nyereséggel zártuk az évet. — Hogyan tovább? — Szeretnénk előre lépni, ami az egyébként is korszerű számítógép parkunk továbbfejlesztése mellett szolgáltatásaink színvonalának emelését is jelenti. Lényeges változást hoz egyébként az első fél év, hiszen a SZÜV - mint egyetlen országos számítógép hálózat - több mint 13 milliárd forintos vagyonnal részvénytársasággá alakul át. Emellett nemcsak a piacon szeretnénk jelen lenni, hanem célunk régi hírnevünk visszaszerzése is. Alapelvünk, hogy mindenben csak az élen szabad járni.- nagy Szálkáim Sírni sírni ... Általam igen tisztelt, nyugdíjas tanárnő állított meg a napokban. Keresett már, hogy elmondja, mi szúrja őt, mi fáj! Egyedül él. A tízezer forint nyugdíja - harmincnégy év a katedrán - nehezen elég a lakás fenntartási költségeire. Férje hat éve halott. Amikor a rendszerváltás megtörtént, kiment a temetőbe és sírt, „milyen kár, hogy nem értétek meg ezt a napot". A föld alatt nyugovóktól, annak idején mindent elvettek. A mai kárpótlás semmit nem ér. Azt vette észre a tanárnő, mostanság azért megy ki a temetőbe szeretteihez, hogy elsírja nekik: „milyen jó, hogy nem értétek meg, ami most van!" Senki nem törődik az egyedül élőkkel. A volt kollégák az ajtót sem nyitják rá. A diákok úgy mennek el mellette, hogy nem is köszönnek. Nem szerette ó a kommunistákat, mert apácák nevelték és mint ilyen, ugye ... érthető! Azt viszont állítja, hogy az elmúlt rendszerben jobban törődtek az emberrel! Itt volt a karácsony! Egyedül. Orvos ismerőse bíztatására egy alkalommal segélyért fordult. Nem kapott, mert olyanok voltak a költségei, hogy nem indokolták. Arra is vannak tanúi, hogy a rendszeres segélyezettek mint költik el kocsmában azt, amit az önkormányzat megszavazott nekik. A nyugdíjas tanárnő bevallotta - megtisztelt bizalmával - már többször foglalkozott az ön- gyilkosság gondolatával. Csak azért nem teszi meg, nem akarja, hogy a szolgálati lakásba más költözzön, amit ő harcolt ki. Azt sem szeretné, ha gyengesége miatt esetleg nevetnének: „nem bírta hát!" Mi a véleményem? Nézett rám kérdőn, terhétől kicsit szabadulva. Elmeséltem, hogy a szálkai önkormányzat kilenc idős, egyedül élő emberhez vitt el karácsonyi ajándékot. A képviselők kopogtak be hozzájuk. Az ajándékozottak szólni alig tudtak. Ók is sírtak! Decsi Kiss János Megújulás előtt a géppark
