Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-15 / 12. szám
1993. január 15. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Ternák Gábor Szedresben Január 15-én, pénteken, este 6 órai kezdettel Szedresben, a polgármesteri hivatal tanácstermében dr. Ternák Gábor országgyűlési képviselő fogadóestet tart. Az eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Fórum Koppányszántón Január 15-én, este 6 órakor Koppányszántón, a művelődési házban fórumot tartanak. Dr. Bilecz Endre független képviselő találkozik szülőfalujának választó- polgáraival. A rendezvényre minden érdeklődőt várnak. Bátyusból Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete január 23-án, este 7 órai kezdettel batyusbált szervez Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház márványtermében. A talpalávalót a Leposa zenekar szolgáltatja, vendégénekes Lakatos Béla lesz, Sepsiszentgyörgyről. Minden bálozni vágyót szívesen várnak. Szakmai nap Dombóváron A Pedagógiai Intézet szervezésében szakmai napot tartanak Dombóváron, az általános és középiskolai magyartanároknak, akik érdeklődnek az alternatív tantervek iránt. A január 19-én sorra kerülő rendezvényt - melynek helyszíne az Illyés Gyula Gimnázium - Bognár Vendel szakértő vezeti. Véradás A Tolna Megyei Ön- kormányzat Kórháza Vértranszfúziós Állomása intézeti véradónapot tart Szekszárdon, január 18-án, hétfőn délelőtt 8-tól 15 óráig. Másnap, január 19-én Simontornyán községi véradónap lesz, ahova a bőrgyár dolgozóit is várják. A véradást a művelődési házban tartják 9-től 17 óráig. Kötelező olvasmányok elemzése Szekszárdon, a Gyermekek Házában folyik az a rendezvény-sorozat, mely során kötelező olvasmányok elemzését végzik - a középiskolások - azok filmfeldolgozásai segítségével. A következő programra január 18-án 15 órakor kerül sor (Kosztolányi Dezső: Édes Anna), majd január 25-én 15 órakor (Móricz Zsigmondi Rokonok). A paksi művelődési ház programjából A paksi művelődési házban január 17-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Paksi Sporthorgász Egyesület tartja beszámoló közgyűlését. Másnap, január 18-án, hétfőn a Bibliaismereti Szabadegyetem keretében délután 5 órakor ökumenikus imaest lesz. Teller Ede születésnapján Mit engedhet meg magának egy tudós? (Folytatás az 2. oldalról.) Magyarországon született, Németországban tanult, Angliában kezdett dolgozni, majd Amerikában telepedett le. Müncheni egyetemi évei alatt súlyos baleset érte: egy villamos boka fölött lemetszette a jobb lábát. De kiheverte a traumát, és a nyolcvanas évek elejéig, szívműtétjéig, különösebb betegsége nem volt. Teller Ede a század legvitatottabb, ugyanakkor legünne- peltebb fizikusa, pályáján olyan kortársakkal került kapcsolatba, mint Heisenberg, Bohr, Szilárd Leó, Oppenheimer, Neumann János, Fermi és mások. Lehet szeretni vagy nem szeretni, de annyi bizonyos, hogy nem egy hétköznapi figura. Ott volt az atomkutatás, a nukleáris energia felszabadításának bölcsőjénél. S e pontnál mindig ugyanoda lyukadunk ki: mit engedhet meg magának egy tudós? Meddig mehet el? Éoglalkoz- hat-e szenvedélyesen csak a kísérleteivel, nem törődve azok esetleges katasztrofális következményeivel? Mi lesz, ha avatatlan kezekbe kerül a találmány? Egyáltalán: van-e joga behatolni az anyag, az atom belsejébe? Megmosolyogjuk azt a professzort, aki minden zápor után elhagy egy esernyőt a buszon vagy a kávéházban. Szórakozott, mondjuk. De meddig engedhető meg ez a fajta intellektuális hóbort, hogy valaki éjjel-nappal a kutatásainak bűvöletében, éljen, mit sem figyelve környezetére? ; Ki kellett volna szállnja Teller Edének a buliból? Akkor másvalaki foglalja el a helyét, és ugyanúgy feltaláltatik az atom-, a hidrogénbomba. A történelmi-földrajzi környezet adott volt. Németország, a Szovjetunió és az USA versengett az elsőségért. Nyilvánvaló, hogy egy tudósról, egy valamirevaló gondolkodóról - nevezzék Szaharov- nak vagy Tehernek - nem feltételezhető, hogy tömegpusztító fegyverek kiagyalásán fáradozik. Eleinte a becsvágy és a félelem hajthatta őket - kinek a nevéhez fűződik majd az évszázad találmánya?, ha nem mi fejlesztjük ki elsőként, akkor előállítja a másik!, kinek a kezében van jobb helyen az atomfegyver?, stb. -, később pedig, mikor már látták, hogy „mit csináltak", igyekeztek az nukleáris energia békés fel- használásán dolgozni, a titok feloldásán, az eredmények közzétételén, hogy mindenki lássa, mi van az emberiség kezében, és óvakodjanak annak „harctéri" bevetésétől, de, tökéletesítve a technológiát, állítsák szolgálatukba békeidőben. Erre az álláspontra azonban csak hosszú évek, évtizedek után, menet közben, magukkal, és egymással is vitatkozva jutottak a tudósok. Kedves Szilárd! - írta Teller 1945 júliusában - Beszélgetésünk óta sokat gondolkodtam tiltakozásodon az ellen, hogy katonai célokra használjuk fel a most készülő fegyvert.... Olyan szörnyűséges dolgot alkottunk, hogy semmiféle tiltakozással vagy politikai beavatkozással nem menthetjük meg lelkünket. Nem önző érdekből vettem részt ebben a munkában, amely sokkal több fájdalmat okozott, mint örömet. Azért tettem, mert érdekelt a probléma.... A megoldatlan fizikai problémák száma csökkent, a megoldatlan emberi problémák száma szaporodott, Teller Ede munkássága által. Egy rádióbeszégetésben új találmányáról, a „bűvös kavicsokról" szólt. Ez valami olyasmi, mint egy modern csúzli. Bárki a zsebében hordhatja, és kivédheti vele a támadásokat; akár egy ballisztikus rakétát is megsemmisíthet. De mi történik, ha nem önvédelemre használják? Teller Ede, a szenzációs koponya, az őrült zseni 85 éves. Magyarnak vallja magát. Ha fáradt, zongorázik, és Ady-verseket olvas. Jó ember? Rossz ember? Ez itt és most eldönthetetlen. Ha albán kecskepásztornak születik - ugyanezzel a fizikummal, ugyanezzel a talentummal -, bizonyára kevesebbet cikkezett volna róla a világsajtó. így azonban bírálói is, magasztalói is akadnak, ezerszám. Köztük olyanok is, akik soha nem találkoztak, soha nem disku- ráltak vele. Fenntartásokkal kell fogadnunk ezeket a véleményeket, de hinnünk kell legjobb ismerőjének, feleségének, aki szerint, „ha a háború vagy a béke kérdésében az én férjem döntene, úgy kevesebb oka lenne a világnak a félelemre". Wessely Metszés az almáskertben (Folytatás az 1. oldalról.) Széchényi Gyula ágazatvezető elmondta, hogy az állomány - mely nagyjából egyenlő mennyiségű jonatánból, star- kingból és goldenből áll - eléggé elöregedett, közel 30 éves. A kotos fák gyümölcsének íze, zamata, külleme, tárolhatósága már nem versenyezhet az ifjakéval. Ezért új telepítésre volna szükség, amit már nem a hagyományos, „téeszes" módon végeznének, hanem vállalkozásban. Ottjártunkkor 16 nő és 4 férfi dolgozott a területen, teljesítménybérben. Egy fa megmetszése 20 kemény magyar forint. Az idénymunka végeztével, csakúgy, mint ezt megelőzően, munkanélküli segélyre kényszerülnek. Ilyenek ma az életlehetőségek falun. Termelnének, de nemcsak nekik nincs pénzük; sóherek a lehetséges üzleti partnerek is. Tavaly például a konzervgyár lekvárral meg savanyúsággal „fizetett,, a paprikájukért.-Wy- Fotó: Pusztai T. „Jót rikkant az ég .. Tudom, a természet játéka ez a korai napsütés, ami csütörtökön köszönt ránk a megyeszékhely és környékén. Mégis hadd üdvözöljük hálás lélekkel. Mindenki kicsit engedett a téli öltözékén, annak szorításán. Kismamák jelentek meg az utcákon. Szépek, fiatalok, maguk előtt tolták gyerekkocsiban a holnapot, a jövőt. Egyszerre hatalmas durranás csattant az utca békés zajában. Hirtelen arra gondoltam, hogy az ehhez hasonló erősségű durranások sorozatáról szólnak tőlünk nem is olyan távol háborús hírek. Ettől kezdve még nagyobbra értékeltem a januári tavaszt. Játszik a természet, fényt küldött. Játszanak az emberek is. Valahol éppen villámháborút. Csak háromórás légitámadást. Akár a gyerekek. A játék természetes öröme minden élőlény joga, mert- magában hordozza a szabadságot. Rikkantott az ég. Rikkantsunk már mi is egymásnak és a világnak békét hozó tavaszt.- decsi A Longman kiadványai Szekszárdon A brit Longman Könyvkiadó kiadványait tanulmányozhatta Szekszárdon az angol nyelv iránt érdeklődő szakmai közönség tegnap délután, az Illyés Gyula Pedagógia Főiskola E épületében. Ä Longman Könyvkiadó szakmai képviselője, Bársony Kati Don Campbell meghívására érkezett Szekszárdra és hozta a könyveket. Tartalmukat tekintve az angol nyelv tanításával foglalkoznak, nyelvtani könyvek, nyelvtani gyakorlatokat tartalmazó füzetek, szótárak. Az angol-amerikai kultúráról, történeti irodalmáról is találhattak olvasnivalót az érdeklődők. A prospektusok, lexikonok között ott voltak az immár klasszikusnak számító Mark Twain, Charles Dickens könyvei, de kézbe vehették Erich Kästner izgalmas olvasmányát is, az Emil és a detektívek című kötetet. A módszertani útmutatók, valamint a hallás, a beszéd, az írás, az olvasás készségről szóló könyvek a pedagógusoknak a munkájukhoz nyújtanak segítséget. A bemutató célja az volt - mint azt Bársony Katitól, a kiadó szakmai képviselőjétől megtudtuk -, hogy a Longman Könyvkiadó kiadványait ismerjék meg a a szekszárdi tanárok, a szakemberek és még több információt tudjanak meg arról, hogy mi a jó, és mi a helyes a nyelv tanulásában, tanításában. Budapesten 1991 áprilisától a Libra Books Kft. - a kiadó kereskedelmi képviselete - két üzletben is forgalmazza a kiadványokat. Magyarországon ezek a könyvek már több. vidéki terjesztőnél is beszerezhetők. Szekszárdon eddig még nem volt terjesztő, most szervezik a hálózatot. Több érdeklődőben is fölvetődött a kérdés, hogyan szerezhetők be a könyvek? Budapesten, vagy a vidéki terjesztőnél megvásárolhatók, megrendelhetők. (pt-rz) A nyugdíjaskamara januári emelést javasol Közmeghallgatás Dombóváron A dombóvári városházán huszonhat fő érdeklődővel kezdődött a népszavazásról közmeghallgatás, melyet a VTV is közvetített. A helyenként személyeskedő, szenvedélyes vitában elhangzottak érvek a népszavazás mellett és a népszavazás ellen is. Végülis a tudósítás leadásakor kezdődött testületi ülésen a képviselőkre hárult a döntés. A jegyzőnő tájékoztatása szerint (2337 aláírás a hiteles) a népszavazás megtartásának vagy meg nem tartásának nincs jogi akadálya. (A részletekre visszatérünk.) Tilinger Sándor Társadalombiztosítási szakemberek, a népjóléti tárca illetékesei, kormánytisztviselők és országgyűlési képviselők tárgyalnak ezekben a napokban a nyugdíjak idei emelésének lehetőségeiről. Az eddig nyilvánosságra került javaslatokkal nem mindenben ért egyet az idősek érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezeteit, egyesületeit tömörítő nyugdíjaskamara. Véleményük szerint tavaly tovább folytatódott az idősek elszegényedése, ma már a nyugdíjasok 80 százaléka küzd napi megélhetési gondokkal. Ezért is javasolja a kamara, hogy az idei emelés is a törvényben foglaltaknak megfelelően történjen, azaz: a nettó átlagkeresetek növekedésével azonos arányban emeljék a járadékokat. Az aktívak bére várhatóan 20-21 százalékkal növekszik, az infláció mértékét 19 százalékban jelölték meg, és mindezek ismeretében a nyugdíjak emelésére 14 százalékot irányoztak elő. De ez valójában csak 9,8 százalék, mert a tavalyi emelés erre az évre áthúzódó hatása 4,2 százalékot tesz ki. Az előterjesztők márciustól'javasolják a magasabb összegek folyósítását. A nyugdíjaskamarában megtartott csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentették: a januárig visszamenő 9,8 százalékos emelést tartanák helyesnek. Az emelés nem lehet kevesebb 650 forintnál, és nem haladhatja meg a 3.200 forintot. Mik is azok a munkástanácsok? (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a célkitűzésünket később több szervezet támogatta. Végül is az Országgyűlés, 1992. június 9-én elfogadta a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvény, aminek lényege a következő: a privatizáció gyorsítása és annak előmozdítása érdekében a munkavállalók a tulajdonhoz jutás eddigi formáin kívül elhatározásuktól függően az őket foglalkoztató gazdasági társaságban szervezett formában és kedvezményes módon tulajdonosi részesedést szerezhetnek. Ennek gyakorlati kivitelezésében kíván szakmai munkájával segítséget nyújtani az MRP privatizációs irodánk. — A munkástanács elnevezés nem tűnik-e manapság kissé idejétmúltnak? — Lehet, hogy a név hallatán egyesekben kalapácsot tartó kétkezi munkás képe villan fel kizárólag. Ez így nem igaz. Mint érdekvédelmi szervezet, nyitottak vagyunk mindenki számára, legyen az a munkavállalók bármely rétegének tagja, beleértve a munkáltatói joggal nem rendelkező vezetőket is, vagy a munkanélkülieket, nyugdíjasokat. Mindenkit szeretettel várunk a táborunkba. — A munkástanácsok hogyan tudják hallatni szavukat országos szinten? — A munkástanácsoknak, mint országos föderációnak, helye van az Érdekegyeztető Tanácsban, amely reményeink szerint egyre inkább meg fog felelni mind rangjának, mind funkciójának. Ehhez bizalmat ad a legutóbbi megegyezés a kormánnyal. — Mikor kezdték munkájukat Jolna megyében? — Mint megyei szövetség 1991. májusában alakultunk, önálló jogi személyiséggel bíró, a cégbíróság által bejegyzett szervezet vagyunk. A szövetség feladatának tekinti a hozzá tartozó tagszervezetek munkájának koordinálását és támogatását, s közöttük, valamint az országos szövetség között az információáramlás biztosítását, a tagszervezetek képviseletét megyei fórumokon, új munkástanácsok létrehozásának elősegítését, valamint a tagszervezetek és azok tagjainak munkajogi védelmét. — Ki lehet a szövetség tagja? — Bármely, Tolna megye területén működő, bíróság által bejegyzett munkástanács, amely elfogadja a megyei szövetség alapszabályát, kinyilvánítja 'csatlakozási szándékát, és tagja az országos szövetségnek. Lehet egyéni tag is valaki, aki úgy gondolja, hogy megfelelnek számára céljaink. Most is, és a jövőben is alternatívát akarunk kínálni azok számára, akik hozzánk csatlakoznak. Egyre nagyobb figyelmet szentelünk annak, hogy megszűnjék a munka- vállalók kiszolgáltatottsága, s célunk az emberi méltóság és emberi jogok védelme. Rangot kell szerezni az embernek, mint a piacgazdaság fő értékének. A munkavállaló egyenlő értékű a tőkével, mivel a gazdasági célkitűzések elérésében főszerpe van. Felelősségteljes feladatunk a jövőre nézve, hogy a változó világban, az új élethelyzetekkel megtanuljunk együtt élni, alkalmazkodni. Illúziókat táplálni azonban nem szabad. Munkánk során szeretnénk tudatosítani az emberekben, hogy igenis szükség van érdekvédelmi szervezetekre és az egymás iránti szolidaritásra. Éel kell ébredni a jelenlegi fásultságból, erősnek és türelmesnek kell lenni. Ehhez azonban aktív és gondolkodó tagságra van szükség. Passzív emberek érdekeit hatásosan képviselni nem lehet. A fejlett demokráciákban jól és begyakorlottan működik az érdekegyeztetés mechanizmusa. Nálunk ez még szokatlan, sok konfrontációval és nehéz küzdelmekkel jár, mint minden kezdet, de meg kell ezt is tanulnunk, mint bármi mást az életben. venter
