Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

1992. december 15. TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 Innen­onnan Szekszárdon, a Mű­vészetek Házában de­cember 16-án, szerdán 19.30- kor a Magyar Zongorás trió hangver­senyére kerül sor. A Karácsonyi házi­muzsika, a Magyar Rá­dió december 20-i, Kos­suth adón 22.20-kor kezdődő adásának nyil­vános felvétele a Művé­szetek Házában decem­ber 18-án, pénteken, 19.30- kor kezdődik. A Tolna Megyei Tu­dományos Ismeretter­jesztő Egyesület TIT-klubjában az Embe- rek-csillagok-kul túrák címmel Zombori Ottó csülagász, az Uránia Csillagvizsgáló igazga­tója tart előadást. Az előadásra december 17-én, 17 órakor kerül sor Szekszárdon; az Au- gusz I. u. 1-3. II. emeleti tanácstermében. * Várdombon, az Iskola Galéria aulájában a vár­dombi nyugdíjas klub tagjainak szebbnél szebb kézimunkái láthatók. Ezzel egyidőben, de­cember 15-én, délután 3 órakor nyílik a folyosó­galérián a gyerekek munkáiból látható kiállí­tás. * Pakson, a művelődési házban a paksi II. Számú Általános Iskola fenyőműsora 17-én, csü­törtökön, 14.30-kor lesz. December 21-én, hét­főn, 19 órakor a Veszp­rémi Petőfi Színház elő­adásában nézhetik meg a Nebáncsvirág című operettet. Ez a darab volt Rátonyi Róbert utolsó rendezése. Ugyanezen a napon, 17 órakor a Bibliaismereti Szabadegyetem előadás- sorozatban Karácso­nyest lesz. Privatizációs Szakmai Nap Csépi Lajos, az Állami Va­gyonügynökség ügyvezető igazgatója tart tájékoztatást a privatizáció helyzetéről és vá­laszol a meghívott vállalati és önkormányzati vezetők kér­déseire Kaposváron. A ren­dezvény a megyei önkor­mányzati hivatal nagytermé­ben lesz december 18-án, pén­teken, a Privatizációs Szakmai Napon. Koluzsvár - Cluj - Napoka Hét évtized kínja sűrűsödik e három szóba, melyet újból és újból előidéznek ordas esz­méket gajdolók. Néhány napja döbbenten láttam a TV-ben, hogy Kolozsvárt, a Fadrusz J. alkotta: MATHIAS REX fel­iratú szobor talapzatát barbár kezek irányította vésővel ron­gálják. így gyalázva meg e szobrot, eszelős gőggel egy új feliratot helyezve el rajta. Mi késztethet egy város polgármesterét egy ilyen, semmivel sem magyarázható, primitív utasítás kiadásra? Azt hiszem a történelem tuda­tos félremagyarázása, a hiva­talos napi politika szolgála­tába állított áltudomány eredménye: a dák és román nép azonosságát gyermekde­den ismétlő szajkózása. Örülhettem viszont egy vi­tának a TV-ben szintén a na­pokban, mely Párizsban há­rom francia, három magyar és három román történész között zajlott, az Erdély c. kötet fran­cia nyelvű megjelenése kap­csán. Köpeczi Béla akadémi­kus mutatta be a könyvet, hangsúlyozva a magyar kuta­tás impozáns munkáját. Bizto­sította az olvasókat, hogy nem megfellebbezhetetlen „tudá­sokat" közöltek a szerzők, ha­nem a jelenleg elérhető forrá­sok egységes szemléletét és eredményeit adták közre. E szelíd bevezető után G. Chaipianu indulattal teli fejte­getésében a dák nép gyors romanizációjáról akarta meg­győzni hallgatóit, majd azt bi­zonygatta, hogy a provincia 171-173-as felhagyása után is római módra élték életüket. Bartha G. megjegyezte, hogy a mintegy 1000 római kori sírkövön elvétve talál­tunk dák egyénre utaló név feliratot, valamint azt is, hogy nagyon kevés város alakult ki Dacia provinciában, s ez el­lene szól a gyors és teljes ro- manizációnak. Magam csupán annyit tennék hozzá, hogy Pannónia provinciában vi­szont százával ismerünk sír­köveket kelta nevekkel, s az sem jelenti a gyors romanizá- lódást. Persze csupán ízlés kérdése, hogy a dák nép miért hagyta el eredeti nyelvét alig néhány évtized alatt, s vette át a latin római nyelvet? Úgy tű­nik e népi továbbélés magya­rázat aligha állja meg a helyét! F. Constantiniu higgadt ér­velése tetszetős volt. A ma­gyar krónikákban leírt XIII. századi vlach nép említését visszavetíti a honfoglalás ko­rára, s hiteles X. századi for­rásként kezeli! Ám J. Le Goff francia akadémikus azonnal figyelmeztetett a középkori kódexekben összemosódó va­lóság és mítosz kérdéseire. Magam újból csupán annyit tennék ehhez, hogy 173-tól 896-ig eltelt időben, sőt a XIII. századig mintegy 1000 esz­tendeig miért nem tesz emlí­tést egyetlen bizánci, vagy nyugati forrás? Nyilván nem tudott létezésükről! J. Berranger francia törté­nész hízelgő kijelentést tett: Ez egy jó könyv. Valójában a ma­gyar kutatás mindazt össze­gezte ebben, amit jelenleg tudni lehet e témában. Ám miért nem tesznek közzé a román kollegák a maguk el­képzeléseiről egy ugyanilyen alapos, elemző és tudományos munkát - tette fel a kérdést? A lényeget a francia S. Rozi- ere mondta ki: hogy melyik nép volt először a kérdéses he­lyen, csupán tudományos kérdés lehet. Ám az elsőbbsé­get élvező nép semmiféle poli­tikai előjogokkal nem élhet. „Államalkotó nép" nincs, csak népek lehetnek e térségben. Ennek ellenkezője félrema­gyarázás lehet csupán. Miként az is teljesen félreértett dolog, hogy a gyulafehérvári nyilat­kozat döntötte volna el Erdély sorsát. Az csupán egy röpke óhaj lehet a politikában, hogy az erdélyi románok csatla­kozni akartak a román király­sághoz. A kérdést ettől telje­sen függetlenül a Trianon-i béke oldotta meg így, tehát Trianon nem a gyulafehérvári kiáltvány szentesítése, s merő félremagyarázása így a dol­goknak. E kijelentést jó volt hallani egy „semlegesnek" mondható francia kutató szá­jából. Mindezeket ismerve - ha ezt hozta Trianon az itt élő népeknek - ez nem jelenti e népek identitásának meg­semmisítésére irányuló törek­vések tisztességét. Jó lenne végre tudomásul venni min­denkinek: nincsenek gonosz népek, ám lehetnek gonosz erők mindenütt, melyek a né­pek egymást-tisztelő gondola­tait mérgezik. Nos, a funáari vésőt irányító gondolat is eb­ből a méregből táplálkozik. Dr. Rosner Gyula régész Csütörtökön Szekszárdon az R-GO! December 1-én indult útjára a 10 esztendős R-GO jubileumi turnéja, melyen 20 koncertet adnak szerte az országban. Az egyik állomás, december 17-én Szekszárd lesz, ahol a művelődési ház­ban lépnek színpadra Szikoráék. Mozi Micsoda csapat! Csupa-csupa szexis, de rettenetesen jólne­velt lány. Amerika válogatott szépségei, akik nem restek bunkót ragadni és egy adott jelre lecsapni a környezetükbe kerülő minden ke- rekded tárgyra ... Amerika első női base- ball-ligájának sztárjairól szól az Ébredések rendezőjeként megismert Penny Marshall új filmje, a Micsoda csapat!. A főszereplők között olyan hölgyek püfölik a labdát (és néha egy­mást), mint Geena Davis, a Lóri Petty és Ma­donna, no és a csapat egyetlen férfi tagja Tom Hanks, aki a szimpatikusán részeges edzőt alakítja. Bár a történet kereteit a baseball, e ti­pikusan amerikai sport határozza meg, a törté­net nem kimondottan erről szól. A Micsoda csapat! egy vígjátékba oltott megejtő, kacagtató mese az emberi kapcsolatokról, a kitartásról, arról, hogy miképpen leszel valaki, csak akar­nod kell... A filmet e hét csütörtökéig láthat­ják a szekszárdi Panoráma moziban. Legyőzhetetlen, nyughatatlan, felejthetetlen. Geena Davis, mint Dootie Hinson Megjelent Eszterházy Péter: Terme­lési regény. A Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. A Totem Kiadó adta ki Tú­rós Emil: Új szakácskönyv, című kötetét. Megjelent Agatha Cristie legújabb krimi regénye a Tra­gédia három felvonásban. Karinthy Frigyes: Kísérete­tek és szellemek. A Pannon Kiadó gondozásában jelent meg. , Az Édesvíz kiadó legújabb kötete Reinkarnáció. Valóság az újjá születés címmel. Képes diák szótár. Az Aka­démia kiadótól. Bujtor István: Ezt megcsíp­tük, Őszi. Önéletírás. Dr. Vincze Jenő: Diétás konyha. North-Hogg: Lőfegyverek könyve. Panni és a fekete lepke. A Juventusz mesekönyve. (A most megjelent könyve­ket a szekszárdi Kossuth Könyvesboltban vásárolhatják meg). TV-napló Médiaolimpia Vitray Tamás, aki egy harmadosztályú futballmeccsért is úgy tud lelkesedni, mintha világbajnoki döntőről lenne szó, most keserűen beszél a barcelonai olimpiáról. A technika és mindenek előtt az üzlet diadala volt, de a látványosságok­ban elveszett a sport, s mintha a riporter is feleslegessé vált volna, kép követ képet, a riporter nem jut szóhoz, mert a né­zőnek mindig mutatnak valamit. A befutót minden oldalról fényképezik, a célfotó segítségével mindenki ellenőrizheti, hogy ki az igazi győztes, a riporter pedig hallgat kuckójá­ban, elvették a kenyerét. Másról is beszélt, arról, hogyan fonódott egybe sport és üzlet, a versenyző eleven reklám, aki nem versenytársaival küzd, hanem az eredménnyel. Mindez nekünk is pén­zünkbe kerül, homályosan sejttette, hogy mennyi volt a közvetítés egyetlen perce, jobb is, hogy nem tudtuk kiszámí­tani. S akkor még ott vannak a szélhámosok, a sport vám­szedői, mint a magyar úszó-menedzser is, aki dollár milli­ókkal illant el, de erről Vitray nem szólt. Arról sem, hogy mennyit nyel el adónkból a sport, mit fizetnek ki a felkészü­lésre, a luxusszállodákra, mert ma már a kis országok is ab­ban a meggyőződésben (rögeszmében?) élnek, hogy nekik is kell bajnok, kerül, amibe kerül. Nekem, ha ingyért adták volna, akkor is sok volt a barce­lonai olimpiából, két héten át mást sem láttunk jószerivel. Az már más kérdés, hogy épp az agyon dédelgetett bajno­kok fügyülték ki a fogadáson a miniszterelnököt, bár erről alig írtak lapjaink, s ezt nem is sorolnám a demokratikus jo­gok közé. Mi lesz a sporttal? - kérdezhetjük Vitray kesergése után, de a válaszra nem mi vagyunk hivatottak. Jó lenne, ha visz- szakapná a játék jogát és örömét és kevesebbe kerülne. De hát ez csak jámbor óhaj. Ödön von Horváth A szokatlan név igazi európai írót takar. Ödön von Hor­váth jómódú magyar családból származott, Fiumében szüle­tett, Budapesten, Bécsben, majd német, holland városokban élt, s Párizsban halt meg egy buta baleset következtében, a Champs Elysée-n egy letört faág esett rá és megölte. Németül írt, néhány regényen kívül főleg színműveket, dramatizálta Mikszáth egyik regényét, színdarabjait „Volksstück"-nek, népi játéknak nevezte s legszívesebben a Monarchia világába helyezte hőseit, akik a birodalom szét­hullása után próbálják megtalálni helyüket. Erről szól legje­lentősebb darabja is, a Mesél a Bécsi Erdő, ami fölé jelmon­datként ezt írta: Semmi sem kelti bennünk annyira a végte­lenség érzetét, mint a butaság. A darab a végzetes szerelemről szól, pontosabban arról, ami annak látszik. Mert ebben a kicsinyes kispolgári világ­ban minden visszájára fordul, az önzetlen szerelmet is meg­csúfolják s kérdés, van-e még jelentése a régi fogalmaknak, amikor egyre fenyegetőbb a fasizmus, amely már ott áll Bécs kapui előtt. Oszkár, a szerelmes hentes a végén talán meg­menti Mariannát, de miközben szól a Strauss-keringő, vi­lágvég-hangulat jár át mindent, s tudjuk, a nyolcadik kerü­leti csendes utca házai is ledőlnek, eltűnik Oszkár mészár­széke, a Tündérkirály babaklinikája, a szerelmes Valéria tra­fikja. A képek epikus áradással váltják egymást, minden a végső pusztulást készíti elő, s a kis Leopoldnak is meg kell halnia, mert a történelem nem kegyelmez senkinek. Ödön von Horváth darabját a miskolci színházból közve­títette a televízió, igazi színházi élménnyel örvendeztetve meg a késő esti nézőket. Árkosi Árpád rendező, Dóra Gábor szellemes díszletei között, hibátlanul talált rá Ödön von Horváth baljós tragédiába forduló ál-idilljének világára, igaz, olyan kitűnő színészek segítik, mint Margitai Ági, Zborovszky Andrea, Szervét Tibor, Csapó János. Álom és valóság határán lebeg ez a Volksstück, kispolgárai megpró­bálják menteni azt a keveset, ami Bécs megőrzött a Monarci- ából, s maguk sem hiszik el, hogy bevégeztetett, a Duna már nem kék, s a Bécsi Erdő egészen másról mesél, mint a Stra- uss-keringőben. A miskolci színházban ez a világ kel életre, illúzióival és reménytelenségével. Emlékezetesen szép előadás, méltó egy már-már elfeledett európai író remekművéhez. Csányi László Pályázati figyelő! 1. / Az Ifjúsági Demokrata Fórum irodalmi-hírlapírói pályá­zatot hirdet középiskolások részére. A pályázat alapgondolatát Kossuth Lajos születésének 190. évfordulója adja. Felhívásukkal Kossuth Lajos hírlapírói tevékenységének kívánnak emléket ál­lítani a jelenleg folyó rendszerváltás közepette úgy, hogy fel­keltsék a fiatalok érdeklődését a közélet, az ország politikai, gazdasági társadalmi átalakítása iránt. A pályaműveket a „Mi­lyen Magyarországon szeretnék élni?" témakörben kell elkészí­teni. Beküldési határidő: 1993. február 1. 2. / A Muharay Emlékére Szakalapítvány célja az amatőr művészeti mozgalom az értéket teremtő és őrző alkotóműhe­lyek, közösségek, művészeti csoportok tevékenységének támo­gatása. Pályázni lehet amatőr művészeti alkotások létrehozásá­nak és bemutatásának támogatására. Az amatőr művészeti te­vékenységgel kapcsolatos szakmai képzések, konferenciák ter­veivel szintén pályázhatnak. A pályázat benyújtásának határi­deje: 1993. január 31. 3. / Az Alapítvány az Európai Magyarországért a Soros Ala­pítvány támogatásával hirdet pályázatot liberális klubok, kö­rök, szellemi műhelyek működésének és azok rendezvényeinek támogatására. Pályázni lehet: 1. konferenciák szervezése, társa­dalomtudományi, politikai, kulturális, kisebbségi, nemzetiségi kérdésekben, 2. vitaestek rendezése konkrét témákban, 3. kiad­ványok megjelentetése támogatására. Beküldési határidő: fo­lyamatos. 4. / A Jövőkép Alapítvány számítógép rendelkezésére bocsá­tásával támogatni kívánja:- mindazokat a 14-25 év közötti fiatalokat, akik saját, otthoni tanulással kívánják munkavállalási lehetőségüket, továbbkép­zésüket megoldani, és mindazokat az iskolákat, oktatási intéz­ményeket, amelyek számítástechnikai hátterüket kívánják meg­teremteni, vagy bővíteni azzal a céllal, hogy a fiatalok munka- vállalási lehetőségét bővítsék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom