Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
2 fSPUJSAG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. december 2. Közlemény A Magyar Lapkiadók Egyesülete megköszöni mindazok érdeklődését, akik a lapterjesztésről szóló nyilatkozatunk után jelentkeztek. Örömmel vesszük tudomásul, hogy sok vállalkozó, befektető üzletet, munkalehetőséget lát abban, hogy a kiadókkal új, a Postától független terjesztőhálózatot hozzon létre. A munkahelyeikért aggódó és nálunk jelentkezett postás dolgozók számíthatnak arra, hogy szaktudásukat hasznosíthatják egy korszerű módon szervezett, a kiadók és az olvasók érdekeit szem előtt tartó terjesztési vállalkozásban. Magyar Lapkiadók Egyesülete Franciarország és a vétó Párizs: Franciaroszág a jelek szerint nem akarja elsietni vétóját a mezőgazdasági kérdésekben Washington és az EK brüsszeli bizottsága között létrejött megállapodása ellen. Erre Francois Mitterrand elnök utalt hétfőn este. I. Baldvin belga király tiszteletére adott vacsoráján pohárköszöntőjében azt mondta, hogy a mezőgazdasági vita „csak egy kérdés" a GATT-megállapodás keretei között, s Párizs akkor fog állást foglalni, amikor már létrejött a globális, minden kérdésre kiterjedő egyezmény tervezete. Párizs óvatosságára mutat Jean-Pierre Soisson mező- gazdasági miniszter hétfő esti nyilatkozata is. Kijelentette: reméli, hogy az EK mezőgazdasági- és külügyminisztereinek ösz- szevont tanácskozásán nem lesz szavazás a kérdésben. Diplomások a munkapad mellett Tokió: Japán legnagyobb autóipari vállalata, a Toyota a munkapadok mellé küldi dolgozni a frissen végzett, irodai munkát végző diplomásait. A januártól kezdődő és az elképzelések szerint áprilisig tartó akciótól azt remélik, hogy sikerül megoldani a kereslet visz- szaesése miatt feleslegessé vált dolgozók foglalkoztatását. A recessziós tünetekre a Toyota elsősorban részmunakidős dolgozóinak átmeneti leépítésével válaszolt. Vámok az acéltermékekre Washington: Az Egyesült Államok hétfőn ideiglenesen vámokkal sújtotta 12 ország acéltermékeit, melyek az amerikai kereskedelmi minisztérium állítása szerint dömpingáron kerülnek be az országba és kárt okoznak a hazai termelőknek. Az acélexport szubvenciójában vétkesnek talált országok között szerepelnek az EK nagy tagállamai, továbbá Brazília, Mexikó, Dél-Korea. Tíz év börtön Tízévi börtönre Ítélte egy párizsi bíróság Habib ben Alit, a tunéziai elnök testvérét azért, mert részese volt egy kábítószer-csempész banda üzleteinek. Habib ben Ali azonban kellő időben távozott az országból - diplomata-útlevéllel. Tandíj ellenes demonstráció ( Folytatás az 1. oldalról.) Az OFÉSZ egyebek mellett a következő garanciákat várná a kormányzattól: a felsőoktatás modernizálását és tényleges hosszútávú fejlesztésének ígéretét magában hordozó felsőoktatási törvényt, illetve felsőoktatási fejlesztési koncepció kidolgozását vagy a tandíj bevezetésével egyidejűleg kompenzációs rendszer működését. Ezek a feltételek az érdekképviseleti szövetség szerint ma egyáltalán nem valósulnak meg, ugyanakkor a tandíjbevételekből származó összegek mégis bekerültek az ország 1993-as költségvetésébe. Ugyanakkor eltűnt a költségvetésből a beígért lakhatási támogatás, és helyette tervezik a kollégiumi díjak maximálására vonatkozó rendelet hatályon kívül helyezését, azaz lényegében a kollégiumi díjak kompenzáció nélküli emelését. Természetesen a Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékesei a helyzetet másként értékelik, amit jelez a Felsőoktatási és Kutatási Főosztály vezetőjének, Bakos Istvánnak aláírásával ellátott, november 20-án kelt levél is, amit a Budapesti Műszaki Egyetem rektorának, Dr. Mi- chelberger Pálnak címzett. Ebben egyebek mellett olvasható az is, hogy a tervek szerint - amennyiben a felső- oktatási törvényt a Parlament elfogadja - 1993 szeptemberétől az első szemeszterben egységesen havi kétezer forint lenne a tandíj, s ezzel egyidejűleg a hallgatói ösztöndíjakat átlagosan 6000 forintról 6500 forintra emelnék. Bakos István levelében jelzi, hogy szomorúan konstatálta az OFÉSZ és egyes egyetemi vezetők félrevezető, s a tényeket elferdítő nyilatkozatait a bevezetendő tandíj ügyében. Egyben kéri a rektor urat és az egyetem felelős vezetőit, hogy a demagóg magatartással és fölösleges indulatkeltéssel kialakuló kedvezőtlen folyamatnak - megfelelő információkkal és a fölzaklatott kedélyek megnyugtatásával - igyekezzenek gátat szabni, s az indokolatlan diákmegmozdulásokat lehetőleg elhárítani. Ennek ellenére az ország szinte valamennyi felsőoktatási intézményéhez hasonlóan Szekszárdon is megtartották a tegnapra tervezett kétórás demonstrációt, amit Gergely János, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola főigazgatója is támogatott, bár „csupán" figyelemfelkeltő célzatúnak ítélt meg, s amivel a Szakszervezetek Tolna Megyei Képviselete is szolidaritást vállalt. A főiskola hallgatói pedig - sérelmezve az elviselhetetlen terheket, így egyes emberek eleve kizárását a felsőoktatásból - aláírták azt a nyilatkozatot, amely a tandíj jelenlegi módon történő bevezetése ellen tiltakozik, illetve kifejezi, hogy a tandíjat csak a felsőoktatási törvény elfogadása után, megfelelő kompenzációkkal és működő hitelrendszerekkel együtt vezessék be.-nagy- -fotó: Ótós Réka Ali Akbar Velajati életrajza Kétnapos látogatásra Budapestre érkezik Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter. Ő az első vezető iráni politikus, aki a rendszerváltást követően Magyarországra látogat. Ali Akbar Velajati 1945-ben született Teheránban. A Tehe- ráni Egyetem orvosi karán szerzett doktorátust, majd ezt követően az Egyesült Államokban folytatott tanulmányokat. A gyermekorvos Velajati fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe: 1961-ben csatlakoztat a Nemzeti Fronthoz, 1963 pedig Khomeini mozgalmához. Az Iszlám Szövetség egyik megalapítója a Te- heráni Egyetem orvosi karán. 1979-ben parlamenti képviselővé választották. Ugyanebben az évben a közegészségügyi minisztérium oktatási igazgatójává, majd (1979-80) miniszterhelyettessé nevezték ki. Azt követően, hogy az ellenzék 1981. augusztus 30-án rajtaütött az akkor kormányzó Iszlám Köztársasági Párt főhadiszállásán és a párt több vezetője életét vesztette, előtérbe került Velajati személye, aki 1981 decembere óta az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminisztere. Japán pedagógusnak sem jó lenni? A jövő év első negyedében - ha minden a tervek szerint alakul - megszületik az új oktatási törvény - fejezte kr reményét Szilágyiné dr. Szem- keő Judit, a Művelődési Minisztérium főmunkatársa a- zon a fórumon, melynek tegnap délután adott otthont a szekszárdi Illyés Gyula főiskola gyakorló általános iskolája. Az intézmény tanári szobája egy hónapon Jbelül immár másodízben volt a helyszíne egy olyan rendezvénynek, melyen a résztvevő pedagógusok tájékoztatót hallgathattak meg az aktuális oktatáspolitikai feladatokról, majd ezt követően kérdéseket tehettek fel a meghívott vendégnek. A felszólalók számos témakört érintettek, így többek között szó esett a közalkalmazotti törvény értelmezéséről, a fejkvóta rendszerről, a szakmunkásképzés - illetve az ezt különbözőképpen érintő támogatás - buktatóiról, a nemzetiségi oktatásból adódó lehetőségekről és a - ma még nem létező - vállalkozói iskolákról. Ami a gyakorló általános iskolák helyzetét illeti, azokról kiderült: ezekre az intézményekre nagy szüksége van a felsőoktásnak. A beszélgetés egyik érdekes momentumaként Szilágyiné dr. Szemkeő Judit megosztotta a résztvevőkkel Japánban tett útja egyik tapasztalatát: mint elmondta, tudatában van annak, hogy Magyarországon nem jó a pedagógusok helyzete, ám az általános vélekedéssel ellentétben a sokak által irigyelt, az oktatási nívóra joggal büszke japán tanárok sem elégedettek.-szá- Fotó: Ótós Réka Bolgár jegyzék Romániának Bulgária hétfőn jegyzékben tiltakozott Romániánál a Bukarest által bevezetett, közúti járművekre vonatkozó kiutazási adó miatt. A szófiai külügyminisztériumban Dimitar Ikonomov miniszterhelyettes adta át az erről szóló jegyzéket Alekszandru Petrescu román nagykövetnek. Szófia álláspontja szerint a román intézkedés komoly fennakadásokat okoz a közúti forgalomban, nehezíti a bolgár állampolgárok hazautazását. A külügyminisztérium álláspontja felülvizsgálatára és az intézkedés visszavonására szólította fel a román felet. A bolgár fél ellenkező esetben - a kölcsönösség elve alapján - hasonló intézkedést vezethet be. Debreczeni és Haraszti a sajtószabadságról szóló törvényjavaslat sorsáról Mintegy fél éve a Ház asztalán fekszik a „Törvényjavaslat a sajtószabadságról" című, 5917. számú kormányelőterjesztés. A jogszabálytervezetről azonban azóta nem hallani - úgy tűnik, a média-háború közepette nincs esélye arra, hogy a közeljövőben napirendre tűzi a parlament. A látszat csal? - kérdeztük dr. Debreczeni Józsefet, az MDF és Haraszti Miklóst, az SZDSZ országgyűlési képviselőjét. Dr. Debreczeni József: - Mind a média-, mind a sajtó- szabadságról szóló törvény napirenden van. A kormány ez utóbbit is megtárgyalta, jóváhagyta és letette az Or- ■ szággyűlés asztalára. Úgy alakult azonban, hogy a médiatörvénynek elsőbbséget kell adni, mert a rádiónál és a televíziónál drámai helyzet jött létre. Az írott és elektronikus sajtó között az a nagy különbség, hogy a rádió és a televízió esetében nem lehet a szó ugyanazon értelmében sajtószabadságról beszélni, mint az újságoknál. ;— Az elektronikus sajtó a köz szolgálatában áll, meg kell felelnie a pártatlanság sajátos feltételeinek. Az írott sajtó viszont magántulajdonosok kezében van; esetében tehát másként érvényesülnek a szabadságjogok. — Feltehetjük a kérdést, hogy kell-e egyáltalán törvényt alkotni a sajtószabadságról. Úgy érzem, éppen a szabadságjogok korlátái miatt kell, hiszen azok ott érnek véget, ahol egy másik szabadságjog - nevezetesen a személyiséggel kapcsolatos alkotmányos jogok - kezdődnek. — A törvény másik súlyponti eleme a monopólium-ellenes szabály. Ez igyekszik olyan korlátokat állítani, amely megakadályozhatná a nem kívánatos centralizációt. Eredetileg két változat volt, egy enyhébb és egy szigorúbb, a kormányzati vita során az enyhébb változat kihullott a rostán. Pedig megítélésem szerint túl szigorúak a kor- mány-javasolta mértékek, nevezetesen, hogy egy-egy kiadónak csak egy országos, egy regionális napilapja lehessen. Ilyen keretek között ugyanis egyszerűen nem lehet gazdaságosan működtetni lapokat; ez tehát a fejlődés ellen hatna. — Valójában a megyei lapok monopóliuma ellen születne ez a paragrafus, de az alapkérdést a korlátozás nem oldaná meg. Nem az a baj, hogy több megyei lap van egy kézben, hanem az, hogy minden megyében csak egy napilap van. Versenyre csak komoly sajtótőke késztethetné a meglevő lapokat, de a kormány túl szigorú elképzelése ennek ellene hat. A piacon több tőkeerős cégre volna szükség, nem pedig korlátozásra. — Szerintem meg kellene különböztetni a lapalapítást és a lapvásárlást is. De a jelenleg előttünk levő tervezet erre nem gondol. Ám mindez egyelőre „nyersanyag", mert amíg a médiatörvényt nem sikerül tető alá hozni, addig a sajtótörvény aligha kerülhet vitára. Mivel ebben az esetben is kétharmados törvényről van szó, a módosító javaslatok bizonyára még sokat változtatnak majd a kormány eredeti elképzelésein. Haraszti Miklós: - Volt idő, amikor a törvényjavaslat nagyon is sürgős volt az MDF számára. Ekkor még úgy tűnt, hogy a jogi eszköz az egyetlen lehetősége a sajtó megszabá- lyozására. Utóbb, az állami lapbirodalom építése során - amikor az elektronikus sajtótól a hetilapokig minden „műfajban" sikerült kormánybarát sajtót kialakítani - ráérőssé vált az ügy. Mert ahogy MDF-berkekben nyíltan meg is fogalmazódott: végre most már a politikai erőviszonyoknak (értsd: többségi elvnek) megfelelően alakul a laptulajdonlás. — Közrejátszik a késedelmeskedésben, hogy a tervezet egyértelműen megrendsZabá- lyozó jellegű, s ezért az ellenzéki pártok egyöntetűen ellene vannak. Kimondja például, hogy azonnal felfüggeszthető annak a sajtóterméknek a terjesztése, amelynek tartalma a hatósági rendelkezés elleni izgatás vagy a rémhírterjesztés bűncselekményét valósítja meg. A jó öreg pártállami „rémhírterjesztés" igazi gumiparagrafus, de a hatósági rendelkezés elleni izgatást is - ami mellesleg alkotmányellenes - szinte bármire rá lehet húzni. A személyiségi jogokkal kapcsolatos szakaszok is csupán afféle álvédelmet nyújtanak, s inkább arra törekszenek, hogy a politikai bírálatot összemossák a személyiségi jog megsértésével. Szerintünk alaposan föl kellene srófolni a zug-újságírászatért kiróható büntetéseket, de ugyanakkor markánsan meg kell különböztetni a személyiségi, illetve a politikai jogi kategóriákat. Van olyan passzus is a törvényjavaslatban, hogy „a sajtószabadsághoz való jog gyakorlása nem valósíthat meg.. . szabálysértést". Tehát míg pl. az Egyesült Államokban az az elv, hogy a sajtószabadságot - az alkotmányt is beleértve - egyetlen jogszabály sem korlátozhatja, addig nálunk a jogalkotók még a szabálysértési jognak is elsőbbséget adnának a sajtószabadsággal szemben. — A sajtómonopóliumok elleni fellépés az SZDSZ számára „liberális dilemma". Mert közérdek, hogy ne legyen monopólium, (elsősorban a megyei lapok frontján), de az is, hogy erős anyagi önállósággal rendelkezzék a sajtó, mert csak így őrizheti meg politikai függetlenségét. Az „egy orgánum - egy tulajdonos" formula, amihez a javaslat közelít, garantálja az anyagi gyöngeséget, ez a 22-es csapdája. A merev szigor és a monopolhelyzet fenntartása között kellene megtalálni a helyes középutat, de ez eddig nem sikerült.-sp- zs- Ferenczy Europress Költségvetés (Folytatás az 1. oldalról.) A fejlesztések ebben a körben is egyidejű korszerűsítéssel és a takarékos megoldások előnyben részesítésével járnak együtt. Ä szigorú feltételeket megköveteli az állam kedvezőtlen egyensúlyi helyzete, a deficit jelentős mértéke. A magyar gazdaságban nehezen képződnek a jövedelmek, de legalábbis elkerülik a költség- vetést - mondotta Kupa Mihály. Az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás elfogadásával igyekezett a kormányzat egy olyan költségvetést kidolgozni, amely figyelembe veszi a társadalom érdekeit és tűrőképességét is. A 20 milliárd forint, amelyet az ÉT-ben született megállapodás alapján a privatizációs bevételekből bevonnak a költségvetésbe, az államadósságot fogja csökkenteni - mondotta Kupa Mihály, aki kiemelte azt is, hogy ezt az összeget nem az Állami Vagyonügynökségtől, hanem az Állami Vagyonkezelő Rt-től kívánják elvonni. Kupa Mihály részletesen indokolta, hogy mely indítványokat támogat a kormány és melyeket nem. A televízióval és a rádióval kapcsolatban elmondta: ezek az intézmények közpénzekkel gazdálkodnak, így a kormány joga és kötelessége az ellenőrzés. Az, hogy önálló fejezetet alkotnak-e, csupán pénzügytechnikai kérdés, és a fejezetekről a törvény értelmében a költségvetésben rendelkezik az Országgyűlés. A pénzügyminiszter figyelmeztetett arra: az orosz csapatkivonás kérdése lezárult, de Bős-Nagymaros „ott lebeg" az állam és költségvetése felett.
